A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-05 / 23. szám
8. OLDAL A Jó PÁSZTOR Pünkösd után 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács, 15, 1—10 Azon időben közeledének Jézushoz a vámosok és bűnösök,^ hogy hallgassák őt. És zugolódának a farizeusok és írástudók, mondván, hogy ez a bűnösökkel társalog és velük eszik. Mondá tehát nekik e példabeszédet, szólván: Kicsoda közületek az az ember akinek ha száz juha vagyon és elveszt egyet azok közül, ott nem hagyja a kilencvenkilencet a pusztában és nem megyen az elveszett után, mig meg nem találja azt? És amikor megtalálja, örömmel veszi vállára és hazamenvén, összehívja barátait és szomszédait, mondván nekik: Örvendjetek velem, mert megtaláltam az én juhomat, mely elveszett vala. Mondom nektek, hogy oly nagy öröm lészen mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akiknek nincs szükségük bünbánatra. Vagy ha valamely asszonynak tiz drachmája lévén, elveszt egy drachmát, nem gyujt-e világot, nem söpri-e ki házát és nem keresi-e szorgalmasan, mígnem megtalálja? És mikor megtalálta, nemde egybehívja (barátnőit és szomszédait, mondván: Mondom néktek, hasonló öröm lészen az Isten angyalai közt egy megtérő bűnösön. SZENTBESZÉD Jézus szentséges szivének szenteljük a mai napot, amelyen az egész világon mindenütt fényes körmeneteket és ünnepélyes ájtatosságokat tartanak a szent Siv tiszteletére. A szív jelképe a szeretetnek. Most, amikor annyira hiányzik a szeretet az emberi szivekben, szinte gondviselésszerü ennek a titoknak megünneplése az Egyházban. A szeretetben meghidegült embernek szívre van szüksége, hogy ismét lángragyulladjon és égjen benne a szeretet. Van-e vájjon a mai emberben szeretet? Nem 'ulzás-e azt mondani, hogy a szeretetnek olyan mostoha sorsa van csak? Valóban, ha csak úgy általában vesszük a szeretet fogalmát, éppen nem mondhatjuk hogy nincs, nagyon is sok van belőle, csak az a hibája, hogy egy kis szócskával is több van belőle, és igy kell helyesen leírni: önszeretet. Sok mindent szeretnek az emberek, de csak ad(jij*. amíg saját maguknak jelent valamit, amiből ha: zoti, élvezet, kényelem származik. Itt tehát nincs kunk a panaszra. Az önzés evangéliumának köveoi megszámlálhatatlanok. Jézus Szive, a szeretetnek lángoló forrása, éppen ennek a szeretetnek üzen hadat. Ugyanis ez a Szív kezdettől fogva másokért dobogott. Nem kereste a magáét, sőt arról egészen elfeledkezve, sietett másokat segíteni. “Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja másokért”. Jézus csupán azért jött a világra, hogy ezt megtehesse és feláldozza magát érettünk a kereszt oltárán, hogy bennünket megváltson. Jézus Szive az igaz szeretet evangéliuma. Ha tudni akarjuk, könnyen elleshetjük tőle az igaz szeretet szabályait. Egészen más ez a szeretet és eltérő az emberekétől. Jézus meghal az emberi lelkekért, a világ fiai odadobják a lelkűket földi javakért. A mai világnak nyűg a gyerek. Ő pedig magához öleli a gyermekeket, mert azoké a mennyek országa. Megvetik, elitélik a bűnösöket és követ dobnak rájuk olyanok, akik talán még bünösebbek, de sikerül bűneiknek szennyét elfedni mások elől. Jézus felkeresi őket, hogy kihámozza őket a bűnök kötelékeiből. Jézus Szive a szegények barátja, szívesen tartózkodik közöttünk, sőt maga számára is a szegénységet választja. Milyen boldogság volna, ha Jézus szentséges Szivének a szeretete kiáradna minden lélekre! BUDAPEST. — A Magyar Közlöny című hivatalos lap ismerteti az uj vámrendeletet. Eszerint a julius 15 után feladásra kerülő ajándékcsomagok az esetben is elvámolás, 60 százalékos vám alá esnek, ha csupán használt ruhaneműt tartalmaznak. Az 1957 január óta érvényben volt szeretetesomagküldési kedvezmények hatályukat veszítik. Julius 15-től kezdve vámmentesen csak a következő tárgyak küldhetők ajándékcsomagban : Liszt, száraztészta, makaróni, szárazsütemény, papirdobozba csomagolt tejpor, gyermektápszer, húsáruk (kivéve kannázott húsárut), egyegy fajta felsorolt élelmiszerből egy évben legfeljebb 10 font. Vámmentes továbbá a mosószappan es mosopor, évente legfeljebb 3 darab, személyi, családi vonatkozású film és hanglemez, továbbá szemfedő, koszorú, hamvveder, de csak kettő-kettő. Minden egyéb küldeményt megvámolnak a magyarországi forgalmi ár alapulvételével, úgy hogy senkisem tudhatja előre, még megközelitően sem. hogy mennyi lesz a vám és hogy az óhazai címzett képes lesz-e azt megfizetni és a csomagot kivkáltáni. Csak 10 százalék vám lefizetése ellenében szolgáltatnak ki a magyarországi vámhivatalok mankót, mülábat gyógyszert, szérumot, magyarországi hatósági orvos által előirt mennyiségben. Tehát például mülábból mindössze kettőt szabad küldeni. Húsz évvel voltam fiatalabb, amikor Hispanö-Suiza autónkkal Jordániában kezdtünk felkapaszkodni a Nébó hegyére, nem ám valami jól kiépített országúton, hanem öszvér hajcsár ösvényen, emberfej nagyságú rengeteg kő között, inogva, néhol széditően veszedelmes és szivdobogtató köves utón. A hegyre, amelyen Mózes meghalt. Akkoriban — 3400 évvel ezelőtt — Nébónak hívták. Félóra volt csak a veszedelmes és bravúros autóut. Kiszálltunk és soha életünkben el nem tudjuk feledni, amit láttunk. Madabából indultunk, tulajdonképpen egy fennsíkon fekvő négyezer éves városkából, de a plató hegyfoka, a Rasz Szíjára (ez az egykori Nébó hegy arab neve) alaposan fölébe tornyosodik. Mivel a Jordán torkolatvidéke, J erikó síksága majd 120 lábnyira van a tenger színe alatt, jó lehulló sziklahegyről tündökölt elibénk a világ legkékebb, mert legfémeseblj) tava, a Holt-tenger. A ragyojó tó óriási tükrétől keletreiMoáb hegyei néztek az égre, kissé alacsonyabban, mint ahogy mi állottunk, szemben jelünk a jerikói mélyíöl'i/ t epikusán harsogó zöld síkság i, jobbra a látóhatárig kig ózott a Jordán északról hi npölygő ezüst szalagja. És i íindenfeló, emerre csak látun t: hegyek és hegyek, égé, z Palesztina, az ígéret föld e. Proíu^Brunk elővette a V I i minden ^Myen azt a részt olvasta fel.^mclyb n az illető- —— v_u kudozásról máris többezer oldalas kön »eine Írni, oly sok szó hangzott el ott. És az Sem mi. Yes itt, Nyet ott. Több Nyet, mint^HrTakarodjatok Berlinből! Nem hagyjuk elvesznLrferlint! A diplomáciai csillagjósok azt^ftSolják, hogy itt nem marad hátra más, mint vásári^Rnyalku: váltságdíját fizetni a zsarolóknak, akiknek® elég baj! — ma több városromboló hidrogénbombás rakétájuk van, mint minekünk. A váltságdíjról, amit a szabad világ a bombafölényes szovjetnek fizetni kész, ezt suttogják: Felajánljuk Kruscsevnek, hogy ha bikán hagyja Berlint, megkaphatja, amit már oly régóta és oly szívóssággal követel, a csúcskonferenciát Eisenhower elnökkel. | De mást is suttognak genfi diplomáciai körökben. Azt, hogy Kruscsev azért, hogy Berlint békében hagyja, követelni fogja az európai orosz gyarmatbirodalom formális és végleges elismerését, ami megpecsételné, egyebek közt Rab-Magyarország sorsát. Kegyetlen megpróbáltatásoknak nézünk elébe azért, mert elmulasztottuk idejében elkezdeni a rakétafegyverkezést. Két-három évvel a szovjet mögött kullogunk. És van eszük Kruscsevéknek, kihasználják azt, hogy a fegyverkezési versenyben felülkerekedtek. KRUSCSEV FENYEGETŐZIK Albánia fővárosában Kruscsev azzal fenyegetőzött, hogy albán területen messzivivő rakéta bázist fog felállítani, feleletül arra, hogy Olaszország elfogadott amerikai rakétákat és Görögország is felállítani készül bázisokat amerikai rakéták számára. Nem mulasztotta el Kruscsev azt a régi nótát sem, hogy a szovjet a katonai technika terén előbbre van a nyugatnál. A nyilt és burkolt fenyegetéseket a kommunista recept szerint azzal toldotta meg, hogy ő békét akar. JÖN AZ ARANY RUBEL? A vasfüggönyön túlról olyan hirek szivárognak ki, hogy a szovjet financiális előretörésre készül: Mindenki, barát és ellenség, a vasfüggönyön belül vagy kivül, szabadon vásárolhat orosz aranyat, unciánkint 35 dollárért. A terv az, hogy azután az aranyrubelt proklamálják az egész szovjetvilág közös valutájának. A német márka, a cseh korona, a magyar forint stb. helyébe az aranyrubel lép. A “közös segély bizottsága” (amely az amerikai Marshall Terv ellenszervezete), azt jósolja, hogy idővel a rubel lesz a világ első valutája, kiszorítja a vezető pozícióból a dollárt és a font sterlinget. hely szerepelt. Most Mózes ötödik könyvének 34. fejezetét. Felment ugyanis Mózes Moáb mezejéről a Nébó hegyére, az Abarim hegység Fásga nevű csúcsára, Jerikóval szemben és az Ur megmutatta neki Gálaád földjét egészen Dánig, Neftáli, Efráim és Manasszé egész földjét és Juda egész országát, egészen a Nyugati Tengerig, amelyet ma Földközinek nevezünk. És mondotta neki az Ur: “Ez íme a föld, melyről esküvést tettem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy ivadékuknak adom azt. Láttad, ime önszemeddel, de be nem juthatsz cida.” Itt, ezen a helyen halt meg Mózes és itt temették el az Ószövetség legnagyobb emberét. Mikor ott jártunk, akkor tárták fel a régészek két beduin törzs munkájával azt a T-ííc századi bazilikát és a vele kapcsolatos kolostort, ahol Mózes látomásának és halálának helyét tisztelték keresztény őseink. Dél lett, a nap a zeniten állott. Tanúi lettünk egy meg renditő élménynek: a beduin munkások fehér humuszaikban leállottak és mindenki leteritette imaszőnyegét, meg mosta kezét, viz híján a homokban és elkezdett imádkozni, a nap harmadik imáját mormolva. Testvéreink az Egy-Isten hifiiben megindítottak bennünket, mi is magunkban imádkoztunk. Eszembe jutott, hogy szentatyáinknál hányszor szerepel az ígéret földje, Palesztina a maga földrajzi és történeti valóságában, mint az Isten mennyei országának előképe, típusa. Mózes nem mehetett be abba a földi országba, mi ellenben, bár annyira sem láthatjuk, mint Mózes a földi ígéret-országát, be tudunk abba jutni. Pityókás nagyurak Pitt és Fox, az angolok két kiváló államférfia nagyon szerette a szeszes italokat. Egyszer együtt mentek egy lakomáról a parlamentbe (tudvalevő, hogy Angliában az országgyűlés este is ülésezik) és Fox, az ajtóban megállóit, igy kiáltott fel: — Ördög vigye el azt a portói bort nem látom az elnököt! Nyugodj meg, öregem — viszonző Pitt —, én meg két elnököt is látok. A TEJ ARÁT SZABÁLYOZZAK COLUMBUS. — A képviselőház megszavazott egy törvényjavaslatot, _ amely megtiltja a tej s tejtermékek árusítását a termelési költségen aluli áron, továbbá megtiltja hogy 'különböző vidékeken különböző árakon hozzon forgalomba tejet és tejtermékeket egy tejgazdaság. Pünkösd után 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6, 22—33 Az időben mondá az Ur; Tested világa szemed, ha szemed tiszta, egész tested világos lészen, ha pedig szemed álnok, egész tested sötét lészen. Ha tehát a világosság, mely ‘benned vagyon, sötétség, maga sötétség mily nagy leszen! Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy egyiket eltűri és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. Azért mondom néktek: Ne aggódjatok ételekről, mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az eledelnél és a test nem több-e az öltözetnél? Tekintsétek az égi madarakat, ezek nem vetnek, nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok-e ti azoknál becsesebbek? Ki adhat pedig közületek gondjai által magasságához egy könyöknyit? És a ruházatról miért aggódtok? Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek, nem munkálkodnak és nem fognak, mondom pedig nektek hogy Salamon minden dicsőségében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma vagyon és holnap kemencébe vettetik, az Isten igy ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggódjatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk? Mert mindezeket csak a pogány ok keresik. Hisz’ tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk nyilvános hivatalának második és harmadik Husvétja közötti időben Galileában, Genezáreth tava közelében, a Nyolc Boldogság^ hegyén tartott beszédében azt tanítja, hogy a földi javak hajhászata mellett nem szolgálhatunk egyúttal Istennek is. Mert egy szolga egyszerre nem szolgálhat két urnák, kik ellenkezőt parancsolnak, mert vagy az egyiket gyűlölni, vagy a másikat szeretni fogja; vagy egyiküket se fogja szeretni, hanem mindkettőjüket gyűlölni fogja és az egyiket_ megveti . Aztán tiltja az Üdvözítő ama kicsinyhitű aggó^ dástL mely az életfenntartás megszerzésénél Isié J ről és az ő áldásáról egészen elfeledkezik. Nem töíbb-e az élet az eledelnél és a test néni több-e az öltözetnél-----mondja Jézus. Tekintsétek az ég madarait; ezek nem vetnek, nem aratnak, sem csülökbe nem gyűjtenek s ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok ti azoknál becsesebbek? ... Ha Isten az esztelen madarakat, melyek élelem és ruházat felől nem gondoskodnak, fenn tartja és táplálja, mennyivel inkább fog táplálni benneteket, oh emberek, akik eszes lények vagytok, teremtve az ő képére, sőt az ő fiai és örökösei vagytok. Krisztus az embereket az égi madarakhoz hasonlítja, hogy feltüntesse, miszerint nekünk az ég felé repülő madarakként kell elménkben a menny felé emelkednünk és onnan felülről, a legjobb és legbölcsebb Atyától, a mindenható Istentől kell naponta kérnünk a szükséges testi és lelki eledelt. Ne aggódjunk tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk — úgymond az Ur, Mert a földi dolgokról, mint az ételről, italról és ruházatról való kicsinyhitű aggódás nem keresztényies, hanem pogányokhoz illő, akik Istent és az isteni gondviselést nem ismerik; a keresztények azonban mind az Isteniben, mind az isteni gondviselésben hisznek s remélnek. Keressétek először az Isten országát, tudniillik az örök boldogságot és dicsőséget s az Isten igazságát; másszóval azon eszközöket, amelyek segélyével az örök mennyei boldogságba bejuthattok. Ezen eszközök az Isten malasztja, az erények és a jó, igazságos cselekedetek, melyek folytán Isten előtt igazakká leszünk. William Whitaker 1955-ben kötött házasságét Arlinevel Van Nuys, Cal.-ban. Az asszony elidegenedett tőle és máshoz akart nőül menni. Az elkeseredett férj agyonlőtte feleségét és önmagát. A jobboldali képen egy szomszédasszony látható a két árvával, a 2 éves Wendy vei és a 11 hónanos Glennel. A LÁTOMÁS HEGYÉN Váltságdíj a rakéfás sSBknak IRAK FRANKENSTEINJA Frankenstein szellemeket idézett fel, amelyek aztán erőt vettek rajta és elpusztították. Kassem iráki miniszterelnök engedményeket tett a kommunistáknak, hozzájárult a polgárőrség megalakításához, amelyben vezető szerepet játszottak a kommunisták. Már-már a szovjet bűvkörébe szédült a nyugtalan arab ország, attól kellett tartani, hogy a polgárőrség olyan szerepet fog játszani Irákban, mint annakidején Csehszlovákiában, ahol egy napon a “rend őrei” revolvert szegeztek Benes köztársasági elnöknek és kicsikarták kezéből a hatalmat, Gottwald lett a csehszlovákiai proletárdiktatúra diktátora. Kassem megijedt az ő házi Frankensteinjaitól, visszarettent attól, hogy Benes sorsára juthat. Kiadta tehát a rendeletet, hogy minden pártagitáció tilos. Az összes pártok engedelmeskedtek, kivéve a kommunistákat; ezek tovább folytatják aknamunkájukat. Kassem választás előtt áll: vagy behódol a kommunistáknak, vagy nyiltan harcba száll ellenük. A tét óriási, mert a szovjet Irákon keresztül próbál behatolni az olajban gazdag arab világba, a fegyvertelen India veszélyes közelségébe. VÁMMENTES AJANDEKCSOMAGOKAT IS LEHET MAGYARORSZÁGBA KÜLDENI
