A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-12 / 24. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA

VOL. 37. ÉVFOLYAM

SZABAD ÉS NEM SZABAD

Propaganda és kémkedés az, ami a szovjetnek szabad, a szabad világnak nem szabad. Ezt Kruscsev mondja (Gromijko száját használva Genfben erre és más kiszólásaira), tehát el kell hinnünk, mert máskülönben Kruscsev megharagszik és atombombát vág a fejünkhöz.

Genfben Kruscsev savanyuképü szócsöve, az ugy' levezett külügyminiszter, nem tagadhatja le az irásíoa foglalt háfcoruutáni megállapodást, amelynek alapján amerikai, angol és francia katonaság állomásozhat Berlinben addig, amig Németország egysége helyreáll és az ország fővárosa ismét Berlin lesz. Minthogy tehát jogi, szerződésbeli érve nincsen annak a követelésnek alátámasztására, hogy az amerikai és szövetséges katonaságok takarodjanak Nyugat-Berlinből, azt a nevetséges vádat emeli, hogy a nyugati hatalmak Nyugat-Berlint antikommunista propaganda- és kém-centrummá tették.

Ebben, mint minden hitleri, sztálini és kruscsevi hazugságban, van csipetnyi igazság. Igenis, a RIAS nyugat-berlini amerikai rádió hangos antikommunista propagandát csinál, de nem hangosabbat a kelet-berlini kommunista propagandánál. Tehát ezen a ponton “kvittek” vagyunk. Ami pedig a kémkedést illeti, minden hat éven felüli fiú és lány tudja, hogy a világ minden nemzete, minden ország katonasága kémhálózattal rendelkezik, arra szükség is van, máskülönben sejtelmük sem lenne arról, hogy milyen terveket forralnak esetleges jövőbeli ellenségek. Kémszolgálat tekintetében is “kvittek” vagyunk tehát.

De Genfben úgy látszik, nem elég ennyit Gromijko arcába vágni. Neki több kell. Ezért hát Herter külügyminiszter rámutatott egy telefonkönyv vastagságú aktacsomóra, amelynek ezer meg ezer adatából kiderül, hogy az orosz szovjet és a keletnémet szovjet a nemzetközi szokással szentesített kémszolgalaton felül szennyes eszközökkel folytatja alattomos aknamunkáját a szabad világ ellen. íme egy és más mutatóba:

Szovjet-Berlin rádiói közt van három, amelyek tolvajnyelven (code) üzeneteket küldenek Nyugat- Németországban meglapuló kommunista kémeknek. Néhány ilyen kémet Nyugat-Németországban lefüleltek és a tolvajnyelvet megfejtették.

Kelet-Berlinből minden hónapban több mint 8 millió röpiratot küldenek levélboritékokban nyugatnémet lakosok címeire. Nyugat-német katonák feleségei ettől a kommunista propagandairodától leveleket kapnak, amelyek arról szólnak, hogy férjük, amikor szabadságon volt, könnyüerkölcsü nők körül settenkedett és házasságtörést követett el.

A kelet-nyugati berlini zónahatáron át eddig több mint száz nyugatberlini lakost erőszakkal vagy csellel elhurcoltak a kommunisták, németek és oroszok, a keleti szovjetzónába. Ilyen aljasságot a nyugatiak egyetlenegy esetben sem követtek el.

Szovjet-Berlin Lichtenberg nevű városrészében a keletnémet politikai rendőrség nagyobb szervezetet tart fenn, mint amilyen a náci Gestapo volt. Egyebek közt ott gyártják a hamisított nyugat-német személyazonossági kártyákat is kémek részére.

Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hirlap

Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend.

péntek, 1959 junius 12.

A genii konferencia tárgyaló felei: Herter külügyminiszter, Andrej Gromijko szovjet és Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel.

Menekülés vég nélkül

h kommunista tenor elől egyre újabb és újabb tömegek menekülnek a szabad világba és a nagy népvándorlás végét nem lehet előrelátni

CIGÁNYALKU GENFBEN

A genfi külügyminiszteri konferenciáról nehéz beszámolni. Vagy röviden tájékoztatjuk az olvasót — és ez kevés, vagy minden ismeretessé váló részletről tudósítunk — és ez lehetetlenség, mindennap egy könyvre valót beszélnek zárt ajtók mögött és ugyanannyi szivárog ki.

Hogy állnak a dolgok ebben az órában, ebben a percben? Talán legtalálóbban foglalja össze az eddigi eredménytelen alkudozás eredményét a New York Times tudósítója: Amerika, Anglia és Franciaország külügyminiszterei most azt találgatják, hogy mi a legkisebb ár, amit azért kell fizetni, hogy a szovjet békét hagyjon bennünket Nyugat-Berlinben?

Csakugyan: valami árat fizetni kell, ingyen nem adja nekünk a szovjet azt, ami a miénk.

És mi lesz, ha kitaláljuk a vásári árat és megfizetjük? Az fog történni, hogy félév múlva, egy év múlva Kruscsev újabb ultimátumot küld és akkor megint a szabad világ külügyminisztereinek tanakodniok kell, mi a legkisebb ár, amit Kruscsev elfogad azért, hogy békén hagy bennünket itt vagy ott?

Nem fél Kruscsev attól, hogy egy napon oroszul fogunk hozzá szólni: Nyet!

Megiamtsíkeztüinik anilr arról, hagy Eisenhower elnök a Feihőir Házban értekezletre hivta össze a (hivatalos é;s privát intézményeket, amelyek a ih'pntalandk, menekültek, táborlakók sorsának enyhítése érdekéiben m u n fc <k 1 k ódnak. Ezen az énbeikezlefcn — mint ielejji+í^ — megtörténtek az. efeő lépések azzal a céllal, hogy a Menekülték Éive, melyet (az Egyedüli Nemzetek világszervezete pnoklaimált, gyakorlati eredményeket tudjon felmutatni.

Amerika kormányzata és népe, ihagycimányailkihoz híven, az élvonalban lesznek ezúttal is. A gazdagság kötelez, igy szól egy régi francia mondás, és Amerika jolbb ihelyzeitiben van, mint minden más ország, mondta Goethe, a német Ikclltőfeij edekm. A m,« r i ik iá t neon kell e mondások igazára figyelmeztetni, Amerika a multiban is sokait tett már a kommunisták és más zsarnokok uralma elől menekültek érdekéiben. A második világíMlbcinu óta tclbíb mint ezer millió dollárt költött mene- Ikültsegélyeizésre és több mint 700,000 idegent fogadott ;be az brsziáig'bia. Már ez egymagában is rácáfol a szovjet hazugságpro'papandáj ára, a mely szerint Amerika mindig és mindenütt csak önző szempontból, saját érdekében osztogat alamizsnát. Amerika nem alamizisnát osztogat, hanem szabadságot és boldogulási llleihietőséget menekülteknek és élelmet, technikai segítséget elmaradott népeknek.

Állandó segélyezés

A Menekültek Évében, mely hivatalosan juliiuis elsején kezdődik, nagyvonalú seigélystratégia szükséges, mert nagy a nyomor és a szükség. De nemesiak nagymértékű segítségre van szükség, hanem: állandó jellegű segélyre, mert a közelmúlt leseményei — a magyarországi lés újabban a, tibeti szabadságharc — arra engednek következtetni, hogy a vég még messze van.

Amerika egyelőre négy millió dollárral járul hozzá a menekült-évi s ie g é 1 y a fc c ió költségeihez, de ugyanakkor az anyagi, financiális segítségen felül a bevándorlási törvény oly módosítására készül, amely menekültek ezreinek

fog uj életlehetőscgeket ibiztosiéani. A jelenleg érvényben llevő törvény egyik szerzője, Francis Walter pennsylvaniai demokrata képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, amely számibaveszi a jelen és a bétái '.ihiató jövő követelményeit.

Határtalan parole

A javaslat alapvető rendelkezése úgy iszól, hogy az igazsagügyminißzter á 11 a János felhatalmazást kap arra, hogy parole alapon belboosiát'basson, a kvótáktól függetlenül, oly menekültékét, akiknek amerikai letelepedése a nemzeti érdeket szolgálja. A javaslat fő értéke altiban áll, hogy — az. eddigi hasonló felhatalmazásokkal ellentétben — nem szab számbeli határit; az igazságügyminiazter annyi menekültet bocsáthat be, amennyit erre érdemesnek talál. És időbeli határt sem szab Walter képviselő javaslata, ami ugyancsak értékes eltérés az eddigi seigélyprogramciktól, amelyek egy vagy háinc'm évire szóltak.

A javaslatnak ez; a kcirlátlansáigi jellege biztosíték arra:, hogy a jövőben Amerika mindenkor készen fog állni arra, hogy segítsen, ha segítség szüksége felmerül. Nem lesz szükség toldoziáis-foldoziásra, mint a magyar sziaibadságharc után, amikor eleinte máig megköizelitőleig sem lehetett megállapítani, hogy hány menekültre kell számítani.

Megemlítendő, bár talán természetesnek is mondható, hogy a .parole jelen tősége a jövőben ugyanaz lesz, mint volt a magyar szabadságharc menekültjeinek esetéiben: Két év után, ha. a követelményeknek megfelelnek, teljesjogiu bevándorlók státuszát kapják és időivel — ha akarják — amerikai állampolgárok lehetnek.

Dollármilliók

A memeküitsiególyezés aidminisztraitiv teendői a külügyminisztérium. konzuláris osztályának hatásköréibe tartoznak. Erre voniaitkoizölag J. W. Hanes, az ügyosztály vezetője, a következő programot terjesztette elő :

1. A jelenleg folyamatban levő meneklültsegéilyiezési programok megszakítás nélküli folytatása, ami 'évente körülbelül, 401 millió dollárba kerül

2. lEzen az összegen felül külön 4 millió dollár hozzájárulás a legsürgősebb ősietekben való segélynyújtásra, a Menekültek Éve program keretéiben.

3. Külön program cily menekültek elhelyezésére, akiknek eddig valami okiból (icreigség, betegség, istfo.) nem sikerült az elhelyezkedés az életben.

4. Tíz vaigy húsz millió1 dollár értékű élelemmel segíteni, az amerikai éilelemfeleslegeklből, a világ több részében levő menekülteket.

'5. A. kormány nyújtson ihatihatcsi támogatást az Egyesült Államok Menekült Bizottsága néven megalakurjt társadalmi segéíysizervnek, melynek élén Francis B. Sayre, a Washington Cathedral dékánja áll. Ez a társadalmi szervezet magába foglalja mindazokat az egyházi és egyleti szervezekeit, amelyek már eddig is menekültsegéilyezás,sel f:oglalkozit ak.

Kvóta reform

Walter képviselő javaslatán kiviül még egész; sereg törvényjavaslat van, amelyek főleg a kvótarendszer módositására irányulnak. A szenátusban demokrata és republikánus szenátorok folytatják azt a harcot, amelyet korábban Lehman szenátor kezdeményezett : hogy szüntessék meg a mostani nemzeti kvótákat, amelyek1 előnyben részesítik az; úgynevezett északi népeket, köztük éppen olyanokat, amelyek nem is veszik igénybe évi kvótáikat, mint angolok, franciák és újabban németek. Ez a nemzeti kvóta rendszer a közép-, kelet- és dél-európai népeket csekély kvótáik odaítélésével valósággal alacsonyabibrendiü népeikké bélyegzi. A mai világhelyzetben, aimilkor Amerika az uij gyarmatosító zsarnoki sziovjethaltalcim. hazug propagandájának pergőtűzben áll, még a látszatát is kerülnünk ■kell annak, hogy különbséget tennénk tfelsclbbirendü és alsóbbrendű népek közit, Követeli továbbá a “felsőblbrendü” népek álltai igénybe nem vett Ikvótasizámiok elosztását a következő 'évben a mostoha, kvótájú népek közt.

(Folytatás a 4-ik oldalon)

Hírek a világ minden részéből

TOKIO. — A Peking-Moszkva vasúti vonalon megindult a forgalom'. A vasút révén a két fővároá közti utazás kilenc és fél órával gyorsabb. A vasút Mongolia szovjetcsatlós ország fővárosán, Ulan Bátoron át vezet Szibériába. Ulan Bátorban a vonatot nagy ünnepélyességgel fogadták, amely alkalommal az ünneplő Hatóságok közt nem mutatkozott a legmagasabb szovjet személyiség, Molotov, a szovjet nagykövete, a “fekete bárány”, akit ilyen messzire száműzött Kruscsev.

KATMANDU, Nepal. — Ember még sohasem tette a lábát Nepal királyságban levő Daulagiri hegy 26,- 795 láb magas csúcsára. Egy osztrák expedíció vállalkozott erre, de amikor az egyik hegymászó a halálba zuhant, a többiek feladták a tervet, hazamentek.

MOSZKVA. — Az Izvesztija pártlap uj szerkesztője, Alexei Adzubei, 34 éves, Kruscsev diktátor leányának férje.

BERLIN. — Mialatt Gromiko orosz külügyminiszter Genfben arról szónokolt, hogy Nyugat-Berlin a szovjet-ellenes propaganda és kémkedés központja, a nyugat-német hatóságok összefogdostak 21 embert, akik Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben a keletnémet kommunista kormány szolgálatában kémkedtek. Legtöbben közülük Karlsruhe város környékén szimatolóztak, ahol az egyik legnagyobb amerikai katonai bázis van.

BEIRUT. — Magyar ipari kiállítás nyílt meg itt, Lebanon fővárosában.

BERLIN. — A keletnémet szovjetzónában a Hitler-Ifjuság mintájára megszervezett Szabad Német Ifjúság tagjainak száma az utolsó hat évben félmillióval csökkent.

FRANKFURT. — A Németországban állomásozó amerikai katonák fiatalkorú gyermekeinek kijárási tilalmat irt elő Eddleman tábornok. Éjféltől reggel 6 óráig tilos az utcákon mutatkozni.

PARIS. — A veterán szövetség arra kérte Debré miniszterelnököt, hogy terjesszen a parlament elé egy törvényjavaslatot, amellyel tábornagyi rangra emelik De Gaulle tábornok, köztársasági elnököt. De Gaulle ezt ellenezte, sőt hozzátette, hogy végrendeletében kívánni fogja, hogy halála után se tegyék ezt.

SAIGON, Dél-Vietnam. — A fuloji táborban tavaly novemberben ezer kommunista fogoly gyomorrontást kapott. Most a kommunista világpropaganda szárnyára vette ezt a hirt, de nem a valóságnak megfelelően, hanem úgy, hogy — a foglyokat méreggel kiirtották, mint Hitler irtotta a zsidókat. Sőt mi több, a kommunista propaganda szerint a tömeges gyilkosságot (amiből egy szó sem igaz) az amerikai imperialista háborús uszítok rendelték el.

BERLIN. — Julius elsején fog uj elnököt választani Nyugat-Németország. A kormány úgy határozott, hogy ezt a választást a nyugat-német parlament Nyugat-Berlinben fogja megtartani, nem törődve azzal, hogy Nyugat-Berlin most a szovjet pergőtüzében van.

NEW DELHI. — Indiában, ahol az átlagos paraszt családnak egy évben nincsen több jövedelme, mint egy amerikai munkásnak egy héten, még minnig vannak milliomosok. A leggazdagabb indiai gyárosok egyikét, a 64 éves Szét Ramkrisna Dalmiát a múlt héten két évi börtönre Ítélték, mert öt és fél millió dollárral megkárosította a biztositó társaságot, melynek elnöke volt. A rengeteg pénz szerencsétlen tőzsdei spekulációkon úszott el. Dalmia egyidőben tulajdonosa volt a Times of India napilapnak.

COLOMBO, Ceylon. — A kommunista párt megvonta támogatását a kormánytól és a “haladószellemü” pártok hazafias frontja érdekében folytat agitációt. A népfront a moszkvai recept szerint az első lépés a proletárdiktatúra kivívása felé.

BERLIN. — Peter Dornseif szinész a vendéglőben ebéd közben hallotta, hogy a titkosrendőrség érdeklődött iránta. Fogta magát és úgy, ahogy volt, aktatáskával a hóna alatt átment a nyugati szabad zónába.

RÓMA. — A polgármester úgy rendelkezett, hogy Róma felszabadításának 15-ik évfordulója alkalmából jnem rendeznek hivatalos ünnepséget. Ennek a meglepő rendelkezésnek magyarázata az, hogy Róma a fasiszták alól szabadult fel, már pedig a polgármestert támogató pártok egyike a fasiszta párt. A fasiszták lapja, II Secolo, azt irta a polgármester pártjáról, a keresztény-demokrata pártról, melynek sok vezető tagja a győzelmi emlékünnep rendezését kivánta: “Most

kiabálnak, de hallgattak akkor, amikor az oroszok vérbefojtották a magyar nemzet szabadságharcát”.

BAGDAD. — Nasser egyiptomi sziriai elnököt súlyos csapás érte, a róla elnevezett bagdadi utcának uj nevet adtak: Muzeum utca.

EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 24. SZÁM

The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America