A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 2. szám

8. OLDAL á Jó pásztor Vizkereszt után első vasárnap Szt. Lukács 2, 42-52. EVANGÉLIUM Midőn Jézus tizenkét esztendős lett, fölmenvén azok Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint és be­végezvén az ünnepnapokat, midőn visszatérőben vol­tak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben s nem vették észre a szülei. Vélvén pedig azt, hogy az utitársaságban van, ménének egy napi utat s keresék őt a rokonok és ismerősök között. És amikor nem ta­lálták, visszatérének Jeruzsálembe, keresvén őt. És három nap elmúltával megtalálták őt a templomban, a tanítók között ülve, amint hallgatá s kérdezé őket. Áhnélkodának pedig mindnyájan, akik őt hallák, az ő okosságán és feleletein. S meglátván őt, elcsodál­­kozának. És mondá neki az ő anyja: Gyermekem, miért cselekedtél igy velünk? íme atyád és én bán­kódva kerestünk téged. Ó pedig mondá nekik: Mi­éit, hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e, hogy az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem ér­ték a beszédet, melyet nekik mondott. Akkor haza­tért velük és Názárethbe méné, s engedelmes^ vala szüleinek. Anyja meg szivében tartja vala mindez igéket. Jézus pedig növekedék bölcsességben és kor­ban s kedvességben Istennél s embereknél. SZENTBESZÉD A mai rombadőlt családi szentélyek láttára na­gyon időszerű, hogy az Egyház minden évben ezen a vasárnapon mintának állítsa oda a názárethi^ kis Szent Család egyszerű házikóját minden katolikus család elé. Ebben a kis hajlékban oly erény-virágok ékes­kednek, amelyeknek illata még két évezred után is frissitőleg hat a romlásnak indult családi életre. Szá­mokkal alig felmérhető, hogy évszázadok folyamán mennyi sok keresztény csaladot telitett meg boldog­sággal a názárethi házból örökölt, szenteket nevelő szellem. Csak egyet említek. Názáreth és Naziánz. Két kis falu ez. Egyik Júdeábán, a másik Kis-Ázsiának Kappadocia tartományában. Az elsőből indult ki a szellem, mely szent családot nevelt a másikban is. A naziánzi család öt tagját — kivétel nélkül — Lzentként tiszteli az Egyház. E családnak Máriája Szent Nonna volt, példás háziasszony és anya. Szenteket nevelt, mert maga is szentéletü volt. Férje, naziánzi Szent Gergely, nemcsak a város • tolgármestere, de az életszentségnek is valósággal : nintaképe volt. Nem akarták, hogy polgármesterük .egyen, mert sokkal méltóbbnak találták őt arra, hogy püspökük legyen. Több, mint 100 éves korában halt meg, mint mindenkinek szeretett atyja. Három gyermekük közül a legidősebb volt Szent Gorgómia, aki tökéletes mása az áldottlelkü édes­anyjának. Jótékonyságát mindenki ismerte s mert népes családanya volt, egyesek mindig intették, hogy gondoljon nagyszámú gyermekeire is. Meglepően )jzép az ő felelete: “Az Isten áldása, melyet jócsele­kedeteink által kiérdemeltünk, mindenkor nagyobb örökséget biztosit számunkra, mint a vagyon.” A temetése alkalmával az ő bátyja mondotta halotti beszédében, hogy elhomályosul az Isten kép­mása a lelkében akkor, ha a saját arcát ékesíti, vagy ha kihívóan öltözködik . . . Ez a. Gergely testvér nem volt más, mint a na­ziánzi szent család második gyermeke. Az Anya­­szentegyház naziánzi Szent Gergely néven egyik leg­kiválóbb hittudósát tiszteli és ismeri benne. A legfiatalabb gyermek Cesarius volt, aki ko­rának legképzettebb és leghíresebb orvosa lett. Ő az egyetlen keresztény, akit az egyházüldöző Julián császár sem akart mellőzni. Mikor végre mégis fel­szólította őt a hite megtagadására, röviden igy felelt: “Krisztus hive vagyok és—Krisztusé maradok!” XXIII. János pápa ellátogatott a Regina Coeli (Ég Ki­rálynője) börtönbe, ahol a foglyok a celláik előtt tér­delve hódoltak neki. A karácsonyi börtönlátogatás IX. Pius pápának volt szokása, aki 1846-tól 1878-ig ült a pápai trónon. A BUDAI FLÓRIÁN TEMPLOM A behavazott Middlefield, Ohio város Amish kolónia fogatos kocsiparkja látható. Vizkeresztet követő vasárnap. Szent Máté 4. rész, 8. EVANGÉLIUM Az időben hallván Jézus, hogy János fogságra vitetett, eltére Galileába. S elhagyván Názáreth vá­rosát, jőve lakni a tengermelléki Kafarnaumba, Za­­bulon és Neftalin határain, hogy beteljesedjék, ami megmondatott Izaiás próféta által: Zabulon földje és Neftain földje, a tengermelléki ut a Jordánon túl, a pogányok Galileája. A nép, mely sötétségben ül vala, nagy világosságot láta és a halálárnyék tarto­mányában ülőknek világosság támada. Ez időtől kezde Jézus tanítani és mondani: Tartsatok tünbá­­natot, mert elközelgetett a mennyeknek országa. TÖRTÉNETE A TORONYCOMBBAN A közelmúltban nyert befe­jezést a görög (katolikus bu­dai templomának, a kecses rokokó stilusu Szent Flórián­­templomnak külső tatarozá­sa. A munkálatok végeztével íz építőmester egy fémtokot helyezett el a karcsú torony keresztjének bádog-gömbjé­ben. Dr. Sztankay András plébános érdekesen ismertette ennek a fémtoknak és tartal­mának történetét. A torony sisak javítása so­rán a keresztet tartó torony­gombból fémtokba zárva va­lóságos kis okmánytár került elő, amely híven tükrözi a kis templom 200 éves történetét. Egy szakadozott latin nyelvű pergamen-lap — az eredeti alapítólevél — azt ta­núsítja, hogy a templomot 1760-ban Christ Antal pék­mester költségén Nöpauer Máté, korának neves temp­­lomépitője építette Szent Fló­rián tiszteletére. Az okirat hátlapján az 1806-os “fatális évből” származó utólagos fel­jegyzés arról tudósit, hogy miközben Európában a biro­dalmak háborúskodtak — egy borzalmas földrengés a templom keresztjét gombostól együtt lesodorta. Az időrendben következő — ugyancsak pergamentre latin nyelven irt okmány dátuma 1854. Ebben az évben resta­urálták a templomot. Ferenc József ez évben tör­tént jegyváltásáról is megem­lékezik ugyan az okirat, de az akkori plébános az összehaj­togatott okmány redőibe egy 1848. októberében kiadott, a veszélyeztetett nemzeti sza­badság megvédéséért népfel­kelést elrendelő magyar és né­met nyelvű nyomtatott plaká­tot csatolt. Az 1917-es újabb renaválás okirata már magyar nyelvű. Szövege a békevágyat tükrö­zi: “Szent Flórián, óvd meg édes hazánk szép fővárosát, s oltsd el ennek a véres világhá­borúnak lobogó lángjait . . .” Ennek az okmánynak is érde­kes mellékletei vannak: egy­­egy ujságpéldány — A Nap, Az Est, Pesti Hírlap, Pester Lloyd, augusztus 25-26-i dá­tummal. A lapok első oldalán HOLLYWOODBÓL JELENTIK Egy hollywoodi bárban holdup rablók jártak, kiürí­tették a kasszát és nyolc ven­dég pénztárcáját. Éppen akkor lépett be a bárba Kenneth Savoy, a Sámuel Goldwyn filmvállalat egyik fiatal, 35 éves igazga­tója. Az egyik rabló rászólt: “Ide a pénzeddel!” A filmigazgató bátran visszaszólt: “Ha a pénzemet akarod, lőjj!” A rabló lőtt, a filmigazgató holtan rogyott le. A két rab­ló gazdag zsákmánnyal odébb­­állt. még a sablonos győzelmi hadi­jelentések, de a belsejükben már leplezetlenül jelentkezik az általános békevágy: hogy az ántánt-hatalmaknál kedve­ző visszhangra talált XV. Be­nedek pápa békekezdeménye­zése, hogy II. Vilmos dicsérő­­en nyilatkozott Hollandiának, mindkét hadviselő fél irányá­ban tanúsított lojális semle­gességéről ... Az újságokon kívül néhány egykorú papír­pénzt és egypár koronázási emlékbélyeget is mellékelt az okirat elhelyezője. A templom további sorsáról a bejárat falában elhelyezett márványtáblák tudósítanak. 1920-ban kapták meg a görög­katolikusok. A harmincas évek derekán ismét újjáépí­tik, mégpedig az idők fo­lyamán az utca szintje alá süllyedt templomépületet hid­raulikus eljárással másfél mé­terrel felemelik. A régi mű­emlékek, Éherhardt és Weber szobrai, Falkoner, Wagen­­schön oltárképei mellett uj, művészi szépségekkel gazda­godik a kis templom: Med­­veczky Jenő üde, levegős, ola­szos derűt árasztó freskóival és festményeivel. így érkeztünk el a mához, amikor — kiheverve a máso­dik világháború sebeit, —; újabb megújulását ünnepel­heti a kétévszázados restau­rált műemlék. Az erről szóló megemlékezést már írógéppel irta a jelenlegi plébános, meg­emlékezvén benne Óra Sán­dor szobrászművészről is, ki a 18-ik századi rongált szent­szobrokat sóskúti mészkőből ujjáfaragta. Az eredeti ala­pitó levél a fővárosi múzeum­ba került, másolati példánya pedig a többi okmánnyal és a legújabb emlékirattal együtt az eredeti fémtokba zárva visszahelyeztetett a to­ronygombba az eljövendő nemzedékek okulására. SZERÉNY PÁPA XXIII. János pápát, aki pa­raszti családból származik, jó­sága mellett szerénysége is jellemzi. Egy kihallgatás al kalmával, amikor 600 zarán­dok jelent meg előtte, a pápa közölte, hogy környezetének utasítást adott, hogy ne tér­deljenek le előtte mindig, amikor szeme elé kerülnek, hanem elég, ha kétszer egy nap térdelnek előtte, reggel és este — “ez elég”, mondta. Az audiencia végén előlép­tek püspökök és papok, fény­képezésre. Letérdeltek. “Nem, nem”, szólt hozzájuk a pápa, “álljanak fel!” MISKOLC FEJLŐDIK I desen erre is sor kerül Miskolcon a gyárak, a (bá­nyáik és az üzemek mind töibb munkást foglalkoztatnak. El­Felkete Mihály, Budapest Hajtási engedélyekkel. üzérkedtek éveken át látásukra az utóbbi öt évben háromszáz uj bolt nyílt. A Statisztikai Hivatal Borsod megyei kirendeltségének leg­utóbbi jelentése szerint 1958 első negyedében a miskolci ipari dolgozók átlagkeresete meghaladja az 1680 forintot, ami tcibb, mint száz forinttal nagyobb az országos átlagnál. A városban 18,125 olyan dol­gozó él, aki havonta 1700 fo­rinton felüli összeget keres, 7000 dolgozó kereste pedig meghaladja a 3000 forintot. A városban 1937-ben ezer családi ház épült fel. . ROMOS ABBÁZIA PANASZOS LEVÉL Az Abbázia Kávéház Buda­pest legforgalmasabb pontján a forradalom előtt jóformán egész nap teljes üzemben volt. Az 1956 októberi pusztításo­kat a legtöbb helyen — a no­vember 7. téren (oktogon tér) is — helyrehozták már, csak ez a kávéház romos még min­dig, téglarakás zárja el, előt­te az aszfalton hulladékok, kövek, malter fekszenek ha­lomban. Városszépészeti és idegenforgalmi szempontból is nagy hiba, hogy még mindig nem állították helyre! Sokak nevében remélem, hogy rövi-BUDAPEST. — Több mint egy hónapig tartó tárgyalás után a Fővárosi Bíróság íté­letet hirdetett az Autóközle­kedési Tanintézetiben műkö­dő szélhámos banda felett. Dr. Fazekas György jogász 19 tagú bűnszövetkezetével évek óta pénzért árusította a vezetői vizsga bizonyítványo­kat. A visszaélésekben ré­szese volt Tamás Dániel, Pre­­inger Pálné. Del Medico End­re, valamint Stollár József né. A bíróság dr. Fazekas Györ­gyöt ötévi börtönre és nyolc­vanezer forint jogtalanul szerzett vagyon elkobzására, Tamás Dánielt négyévi bör­tönre, 56,700 forint, Prein­­gernét két év és háromhónapi börtönre, 24,000 forint, Del Medico Endrét két év és 8 hónapi börtönre, 62,300 forint Stollar Józsefnét másfélévi börtönre és 20,000 forint va­gyonelkobzásra ítélte. A töb­bi vádlott 6 hónaptól 2 évig terjedő büntetést kapott. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy agoraphobiának nevezik a betegséget, amely abban nyilvánul meg, hogy az embert félelem fogja el nyílt helyeken, például az ut­cán. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk egy alkalommal, amidőn meg­hallotta, hogy Keresztelő Szent János börtönbe vet­tetett, Judeából Galileába ment. Keresztelő Szent Já­nos ugyanis Júdeábán, Jerikó mellett tanított és ke­resztelt, amely alkalommal megdorgálta a képmuta­tó farizeusokat és az írástudókat “viperák fajzatai” címmel illette. Ezért a farizeusok és az írástudók bosszút forraltak és arra" bírták Heródes Antipást, hogy Jánost fogassa el, hogy a népet fel ne lázitsa. ’ Jézus tehát, amint Galileába érkezett, elhagy­ván Názáreth városát, jőve lakni a tengermelléki Ka­farnaumba, Zabulon és Neftalin határain. Krisztus a maga tanítását élőhirnökének a pré­­dikálásához csatolta és fellépett Jézus akkor, amint Keresztelő Szent János lelépett, mint a nap a hajnali csillag után. Bünbánat és hit szövege minden prédi­kációnak. Ez volt célja Krisztus tanításának, tudni­illik az embereket bünbánatra szólítani és az erköl­csök megváltoztatására és szent élet folytatására felhivni, hogy az Ő halálával megnyitandó fényes mennyországba való belépésre érdemessé tegyék magukat. íme, az Ur Jézus, az örök mennyei boldogság után való törekvésre szólít fel bennünket. De hogy azt elnyerhessük, rajta kell lennünk, hogy azt meg­érdemeljük. Csak a boldog halhatatlanság kívánatos, a boldogtalan halhatatlanság rosszabb, mint a meg­semmisülés. Ékesítsd fel tehát lelkedet olyan tulajdonságok­kal, amelyek azt az örök életben is diszesitik. Ka te ízt most e földi életben elmulasztod, olyan ruttá lesz halhatatlan lelked, hogy az örök mennyei boldogság honából örökre ki lesz zárva. Azért mondja isteni Üdvözíteni:: “Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát val­­ja? Vagy mi váltságot ad az ember leikéért?” ÜZENET KBUSCSEVNEK: "NEM!" Amerika, Anglia és Franciaország kormányai egyenlő tartalmú jegyzékben Kruscsev berlini ultimá­tumára azt felelték, hogy eszükágában sincs meghajol­ni az orosz diktátor fenyegetőzése előtt, nem hagyják ott Nyugat-Berlint, nem hagyják cserben Nyugat-Ber­­lin kétmilliónyi népét, nem ismerik el az orosz diktátor jogát, hogy a Berlinre vonatkozó megállapodásokat fél­redobva, keletnémet bábkormányára akarja átruházni a jogot, hogy a Kelet-Németországban állomásozó, leg­modernebb gyilkos fegyverekkel felszerelt orosz vörös hadseregre támaszkodva, kiebrudalják Berlinből a nyu­gati hatalmakat és kommunista “szabad várossá” dek­larálják Nyugat-Berlint. A nyugati szövetségesek hajlandók a szovjettel tár­gyalni az egész német kérdésről, Németország egysé­gének helyreállításáról és ezzel kapcsolatban olyan uj európai rendezésről, amely garantálja a szovjet bizton­ságát. De ha Kruscsev megint holmi ultimátummal jön, egyezkedésről szó sem lehet. Ez az a nyelv' amelyet a Kremlinben értenek és megértenek. Óhazai Híradó XXIII. JÁNOS PÁPA.

Next

/
Thumbnails
Contents