A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-01 / 31. szám

«. Jő pásztor 8. OLDAL ISMERETEK KINCSESTÁRA NEM MIND HAMIS. AMI ARANY A bűncselekmények között kevés van, amely any­­nyi körültekintést, ravaszságot és ügyességet felté­telezne, mint a pénzhamisítás. Mind a gyártásnál és a forgalombahozatalnál, mind a nyomok és az áru­ló bűnjelek eltüntetésénél a legnagyobb óvatossággal és teljes felkészültséggel kell eljárni; mindez aztán ennek megfelelően nehezebb és nagyobb munkát ró a bűnüldöző rendőrhatóságokra is. A különböző de­­tektiv-szakcsoportok között, nemzetközi viszonylat­ban, a pénzhamisitási ügyekben dolgozó nyomozó­­csoportok képviselik rendszerint az elitgárdát. Érdekes annak a párisi pénzhamisitó-bandának esete, amely nemcsak pénzt hamisított, hanem a bankjegynyomdák hivatalos bankókötegzárószalag­­ját is, a megfelelő pecséttel együtt. A 100 darabból álló, uj bankjegykötegeket a pénzt kibocsájtó bankok szabványos, hivatalos köteg­­szalagokkal szokták ellátni, ami feleslegessé teszi a bankjegyek újabb átolvasását. A hamis zárószalag segítségével a gonosztevő banda hamis bankjegyek­ből álló kötegeket tudott igen könnyű szerrel értéke­síteni, mert az ilyen hivatalos zárószalaggal ellátott bankjegykötegeket sokkal kevésbbé aprólékos ellen­őrzés alá veszik, mint az egyes bankjegyeket. Később aztán annyira vérszemet kaptak a zárószalaghamisi­­tók, hpgy valódi bankjegykötegekre alkalmazták a hamis kötegszalagot, úgy, hogy a 100 bankjegyet jel­ző, lepecsételt bankjegyköteg mindössze 97—98 da­rab bankót tartalmazott. Még furcsább és különlegesebb pénzhamisítást fedeztek fel a hamburgi vámhivatalban, ahol két, Kí­nából érkezett hatalmas láda zsirkőszobrot kellett elvámolni. Olyanfajta kis Buddha szoborcsecsebe­csékről volt szó, aminőket békeidőben a vándorló kí­nai árusok a kávéházakban és vendéglőkben fillére­kért kínáltak világszerte. Az egyik hamburgi vámháztisztviselőnek fel­tűnt, hogy az egyik szobrocska talapzatából újság­papír széle lóg ki. Most már tüzetesebben szemügyre vette a szobrocskát és megállapította, hogy vala­mennyi szobor belsejében kisebb tekercs aranypénz van elhelyezve, mindenféle európai államnak, akkor már jórészt a forgalomból kivont aranypénznemei­­ből. A hamburgi rendőrség először egyszerű pénz­csempészésre gondolt és csak a biztonság kedvéért küldte el tüzetesebb laboratóriumi vizsgálatra a szob­rocskák belsejéből kioperált aranypénzeket. A vizs­gálat azzal a meglepő eredménnyel járt, hogy az aranypénzek fémanyaga sokkal jobbminőségü és drá­gább aranyötvözet, mint aminőt az államok pénzver­déikben általában felhasználnak. Kiderült, hogy a hamisítványok Kínában készül­tek, ahol a valódi arany ára sokkal olcsóbb volt, mint Európában; a miután ott a folytonos forradalmak miatt a pénz árfolyama folyton ingadozott, tanácso­sabbnak látszott a kínai pénzhamisítók számára, ha a sokkalta állandóbb értékű európai pénznemekre változtatják aranyaikat. Nagy ravaszságról tesznek tanúságot a pénzha­misítók a bűnjelek eltüntetése körül is. Egy Salaban nevű ügyvéd Lipcsében kétmárkás német váltópénze­ket hamisított s amikor a rendőrség a nyomára ju­tott, a házkutatásnál hamisítványokat találtak, de a gyártóeszközök, a hamisításhoz szükséges anyag, klisé, öntvényminta és minden egyéb teljesen hiány­zott. Az ügyvéd tagadta a pénzhamisítást s azt adta elő, hogy két ismeretlen ember hagyta nála a hami­sítványokat, amelyekről ő nem tudta megállapítani, hogy nem valódi pénz. Miután számos jel azt mutatta, hogy maga az ügyvéd követte el a hamisítást, éspedig egyesegyedül, bűntársak nélkül — ami egyedülálló kriminalisztikai eset, mert a pénzhamisítás jellegzetesen társas bűn­cselekmény — a rendőrség újabb házkutatásokat ren­dezett Salaban lakásán. Találomra bontani kezdték a padlót és egy kamra padlózata alatt üreget találtak, gondosan elszigetelt nyílást, amelyben hiánytalanul ott voltak a verőfejek, klisék, minták és minden szük­séges hamisitóeszköz. Kiderült, hogy ezeket a fontos bűnjeleket a rend­őrség eddig azért nem találta meg, mert a kamra­helyiség padlóját vasmag, több esztendősnek látszó porréteg borította és a furfangos hamisító ezt végte­len ügyességgel szintén hamisította. Port hintett szét, mesterségesen szétfujta egy eszközzel, amilyet eg'y porszivógépből alakított át s ezzel a helyiségben az érintetlenség, a használatonkivüli állapot látsza­tát keltette. A pénzhamisítás bűncselekményénél természet­szerűleg a haszonszerzés célzata vezeti a bűnözőt. Csupán egyetlen eset volt, egy Cernik Vencel nevű prágai grafikusmester hírhedt bűnesete, amikor sér­tett hiúság és bosszú volt a pénzhamisítás motívu­ma. Az egykori cseh-szlovák bank ugyanis pályáza­tot hirdetett az uj állami 100-koronás bankjegyek-A Midway nevű 60,000 tonnás amerikai repülőgéphordó anyahajót és (lennj a DeGrasse nevű francia csatahajót küldték Beirut kikötőjébe. A baldooni boszorkány ABM—BgMMBBBHg ébhSBmBBBEB ' UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT RÓMA. — A Palmi városában élő Svflrbara csa­ládnak eddig tiz lánya volt, nemrég azonban a lá­nyok száma hétre csökkent. Három ugyanis megvál­toztatta nemét és férfivé alakult. Az egyik nővér már meg is nősült és elvette egyik volt barátnőjét. A má­sodik lány Antonia nevű húga volt, aki nemrég vál­tozott férfivé, most pedig a legkisebb lánytestvér, a hároméves Francisca mutat olyan jeleket, hogy ope­ráció révén férfivé lehet változtatni. A család többi lánytagjai súlyos válságon mennek át, mert nem tud­ják, nem indul-e meg bennük is az a folyamat, amely férfivé változtatja őket. CSIBA, Japán. — Tadasi Szakuima 15 éves diák, a középiskola igazgatójának fia, felmászott az is­kolaépület tetejére és onnan lekiáltott: “Én super­man vágyóik!” Szólt és megcsúszott és leesett a 12 láb magas háztetőről, a lábát törte. WARRINGTON, Anglia. — George Carter az igazak álmát aíudta, amikor egy golyó repült az abla­kon át az ágyába. Mint vérbeli angol sportember, mindjárt felismerte, hogy az croquet golyó volt. De ki lőtte be azt a golyói az ő házába? Talbot őrnagy, aki bocsánatkérő szavakkal meglátogatta, megma­gyarázta: Őt áthelyezték, a katonái bucsuünnepélyt rendeztek a tiszteletére, egy Öreg ágyúból croquet labdákat lőttek ki . . . KANADÁBAN ÁLL AZ ELÁTKOZOTT HÁZ, MELYNEK LAKÓIT ÜLDÖZTE A BALSZERENCSE Az egész úgy kezdődött, hogy Jimmy Johnston, a nyu­gati Ontarioban levő Baldoon 12 éves lakója kutyájával sé­tált Mrs. John McDonald háza előtt, ahol egy edényt pillantott meg a fiú. A kutya ibelakóstalt ä tálba, amely­ben gomba volt. A következő percben a kerek tál felpat­tant és fejbe vágta az álla­tot, amely élettelenül terült el a porban. John McDonald szorgal­mas farmer volt, akinek ősei Skóciából jöttek Kanadáiba. Több 'altér földje volt a St. Claire folyó közelében. Ami­kor megbetegedett, a felesé­génél megjelent egy csontos, középkorú asszony és felszó­lította, hogy adja el neki a farmot. Mrs. McDonald kere­ken nemet mondott. Az idegen nő erre megát­kozta. A McDonald házaspár nevetett a “hóbortos nőn” s napirendre tértek az eset fö­lött. Másnap a csűrben há­rom tartó gerenda kiesett a 'helyéből. Délben az asztal­nál ült a család, amikor pus­kagolyó süvitett be az abla­kon. A golyó, ahelyett, hogy a szomszédos falba fúródott volna, McDomaldné lába elé esett. Az asszony úgy megijedt, hogy kirohant a házból és sza­ladt a legközelebbi szomszéd­hoz segítségért. Visszatérve még három puskagolyót ta­láltak a nappali szoba padló­ján. A beteg McDonaldhoz siettek és ekkor kődarab zúz­ta be a hálószoba ablakát. Az orvos, aki a beteget ke­zelte, gyógyszert hagyott ná­la. A fehér pirulák vérvörös­re változtak. A beteg nem merte bevenni. Másnap az or­vos elvitte a színüket változ­tató pirulákat a patikába, ahol megállapították, hogy azokba érthetetlen utón, mó­don méreg keveredett. A szomszédok, miután a helyi rendőrhatóságok tehe­tetlenek voltak, azt tanácsol­ták a McDonald házaspárnak, hogy adják al az elátkozott farmot és költözzenek másho­vá. De a makacs skót házas­pár kijelentette, hogy nem futamodnak meg. McDonald meggyógyult, a titokzatos je­lenségeik köziben, megszapo­rodtak, a házban. Éjjelenként la kerti szer­számok repdesni kezdtek a szobákban. Az ablak alatt nagy zajjal csapódtak össze a taliskák. A skótok csak ne­vettek “a rossz szellemek” erőlködésén. — Boszorkány müve ez — mondották a. babonás farme­rek — az az átkozott boszor­kány nagyon akarja a Mc­Donald farmot. A jelenségeik kezdtek félel­meteseikké válni. Éjféltájt tü­zes golyók gördültek át a szo­bákon, lángba borítva a füg­gönyöket, szőnyegeket, ruhá­kat. Az első alkalommal si­került eloltani a tüzet, má­sodízben azonban a lángok megemésztették a farm fa­­épületeit. Az állatállomány egyrésze elpusztult. A .konok skót most sem tá­gított. Tanácsért fordult egy idősebb nagy nénj éhez, aki úgynevezett “léleklátó” asz­­szony volt. A tánti azt taná­csolta, hogy egy ezüst golyót öntsön és azzal lőj je le a há­zalójuk körül sündörgő szür­ke gúnárt. A farmer szót fo­gadott. A fegyverrel bánni tudó McDonald megs ebes it et­te a gúnárt, amely egyszer­re eltűnt a farm körül. Mc­Donald újra építette a házát, pajtáját és soha többé nem zavarták elátkozott szelle­mek, a rejtélyes özvegy, aki a farmot akarta megvásárol­ni, ugyancsak eltűnt. Mi igaz a legendából, meny­nyi benne a valóság és a me­se, ezt senki sem tudja, mert a baldooniak esküsznek min­den részletre. Akárcsak az angolok, akik ezer kisértet történettel traktálják az ide­gent a baldooni skótok is te­mérdek ilyen históriával tud­nak szolgálni az Ontariot já­ró amerikai turistáknak . . . A Galveston nevű uj cirkáló atombombás rakétákat tud kilőni. ’ re; a pályázaton Cernik mester is résztvett, mun­kája azonban nem nyerte meg a zsűri tetszését. A grafikusmester éktelen haragra gerjedt, meg akar­ta mutatni, mit tud; de ugyanekkor bosszút is akart állani az őt ért sérelemért. Tehát tiz darab ötdollá­rost hamisított s ezeket forgalomba is hozta. Besu­­gás alapján leplezték le a pénzhamisítást s később a bankszakértők álmélkodva állapították meg, hogy ilyen tökéletes hamisítást sohasem láttak. Elfogatásakor Cernik igazolta, hogy a bankje­gyek előállítása neki háromszor annyiba került, mint amennyi az értéke volt, itt tehát haszonszerzés­ről szó sem lehetett. Ennek ellenére súlyosan elitél­ték és a kitűnő grafikus később a börtönben lelte ha­lálát. LONDON. — William és Agnes Simpson váló­félben vannak. Egyelőre a közös lakásban laknak. A válóperes bíró tiltó parancsot adott ki: A válóper tárgyalása napjáig egy szót se szóljanak egymáshoz! MILANO, Olaszország. — Az autóbuszban a zsebtolvaj a szomszédjának csak a zsebeit kémlelte, az arcára nem volt kiváncsi. Elemelte a szomszéd* nak, Adamo Degli ügyvédnek a pénztárcáját. Aztán elvegyült az autóbusz utasiai közt. És, mert újabb dol­ga nem akadt, nézelődött. Ekkor vette csak észre, hogy akit meglopott, az éppen az ügyvédje volt, aki őt két hónap előtt egy zsebtolvajlási vád ellen véd­te. Szégyenlősen odalépett a védőhöz és bocsánatot kért. “Sajnálom, de a kocsi annyira zsúfolt volt, hogy nem ismertem fel ügyvéd urat . . .. ” RAMLE, Izráel. — Szamárháton kocogott az or­szágúton Szaszi P'elech, amikor hirtelen egy repülő méhraj támadt rájuk és ugyancsak összeszurkálták őket a méhek. Szaszd kórháziba került, a szamár el­pusztult. SOUTHAMPTON, Anglia. — A vöröshaju Rita Hayworth ötödik férjével ideérkezett. A szeme alatt fekete folt volt. “Az semmi, mondja, az véletlenül történt, megcsúsztam a fürdőszobában . . . ” Miért jött ötödik férjével, James Hilí filmproducerrel, An­gliába? Azért, mert találkozni akar No. 2 (Orson Welles) és No. 3 (Aly Khan férjével, még függőben levő anyagi ügyek elrendezése dolgában. Az egyik­től Rebecca lánya, a másiktól Yasmin lánya van Ri­tának. ASHTON KEYNES, Anglia. — Későn fogott hozzá a tavaszi nagytakarításhoz az itteni falusi po3- táisnő. így hát csak most talált meg több, mint száz karácsonyi üdvözlő kártyát, amelyeket 1956 decem­beréiben egy fiókban felejtett, Most iszétküldte a ka­rácsonyi üdvözleteiket. MOSZKVA. — A szovjet egészségügy miniszté­rium hivatalos laoja panaszkodik, hogy a moszkvai egyetem diákjai és diákleányai tömegesen házasod­nak meg, csakhogy elkerüljék távoli területekre, Szi­bériába, vagy Mongóliába való kiküldetésüket. Az orvosi fakultáson tucatjával kötöttek villámházassá­gokat, közvetlenül a végső vizsgák előtt, mert a je­lenlegi rendszer szerint családos embereket nem kül­denek ki “nemzeti szolgálatra” a legnehezebb terü­letekre. JERUZSÁLEM. — Jechiél Odrion marokkói bevándorló szerelmes volt egy Bulgáriából származó szép leányba, Ámde a leány nem viszonozta szerel­mét és közölte a szerelmes ifjúval, hogy útjaik elvál­taik. A fiú kérte, hogy adjon neki bucsucsófcot, amibe a lány beleegyezett. A heves ifjú azonban továbbra is több alkalommal megjelent a lánynál és minden­kor bucsucsckot kiért. Végül is a lány megelégelte és megtagadta a esófcot. Akikor a fiatalember iberetvát rántott elő és ímegsebesitette szerelmesének arcát. A beretvás szerelmest két évre ítélte a bíróság. HAIFA, Izráel — Arab fesztivált rendezett a ju­bileumi bizottság az uj amfiteátrumban és környé­kén. Az ünnepély az arab iskolák kiállításával nyílt meg, melynek keretében bemutatták a nevelés terén elért eredményeket, valamint az arab falu fejlődését az elmúlt tiz év során. Este nagy keleti ünnepségeket rendeztek a legjobb arab művészek közreműködésé­vel. A műsoron arab, druz és cserkész néptáncok, va­lamint énekkarok szerepeltek és az amfiteátrum mel­leti területen felállított beduin sátrakban keleti éte­leket szolgáltak fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents