A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 3. szám

A fejfájás a leggyakoribb panaszok közé tartozik és mintegy tiz százalékban legfeltűnőbb tünete a beteg­ségeknek. Minthogy a fejfájásnak több mint harminc különböző eredete lehet, rendkivül fontos, hogy keze­lés előtt pontos diagnózist állitsanak fel a baj eredeté­ről. Ezért forduljunk panaszunkkal idejében orvoshoz, mert ha a beteg maga kisérletezik porokkal és pirulák­kal, előfordulhat, hogy a fejfájást előidéző betegség gyógyithatatlanná válik, sőt az ilyen szerek mértékte­len használata is előidézhet fejfájást. A helyi okok következtében beálló tünetektől el­tekintve — ilyenek pl. a szem megerőltetése és a mel­­léküreggyulladások — két főcsoportot különböztethe­tünk meg: a koponyán belüli és a koponyán kiviili fő­fájások csoportját. Az előbbiek rendesen mélyen fek­vők és lüktető jellegűek; ide tartoznak a migrén, magas vérnyomás, láz, agydaganat, szifilisz, tuberkulózis, ma­lária, terhesség és alkoholmérgezés kisérő jelenségei­ként fellépő fejfájások. A koponyán kivüli fejfájásokat közelebb érezzük a felülethez; ezek fúró fájdalommal és szaggatással jár­nak. A fejfájásoknak ezt a válfaját nevezik az orvosok lelki okok által előidézett fejfájásoknak, minthogy rendszerint lelki izgalmak, ideges feszültségek velejá­rói: aggodalom, félelem, harag, csalódás, lelki konflik­tusok, bizonytalansági érzés vagy bűntudat váltják ki. A migrénnél a koponya ütőereinek görcsös össze­húzódása okozza a fejfájást. A beteg rendszerint előre megérzi a roham közeledtét, bizonyos figyelmeztető jelekből: cik-cakos formájú, csillogó fénycsóvák tán­colnak a szeme előtt, amelyek mindjobban elsötétitik a látóterületet. Körülbelül húsz perc múlva beáll az erős, lüktető fejfájás, amely legtöbbnyire a fej egyik felére határolódik el. A rohani gyakran jár hányingerrel. Sú­lyos rohamok alatt a legkisebb zaj vagy erős fény a fáj­dalmat rendkivül erősen fokozza. Ilyen roham, — ha kezeletlenül hagyják — huszonnégy órán át eltarthat. A migrénben szenvedőkre általában bizonyos al­kati sajátságok jellemzők; rendszerint erősen érzékeny, feszült idegrendszerü emberek, gyakran művészi haj­lamokkal és rohamaik leginkább érzelmi viharok kö­vetkezményei. * \ ■J A migrén áldozatai kétségbeesésükben egyik rek­lámozott gyógyszertől a másikig kapkodnak, anélkül, hogy könnyebbülést érnének el, holott a szakszerű ke­zelés kitűnő eredménnyel jár. A tágult véredényeket összehúzó és ezáltal a kitágult vérerekben összetol ült, p fejfájást tulajdonképpen előidéző nagy vérmennyiség levezetése által ható orvosság nyolcvan-kilencben szá­zalékban megakadályozza a roham kitörését, ha a ke­zelést időben elkezdik. A gyógyszert azonban kizárólag szigorú orvosi ellenőrzés mellett lehet használni, kü­lönben káros mellékhatásai is érvényesülhetnek; az or­vosok egyébként is csak olyan esetekben alkalmazzák, amikor a rohamok legfeljebb hetenként kétszer-három­­szor jelentkeznek. A migrén-kezelés egy másik mód­szere biztonságosabb, bár alkalmazása nehezebben ke­resztülvihető: tiszta oxigén-belélegzések különleges ál­arcon keresztül teljesen megszüntetik a fejgölcsöket. Sokszor allergiás reakció váltja ki a migrént: leg­inkább táplálkozási érzékenység kerülhet szóba. Bár az allergiás tényezők azonositása rendszerint nehéz, ha egyszer felfedezték az érzékenység okát, a migrénro­ham kitörése az allergiás zavart előidéző táplálék meg­vonásával tökéletesen elhárítható. A magas vérnyomásban szenvedők előbb vagy utóbb valamennyien panaszkodnak fejfájásról, bár ez a tünet nem függ össze szükségképpen a vérnyomás változó fokával. Az ilyen főfájások okai sok esetben idegesség, vagy egyszerűen fáradtság és az agyi ütőerek állandó feszültsége. Az izgalmakkal járó üzleti foglalkozású emberek és az agyondolgozott szellemi munkások különösen haj­lamosak a lelki eredetű fejfájásokra. Egyik orvosi vélemény szerint valamennyi lelki eredetű fejfájás a fejbőr és a nyak izmainak lelki fe­szültség következtében beálló tartós összehúzódása folytán áll elő. A fájdalomra jellemző, hogy tompa, égő és szaggató vagy préselő hatású. De bármennyire kín­zó is az ideges fejfájás, ritkán lép fel oly fokban, hogy munkaképtelenséget idézzen elő. Az alvást nem igen akadályozza, aszpirinnal vagy rövid pihenéssel rend­szerint megszüntethető. Az orvosok azt tartják, hogy némelyik páciens ha­marabb meggyógyul szuggesztiv utón, mint gyógysze­res kezeléssel. Jó eredményt várnak a hirdetésekben ajánlott fejfájás elleni szerektől, tekintet nélkül arra, hogy a gyógyszer maga úgyszólván teljesen hatástalan; itt a szuggesztió ereje hat gyógyító tényezőként. Az úgynevezett konstipációs fejfájások áldozatai is fogékonyak a reklám-fogások iránt. Bár a tudomá­nyos kutatás rég megcáfolta a bélpangás által előidéz­hető önmérgezést és fejfájást, a hashajtók előállítói A JÜ pASZTOK Amerika északi részében sok helyen ilyen voli az ulcák kéne a fagyhullám idején. Állatvilág a télben KÜLÖNFÉLE állatok védekezési módszere A HL VESZÉLYEI ELLEN Az ember — a legfejlettebb élőlény a földön — szellemi felsőbbségénél fogva köny­­nyen védekezik a tél megpró­báltatásai ellen, házban la­kik, amelyet fűteni képes. A gazdagabbak közülük ja tél nehézségei elől melegebb vi­dékre költöznek. Ugyanezt teszik a vándormadarak. De az állatvilág többsége számá­ra a tél roppant megpróbálta­tást jelent, sőt élete legna­gyobb megpróbáltatását. Nem egy állatfaj pusztult ki a föl­dön, mert nem tudott véde­kezni a tél megpróbáltatásai ellen és ma is a legtöbb állat­fajt megtizedeli a tél. Némely állatfajta — főleg férgek — az ember szerencséjére, oly rosszul állják a telet, hogy an­nak pusztító hatása nélkül hatalmasan elszaporodna. Az illatvilág külömböző védek' zést alkalmaz a hideg ellen — és a természet egyik cso­dája az állatvilágnak ez a vé­dekező képessége. A téli álom A legrejtélyesebb védeke­zési eszközök egyike a ter­mészetben a hibernáció, az állatok téli álma. Régente azt hitték, hogy csak a med­ve hibernál, de azóta több ál­latról megállapították, hogy téli álmot alszanak, még a madarak is. A harkályról pél­dául régente azt hitték, hogy élelmiszert halmoz fel fészké­ben, de újabban felfedezték, hogy a hibernáló állatok kö­zé tartozik. A hibernáció nem hasonlít­ható az álomhoz, bármilyen mély is. Inkább félhalott ál­lapot, mint álom. Célja az, hegy az egész életműködést lelassítsa, úgy hogy a szer­vezetnek ne legyen szüksége annyi élelmiszerre. A hiber­náló melegvérű állat hőmér­séklete 50 fok körül jár, szem­ben a normális 92-100 fokos hőmérsékletével. Csak olyan emberek, akik már a megfa­­gyás szélén voltak, és érezték a tompa kábultságot, amely ezzel az állapottal jár, alkot­hatnak fogalmat a hiberná­­cióról. Ébredés az álomból A hibernáló állat majdnem a halál szélén van és csak ez­zel a lelassított funkcióval képes hajszálnyival megma­radni az élet oldalán. Egy hi­bernáló medve például csak ötpercenkint egyszer lélegzik, mig nyáron percenkint har­mincat. A szive csak kettőt­­hármat ver percenkint, és néha percekre kihagy. Ez az állapot a hibernáló ál­lat számára igen veszélyes, és ha hirtelen felkeltenék ál­mából, meghalna. A lelassult szervezet nem tudna elég gyorsan felgyorsulni, hogy vérrel lássa el az agyvelőt és oxigénnel a tüdőt. A hiber­náló állat lassan ébred, el­tart napokig, amig szerveze­te normálisan működik, de elég gyakran előfordul, hogy az állat sohasem ébred fel többé hibernálásából. A hi­bernáció azonban csak a me­legvérű emlősök és madarak védekezése a tél ellen. Más ál­latok, nevezetesen a csúszó­mászók, kétéltűek és férgek másként védekeznek. A hidegvérű állat A hidegvérű állatok “sze­rencséje,” az, hogy életük fenntartásához nem szüksé­ges, hogy vérük egy bizonyos hőmérsékleten legyen. A “hi­degvérű” állat vére nem ok­vetlenül hideg, csupán azt je­lenti, hogy felveszi a környe­ző hőmérsékletet. Például a kigyó vérének hőmérséklete akár 100 fokot is változhat. A forró sivatagokban a kígyók hőmérséklete nappal 130 fok körül lehet és éjjel fagypont alá szállhat. A kétéltűek — mint pél­dául békák — amelyeknek nincs okvetlenül szükségük levegőre, hogy éljenek, a leg­jobban alkalmazkodnak a tél­lel szemben. A béka például akár hónapokig be lehet fagy­va egy jégtömbbe, és amikor az felolvad, minden nehézség nélkül folytatja életét, mert nemcsak hidegvérű — tehát vére alkalmazkodik a kör­nyezethez — hanem képes kopoltyuval lélegzeni. A rovarok részére többnyi­re a nyár vége jelenti az élet végét is. A faj további életét a peték biztosítják, amelyeket a nőstények a hidegtől védett helyre raknak .le: levelek alatt, fák repedéseibe, stb. De némely kifejlett rovar is átéli a telet, főleg ott ahol vastag hótakaró van és alat­ta a talaj elég meleg marad. Növények életképessége Érdekes, hogy a növény is hasonló az állatvilághoz a téli átvészelés tekintetében. Még azok is, akik sohasem foglal­koztak kertészkedéssel, tuda­tában vannak, hogy van évelő növény és van amely csak egy nyáron él. Van olyan, amely zöld marad a legna­gyobb hóviharban és van olyan, amely elveszti leveleit, de tavasszal önmagától képes megújulni, mig más növény csak magok által folytatja életét. A növény számára a téli át­vészelés problémája nem ugyanaz, mint az állaté. Egy­szerűen arról van szó, hogy a benne lévő nedv a hideg foly­tán jégkristályokat alkot és megakadályozza a nedvke­ringést. A fás növények ezt a problémát megoldhatják egy­szerűen azzal, hogy elhullat­ják leveleiket és csak kérgü­kön át lélegzenek. Jellemző egyes növények védekezési ösztönére, hogy magjuk nem fog kicsirázni, csak ha előző­leg télen megfagyott. E futó megjegyzésekkel csak azt akarjuk bizonyítani, hogy a tél époly alkalmas a A forrongások után Havanában a lerombolt üzletekben értékek után kutatott a csőcselék. még mindig felhasználják ezt a tévhitet gyártmányaik terjesztésénél, tekintet nélkül arra, hogy gyakran a normális bélmüködés fokozott megakadását idézik *elő s igy károsak. A fejfájások kezelésének előfeltétele a pontos diag­nózis. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szabadalmazott fejfájáselleni szerek önhatalmú használatában rejlő veszélyt. Ezeknek a szereknek nagy része bromidokat tartalmaz, amelyeknek szakszerűtlen használata kró­nikus brómmérgezést idézhet elő. Hírek a világ minden részéből PEKING. — A kinai kommunista kormány jelen­ti, hogy a legújabb mérések szerint az országnak nem 18, hanem 100 billió tonna vasérc tartaléka van a föld méhében. A 18 billiós tartalék korábbi becslés volt. Ma Oroszország után Kínának van legtöbb vasérc lelő­helye. BUKAREST. — Uj, szigorúbb rend lépett életbe a forgalmi rendőrségnél és bíróságnál. Nemcsak azt az automobilistát büntetik meg, akinek nincsen hajtási engedélye, hanem mindenkit, aki egy engedély nélküli hajtóról tud és nem jelenti fel. TAIPEI, Formosa. — Miután itt elterjedt a hir, hogy a kinai kommunista kormány elrendelte az egész 650 milliónyi népnek kommunákba szervezését s ezzel a családok szétszakitását, a formosai nők országos szö­vetsége a világ nagyjaihoz kérelemmel fordult, hogy tegyenek meg minden lehetőt az embertelen terv meg­hiúsítása érdekében. Ilyen kérelmek érkeztek többek közt Eisenhower elnökhöz és Hammarskjöld UN főtit­kárhoz. PEKING. — A kormány büszkén jelenti, hogy be­vezette a légi magvetést. Csinghai tartományban repü­lőgépekről szórták le a fa és fü magvakat, 500 aker te­rületet igy egy óra alatt bevetettek. JERUZSÁLEM. — Izráel főrabbija imára hívta fel az ország népét, könyörögjenek az Egek urához, hogy vessen véget a mezőket rettenetes tömegekben el­lepő sáskák pusztításainak és a tartós szárazságnak. VATIKÁNVÁROS. — János pápa kihallgatáson fogadta az Orfei cirkusz személyzetét, 200 férfi és nő artistát, oroszlánszeliditőket, kötéltáncosokat, mester lovasokat, bohócokat és ezek családtagjait. Az orosz­­lánszeliditő a Szentatya ölébe tette Dollyt, a 45 nap előtt világra jött oroszlánkölyköt. A még szelíd vadál­lat incselkedve játszott a pápával, aki — nem szégyen! — kissé idegesnek látszott. STOCKHOLM. — A lengyel követség főszakácsa, akit visszahívtak Varsóba, gondolt egyet és ottmaradt a svéd fővárosban. Nyilván megszerette a smorgasbor­­dot és a szabadságot. BUKAREST. — A Duna deltájában nádszedéssel foglalkozó “önkéntes” rabmunkásoknak, szorgalmas munkájuk elismeréséül, leszállították börtönéveiket. És még egy kedvezést kaptak: uniformisokat, hogy ne­hezebben szökhessenek meg önként vállalt munkájuk­ból .. . TOKIO. — Mitsuo Fucsida tengernagy, aki 1941 december 7-én a Pearl Harbor elleni támadást vezette és a háború után keresztény hitre tért át, evangélizá­­ciós körútra ment a Csendes-tengeri szigetekre. Azt prédikálja, hogy a repülőgépeket csakis a közlekedés gyorsítására kellene használni a jövőben, sohasem bom­bavetésre, gyilkolásra. ACCRA, Ghana. — Nkrumah miniszterelnök ki­jelentette, hogy Afrikában addig nem lesz nyugalom; amig fel nem szabadulnak az összes országok a hat gyarmati hatalom uralma alól. BUENOS AIRES — Argentina marhaállomá­nya annyira megcsappant, hogy a kormány kényte­len volt hustilalmi rendeleteket kibocsátani: Január 1-től kezdve a fővárosban és hat marhatenyésztő tar­tományiban hetenkint két napon tilos -húst eladni, a vendéglőkben húsételt hétfői és pénteki napokon nem szabad felszolgálni. LISSZABON. — Portugál katolikusok a Tajo fo­lyótól délre egy domb tetején hatalmas Krisztus-szobrot állítottak fel, hálából az isteni gondviselésnek, amiért hazájuk nem keveredett bele a második világháborúba. BUENOS AIRES, Argentina. — A városi tanács elhatározta, hogy a főváros egyik utcáját az elhunyt pápáról “XII. Pius pápa” utcának nevezik el. PRÁGA. — A Tesla rádiógyár vezérigazgatóját és főkönyvelőjét, akik hamis tervteljesitési kimutatáso­kat készítettek, nyolc, illetőleg négy évi börtönre ítél­ték. HONG KONG. — A kinai kommunista kormány megengedte nyolcvan fehérorosz egykori ellenforradal­már kiutazását az országból. Hong Kongba érkeztek, ahonnan az angol hatóságok továbbszállitják őket Eu­rópába, lábadozó otthonokba. Valamennyien idősek, legtöbben betegek. Az ICEM — melyet a magyar me­nekültek oly jól ismernek — fog elhelyezkedésükről gondoskodni. KAIRO. — Moszkvából megérkezett az első utas­szállító lökhajtásos repülőgép, mely ezentúl rendszere­sen fog repülni a két főváros közt. Az első repülőgépen egy orosz gazdasági bizottság jött, amely részt fog ven­ni az ázsiai-afrikai gazdasági konferencián, Kairóban. RIO DE JANEIRO. — A brazil külügyminiszter azt üzeni a nyugati országoknak, hogy okvetlenül és gyorsan nyújtsanak gazdasági segítséget az elmaradt* kezdetleges népeknek, mert máskülönben ezek ment­hetetlenül a kommunisták karjai közé vetik magukat. természet csodáinak méltatá­sára, mint a tavasz. A tavasz az élet kezdete, a serkedés a természetben, de minden élőlény részéről csodálatos életösztönre és védekező ap­parátusra van szükség, hogy átveszélje a telet. i\ TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL MIÉRT FÁI A FEJÜNK? 8. OLDAL

Next

/
Thumbnails
Contents