A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-01 / 31. szám

2-IK OLDAL A jő PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday PublUhed by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 SZENT LÁSZLÓ ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre...................................-$6.00 m évre__________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year _ -----------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. A VILÁGŰR TITKA A Navy óriási rádió-teleszkópokat épit.. West Virginiában, 1500 mérföldes területen kutató* intéze­tet állítva fel. Rádióhullámokat küldenek ki a világ­űrbe, hogy kikutassák a mindenség titkait. A koz­mosz rejtelmeit csak sejtjük, de tizedét sem ismerjük annak, hogy mi is megy végbe a csillagok között. A legújabb felfedezések szerint a végtelen sö­tétség honában nemcsak “a nagy semmi” tátong. Gá­zok lebegnek a mindenségben. Ezek időnkint, rej­télyes külső behatásokra, keringeni kezdenek, össze­­sürüsödnek és igy születik meg egy-egy uj csillag. A bolygók, melyek Madách szerint “űzik, taszít­ják, vonzzák egymást” hatalmas erőknek, a fizika törvényeinek engedelmeskednek. Werner von Braun a német rakéta szakértő mondotta, hogy csak a föl­dön vannak folytonos zavarok, bajok, kegyetlen vi­harok. A világűrben rend van és béke. Aki engedet meskedik ennek az isteni rendnek, az baj nélkül köz­lekedhet a világűr égitestei között. Időbe telik, amig e törvényeket megismerjük, hogy alkalmazkodni tudjunk hozzájuk. De a hadve­zetőség százmilliókat költ e kutató munkára, hogy megvesse alapjait a legközelebbi lépésnek, az űrha­józásnak. VISSZA A CSALÁDHOZ Ne nevessen senki ezen a komédián. Roy Nonemacher 31 'éves rendőr három hét előtt halászni ment a New Orleans határában levő Pontchartrain tóhoz, erről a kirándulásról nem tért vissza és mert a tó vizén himbálózott üres csónakja, biztosra vették, hogy a tóba fűlt. Három hét múlva aztán hazajött — Californiá­­ból. Ott uj életet akart kezdeni, mondta, de nem bír­ta sokáig, visszavágyott a feleségéhez és öt gyerme­kéhez. Miért csinálta ezt a vizbefulási komédiát? “Mert rendőri fizetésemből nem tudtunk meg­élni,” — mondta. A rendőri és más fizetések hiába futnak a foly­ton emelkedő árak után, nem bírják a versenyt a drá­gulással. Roy Nonemacher new-orleansi rendőr esete egy példa sok ezer közül arra, hogy az örökös drá­gulás nemcsak fáj, hanem olykor rombol is. Magyarország állapota a Szent István halálát 'követő emberöltő alatt nagyon szo­morúra fordult. Belülről trónjviszály, kívülről idegen támadásók fenyegették. Még nagyobb baj volt az, hogy a nemzet nemcsak politikailag, hanem lelkileg is megoszlott. Egyik része teljes odaadással csügött Szent István hatal­mas alkotásain, a keresztény hiten és a királyságon, a má­sik még mindig gyanakodó szemmel tekintett a keresz­ténységre ^és visszasirta az ősök pogányhitét és szabad­ságát. Ezek uton-utfélen az­zal példálództak, hogy a ke­reszténység az idegen befo­lyás szálláscsinálója és a ma­gyar faji sajátosságok meg­ölő je . . . Szavuk sokknál meghallgatásra talált; sokan elhitték nekik, hogy a keresz­ténység és magyarság tűz és viz, és hogy következésképen lehetetlenség valakinek egy­szerre jó kereszténynek is meg jó magyarnak is lennie, így a nemzet lelki meghascn­­lása napról-napra mélyebbé vált. SZENT LÁSZLÓ, A DALIÁS FÉRFI Ilyen előzmények után lé­pett a trónra Szent László és 'öls.'grs egyéniségével egy­­íz.rrc feloldotta a kinzó el­lentéteiket. Hiszen ő hiányta­lanul egyesítette magában mindazt, amiért a jó magyar és a jó keresztény lelkese­dett. Ő hős volt a javából. A tcbbieík sorából egy fejjel ki­emelkedett daliás termeté­vel; férfias, szép ■ megjelené­sével első látásra meghódí­tott mindenkit, aki érintke­zésbe került vele. Amellett izig-vérig keresztény volt; az evangélium tanításait nem csupán atkán hordozta, ha­nem cselekedeteiben