A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 4. szám

A JO PÁSZTOR 3. OLDAL A MAGAS VÉRNYOMÁS Kevés orvostudományi fogalom ment át annyira a köztudatba, mint a vérnyomás. Egészen egészséges em­berek is gyakran aggódva kérdik meg orvosukat vér­nyomásuk felől. Ezen a téren egyrészt igen sok alapta­lan aggodalmat lehet eloszlatni, másrészt pedig tény­leg vannak kóros állapotok, melyeket magas vérnyo­más jellemez. Ezért nem árt, ha röviden megvilágit­­juk ezt a kérdést. Szükséges, hogy az emberi szervezetben a vérnek 6ppen úgy, akár egy vízvezetéki hálózatban a viznek, égy bizonyos nyomása legyen, különben nem juthatna a központból, ami a vérkeringés esetében a szív, a szer­vezet különböző részeibe. Ebből következik, hogy a nor­mális vérnyomás is, minél távolabb mérjük a szívtől és minél kisebb erekben, annál inkább fog csökkenni. Azonban abban a csőrendszerben, amit a véredények alkotnak, a vérnyomás nemcsak a központtól való tá­volságtól függ, hanem attól is, hogy mennyire van ez a csőrendszer megtöltve, milyen ellenállásokat kell le­­küzdenie és végül, hogy milyen gyorsan és milyen ada­gokban veti bele a vért a csőhálózatba a központi pum­pa, a szív. Egészséges embereknél ezek a tényezők összhang­ban vannak és a vérnyomást egy bizonyos átlagon tart­ják. Csak mélyebb lélegzetvételnél lépnek fel kisebb ingadozások a vérnyomásban, mert ilyenkor a mellkas tágulása, illetve kilégzésnél összehúzódása, szívó, ille­tőleg összenyomó hatással van a mellkasban lévő nagy erekre. Változik azonban a vérnyomás egészséges em­bereknél is az idők folyamán, még pedig rendszerint együtt emelkedik az életkorral. Átlagos vérnyomás kö­zépkorú felnőtteknél 120 körül van. Erős, testes embe­reknél arányosan több. Befolyással van még a vérnyo­másra a testi munka is; munka közben nagyobb a vér­nyomás, mint pihenéskor. Mint említettük, az érhálózat teltsége befolyással van a vérnyomásra. Itt azonban közbelép az emberi szervezet szabályozó működése. Az erek falai ugyanis rugalmasak, s egy csodálatos mechanizmussal kitágul­nak vagy megszükülnek, úgy amint a véredények telt­sége azt éppen megköveteli. Ez a szabályozó működés az idegrendszer befolyása alatt áll, s könnyen megért­hető, hogy fokozott, hosszantartó izgalmak az idegrend­szer utján az érfalak szabályozó játékára és így a vér­nyomásra is visszahatnak. A tudomány mai állása szerint a vérnyomásemel­kedések jó része az érfalak beidegzésének zavarára ve­zethetők vissza. A magas vérnyomás azáltal keletkezhet, hogy az erek nem tudnak többé alkalmazkodni a váltakozó meg­­teléshez, vagy azért, mert a szabályozó idegek műkö­désében zavar van, vagy mert maga az érfal, mint vala­mi rossz gumicső, elvesztette rugalmasságát, avagy me­revvé vált mészlerakódás folytán. Az érfalak beidegzése és rugalmassága kárt szen­vedhet akkor is, ha a szervezetben bizonyos méreganya­gok halmozódtak fel. így súlyos vesebajoknál, ólom­mérgezésnél gyakran találkozunk magas vérnyomással. A vérnyomásemelkedés tehát sokféle állapotnak lehet jele, vagy kísérője. Jelezhet ideges állapotokat, öregedést érelmeszesedéssel együtt, vagy fontos szer­vek megbetegedését. Azonban, mint ahogy a vérnyomás kóros esetek­ben 250, sőt 300-ig is emelkedhet, úgy a normálisnál alacsonyabb vérnyomást is észlelhetünk egyes betegsé­geknél, igy súlyos tuberkulózisnál, sápkórosoknál, egyes szívbajoknál és általában magas láz esetén. A vérnyomásemelkedés mindezek szerint nem egy betegség, hanem egy állapot, amelynek sokféle oka le­het, s amely elmúlhat, vagy állandósulhat. Vannak egyének, akik magas vérnyomás mellett kitünően érzik magukat, ezeknél ezt a kiegyensúlyozott állapotot nem is szabad megbolygatni. Mások azonban fejfájásról, szé­dülésről, fülzugásról, vértódulásokról, nehéz légzésről panaszkodnak és ezeket megfelelő orvosi kezelésbe kell venni. Minthogy a vérnyomásemelkedések jórészének ke­letkezésénél izgalmak, tultáplálkozás, sok folyadékfel­vétel (túlzott sörivás) nagy szerepet játszanak, ennek kapcsán is, mint sok más beteges állapotnál, arra a kö­vetkeztetésre kell jutnunk, hogy az észszerű, mértékle' tes táplálkozás és életmód, egyes esetekben sószegény diétával és sok gyümölcsfogyasztással kiegészítve leg­jobb gyógymódja, gyakran megakadályozója is a ma­gas vérnyomásnak. NEW DELHI, India. — Nehru miniszterelnök ki­jelentette, hogy India fokozatosan áttér fegyverkezé­sének hazai gyártására. Oly fegyverek, amelyek ide­gen országból jönnek, nem érnek semmit, mondta Neh­ru, mert a javítás, alkatrészek pótlása krízis esetében nem biztosan és nem idejében történhet. fledern álomfejtők MIT JELENTENEK AZ ÁLMOK? MIÉRT. MIT. HOGYAN ÁLMODUNK? így tüntettek Anastas Mikoyan és Cyrus Eaton ellen a magyarok. Ez az első eset az emberi­ség történetében, hogy tudó­sok tanulmányozzák az álmot. Tudják, hogy az eddigi felte­vések legnagyobb része ősi téveszme. Ezek a kutatások nagy szolgálatára lehetnek az emberiségnek főként el­mebajosok gyógyításánál. Alább közlünk néhány év­százados tévhitet, melyeket a legutóbbi kutatások megdön­tötték : Vannak akik sohasem ál­modnak. —' A tény az,, hogy mindenki álmodik minden éjjel, akár emlékszik rá, akár nem. Az alvás folyamán több­ször álmodunk és az álmok átlag félóráig tartanak. Aki álmodik annak testi, vagy lelki baja van. — Az igazság az, hogy a bajok be­folyásolják azt, hogy mit ál­modik valaki, de nem okoz­zák az álmot. Az álom termé­szetes része az életnek és al­vásnak. Álomban minden pillanatok alatt történik. — Tévhit. A tudósok rájöttek, hogy min­den cselekmény ugyannyi időt vesz igénybe alvás alatt mint ébren. Aki forgolódik, álmodik. — Éppen ellenkezőleg. Tíz eset közül kilencszer az álmo­dó ember majdnem mozdulat­lanul fekszik. Nők többet álmodnak mint férfiak. — Az álom nincs nemhez kötve. De az igaz, hogy szélesebb érdeklődési körrel biró ember élénkebben álmodik, mint akinek szükebb látköre van. Ezek a kísérletek 1953-ban kezdődtek a Chicagói Egye­temén. Az “alvó-laboratoriu­­mot”1 az Abbott Hallban ren­deztek be. A kísérleti “nyu­­lak” a társadalom minden ré­tegéből szedődtek össze. Egyetemi hallgatók, háziasz­­szonyök, orvosok és munka­­nélküliek, akiknek kellett a 3 dollár amit éjszakai kísérle­teiért fizetett az egyetem. Ezeknek a kísérleti ala­nyoknak mindenféle elektro­mos műszereket erősítettek a koponyájukhoz, hátukhoz, mellükhöz és a drótok a mel­lette levő szobában felállí­tott elektromos mérőgépek­hez voltak kapcsolva. E’zek a gépek jegyezték az agyhullá­mokat, a szivverséeket. E gé­pek segítségével a tudósok több mint ezer órai álomról készítettek feljegyzéseket. A kísérletek vezetői Dr. N. Kleitmen és Dr. E. Aserins­­ky egy módszert dolgoztak ki melynek segítségével öt eset közül négyben pontosan meg- I tudták állapítani, hogy az al­vó ember mikor kezdett el ál­modni. (Idáig az orvosok a ködös-álom' foszlányokra vol­tak utalva, amire az alvó reg­gel visszaemlékezett. A kísérletek megkezdése előtt azt hitték, hogy az ál­modó szeme lassan forog. A kísérletek alatt rájöttek, hogy az alvó szeme igen gyor­san, viszintes irányban mo­zog. Mintha tennisz mérkő­zést figyelne. A kérdés körül, hogy vala­ki mikor kezd álmodni, a leg­ellentétesebb elméletek vol­hajnalban, közvetlenül ébre­dés előtt? Több mint 30 embert vizs­gálták hónapokon keresztül. A vizsgálatok során kiderült, hogy az emberek éjjelente megszakításokkal álmodnak, de csak akkor ha az alvás egy bizonyos fokot ért el. Az álom lélektanilag mé­lyen a tudat alatt történik. Ébren egy iszákos, vagy bó­­ditószert használó ember tet­teivel hasonlítható össze. Gyakran képletes az álom. Egy meredek hegyorom a munkánkat jelentheti. Egy utazás valamilyen téren való haladást, Kruscsev a lelketlen háziurat, személyesíti meg álmunkban. Bármily sokat is tanultak a tudósok a kísérletekből, még mindig igen sok a meg­fejtésre váró titok. Honnan jönnek az álmok? Foszlányos emlékek, melyekre kár az idő pazarolni, vagy levelek mé­ták. Amikor elalszunk? Vagy lyet a tudatunk mélyéről h< az éjszaka közepén? Vagy zunk fel? sz Feleséget vett a trónörökös A mi magyar nyelvünk törvénye és szóhasználata mint a házasodás úgy történik, hogy egy férfi felesé­­j gül vesz egy nőt. Vesz, vásárol egy nőt? Nem, ez csak I képes kifejezés. Nem úgy Japánban. Ott ősi hagyomány, hogy a férfi feleséget vesz, fizet a nőért a családjának. Akihito japán trónörökös elhatározta, hogy feleségül veszi Mi­­■ csikó Sodát, egy dúsgazdag malomigazgató szép 24 éves •leányát, és a házasodási ceremóniának első fejezete az I volt, hogy a menyasszonya lábai elé rakta a hagyomá­nyos vételárat. Ez persze csak szimbolikus vételár volt: két hal, hat üveg rizsbor és három göngyöleg fehér melyem. A hal a jószerencse jelképe, a bor a jövő boldog­ság zálogát, a fehér selyem a szüzesség jutalma. Miután ezzel az ajándékkal a trónörökös lekötötte magának Micsikót, felkereste a császári család három szentélyét és ott őseinek tudomására adta, hogy fele­séget vesz magának. Ez volt az első eset a japán csá- Iszári ház 2613 éves fennállása óta, hogy trónörökös < vagy császár) a köznép köréből vett feleséget. Ha Aki­hito bejelentésére az ősök nyilatkozhattak volna, váj­jon mit szóltak volna ehhez az ultramodern eretnek­­béghez? Sem az ősök, sem a felséges papa és a mama nem tiltakoztak, igy hát Akihitó áprilisban vagy májusban annak rendje és módja szerint feleségül veszi a gazdag malmos szép lányát, aki idővel Japán császárnéja lesz. BUDAPEST — Hiába nyomják el Magyaror­szágon éppen úgy, mint a vasfüggöny mögötti többi országokban Milován Dzsilász jugoszláv eretnek kommunista vezér könyvét, az Uj Osztályt, hiába ta­gadják, hogy a kommunista országokban megszűn­tek a társadalmi és gazdasági osztályok és mindenki egyenlően “dolgozó.” Hiába minden tagadás, a sza­bad világban már régóta ismeretes, hogy a kommu­nista társadalomban éles elválasztó vonalak vannak alsóbb és felsőbb körök között és már mindenütt ki­alakult egy uj proletár arisztokrácia. A pártban és a kormányhivatalokban magas pozíciókban ülő “dol­gozók” előjogokkal bírnak, akárcsak régi idők bá­rói, grófjai és hercegei. Akiknek sikerült felkuszni az uborkafa tetejére, azok minden földi jóban dús­kálnak és fölényesen tekintenek le a tömegekre, akik lentmaradtak. Uj életformák alakulnak ki, a min­dennapi életben, a családi életben is oly jelenségek mutatkoznak, amelyek az osztálynélküli társadalom hazugságát a valóság tényeinek erejével cáfolják. Az egyik ilyen jelenség: Az uborkafa tetejére felkuszott elvtársnak nem “passzol” a kérgeskezü proletár fe­leség. Oly általános jelenség ez, hogy már nem lehet elleplezni, nem lehet elhallgatni. Marosán György, a gyári munkásból lett kommunista nagyur, a na­pokban a csepeli munkások előtt tartott beszédében kitért erre az uj kommunista társadalmi betegségre és imigyen elmélkedett és panaszkodott: — Sok olyan dolgozó asszony van az országban, aki három-négy gyermeket tart el egyedül. Tűrhe­tetlen, hogy egyesek felelőtlenül otthagyjanak 2-3-4 gyermekes anyát. A magyar munkások a múltban, a legsanyarubb körülmények között is mindig ki tud­tak tartani egymás mellett. A munkáscsaládok ma is egészségesen jóerkölcsüek. Voltak azonban egye­sek, akik a múltban, a szegénységben, a megpróbál­tatásban kitartottak asszonyuk mellett, amikor azon­ban vezetőposztra állította őket a néphatalom, meg­szédültek, s otthagyták családjukat, gyermekeiket. — A gyárakban, az üzemekben, társadalmi és politikai vonalon is, ügyelni kell a munkásosztály erkölcsére, a munkáscsaládok összetartozására. Mi nem prédikálunk, de van egy törvény, a munkásosz­tály erkölcsi törvénye: ez a munkáscsaládök össze­tartozásának törvénye, amelyet mindenkinek becsü­letesen be kell tartania. — Többgyermekes munkáscsaládok válása rossz példa a fiatalságnak is. A fiatalságnak azt mond­juk: Nem kell mindjárt húszéves korban egészen a sírig elköteleznie magát. A házasság komoly dolog, s nézetem szerint a jó házassághoz kevés csak a sze­relem. A jó házassághoz véleményem szerint három dolog kell, első helyre teszem a szerelmet, mert enél­­kül nagyon sótlan lenne a házasság. Utána követke­zik az őszinte barátság és az elvtársias egymás mel­lett élés. Ha ez a három együtt van, a házasság min­den vihart kiáll. — A tanítás otthon kezdődik. Fiataljainkat a fi­zikai munka megbecsülésére kell nevelni. Gondoskod­nunk kell arról, hogy fiaink, lányaink legalább, any­­nyira büszkék legyenek munkásapjukra, amennyi­re egy gróf fia büszke tudott lenni arra, hogy az apja gróf. Mikoyan fogadtatása San Franciscóban. Feni a repülő­téri hivatalos fogadtatás, alul a hontalanok tüntetése, amely a leghevesebb volt a szovjeivezeío amerikai út­ja során, UJ ÚRI OSZTÁLY PÁVÁSK0DIK AZ URORKAFA TETEJÉN... Élet a vasfüggöny mögött A TVDOMÄV1 VILÁGÁBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents