A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-29 / 35. szám
Jó PÁSZTOR 3- OLDAL Emlékezzünk a régiekről A FERENC JÓZSEF-FÖLD FELFEDEZÉSE Mialatt a különböző nemzetek egyre-másra küldtek tengeri és szárazföldi expedíciókat a világ minden tája felé, azalatt az Osztrák-Magyar Monarchia a csendes szemlélődő kényelmes álláspontjára helyezkedett és elmulasztotta a sokféle alkalmat, amikor gyarmatra tehetett volna szert a világ valamelyik táján. Valahogy nem volt a vezető körökben a trópusi tájak vagy egyéb vidékek iránt érdeklődés és igy a felfedezők dicsőségét átengedték másoknak. Mégis egyszer, egyetlenegyszer Bécsben is megmozdultak, hogy csatlakozzanak azokhoz, akik uj területek felfedezésével akarták az emberiséget és a tudományt gazdagítani. Csakhogy most sem a praktikus oldaláról fogták meg a dolgot, nem hasznothozó tájra indítottak expedíciót, hanem a legkietlenebb, leghaszontalanabb vidékre, ahol még az élet is folytonos veszedelemben forgott, a felfedezett területeknek pedig semmi gazdasági hasznuk nem volt. Az Északi Sarkra indított expedíciót az osztrákmagyar haditengerészet, amelynek “Tegetthoff” nevű hajója vitte a magas északra az első osztrák-magyar expedíciót. 1872-ben indult el a társaság, hogy felkutassa az északkeleti átjárót, megközelítse az Északi Sarkot, a Novaja-Zemljától északkeletre eső tengerek vagy szárazföldek felkeresésével. A hajó 1872 juliuS közepén indult el Tromsőből, Norvégia északi partjáról. Utasa huszonnégy tengerész és szakember volt, köztük egyetlen magyart tiszt: Kepes Gyula hajóorvos. Kedvező körülmények között futott ki a hajó a norvég kikötőből és egy hónapig utazott tiszta, jégmentes tengeren; de augusztus közepén már a mérhetetlen jégtömegek közé jutott és közöttük tehetetlenül vergődött. Két hét múlva pedig befagyott a sarki tenger és a hajó fogoly volt a magakereste jégbörtönben. Sem előre, sem hátra nem volt ut. A jégmezőt, amelybe belefagytak, észak felé sodorta a tenger áramlása a zugó-zajló, óriási jégtáblákkal együtt. A hadihajó ropogott, nyögött, morzsolódott a hatalmas torlaszok között. De szerencsére jól állta a sarki tenger ezernyi veszedelmét és a gyilkos jeget. Szeptember közepén elérték sodrásukban Novaja-Zemlja partjait, de olyan messzire voltak tőle, hogy nem gondolhattak partraszállásra. Csak a jégboritotta bércek aranyszínű ragyogásában gyönyörködhettek ahogy az éjféli nap beragyogta a jégsziklákat és jégpiramisokat. Az áramlás tovább vitte a hajót és mind messzebbre kerültek el a nagy szigettől. Egy hónapig haladtak most tovább keleti irányban, mig végre októberben egy hatalmas vihar kisodorta a hajót a partra, ahol felborult A part végtelen jégmező volt, amelyen kisebbnagyobb hegyek és dombok váltogatták egymást. A “Tegetthoff” hajótöröttjei kiszálltak az ismeretlen veszedelmeket rejtegető jégmezőre, kunyhót építettek a jégen és noha tisztában voltak vele, hogy kalandjuknak fagyhalál lehet a vége, megkezdték tudományos munkájukat, amelyért tulajdonképpen útra keltek. ■ így éltek a téli, sötét hónapokban, mig csak ki nem tavaszodott. Akkor újabb veszedelem környékezte őket: megjelentek a kiéhezett jegesmedvék és most napról-napra véres küzdelmet kellett velük folytatniok. Közben visszaállították a hajót eredeti helyzetébe és lassanként visszaköltöztek a fedélzetre. 1873 augusztus 31-én a távolban földet pillantottak meg. Októberig hajóztak feléje, akkor elérték, de hirtelenül bekövetkezett a hideg sarki tél, és a szárazföld átkutatásáról most már szó sem lehetett. Ezt csak a következő tavasszal lehetett elvégezniük. Ekkor viszont annál szorgalmasabban és lelkiismeretesebben láttak neki ennek a munkának. A szárazföldet a király iránti tiszteletből Ferenc József-földnek nevezték el. Az ismeretlen szigetet birtokba vették a Monarchia nevében. A kutatások után visszaköltöztek a hajóra, melyet azonban a sok szenvedés miatt később megint csak elhagytak. Ezúttal 1874 május 20-án távoztak el a hajóról, amelyet sorsára bíztak. Kepes doktor biztatására valamennyien csónakba szálltak, hogy átvágják magukat a zajló jég között a legközelebbi szárazföldig. Három hónapi szörnyű kínlódás és szenvedés következett a kis csónakban. Az embereket halálsejtelem kínozta. Irtózatos küzdelmek és nélkülözések között vergődtek a Jeges-tenger jégtáblái között. Már-már azt hitték, hogy ottvesznek nyomorultul valamennyien a jégtáblák között, s hogy megveszi őket a szörnyű fagyhalál vagy az éhség. De egyszerre csak föld tűnt fel a közelben és az áramlat gyorsan röpítette őket feléjük. Elérték a partokat és nagy meglepetésükre megállapították, hogy a — Novaja- Zemlja sziget partjaihoz érkeztek . . . A sziget akkoriban teljesen lakatlan volt. Tehát az, hogy szárazra jutottak, életbiztonságuk szem-Moszkva — a vörös Mekka így teszi majd meg útját a hold felé az uj amerikai holdrakéta, melyet szeptemberben lőnek ki. EGY VÁROS. AMELYNEK LAKOSSÁGA SIVÁR, ÖRÖMTELEN ÉLETET ÉL A napokban jelenik meg korunk legünnepeltebb utazó riporterének, John Gunthernek könyve: Inside Russia. (Oroszországon belül). Gunther, akiről bízvást mondhatjuk, hogy bejárta a világot —a fővárosoktól kezdve sivatagokig és őserdőkig — ebben a könyvében rengeteg szines, egyéni megfigyeléssel járul hozzá a szovjet ember életének leírásához. Könyvének egyik legérdekesebb fejezete a főváros leírása. Moszkva ma a kommunizmus Mekkája, szellemi és po- i litikai központja, de eltér minden más fővárostól, mivel Gunther szerint “úgy el van szigetelve az emberiségtől, mint Tibet.” Az alábbi részletek vázlatos ismertetések Gunther könyvéből Moszkáról. A szürke főváros Moszkva igen tiszta és csinos város, de feltűnően hiányzik belőle fü, fa, minden zöld növény. Nyilvános parkok csak a városon kívül vannak. Talán ezzel magyarázható a lakosság vágyódása a növényzet iránt. Minden orosz lakás ablakában, cserépben vagy faládákban valami zöld virít, ha más nem, fü. Moszkva építkezési stílusa érdekes vegyüléke a réginek és újnak. A régi épületek a maguk hagyma -alakú dómjaikkal éles ellentétet alkotnak a modern szögletes épületekkel. A kontraszt lehetne érdekes is, ha az épületek nem lennének oly szürkén egyhangúak. Moszkvában csak egyetlen szin van: a szürke különféle árnyalatai. A kőrengeteknek ezt a sivár benyomását még fokozza az emberek öltözködése. Férfiak és nők egyformán nyomasztóan öltözködnek. Noha a ruházkodás az utóbbi években javult valamit, a legjobb esetben is csak azt lehet mondám, hogy a ruha csupán a test melegen tartására szolgál. A szövetek anyaga nemcsak színtelen, hanem durva, silány minőségű. A férfiak mind fekete felsőkabátot viselnek. Egy külföldi nem mehet végig Moszkva utcáin, hogy közfeltünést ne váltson ki. A sputnik népe Az az ország, amely a sputnikot sikeresen küldte a világűrbe, elképzelhetetlenül elmaradott minden technikai kényelemben. Soha még senki sem látott pgy villamos piritót — kivéve persze a fontos vezető embereket, akik külföldről hozatják — és Gunther sohasem látott egy oroszt, akinek öngyújtója lett volna. A szobalány a szállodájában megcsodálta a kis villany zseblámpáját, amire szüksége volt, mert 10 óra után a szállodákban eloltják a villanyt. Mint minden külföldi utján, Gunther százával beszélt és érintkezett ezúttal is emberekkel, akiknek életéről ir. Meglepetéssel tapasztalta, hogy az oroszok milyen barátságosak, dacára annak, amit újságjaikban olvasnak Amerikáról. A moszkvai polgárok szívélyesnek mutatkoztak hozzá és lendkivül készségesnek a segítésben. Ha útbaigazításra volt szükség az utcán, percek alatt ott termett néhány ember, aki eléggé tudott angoul, hogy segítségére legyen. Ez azért figyelemreméltó, mjrt dacára annak, hogy a szovjet kényszeríti polgárait, hogy politikában robotok módjára viselkedjenek, azol megtartották emberi vonásukat. Mindenki zsörtölődik A moszkvai >clgár tele van panaszokkal, szinte állandóan zsörtölőíik, de amíg nem a politikával elégedetlen, ez rendbei van. Szabad panaszkodni, fogy a villamosok nem elég sűrűn járnak, az áruházak nem tartanak nyitva hétfőn, hogy néha kifogy a gyufa, ül hosszú ideig kell sorbaállni az üzletekben, stlb. — de ezzel aztán meg is szűnt a szovj et polgár kritizálási joga. Az újságok még igyekeznek is serkenteni a lakosságot a panaszokra — jó levezető csatornaként szolgál nagyobb elégedetlenség helyett. A szovj et "lakásviszonyai minden képzeletet felü'fnulóan sivárak. Moszkva túlzsúfolt, lakosságának legalább negyedrésze számára nincsen férőhely. Fiatalok házassága évekig húzódik, mert nincs lakóhelyük. Nincs szovjet család, ahol egy-két rokon ne lakna. Szerencsés család az, amelyben csak hárman laknak egy szobában. A falba épített szekrény ismeretlen. A ruhaneműt az ágy alatt kell tartani. Az épületek anyaga silány és gyorsan romlik. Kétéves épületekről potyog a vakolat. A villanydrótok oly vékonyak, hogy 40 wattos villanykörténél erősebbet nem lehet használni. Az oroszok büszkék az ő “technikai társadalmukra”, de próbáljon csak valaki háztartása részére egy csavarhuzót vásárolni! Az egyik ok, amiért Moszkva utcái oly zsúfoltak — még éjszaka is — hogy az emberek sietnek az utcára a sivár lakásaikból. Szovjet fényűzés Gunther meglepetve tapasztalta azt is, hogy az állami színház szép táncosnői és színésznői közül soknak rozsdamentes acélból való müfogsora van. A porcellán imüfogsor fantasztikus fényűzés. Amikor ezek a táncosnők múlt évben Londonban voltak, amit mindenekelőtt szerettek volna: porcellán műfogsor volt. Ugyancsak, egy hires ballerina rendkívül meg volt hatódva, amikor Gunther felesége megajándékozta — két kötőtűvel. Moszkvában -— eltérően minden más fővárostól — kevés külföldi él. Az összes amerikaiak száma 150, akik közül 40 gyermek. Amint Gunther megállapítja, valójában nem a külföldieket akarják kizárni, hanem a lakossápontjából nem jelentett semmit. Szerelmsére egy véletlenül arra vetődött orosz halászexpdició két kis hajójával találkoztak. Az oroszok felvitték őket és ezzel megmenekültek a biztos haláltól. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL IGY PERC ALATT _ LONDON. — Minden jó, ha legalább félig jó a vége. A 39 éves Henry Ferner póruljárt, amikor maikacskodó menyasszonyát azzal próbálta ijeszteni, hogy a pofáját, még az orrát is teletetováltatta mindenféle furcsa figurákkal, közte kígyóval, sárkánynyal, pillangóval, pókkal. Tilly Farrell, a menyaszszony ijedten becsapta az ajtót vőlegénye pillangófárkos orra eőtt. Aztán baj bajt követett, az utcán a gyerekek csufolkodtak, a barátai elfordultak Henrytöl, A társadalom kivetettje lett. De nem esett kétségbe. Azért van Angliában általános ingyenes orvosi szolgálat, hogy ilyen esetben is szolgáljon. Az országos egészségügyi szolgálat elismerte ezt a kötelezettségét és az ország egyik leghíresebb plasztiksetészével eltávolíttatta Henhy ijesztő pofadiszeit. Amire Tilly a kórházban kimondta — másodszor — a boldogító igent. De mit fog harmadszor mondani Tilly, ha egy napon, vagy egy forró éjszakán felfedezi a Henry hátáról el nem távolított két meztelen női figurát? TUCUMAN, Argentina. — Juan Carlos Maruesini gyászol, kimúlt a kedvenc papagálya, amely reggeltől estig oly szépen, értelmesen, mély érzéssel szokta elszavalni Juan Peron bukott diktátor kedvenc indulójának szövegét. Nem természetes halállal múlt ki a politizáló papagály, hanem a ház úrnője, a demokratikus felfogású Senora Maruesini megmérgezte. A gyilkosság miatt Senor Maruesini bűnvádi feljelentést tette Senora Maruesini ellen. MOSZKVA. — Az anti-vodka mozgalom erősödik. Moszkvában a hangoskodó részegeket eddig csak megintették és megleekéztették, de most a városi tanács 100 rubelig terjedő pénzbírsággal fenyegeti meg őket. Ha a részeg ember elég józan ahhoz, hogy spórolásra gondolni tud, megfizetheti a rendőrnek a pénzbírság negyedrészét és azt mondhatja: kvittek . vagyunk. De ha nem fizet ott helyben vagy a bíróságon, a teljes bírságot levonják a heti pedájából. SALISBURY, Rhodesia, Afrika. — Egy automobil elárusítóhoz a napokban beállított egy nganga (csodadoktor) és megvásárolt 1200 font sterlingért egy station wagcnt, orvosságainak, kotyvalékainak, elixirjeinek és talizmánjainak kényelmesebb szállítására. A vételárt aprópénzben fizette meg és két óra hosszat tartott, mig az elárusító a temérdek pennyt össze tudta számlálni. A ngangának azért van csupa aprópénze, mert olcsón gyógyitja a benszülöíteket, mindössze egy pennyt kér egy fejfájás elleni kotyvalékért. Nagyon ritka eset, hogy papírpénzt kap komolyabb orvosi szolgálatért, például a teljes kúráért, amely abban áll, hogy a beteget nemcsak egész életére mentesiti minden kórtól, hanem ráadásul még garantálja, hogy nagy gazdagságra fog szert tenni és ellenállhatatlan erővel fogja meghódítani a nőt (illetőleg férfit,), akire szemet vet. Dr. Michael Gelfand saliburyi orvos úgy nyilatkozott, hogy ezek a ngangák hasznos munkát végeznek, amennyiben hókuszpókuszaikkal helyreállítják sok betegnek lelki egyensúlyát. És a kotyvalékaik közt van sok, ami csakugyan gyógyít, növényi mérgeik pedig gyilkos mérgek. LONDON. — A Westminster koronázó templom egyik tornyán kék-fehér sávos bugyi lengett és az emberek csodálkozva tekintettek fel a történelmi nevezetességű templomtoronyra, amely alatt Hóditó Vilmos óta az angol királyokat koronázták. A rendőrségnek nem okozott fejtörést, hogy hol kell keresni a esinytevőt: a szomszédos fiúiskolában. Ott csakugyan egyik fiú a másik után tanúskodott, hogy: “Én tudom, de olyan nincs, hogy én azt megmondanám!” KOPENHÁGA, Dánia. — H. Friborg rádió technikus azt állítja, hogy feltalált egy elektronikus készüléket, amely azonnal leálitja az automobil motorját, ha a vezető alkoholos lélekzetét megérzi. got elzárni a külföldiekkel való érintkezéstől. Gunther azt írja, hogy sehol a világon nem tapasztalt olyan szenvedélyes kíváncsiságot külföldiek iránt, mint Moszkvában. Az árnyék Gunther szerint a szovjet élet egy másik tulajdonsága “az árnyék” — vagyis az államhatalom állandó jelenléte a magánéletben. Az államhatalom képviselője nem okvetlenül egy rendőr — lelhet egy házmester is, aki a rendőrség (besúgója. Moszkvai lakásokban szokás a rádiót hangosan járatni, ha bizalmas beszélgetés folyik — egy csökevény azokból az időkből, amikor senki sem lehetett biztos, hogy kívül nem hallgatóznak-e. A külföldi követségek Moszkvában sohasem biztosak benne, hogy irodáikban nincs titkosan elrejtett mikrofon. Több követségen szokás, hogy ha tanácskozás folyik, egy fiatal tisztviselő állandóan papirt lapoz vagy gyűr a markában, hogy ezzel a zajjal nehezítse meg az esetleges lehallgatást. Gyako,ri az is, hogy a követ írásban ad utasítást a szobában lévő diplomatának, beszéd! helyett. A szovjet el akarja szigetelni lakosságát a külvilágtól — állapítja meg Gunther — mert ha ez a lakosság egyszer megtudja, hogy a külvilág nem olyan, mint amilyennek a párt ábrázolta előtte — az a rendszer végének kezdete lenne . . .
