A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-01 / 18. szám
VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend. péntek, 1959, május 1 AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA . j EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No, U SZÁM Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hirlap. A csatlósnépek nem ellenségek Nagyon nehéz a gyakorlatban különbséget tenni népek és kormányaik közt. Tájuk, hogy barátaink azok a középeurópai népek, amelyeknek szovjet kormányai dühödt ellenségeink. Például Kádár és Münnich meg az ő Sik Endréjük hazudnak, amikor a magyar nép nevében beszélnek. Ezzel a meggondolással Kennedy demokrata és Aiken republikánus szenátorok törvényjavaslatot terjesztenek elő, amely módosítja azt a törvényt, amely kizárja oly országok gazdasági megsegítését, amelyek szovjet uralom alatt állnak. A két szenátor a törvény módositását javasolja avégből, hogy szovjet zsarnoki uralom alatt álló népek is részesedhessenek amerikai termésfeleslegekből. Jelenleg az a helyzet, hogy annak az országnak •— például Lengyelországnak — függetlensége kétségbevonható. A lengyelországi kommunista kormány az egyedüli a szovjet gyarmatbirodalomban, amely megszüntette az erőszakos kolhozositást és békében él a katolikus egyházzal. Lehet tehát pro és kontra érvelni, hogy van-e vagy nincsen az orosz kormánytól független kormányzata Lengyelországnak. Ilyen vita hoszszas huzavonát okozott a lengyeleknek szánt segély elküldésénél és — mint Kennedy szenátor hangsúlyozta — ez volt az oka annak is, hogy a magyar népet sorsára hagytuk. A Kennedy-Aiken törvényjavaslat úgy akar segíteni a bajon, hogy az elnöknek szabad megítélésére bizza annak eldöntését, hogy bizonyos vasfüggönymögötti ország népének lehet-e juttatni az amerikai termésfeleslegekből. A szenátus demokrata többségének vezetőjét (középen) erősen bírálták pártjának szenátorai, mert nem valósította meg szerintük a kampány 15 külömböző célját. Lhasa ** Budapest EMLÉKEZtS KŐRÖÍ! CSOMA SÁNDORRÁ. TIBET Elfő MAGYAR KUTATÓJÁRA HÁROM ÁPRILISI NAP WULFERSTEDT, keletnémet szovjetzóna, április 2. — Egy 73 éves paraszt sorra lelőtte egész állatállományát, két lovát, tiz tehenét, juhokat és tyúkokat, aztán 40 liter benzinnel leöntötte és felgyújtotta a házát, amelyet apjától örökölt és a fiára akart hagyni. Amikor mindezzel készen volt, agyonlőtte 70 éves feleségét és utána önmagát. Kétségbeesés volt az oka szörnyű tettének. A birtokát ugyanis erőnek erejével kolhozba akarták kényszeriteni, fiát pedig azon a cimen, hogy a birtok kolhozositása ellen izgatott, öt évi börtönre Ítélték. Ily körülmények közt az öreg paraszt semmi értelmét nem látta többé az életnek, elvesztette jövő reményét. Mindennek vége volt, tehát mindennek véget vetett. r * HAMBURG, Nyugat-Németország, április 3. — Egy hamburgi polgár még február elején automobilján útnak indult Nyugat-Berlin felé, ahol rokonait akarta meglátogatni. De a zónahatáron, Werra város határában a keletnémet szovjet határőrség letartóztatta, mert a neve a fekete listán volt. Ugyanis ő 1948-ig a szovjetzónában lakott s engedély nélkül szökött át Németország szabad zónájába. Húsz napig fogva tartották és ez idő alatt a kocsija le volt plombáivá. Amikor aztán szabadon engedték, titkon letörte kocsijáról a lakatot és megindult hazafelé, vissza Hamburgba. Útja egy folyón át vezetett, a folyó sekély vizén megpróbált áthajtani, de az autó a folyó közepén hirtelen leállt. Nehogy az autó a kommunisták kezére kerüljön, felgyújtotta azt és gyalog folytatta útját a legközelebbi nyugatnémet vasúti állomásig. * WALKENRIED, keletnémet szovjetzóna, április 4.-— Egy 47 éves szállítási vállalkozó teherautóra rakta a feleségét és nyolc gyermekét meg annyi házi holmit és ruhát, amennyinek még hely volt a kocsin, és a zónahatáron a szegesdrótos kerítést áttörve, a család szerencsésen eljutott a nyugati szabad zónába. A szovjet meghódította Iiákot Bekövetkezett az, amit a múlt évi királygyilkos lázadás óta gyanított a Nyugat: az olajban gazdag Irák, a bibliai idők teljjel-mézzel folyó Mezopotániája a Tigrisés Eufrátesz folyók közt, a szovjet zsákmánya lett. A kommunisták hatalmukba kerítették az államhivatalnokokat és Kassem miniszterelnök már csak bábu a kezükben. Kommunista bandák vették kezükbe az ipari és üzleti vállalatok vezetését. Fegyveres kommunista bandák zaklatják az amerikaiakat és más nyugati vendégeket. A kormány kiutasította az angol-amerikaifrancia petroleumvállalatot 300 négyzetmérföld olajkutatási mezőről és oroszokat hivott be az olajkutatásra ezen a területen. Irák, amely egy évvel ezelőtt még a szabad világ legerősebb oszlopa volt a Közelkeleten, a szovjet hatalmába szédült. Magyarország és Tibet fővárosainak nevei már egyszer régen, másfél évszázaddal ezelőtt közelebbi vonatkozásba kerültek egymással, amikor ott járt Körösi Csorna Sándor, és másodszor napjainkban a történelemnek egy és ugyanazon lapjára kerültek, mint történelmi parellelek: emlékeztetők a kommunista zsarnokság embertelen brutalitására. A kínai kommunisták most Lhasa fővárosban és egész Tibetben oly vadul garázdálkodtak, mint 1956 őszén az oroszok Magyarországban. A tibetiek emlékeznek Kőrösj Csorna Sándor multszázadi látogatására és a magyarok világszerte emlegetik a kommunisták tibeti gaztetteit. A két, egymástól oly messze eső ország népeit a közös szenvedés /közelebb hozta egymáshoz. A Tibet elleni kommunista erőszak nemcsak az országkormányzata ellen, hanem a nép vallása, a buddhizmus ellen is irányul, mint ahogyan minden kommunista elnyomásnak első áldozatai közt van az egyház másutt is, a keresztény egyházak, a zsidóság és a mohamedánizmus. Ebben a vonatkozásban kiemelendő tény az, hogy Körösi Csorna Sándor annakidején több évet töltött tibeti buddhista kolostorokban, több tibeti tárgyú könyvet irt, többek közt a Kah-Gyur buddhista szent könyv elemezését. Nagy tisztelet övezte a magyar vendéget Tibetben régen és újabban is. A tibetiek Philinggi Dasza néven emlegetik, ami “külföldi tudóst” jelent. Újabban, 1933- ban, a japán buddhista egyház szentté nyilvánította Körösi Csorna Sándort, azért az érdeméért, hogy “megnyitotta a Nyugat szivét Bpddha tanításainak befogadására.” Az ősrégi japán Taisho egyetemen, ahol a buddhizmus szentjeinek emlékét kegyelettel őrzik, az aulában felállították Körösi Csorna Sándor szobrát, melyet lótuszvirágok díszítenek. A tibeti-magyar történelmi vonatkozások uj érdekességet kölcsönöznek Körösi Csorna Sándor felfedező utjának. Mjnt Columbusnak India, úgy Körösinek Ki na volt az uticélja. Olaszország és Ki na között már a római császárkorban eleven kereskedelmi forgalom alakult ki az ugynev« zett “Selyemuton”, vagyis azon az útvonalon, ar> *1* Közóp- Ázsián keresztül szállította Itália felé a rendkívül nagyra értékelt kínai selyemszöveteket. Kínának a selyemhernyótenyésztés állami titka és monopóliuma volt; halállal büntették azt, aki akár csak egyetlen selyemgubót is kivitt a kínai birodalom határain. A középkori olasz kereskedővárosok is folytatták ezt a keletázsiai kereskedelmet, amely szép hasznot hajtott nekik. Folytatták egészen addig, amig Mohammed hódításai nyomán el enm zárult Elösai nyomán el nem zárult Elő- A keresztesháboruk hiába próbáltak ezen a falon rést ütni, a “Selyemút” végkép lezárult. Ekkor gondoltak arra, hogy létezhet Kina felé egy másik, északibb ut is, amely Magyarországon és a déli orosz sztjeppéken keresztül, vezet a mesés Kínába. Ezért volt az, hogy magyar fiukat elébb levittek Itáliába, szerzetesekké nevelték és aztán Magyarországon keresztül elküldték őket Közép-Ázsiába. Ezek a magyar papok, mint ezt Juliánus magyar domonkosbarát ázsiai utijelentéseiből tudjuk, még tudtak olyan nyelven beszélni, amelyet ott künn a messzi Ázsiában is megértettek. Ezért volt az is, hogy az olaszok olyan nagy érdeklődést tanúsítottak a Magyarországon is beszélt kun nyelv irányában, amely egész Közép-Ázsia diplomáciai nyelve volt valamikor. Ezt a nyelvtudást Itáliában annyira fontosnak tartották, hogy Olaszország egyik legnagyobb költője, Petrarca maga is tanult kun nyelvet és igy maradt ránk a középkori kun nyelv egy hatalmas emléke a velencei Petrarca-kódex formájában. S ezért küldték ki például az olasz kereskedők Marco Pólót is Közép-Ázsiába, hogy iparkodjék Itália számára ezt az északi kereskedelmi útvonalat felfedezni és megnyitni. Ám ami az olaszok számára gyakorlati életszükséglet volt, az a magyarok számára a nemzet lelke mélyén égő szent érzéssé lett: az Európa népei közé árván és testvértelenül ideszakadt magyarságnak vágyódása az ázsiai, Földanya után. A germán, latin és szláv világ torzsalkodásai közé beérkelődött magyarságnak fájdalmas sóhajtása volt ez az Ázsia-vágyódás. Egyszerre csak egy erdélyi diákgyerek lelkében égni kezd a vágyakozás, hogy felkeresse az Ázsiában rekedt magyar ősöket. Körösi Csorna Sándor volt ez a diákgyerek, aki 1784-ben született, olyan szegény körülmények között, hogy a gimnáziumot is csak úgy tudta elvégezni, hogy gazdagabb diáktársai mellé elszegődött szolgalegénynek. Nyolcadik gimnazista, amikor fogadalmat tesz, hogy egész életét az ázsiai ősök felkutatásának szenteli. Tudja, hogy vagy délen, arab területen, vagy északon, orosz földön keresztül juthat el Közép-Ázsiába. Ezért elmegy Göttingába, hogy megtanulja az arab nyelvet és Zágrábba, hogy a szláv nyelvet tanulja meg. Aztán útlevél nélkül szökik ki az or-I szágból, merthiszen az osztrák abszolutizmus rendőrsége nagyon jól tudja, hogy egy ilyen utazás alaposan felkeverheti a magyar nemzeti érzéseket. Száz forint kölcsönpénzen vándorol elébb az afrikai Alexandriába, hogy az ottani könyvtárban felkutassa azokat a középkori arab Írókat, akik az ázsiai magyarokról Írtak. Aztán szörnyű fáradságok árán tovább vándorol Palesztinába, Perzsiába, Bokharába, és végül Ladakba érkezik meg. Itt buddhista láma-papokkal találkozik, akik tibeti nyelven beszélnek. Néhány tibeti szónak a magyarral való egybehangzása azt a délibábos reményt kelti benne, hogy talán a tibeti népkatlanba odvadtak bele a magyar ősök. Hihetetlen nélkülözések közepette vergődik el a zanglai buddhista klastromba, ahol “Szkander bég’' néven HÁGA, Hollandia. — Néhány évvel ezelőtt bolgár kommunista ágyúsok lelőttek egy izráeli repülőgépet, amely néhány mérfölddel bolgár terület fölé tévedt. A repülőgépnek több mint 50 utasa, köztük több amerikai, életét vesztette. Izráel kormánya kártérítést követel Bulgáriától a hágai nemzetközi bíróság előtt és a bolgár kommunista kormány ott arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ügy nem tartozik a nemzetközi bíróság hatáskörébe. Az izráeli igazságügyminiszter, S. Rozen, három napon át tartott perbeszédet ennek a védekezésnek lecáfolására. A nemzetközi bíróság júniusban fogja eldönteni a kérdést, hogy az ügy hatáskörébe tartozik-e, vagy sem. MOSZKVA. — Kazahsztánban a szénbányában oly furókészülékkel kísérleteznek, amelyet távolból automatikusan hoznak működésbe. A gép működését televíziós készülék jelzi és szabályozza. ALGÍR. — Az algériai francia földbirtokosok, akik mindenáron meg akarják akadályozni a nép javát célzó reformokat, újabban hitleri módszerekhez folyamodnak. A reakciós szervezet a Hitler Ifjúság mintájára Fiatal Nemzet néven szerepel és tagjai túlnyomóan főiskolai diákok. Az egyetem falaira ná,ci horogkereszteket mázoltak, valamint ilyen felírásokat: “Hitler nem halt meg! Halál a zsidókra! PERTH, Ausztrália. — Az országos kereskedelmi kamara aggályosnak tartja, hogy a szigetország lakossága évente 100,000-el szaporodik. Ez a következő évtizedben nagyfokú munkanélküliségre vezethet, mivel a termelés nem fokozódik megfelelő mértékben. HAVANA. — Fernando Miranda újságírót, a Batista-párti napilap munkatársát, aki Castrot és társait tolvajoknak és banditáknak nevezte, tízévi kényszermunkára ítélte a katonai bíróság. SOSSAU, Németország. — A falusi iskola 7—14 /U'cndékei/ negyvorya . ^ ^fj tegedtek. A betegséget tüdőbeteg tanitójoffx»lekapták át. A tanítót az orvosok ét évvel ezelőtt gyógyultnak jelentették ki, de betegsége kiújult. SÁROSPATAK. — A Tokaj-vidéki szőlőbirtokosok a kolhozokba terelés ellen úgy védekeznek, hogy eladják az elraktározott trágyát, ahelyett, hogy a talaj feljavítására használnák azt. BUENOS AIRES. — Az argentínai állami hivatalokban május elsejei hatállyal uj munkarendet léptettek életbe: Az eddigi munkaidő déli 12 órától este 6- ig volt; ehelyett ezután a hivatalnokok reggel fél 10- től este fél 6-ig dolgoznak, félórai ebédszünettel. Az uj rendet csak tiltakozással fogadják el a hivatalnokok; arra hivatkoznak, hogy a rövid ebédidő arra fogja kényszeriteni őket, hogy kannázott élelmiszereket fogyasszanak, ami aláássa az egészséget. PANMUNJOM, Korea. — Az amerikai fegyverszüneti bizottság közli, hogy a fegyverszünet megkötése óta, 1953 óta, több mint ezer kommunista beszivárgó kémet lőttek agyon Korea déli részében. tanulmányozza át a klastrom 320 óriási, középkori kötetét. Itt fenn, a világ legmagasabb hegyei között rettenetes hidegek vannak. Szkander bég nem füt, mert takarékoskodnia kell. Igaz, hogy időközben a magyar országgyűlés — miután Széchenyi István melegen pártfogoló szavakkal emlékezett meg az Ázsiában szűkölködő “árva magyarról” — némi segítséget szavazott meg Csornának, ámde előtte még nagy célok lebegnek, tehát óvatosan kell a pénzzel bánnia. Éjjel-nappal le sem vetkőzik, a hideg miatt ki sem teszi lábát a cellából. Csak ott ül hatalmas bundájában az óriási könyvek közt. így hozza létre a 40,000 szót felölelő angol-tibeti szótárt, amelyet az angol kormány annyira fontosnak talál, hogy maga vállalkozik kiadására és egyúttal nagyobb tiszteletdijat szavaz meg a szerzőjének. Csornát egyben az Angol Krályi Ázsiai Társaság is tagjai közé választja. Ez a munka tehát nagy dicsősége Csorna Sándornak, de egyben szörnyű csalódása is: rá kellett jönnie, hogy igazi életcélja szempontjából hiábavaló volt ez a rettenetes munka — a tibeti nyelvnek semmi köze sincs a magyar nyelvhez. Nincs hát más hátra, mint újra továbbvergődnie és ismeretlen, töretlen utakon keresnie “Jugriát” őskereső vágyainak álomképét. Az irtózatos nélkülözések azonban — éveken át némi kevés, puszta vízben főtt rizsen kívül főként csak teával élt — megtörték a szervezetét. Mielőtt újabb útjára indulhatott volna, Dardzsilingben, szemközt a havasfejü Himalájával, 1842 április 11-én, 58 éves korában elhunyt. Aszkéta-életére jellemző, hogy a magyar országgyűlés által küldött 450 aranyat érintetlenül megőrizte és a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta. Ugyan igy megőrizte az Ázsiai Társaságtól kapott 5000 rupiás tiszteletdijat is, ezt a nevezett társaságra hagyta. Övébe varrva mindössze 26 arany volt”nála, amikor meghalt: egész kutatóüt ja alatt úgyszólván alig költött magára valamit. Angol felirásu sírja ott áll a dardzsilingi temetőben. ^ The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Sen. Pat McNamara Michigan Sen. William Pro.vmire Wisconsin ■ i n. I.yndon Jo! A .,11 Texas Sen. Wayne Morse Oregon Sen. Joseph S. Clark Pennsylvania Hírek a világ minden részéből