meg is valósította. SZÜLETÉSE ÉS NEVELÉSE Szent László 1046 táján született Béla magyar herceg és Rizlka lengyel királylány házasságából, Lengyelország CSAK ÁLLÓHELY MARAD Az amerikai sajtó kedvenc közleményei közzé tartoznak a statisztikai kimutatások, melyek mindig meggyőző erővel hatnak. A United Nations legújabb jelentése szerint má­hoz 600 évre annyira tulnépesedik majd a föld, hogy “imár csak állóhely marad az utóikor nemzedékei­nek”. Minden négyzetláibnyi helyre jut egy élőlény. Az ázsiai, afrikai népek tulszaporulata megdönti majd a jelenlegi arányt a fehér és nem fehér népfajok kö­zött. A leírásból Ítélve, úgy fog kinézni a föld minde­nütt, akár Coney Island nyári weekendek alkalmá­val, amikor hering módjára szoronganak egymás ihegyén-hátán az emberek. Nagy öröm aligha lesz él­ni egy ilyen korban, ahol mindenki útjában áll majd mindenkinek. Jelenleg két és félbillió a föld léleksizáima. Még e század végén hat billióra fog felugrani ez a szám. Ráadásul tovább élnek az öregek, kevesebb betegség lévén, kevesebb a gyermekhalandóság, annól több gyermeket szülnek Kínában, Indiában, Afrikában, ahol 15—20 gyermek megszokott valami. A születés 'szabályozást eddig nem tudták meg­­valósitani a kommunisták Kínában, sem Nehru In­diában. Kina már most sokaira hatszáz milliós né­pességét és háborúval szeretné apasztani számukat, mert évente 13 millióval dagad az ország népessége. Nem tudjuk, miféle katasztrófák várnak az em­beriségre, de egy bizonyos, emberek hozzák azt ön­magukra. ban, ahol édesapja számkive­tésben élt. Már 4-5 éves ko­rában Magyarországba ke­rült és legszebb gyermekéve­it a Tiszántúl főerősségében, a bihari várban töltötte. Itt kapta azokat a mély benyo­másokat, melyek őt a ma­gyarság legnépszerűbb hősé­vé avatták, de itt sajátította el azokat azt erényeket is, amelyek szentté formálták egyéniségét. Vallásos nevelé­sében anyjának volt főrésze, aki gyermekkorát a Rajna­­mellék egyik kolostorában töltötte. Nagyra hivatott fiá­ban ő keltette életre a buzgó áhitat és alázat szellemét, amely kora ifjúságától mind­végig kísérője maradt. Nemi kevésbbé kiváló neve­lőmestere volt atyja. Béla herceg már lengyelországi tartózkodása idején mint ko­rának egyik legjobb hadve­zére volt ismeretes és azóta magyarországi diadalaival csak gyarapitotta babérait. Joggal feltehető tehát róla, hogy m ntaszerü katonai és ’ovagi nevelésben részesítet­te fiát. Később sógorának, Kázmér lengyel királynak az udvarába küldte őt. Innét csak 1061 elején került haza a közben 15 éves fiúvá ser­dült herceg, mikor Magyar­­ország trónján már atyja ült. Ettől kezdve rohamosan űz­ték egymást az események a gyorsan érő ifjú életében. 17 esztendős korában elvesztet­te atyját és unokatestvére, Salamon elől Lengyelország­ba volt kénytelen menekülni. 1064-ben bátyjával, Gézával együtt visszatért és harcra készülődött Salamon ellen. De a püspökök közbevetették magukat és összebékéltették a rokonokat. A hercegek elis­merték Salamont királynak, ez viszont átengedte nekik az ország keleti részének két­harmadát. László ismét visszake­rült kedves bihari várába. De nem sokáig pihenhetett ben­ne. A pogány besenyők ugyanis 1068jban betörtek az országba és szörnyű puszti­­• tást és fosztogatást vittek A Jó Pásztor Verses Krónikája VfiR ÉS ÓLAI Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Egyre nagyobb lángok csapkodnak keleten, s pecsenyét süt Moszkva a véres tüzeken. Mit bánja azt Kruscsev, ha a világ vérez, tigrisként áll lesben, ha vérszagot érez. Kruscsevnek, Nassernek véres terve készen, hogy a vértavakból sok-sok olaj lészen. Sok-sok olajkutra bolsi zászlót vonnak, s a vér-olaj koncon később osztozkodnak. Felhalmozva sok-sok bőm javető várja, hogy földről felhőkbe emelkedjék szárnya. Aztán hajrá Kelet, lépj a véres útra, hogy Moszkva ülhessen az olajos kútra . . . Közeleg talán már milliók halála, a pusztulás üszke készen áll dobásra. Újabb történelem, amit vérrel írnak, s nem kérdik majd számát a sok tömegsírnak, Cél, eszköz és jelszó csak bolsi változat, r> mindig milliók élte a véres áldozat. Kruscsev már szónokol: “Rajta, bolsi hadak!” Eredmény: gyász, ima, könnytenger, vérpatak. Csendes tömegsírban sok milljó névtelen, s azt mondják majd, ime: “Bolsi történelem . . . S valóban mért foly majd tengere a vérnek? . . . Mert igy tetszett egy-két diktátor kergének. Egyre nagyobb a rab népek szenvedése, s egyre nagyobb Moszkva vér konkoly vetése. Még véresebb szelek fújnak, mint régebben, véres magyar pipacs nyíl a vetésekben. Egyre jobban nyögi Moszkvát Pest és Buda, gyászgondolat szárnyán juthatunk csak oda. A bolsi kürtökön riadókat fújnak: Jaj mindeh magyarnak, jaj minden burzsujnak. Népek pusztulnak el a sok véres kintul, de a muszka mindig uj rohamra indul. Győzhet-e a végén az ármány és gazság? vagy kivirul végre a világszabadság? végbe. Salaimon rokonaival azonnal utánuk eredt és a szolnokdobokai Cserhalom­­nál megsemmisítő vereséget mért rájuk. A csata igazi hő­se azonban nem a király, ha­nem az akkor 22 éves László herceg volt. Egymásután négy besenyő vitézt vágott le, majd egy ötödiket, aki egy magyar leányt akart elrabol­ni, vett űzőbe és kemény tusa után azt is legyőzte. A fiatal herceg ezzel egyszerre meg­nyerte a harcias magyarság tiszteletét. Ő lett a nemzet bálványa és fejedelmi alakja körül már fiatalon megindult a legendaképződés. Katonái csodákat beszéltek vitézségé­ről, rettenthetetlen bátorsá­gáról és harci bárójának el­lenállhatatlan erejéről. A NEMZET KIRÁLLYÁ VÁLASZTOTTA Már az egész nemzet ünne­pelt hőse volt, mikor Sala­mon bukása és Géza király halála után (1077) a közbiza­lom őt kivánta Szent István trónjára. László elfogadta a felajánlott koronát és 18 esz­tendőn át (1077-1095) ő intéz­te a magyar nemzet sorsát. Uralkodása méltó folytatása és nem egy tekintetben kie­gészítése volt Szt. István uralkodásának. Mindenek­előtt tartósan megoltalmazta az országot a keletről fenye­gető barbár veszedelemmel szemben. A besenyők helyé­be telepedett pogány kunok ugyanis három Ízben is betör­tek az országba és széltóben­­hosszában dúltak és foszto­gattak. László mindannyi­szor olyan keményen meg­verte őket, hogy a legenda szavai szerint “a karvaly kör­métől megtépett rucák mód­jára” voltak kénytelenek me­nekülni. Sckezret foglyul ej­tett közülök és ezeket meg­­keresztelkedésük után mint békés polgárokat az ország különböző részeiben * letelepí­tette. RENDET TEREMTETT AZ ORSZÁGBAN Nem kisebb érdeme Szent Lászlónak az, hegy egyidejű­leg befelé is rendet teremtett az országban. Szigorú törvé­nyeivel hadat üzent a tolvaj­­lásnak és rablásnak. Ugyan­így sikerült eltüntetnie a po­gányság utolsó emlékeit is. Sokat tett az Egyház érdeké­ben is. Az újonnan meghódi tott szlavón részek számára Zágrábban püspökséget ala­pított, a kalocsai érseket, dél­vidéki hódításaira való tekin­tettel, Bácsra, az erdélyi püs­pököt Gyulafehérvárra, a bi­harit pedig Nagyváradra köl­töztette. A Szent-Jobb őrzé­sére a Berettyó völgyében a szentjobbi apátságot alapí­totta; ugyancsak az ő nevé­hez fűződik a bátai, kolozs­­moncstori és somogyvári apátságok alapítása. László nemcsak nagy ki­rály és nagy hadvezér, ha­nem egyúttal nagy szent is volt. A montecassinoi apát­hoz intézett levelében aláza­tos lélekkel gyarló embernek vallja magát, mert úgy­mond, — a világi méltóság ér­dekeit alig lehet másként, mint bűnök árán előmozdíta­ni. Fényes győzelmeit nem a maga vagy harcosai vitézsé­gének, hanem a szent férfiak imádságának tulajdonítja. Másik királyi erénye volt a nagylelkűség. Az áskálódó Salamonnak újra meg újra megbocsátott és még az ellen­ségeivel való cimborálás után is hajlandó volt őt ke­gyelmébe visszafogadni. Ezek a főlséigeis királyi vo­­:j(ások messze idegenben is számos bámulót szereztek ne­ki. Erre vall az a nem egészen valószinütlen híradás, hogy a keresztes vitézek egy része őt szemelte ki a keresztes hadjárat vezéréül. Szent László azonban már nem ér­te meg a hadjárat megindula-A NÉP BABONÁI Ha békát látunk, nem jó beszélni, vagy a szájat kinyitni, mert megolvassa a fogakat, melyek azután kihullnak. Nem szabad megmondanunk, melyik szemünk viszket, mert a szem sokat lát, keveset beszél. —o— Ha szarka csörög a kerítésen, vagy megütjük a könyökünket, váratlan vendég jön. —o— Házasságra úgy lehet igézni, ha az alvó kedves fölé hajolva, háromszor elmondjuk: Engem végy el, ha szeretsz, Ha nem szeretszi elmehetsz! Holdfogyatkozáskor virágot ültetni, magot vet­ni, mosni, meszelni nem jó; de ha holdtölte van: sze­rencse. —o— A Rába vidékén dívik a vöröshagyma kalendá­rium. Karácsony éjszakáján egy nagy, ép és egészsé­ges hagymát vesznek elő, közepén ketté vágják, fel­ső leveleitől megfosztják, ezekből tizenkettőt kivá­lasztva, egy sorba helyeznek és mindegyikre egyszer­re sót hintenek. A leveleknek az egyes hónapok ne­veit adván, másnap jókor reggel megvizsgálják őket. Azok, melyeken megolvadt s szétfolyt a só, nedves, melyeken pedig szárazon maradt, száraz hónapok lesznek. ^ —o— Ha az első fecske látása alkalmával mondjuk, hogy “fecskét látok, szeplőt hányok”, szeplőnk elmú­lik. —o— Hétfőn hármat prüsszenteni szerencse. Pénteken minden becsületes szél eláll. Szombaton, ha csak pil­lanatra is, ki kell sütni a napnak: Mária akkor szá­rítja a pelenkát. —o— Ki reggel pókot lát, — nem bírja sok gondját. Ki délben pókot lát, — másnap üdvöt lát. Ki este pókot lát, — sok baja gondot ád. —o— Baján úgy mondják, ha a gyerek egyéves, szü­letése napján elébe pénzt, bort és könyvet tesznek. Amelyik után nyúl, azt fogja életében kedvelni. —o— A szegedi lányoknál, ha esküvőre mennek, a menyasszony hajába cukrot fon, cipője sarkába pe­dig ezüst forintot tesz, hogy házasságuk édes legyen s pénzük el ne fogyjon. A bezdáni ember, ha nyúl szalad át az utón, mi­dőn kocsi halad rajta, leszáll róla s háromszor meg­kerüli, mert ellenkező esetben a nyúl elviszi a szeren­csét. —o— Ebéd közben az evőeszközöket nem szabad az asztalhoz ütögetni, mert szegénység lesz a háznál. —o— Felsőszentivánon azt tartják, hogy ha valakinek a kutyája elvesz s azt akarja, hogy hazajöjjön, a tali­gakerékbe kiabálja bele a kutya nevét s az megjő. —o— Ha a bal arca pirul el valakinek, dicsérik, ha jobb, szidják. —o— Ha valaki csuklik, egy jelen nem lévő ismerőse emlegeti; ha kitalálja, ki az, a csuklás eláll. —o— Ha a gyermek foga kiesik, menjen valamely szá­szad helyre és mondja a következőket: “Egér, egér, adj nekem vasfogat, adok neked csontfogat.” Ezt mondja háromszor s eközben a kihullott fogat dob­ja a háta mögé, de ne nézzen hátra, mert különben nem nő uj. Ha megtalálja az eldobott fogat, sohse nő több. sát, 1095 julius 29-én, alig öt­ven esztendős korában, meg­halt. Emléke mélyen bevésődött az egymást követő nemzedé­kek leikébe. Nagyváradi sír­ja hamarosan nemzeti zarán­dokhely lett. A költők s mű­vészek nem fáradtak bele tet­teinek dicsőítésébe; de nem pihent a népképzelet se, ha­nem megállás nélkül szövö­gette azokat a legendaszála­kat, melyek részben már éle­tében körülfonták alakját. A középkor hivő magyarja szent áhítattal zengte róla: Idvezlégy kegyelmes Szent László király! Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok közt fényességes csillag. BORÚS IDŐK A századparancsnok buzdí­tó beszédet intézett a kato­nákhoz. — Hazánk egén sötét lei­­hők tornyosulnak! — harsog­ta. Ebben a pillanatban kül­dönc érkezett lélekszakadva és jelentette: — Főhadnagy urat az ezre­des ur hivatja. — Őrmester, folytassa! — mondta a főhadnagy és elro­hant. Mire az őrmester folytat­ta: — Hát, szóval — mennydö­rögte —, hallottátok, hogy rossz idő lesz. Kivonulás kö­penyben! t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents