A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 3. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Elet, Amerikai Magyarsag, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenseg, Newarki Hírlap VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 január 16 ELŐRETÖR A SZOVJET BLOKK Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottsága az eu­rópai gazdasági viszonyokról szóló évi beszámolójában megállapítja, hogy mialatt a nyugati szabad országok­éban a termelés és üzlet lelassulása mutatkozott, a leg­több iparban fennakadás állt be és a munkanélküliség jelentékenyen növekedett, ugyanakkor a kommunista kormányzat alatt álló európai országokban az ipari ter­melés fokozódott, olyannyira, hogy már a lakosság szükségleteire is egyre több jut, például már oly nagy mennyiségben gyártanak háztartási gáz és villany ké­szülékeket, hogy bevezethették a részletre vásárlás rendjét. A dolgok ilyen alakulása mellett egyre valószí­nűbbnek tetszik, hogy a szovjetnek sikerülni fog az, amivel Kruscsev fenyegető hangon dicsekszik: a Nyu­gat túlszárnyalása gazdasági téren a most folyamatban levő hét évi terv megvalósitása utján. Tito feltétel nélküli kölcsöne A szovjet Titonak minden politikai feltétel nélkül kölcsönt ajánlott fel egy műtrágya (fertilizer) gyár fel­építésére, de amikor Tito megintcsak azt hangoztatta, hogy ő maga utján járva akarja Jugoszláviában a kom­munizmust megalapozni, Kruscsev visszavonta a “fel­tételnélküli” ajánlatot. Amint az manapság már szokás a világpolitikai vá­sártéren, Tito Amerikához fordult segítségért és meg­kapja a 22 és fél millió dolláros kölcsönt. Ez két héttel azután történt, hogy Amerika 95 mil­lió dollár értékű termésfelesleget ad el kedvező áron Jugoszláviának. És ezután még további segítséget vár és kap Tito. Amerika és más szabad országok megadják Titonak azt, amit a szovjet Ígért, de csak addig Ígért, amíg úgy lát­ta, hogy Tito tel je -^n aláveti magát tyloszkva főhatal­mának. DE GAULLE - ELNÖK Charles de Gaulle tábornok az ötödik francia köz­társaság elnöke lett. Első feladata egy kormány alakítása, amelyet nem kerget el kénye-kedve szerint a szeszélyes képviselőház. Ennek az erős kormánynak első terve az, hogy széles­körű amnesztiával igyekezni fog megegyezésre jutni az algériai felkelőkkel és együtt tartani az afrikai francia birtokokat, nem mint gyarmatokat, hanem mint a nagy francia népcsalád szabad tagjait. A további program: az országot gazdaságilag megerősíteni, hatalmi pozíció­ját emelni, Franciaországot újra világhatalmi rangra növelni. Batisla diktátor fiai Amerikában. Bevándorlási cár trónjára áhítozik Walter képviselő AZ IDEGENSZÁRMAZÁSÜAK ÜGYEIT ÖSSZE AKARJA KEVERNI FELFORGATÓ ELEMEK ÜLDÖZÉSÉVEL Francis Walter pennsylva- ] kérdését a tch-yny későbbi UNCLE SAM VAGYONA WASHINGTON. — Az Egyesült Államok háztar­tását egy óriási hivatal ellenőrzi, amelynek feladata millió és millió számla felülvizsgálata. Ennek a hiva­talnak érdekes adatai vannak arról, hogy mennyi az Egyesült Államok kormányának vagyona, az egyes ál­lamok, megyék és községek vagyonát nem számítva. Ez a nemzeti vagyon 262 billió dollár. Csak ennyi? — kérdi az olvasó, aki éppoly kevéssé tudja, mint Eisen­hower elnök, hogy mennyi egy billió dollár. Nos, nem csak ennyi, hanem jóval több Uncle Sam vagyona. Ugyanis az a bizonyos háztartás-ellenőrző hivatal kon­zervatív, amit úgy kell érteni, hogy amit egyszer vett a kormány, annak vételárát annyiban hagyják a köny­vekben, nem veszik figyelembe, hogy példának okáért, egy épület, amely 100 évvel ezelőtt 100,000 dollárba került, ma ennek többszörösét éri, illetőleg, mert el­adásról szó sincsen, inkább igy kell ezt megfogalmazni: Ha ma építenék, többször százezer dollárba kerülne az építés És vannak Uncle Samnak oly vagyontárgyai, pél­dául ingatlanai, amelyeket 1 dollárért vagy potyán ka­pott. Amit száz évvel ezelőtt Uncle Sam egy nagylelkű fiától vagy valamelyik államától 1 dollárért “vásárolt”, annak vételára ma is 1 dollár a háztartási könyvben. Amit pedig ajándékba kaptunk, annak vételára egy ár­va zéró. San Antonio, texasi város ingyen adott Uncle Samnek 2322 aker telket a Randolph Air Force állomás felépítésére. A háztartási könyvben az áll, hogy ennek a 2322 aker teleknek ára 0.00 dollár volt. Az Army Pre­sidio, 1366 aker San Franciscóban, 50 millió dollárt ér; könyvelési értéke 1 dollár, mert ennyit fizetett az 1366 akerért a kormány. És a Fehér Ház? Értéke 1000 dol­lár. A legnagyobb bargain. niai képviselő, a demokrata párt konzervatív szárnyának vezére, a magyar és más kö­zép-, kelet- és dél-európai be­vándorlók ellensége, nagy tervet szőtt: azt kezdeménye­zi a demokrata képviselőházi többség körében, hogy az ő elnöksége alatt álló “Un-Ame­­rican Activities” bizottság hatáskörét bővítsék ki oly­képpen, hogy ennek a bizott­ságnak elbírálása alá kerül­jön nemcsak minden vizsgá­lat és törvényelőkészités a felforgató elemek elsősorban és majdnem kizárólag kom­munisták és kommunista-ba­rátok ellen, hanem a beván­dorlási törvény minden jövő módosítása és 4 az utlevélügy rendezése. Hogy milyen nagyarányú reformot agyait ki Walter képviselő, azt már abból a tényből is követkéz tetni lehet, hogy a két utóbbi hatáskör jelenleg a Ház igaz­ságügyi, illetőleg külügyi bi­zottsága elé tartozik. Birodalom-alapító Tudvalevő, hogy Walter képviselő a régi, megcsonto­sodott fogalmak szerinti “alancsonyrendü” népek be­vándorlásának ellensége. Ne­ki, aki, mellesleg megjegyez­ve pennsylvaniai Dutch, vagy­is német bevándorlók leszár­mazottja, angolszáz jellegű Amerika az álma: csakis oly bevándorlókat tart kívánatos­nak, akiknek anyanyelvűk an­gol (angolok, Írek) és olyano­kat, akik tapasztalás szerint gyorsan átformálódnak vér­beli amerikaiakká: németek és más nyugateurópaiak. El­lenségei a Házban Waltert “birodálom-alapitónak” neve­zik, arra célozva, hogy olyan Amerikáról álmodik, amely nem sok nemzet fiainak ol­vasztótégelyben kiformált egysége, hanem egy szükebb körből toborzott csoport ösz­­szefogása. Ha sikerül neki terve megvalósitása, Walter a közép-európai bevándorlás módosításai esetében nem­csak abból a szempontból ítélné meg — és nehezítené meg, — hogy ezek az “ala­­csonyrendü” népek kevésbbé asszimilálhatok, hanem ab­ból a szempontból is, hogy akik Közép-,, Kelet- és Dél- Európából jönnek, illetőleg jönni akarnak, meg vannak fertőzve felforgató eszmékkel és elméletekkel. "Nem szeretem!" Erre a veszélyre szenvedé­lyes hangon utalt már is Emanuel Celler newyorki de­mokrata képviselő, a beván­dorlók régi harcos barátja. Celler, aki a Ház igazságügyi bizottságának elnöke és mint ilyen a bevándorlási törvény­hozási munkában is résztvesz, úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi bizottság túl van halmozva munkával, helyes tehát, ha hatásköréből kive­szik a bevándorlási és hono­sítási ügyeket. De azt egy­általán nem helyesli és az el­len küzdeni fog, hogy a be­vándorlási ügyeket egy kalap alá vegyék a kommunista üzelmekkel foglalkozó “Un- American Activities” bizott­sággal. Mert a bevándorlók kiválogatásánál más szem­pontok irányadók, mint a kommunista aknamunka vizs­gálata, ellenőrzése és üldözé­se. “Nem szeretem az “Un- American” bizottságot, mond­ta Celler képviselő. Harcra fel! Mint a republikánus párt­ban a novemberi nagy vere­ség után, úgy a demokrata pártban is a nagy novemberi győzelem utárf éles harcra van kilátás a konzervatív és a haladószellemü elemek közt. Talán a leghevesebb harc Walter képviselő cári trónja körül fog lefolyni, amely trón egyelőre még nem szilárd alapon nyugszik, ha­nem egy légvár ormán dísze­leg. De nem lehet lekicsiny­lőén tekinteni fel erre a fan­­tázia-szülte trónra, mert a “birodalmi-alapitó” Walter képviselő tervét támogatja Sam Rayburn, a képviselőház­nak szinte örökös elnöke. Megkülönböztetés A haladószellemü és a kon­zervatív törvényhozók várha­tó nagy vitájába beleszólt már kívülről az a közéleti ma­gánintézmény, amely a pol­gári szabadság és jogegyenlő­ség elvének a gyakorlatban megnyilvánulását — de in­kább annak hiányosságait — vizsgálja. E'nnelc az intéz­ménynek neve: American Ci­vil Liberties Union, és akcióit a közélet kimagasló személyi­ségei intézik. Az A. C. L. U. most tette közzé 38-ik évi je­lentését és ebben általános­ságban rámutat arra, hogy még mindig sok jog-egyenlőt­lenség van Amerikában. Em­lítik ebben a vonatkozásban az ország őslakóinak, az in­diánoknak leszármazottait és a négereket, de, ami a mi la­punk olvasóit a legközelebb­ről érdekli: leszögezi azt a tényt, hogy Amerikában az idegenek és a honosított pol­gárok jogegyenlősége nin­csen biztosítva. Igaz ugyan, hogy újabban a bíróságok kedvezőbb elbírálásban ré­szesítik azokat, akiknek hono­sítási vagy deportálási prob­lémáik vannak, mégis 'az idegenek és idegenszármazá­­suak foglalkoztatása elé ne­hézségeket támasztanak nem­csak a privát üzleti életben, hanem az állami és községi hivatalokban is. Igazságta­lanságok vannak a bevándor­lási törvényben is, amely megkülönböztet kívánatos és nem-kivánatos népi csoporto­kat a kvótarendszer kereté­ben. Ez utóbbi megállapítás világosan Walter képviselő­nek van cimezve. Mindenki gyanús!... Lehman volt newyorki kor-BASEL. — Svájcban, a világ legrégibb és legiga­zibb demokráciájában, tudvalevőleg a nőknek nincsen szavazójoguk. Most megtörte a jeget a baseli városi ta­nács: népszavazást rendelt el és ennek eredményekép­pen megadta a nőknek a szavazási jogot és ezzel együtt a városi állásokba való megválasztás lehetőségét. A női szavazójog mellett szavazott 9401 baseli polgár, ellene 5517. Svájcon kívül valamennyi európai országban van szavazójoguk a nőknek. TOKIO. — Az amerikai katonai hatóság kegyel­met adott az utolsó 83 japán háborús bűnösnek. PEKING. — A Si Csing San vasöntödében a mun­kások nagyon szorgalmasan dolgoznak, sokan maguk­kal viszik a gyárba a takarójukat, ott alusznak, hogy egy perc időt se veszítsenek. A Nép Lapja jelenti ezt, igy hát minden kínai köteles elhinni. BERN. — A svájci kormány közli, hogy a magyar szabadságharc menekültjei közül 13,100 talált Svájcban menedéket. Ezek közül 1420-an visszamentek Magyar­­országba. MOSZKVA. — A szovjet kormány meghívta nyolc állam és Hawaii kormányzóit, hogy látogassanak el Oroszországba e nyáron. A meghívottak: New Jersey, Illinois, Nebraska, Utah, Colorado, West Virginia, Flo­rida, Mississippi és Hawaii kormányzói. PEKING. — A kínai kommunista kormány 150 millió rubel (kb. 37 millió dollár) hosszúlejáratú köl­csönt ad a szovjet birodalom részét képező Mongóliá­nak építési és iparfejlesztési célokra. A kínaiak szemet vetettek Szovjet-Mongoliára . . . MÜNCHEN. — A dachaui koncentrációs táborban felállítanak egy emlékművet az ott elpusztított rabok emlékére. A szoborműre nemzetközi pályázatot irt ki a brüsszeli International Dachau Committee müncheni fiókosztálya. SAIGON, Viétnam, Ázsia. — U] törvény jelent meg, amely megszigorítja a közvagyon fosztogatóit. Aki 30,000 dollárnál többet sikkaszt hivatalában, akasz­tófára kerül. PEKING. — A kínai kommunista kormány közli, hogy a múlt évben 73 millió nő dolgozott folyamsza- ’ bályózásnál, gátépítésnél. További milliók dolgoztak a gazdasági élet minden terén, a hivatásokban, neve­lésben stb. PEKING. — Szeptemberben lépett életbe az u'j trend, mely szerint minden közhivatalnok és üzemi ve­zető köteles évente egy vagy több hónapon át gyárban vagy mezőn dolgozni, minden tiszt, még generális is, egy hónapon át közlegényi szolgálatot végezni. Az első négy év eredményéről beszámolva, hivatalosan jelen­tik, hogy az alacsonyrendü munka jót tett a magasabb rangú és képzettségű értelmiségieknek, ámbár tagad­hatatlan, hogy sokan duzzogtak. Sokan — ez a szó 650 millió lakosú Kínában mindig milliókat jelent. BAGDAD. — Az iráki forradalmi kormányról el­lentmondó hírek keringenek a világsajtóban. Sokan úgy vélik, hogy ebben az olaj gazdag arab országban a kommunisták már megvetették a lábukat. A magyar kommunista kormánnyal Irák nyolc árucsere szerző­dést kötött az utóbbi hetekben. Kerülő utón, Perzsiából, az a hir jött, hogy Iránban kommunisták és nacionalis­ták közt véres összecsapások voltak, 30 verekedő éle­tét vesztette. HONG KONG. — Kínában a szülők ellenzésével dacolva könyörtelenül végrehajtják a gyerekek bentla­kó iskoláztatását, ami azt jelenti, hogy a gyerekeket el- Iszakitják a szüleiktől. RÓMA. — Agostino Novella, a kommunista veze­tés alatt álló országos munkás szövetség vezére, évi be­számolójában megállapította, hogy a kommunista ve­zetés alatt álló szakszervezetek a múlt évben 400,000 tagot veszítettek. BÉCS. — Az osztrák rádió, amely az állam tulaj­dona, áttért hirdetések közlésére. A hirdetésekből éven­te körülbelül negyedmillió dollár bevételt várnak. HAVANA. — Cubában győzött a forradalom, hely­reállt a nyugalom. És munkába léptek a vészbíróságok. Tizenöt tisztet a forradalmi bíróság Ítélete alapján már kivégeztek, politikai foglyok ezreivel vannak tömve mindenütt a börtönök. Amerika elismerte az uj cubai kormányt. mányzó és szenátor is hozzá­szólt a Walter-féje tervhez. Ezt mondta a rádión: “A Walter-féle terv min­den idegent megbélyegezni, mint gyanús embert, akiről fel lehet tételezni, hogy Ame­rikában mint belső ellenség fejtene ki felforgató tevé­kenységet. A bevándorlási és útlevél ügyeknek az “Un- American” bizottság hatás­körébe utalása ártalmas len­ne erkölcsi, politikai, nemzet­közi és nemzeti szempontból.” EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 3. SZÁM Hírek a világ minden részéből

Next

/
Thumbnails
Contents