A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 4. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 4. SZÁM Beolvadt lapok: Kereszt,'Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 január 23 DIPLOMÁCIAI SAKKHUZÁSOK A szovjet a berlini krizis elinditásával a régi pró­bálkozásokat ujitja meg: Ki akar erőszakolni egy oly megoldást, mely Nyugat-Németországot semlegessé, tehetetlenné teszi, elszakítja a nyugati szövetségtől. Mit -szólnak ehhez a próbálkozáshoz az érdekelt nem­zeti vezetők? Adenauer kancellár: Brutális terv. Dulles külügyminiszter: Nemcsak brutális, hanem hülye is ez a terv. Hát azt hiszi talán Kruscsev, hogy mi nem látunk át a cselszövő terven? Egy semleges fegyvertelen, szövetségesek nélkül tehetetlen Nyugat- Németországot könnyű lenne úgy legázolni, ahogyan legázolták a balti országokat, Lengyelországot, Magyar­­országot, Romániát, Bulgáriát. Eisenhower elnök: Ha a szovjet azért ellenzi Nyu­­gat-Németország mostani állását Európa közepén, mert a jövőben a német militarizmus támadásától tart, a nyugati hatalmak hajlandók minden tényleges garan­ciát megadni arra, hogy német támadástól a szovjetnek iiem kell tartania. Moszkva rádió: Nekünk nem kell semmiféle ga­rancia német támadás ellen, mi magunk is meg tudjuk védeni biztonságunkat. Üzenetek szállingóznak nyugat és kelet közt. És mi a visszhang, a felelet? Nem! errefelé és Nem! arra­felé. Előőrsök vigyázzák egymás állásait. A MUNKANÉLKÜLIEK SZAMA NŐ A munkaügyi és kereskedelmi minisztériumok közös jelentést adtak ki a dolgozók és munkanélküliek helyzetéről. Mind a két csoportnál visszaesés mutatko­zott decemberben: kevesebben dolgoznak és többen vannak munka nélkül. Ez annál aggasztóbb jelenség; mert a termelésben és az üzleti életben meglehetős fel­lendülés észlelhető. Más szóval: a gazdasági helyzet javulásából a munkásoknak és alkalmazottaknak nem kok jutott, inkább kevés vagy semmi. Számok beszélnek. Novemberben a keresők száma 64,653,000 volt, decemberben csak 63,973.000. Novem­berben a munkanélküliek száma 3,833,000 volt, decem­berben 4,108,000. A munkanélküliek száma november­től decemberig 275,000-el növekedett; ilyen nagyfokú egyhavi rosszabodás múlt év júniusa óta nem volt. És ami még ennél is rosszabb, a gazdasági szakér­tők azzal számítanak, hogy e tél folyamán a munkanél­küliek száma öt millión felül lesz. A helyzet rosszab­bodásának oka a hideg időjárás, amely sokféle külső munkát akadályoz, mint mezőgazdasági, építési mun­kákat. Már a decemberi fekete statisztika is még söté­­tebb lett volna, ha karácsony alkalmából nem vettek volna fel a nagy üzletek és a postahivatalok kisegítő munkaerőket. Egészen biztosra vehető, hogy e kisegítő alkalmazások megszűntével, a januári statisztika ked­vezőtlenebb lesz. Az érem másik oldala: a szervezett, főleg gyári munkások keresete növekedett, egyrészt béremelések, másrészt hosszabb munkaidő folytán, és az átlagos gyá­ri munkabér heti 88 dollárral rekordmagasságot ért el. A VÁDLOTT TANÚVALLOMÁSA Varsóban október 20 óta folyik a nagy per Erich Koch ellen, aki a háború idején Kelet-Lengyelország náci kormányzója volt. Az a vád ellene, hogy felelős négy millió orosz, 70,000 lengyel és 60,000 zsidó lemé­szárlásáért. Ez az utolsó háborús bűnös per Lengyelországban. Azért került sor erre csak most, mert két évig gyűjtöt­ték a terhelő adatokat, aztán a vádlott éveken át bete­geskedett. Most, a tárgyalás 43-ik napján, szokatlan dolog történt: Megszólalt Koch, nem mint vádlott, ha­nem mint tanú. A hangszóró hangszalagról a tárgyaló­terembe harsogott egy húsz év előtti német náci rádió programot. A zenekar a “Németország mindenek fe­lett” harci dalt játsza. A bemondó bemondja: “Követ­kezik a kormányzó beszéde”. Koch szónokol: “Hitler nélkül senkik vagyunk, Hitlerrel miénk lesz az egész Világ! Egy vezér, egy nép, egy birodalom!” A nép őr­jöng. “Sieg!” — kiáltja Koch, a kormányzó. “Heil!” — ordít a nép. “Sieg! Heil!” Arcát a tenyerébe rejtve hallgatta Koch saját szó­noklatát, amely hangos cáfolata volt annak az állításá­nak, hogy ő nem volt meggyőződéses hitlerista. Az uj amerikai zászló az Alaska! ábrázoló 49-ik csillaggal Forog a föld keserű levében... fZABADSÁG ÉS RÉMURALOM A PÁLMÁK SZIGETEN Forog a föld keserű levé­ben . . . Milyen szerencsét­len természettel van megát­kozva az' ember! A történe­lemnek ez a nagy tanulsága: Hogy mig nyomorra milliók születnek, alig ezernek jutna üdv e földön, ha isten ésszel, angyal türelemmel használni tudnák éltük napjait. . . Vörösmarty Mihály, halha­tatlan költőnk, ha kilépne sír­jából, keserűbb szavakat ma sem találna, körülnézve az­­atomkorszak emberének föld­jén. Itt rabság és a börtönök tömve és az akasztófákról ha­lálvirágok csüngnek le. Ott szabadság, a szabadság haj­nalhasadása és a pálmafák ár­nyékában hosszú, mély göd­rök előtt halálbamenő embe­rek állnak és várnak a kegye­­lemlövésre. A moszkvai kény­­ur atomháborúval fenyegető­zik és atom háborútól reszket. Forognak a Föld körül az örök Isten csillagai és a min­­denségbe merészkedő ember bámulatos technikai tákolmá­nyai . . . Sortiiz Végre! Szabad lett a haza: Cuba libra! Éljen a szabad­ság! A Batista véreskezü dik­tátor terrorja alól felszaba­dult Cuba keleti nagyvárosá­ban, Santiagoban, sortüzzel kivégeztek a diktátor hívei közül 71-et. Utánuk több kö­vetkezik még. A börtönökben 3000 fogoly várja a forradal­mi bíróság Ítéletét. Amikor e sorokat írjuk, az agyonlőtt Batista-hivek száma 200 kö­rül yan. A 71-en vegyes társaság voltak: tisztek és katonák, rendőrök, polgári személyek besúgók. Teherkocsikon szál­lították őket a Campo de Tiro katonai lövöldébe. Ott már készen várták őket 10 láb hosszú, 10 láb mély árkok. Az elitélteket az árkok szélén felsorakoztatták, aztán hátul­ról sortüzet zúdítottak rájuk. Azután, amikor sírjukba ha­nyatlottak, még mindegyik­nek adtak egy kegyelemlö­vést. Aztán földet hánytak az árkokra. Kegyetlen bosszú? Kétség­kívül. De Dr. Fidel Castro forradalmárai azt mondják, hogy Batista még kegyetle­nebből végzett azokkal, akik nem értettek együtt vele. San Cristobalban egy tömegsír­ban 150 vagy több áldozata nyugszik az elkergetett dik­tátornak. Miért ez a kegyetlen meg­torlás? — kérdezte egy ame­rikai újságíró CarStrót. így felelt: “Aki 15 vagy 30 ember halálát okozta, nem érdemli meg, hogy éljen.” És hozzátette: “A közvélemény a mi oldalunkon van.” Demokrácia — várhat Castro másfél vagy két év múlva szándékozik választá­sokat kiírni. A demokrácia, amelyet Ígér, tehát még so­káig csak papiroson és szó­noklatokban fog létezni. Mi történik a közbeeső időben Cubában? Senkisem tudja, maga Castro sem. Castro kijelentette, hogy nem szándékozik az első vá­lasztási alkalommal az elnö­ki tisztségre pályázni, már csak azért sem, mert az al­kotmány előírása szerint az elnöknek legalább 35 éves­nek kell lennie, ő pedig még csak 32 éves. Jelenlegi cime: a haderő parancsnoka őrnagyi rangban. A kommunisták mindent elkövetnek a másfél vagy két éves ellenőrzés-nélküli idő­szakban megvessék a lábukat a kormányzatban. Máris el­foglaltak fontos pozíciókat az ország munkafront bizott­ságban. Nyolc évi szünetelés után újra megelent a kommu­nista párt napilap, Hoy. Első akciójuk arra irányul, hogy a kormány szüntesse be a fel­forgató elemek vizsgálatát és üldözését. Ebben az akcióban felbátorította őket Castro egyik bizalmasa, Guevara ar­gentínai menekült kommu­nista vezér, aki azt a hirt ter­jeszti, hogy az amerikai FBI kémkedett a lázadók körében Batista diktátor megsegíté­se céljából. A cubai kommu­nisták vezére, Carlos Rafael Rodriguez, a Havana belváro­sában felütött kommunista főhadiszálláson nyíltan meg­mondta, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt, amikor látta, hogy a nép a lázadók oldalán munistáknak, hogy lépjenek be Castro rebellis osztagaiba. Viszont Juan Nyíri rebellis kapitány (neve után Ítélve valószinüleg Nyíri János) azt mondta, hogy Rodriguez so­hasem volt Castro főhadiszál­lásán, hanem Castro párán járás távolságra volt a főha­diszállástól a Sierra Maestra hegyvidéken. A győzelmes rebellisek ke­gyetlen bosszúhadjárata az egész világon nagy visszatet­szést szült. PRÁGA. — A Rolny család három tagját 4—9 évi börtönre ítélték azon a címen, hogy házaikban rejte­gették a családi vagyon megmaradt részét: aranyat, ék­szereket, festményeket és külföldi pénzeket, összesen 140,000 dollár értékben. A Rolny család tulajdona volt régebben Csehszlovákia legnagyobb ruhaáruháza. RÓMA. — Az olasz parlament kevéssel a háború tatán Right to Work törvényt hozott, amely éppen úgy, ‘mint az amerikai hasonló nevű törvények, illetőleg ja­vaslatok, hamis elnevezés volt. Ugyanis az olasz tör­vény előírta a földbirtokosoknak, hogy bizonyos számú mezőgazdasági munkást nem szabad elbocsátani azért, 'nincsen számukra munka. Vagyis ez a törvény biztosí­totta a tétlenséghez való jogot, fizetéssel. Nemrég a legfőbb biróság ezt a törvényt alkotmányellenesnek mondta ki és a földbirtokosok elkezdték feles számú munkásaik elbocsátását. Erre az ország minden részé­ben a mezőgazdasági munkások tüntetésekkel, sitdown sztrájkokkal feleltek. Az országos tiltakozó mozgalmat ta kommunisták élénk agitációval élesztik. BÉCS. — Az Express jelenti: A perzsa sah, aki gyermektelenség miatt kénytelen volt elválni szép fe­leségétől, Szórajától, hir szerint feleségül akarja venni Umberto volt olasz király 18 éves leányát, Mária Gab­riella hercegnőt. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a sah, aki nemrég kihallgatáson jelent meg János pápánál, Ígéretet tett, hogy jövendőbeli katolikus fele­ségét nem fogja kényszeríteni vallása elhagyására. BONN. — Rajna-Vesztfália nyugatnémet tarto­mány ingyenes kórházi és orvosi szolgálatot nyújt a rákbetegeknek és segítséget a beteg családjainak. MOSZKVA. — A Szojet Flotta cimü tengerészeti lap jelenti, hogy megtiltották a matrózoknak a károm­kodást. ^ BELGRAD. — Uj törvény újra életbelépteti a csára mindig két óra szeker-j^áánUzetést, mint büntetést bizonyo ; po. f kai vétsé­gek esetében. A száműzés érvényben volt Jugoszláviá­ban a világháború végétől kezdve addig, amig Tito és Sztálin közt szakadás állt be; 1951-ben hatályon kívül helyezték a törvényt. A most készülő törvény szerint két évig terjedő száműzetést lehet elrendelni. Érdekes, hogy még mielőtt ez a törvény elkészült, máris elren­delte Tito kormánya egy oroszbarát csoport száműze­tését egy adriai szigetre. BRÜSSZEL. — Belgium óriási kiterjedésű afrikai gyarmatának, a Belga Kongónak fővárosában, Leopold­­villeben a néger benszülöttek fellázadtak a belga kor­­'mányzat ellen, a tűzharcban 42 afrikai életét vesztette, több mint 250 belga és néger megsérült. Ez a lázadás vésziéi volt és Belgiumban a király és a kormány nyom­ban cselekvésre határozták el magukat. Fokozatosan megadják a függetlenséget a Kongó 10 milliónyi néger népének, abban a reményben, hogy mire államvezetés­re eléggé érettek lesznek a benszülöttek, fenn fogják tartani kölcsönös érdekből a kapcsolatot, mely 50 év óta a parányi belga királyság és a nagy afrikai gyar­mat közt fennállt és már eddig is az ősállapotban ott talált nép felemelkedésére vezetett. SAIGON, Vietnam. — Újév napján életbelépett az uj házassági törvény, amely szakit a sok évszázados hagyománnyal és megtiltja a többnejüséget. Csörgőkígyó es veréb Az amerikai haditengeré­szet közli, hogy uj fegyvere van, amely halálos biztonság­gal lelő ellenséges repülőgépe­ket. Sparrow (veréb) a neve. Repülőgépből lövik ki és a veréb követi az ellenséges re­pülőgépet addig, amig eléri és felrobbantja. Az amerikai repülő, aki a verebét kilövi, nem is látja az ellenséges re­pülőgépet, csak a radar hálón mutatkozik ez és a veréb ma­ga keresi ki áldozatát. Nem holmi szürke városi veréb ez, a teste 16 láb hosszú. Hogy mi a lőtávola, az katonai ti­tok, de azt hiszik, hogy már öt mérföld távolságból kirö­­pithetik gyilkos útjára. A veréb jelentősége nem újdonságában, hanem ható­erejében és megbizhatóságá­­van van. Hasonló elven — a nem is látott ellenséges repü­lő üldözésén — alapulnak ko­rábbi rakéták, köztük a Sidewinder (csörgőkígyó), amelyet először a Kimoj kínai sziget körüli légi csatákban próbáltak ki sikerrel a kínai kommunista légitámadások ellen védekező kínai naciona­listák. Atombombás üstökösök? A kongresszus világüri bi­zottsága megbízásából a Rand Corporation tudományos ku­tatói foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy lehetséges lesz-e a jövőben atombombát dobni a földre mübolygóból, Sputnikból vagy Explorerből ? van, parancsot adott'a kom-Igen, erre számítani lehet, ál­dapitották meg a világüri szakértők. Úgy a szovjet, mint Ame­rika annak a problémának megoldásán fáradoznak, hogy miképpen lehetne a világűrbe kihajított mübolygót, annak tartalmával együtt, sértetle­nül a földre visszajuttatni. A mübolygó tartalma: készü­lékek, filmek és a jövőben­­ember. Mármost, mondják a tudósok, ha sikerül egy em­bert a világűrbe kiröpiteni és sikerül őt a földre visszahoz­ni, miért ne lenne lehetséges, hogy ő a világűrből atom­bombát hajítson le a földre. Persze nagy kérdés, hogyan fogja ez a világűrben bolygó ember a bombát egy célpont­ra, például Moszkvára vagy New Yorkra irányítani . . . Évmilliók óta az Isten csak csillogó, porzó, izzó üstökösö­ket küldött le a földre, meg villámot, amit az ember tüzes istennyilának nevezett el., Az ember most túl akar tenni Teremtőjén, atom- és hidro­génbomba fejjel ellátott üs­tökösöket akar a földre zúdí­tani. Lehozom a Nap tüzét... A nótázó szerelmes ifjú csak álmodozik: lehozza a csillagokat az égről az imá­dott lánynak . . . Eriván arméniai szovjet város határában nagyszabású kísérletek folynak a Nap me­legének a földre hozására. A kísérletet legegyszerűbb for­májában mindenki ismeri: tükörbe felfogjuk a Nap su­garait és azok forrón sugár­­zanak vissza. Erivánban öt aker kiterjedésű tükrök fog­ják fel a Nap sugarait és az igy nyert hő 1200 kilowatt energiát gerjeszt. A nap­­tizemben előállított elektro­mos áramot Eriván környé­kén mocsarak lecsapolására, öntözésre, falvak világítására fogják felhasználni. i ' ' The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Hírek a világ minden részéből

Next

/
Thumbnails
Contents