A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-25 / 30. szám

A JŐ PÁSZTOR 7-IK OLD AL SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — Úgy van, uram! Azon alul meg nem állok. Többet inkább el lehet fogadni, de kevesebbet sem­mi esetre sem. Remélem elhozta a pénzt. — Igen is el, — felelte Elemér. — De bizonyos-e, hogy megkapom a nőmet? — Ha én mondom, hogy megkapja, akkor úgy is lesz. A három bizalmi rabló is előlépett. Látni akar­ták, vájjon Lorántffy, csakugyan százezer forintot ád-e vezérüknek. E pillanatban eldördültek a pandúrok lövései, zött. A rendőrkapitány vezetése alatt hirtelen előtör­tek a pandúrok és mindjárt lőttek is. Angyal Bandi hirtelen oda fordult és szinte fel­­orditott dühében, midőn pandúrjai élén a városi ren­dőrkapitányt felismerte. Erre előkapta fegyverét és Elemérre célzott. E pillanatban eldörtüntek a pandúrok lövései. Sürü füstgomoly lepett el mindent. Ugyané pillanat­ban vészkiáltások hallatszottak, melyek őrszemről őr­szemre eljutottak egész a barlangig. Barna Peti felriadt. A következő percben már jött is lelkendezve egy rabló. — Itt vannak a pandúrok! — kiáltotta. — a pénzátadásnál megtámadták a vezért! Barna Peti eleget tudott. Az előre történt meg­beszéléshez képest, a hátulsó barlangot légbe kell röpíteni ! Lálekszakadva rohant is azonnal az öreghez, amelyben a puskaporos hordócska rejtve volt. Hamar elővette a kanócot. . . — De mi ez? — kiáltott fel hátrahökkenve a rabló. — A puskapor nincs itt! Haj, áruló van köz­tünk, Ez alighanem a csirizrágó! Csaknem kikelve magából, előrántotta éles he­gyes kését s berohant a hátulsó barlangba, azzal az elhatározott szándékkal, hogy Lorántffynét a csiz­madiával együtt kegyetlenül legyilkolja. De már az feltűnt neki, hogy a barlang bejárása nincs eltorlaszolva. 'Irtózatos sejtelem támadt benne, de azért ma­gasra emelt tőrrel ment előre. A háttóiüen még pislogott a lámpa, de a bar­langban nem volt senki. Éktelen szitok töri ki a betyár ajkán. De azért még nőm mondott le minden reményéről s a lámpát megragadva, körülvilágitott. A felhalmozott porté­kát széthányta, de nem talált elbújva senkit. — Megszökött, — csikorgatta fagait Peti. — Az a gaz varga szöktette el! Hej, Angyal Bandi, rosszul tetted, hegy azt a bitangot ide hoztad! E pillanatban vad lárma közelgett — Jönnek már a pandúrok, — gondolta magá­ban Barna Peti. — Most benne vagyok a csapdában. Gyors tüzelés hallatszott. A betyárok közül töb­ben bizonyosan erre húzódnak vissza. — Az őrülteik, — szitkozódott magában Peti. — Nem, hogy mennének, ki merre lát ; Malomszögnél aztán találkoznánk. Bőszültem visszarohant a tanya külső részébe s felkapta fegyverét. De már nem bút kimenni. Pandúrok és katonák vegyest körülfogták a fészket s most már se ki, se be. Barna Peti azonban nem volt az az ember, aki egyhamar megadná magát. Nem először van ő ilyen helyzetiken. A sötétség is kedvezett neki. Egy merész kitörési és ő meg van mentve. A puskát, amely csak hátrányára lett volna, vil­lámgyorsan eldobta s lekapott a szegről két töltött revolvert. így felfegyverkezve kiroihamt s mind a két re­volvert az ellenfélre sütötte. A két lövés és a merész támadás pillanatnyi za­varba hozta a pandúrokat. A közelebb állóik ösztön­szerül eg összerezzentek, zavarukat még a bizonyta­lanság is fokozta, miután nem tudták, voltaképpen hány rabló van niég a barlangban. Barna Peti ezt igen sikeresen használta fel a ma­ga javára. A pandurclk közül kettőt lelőtt és keresz­tül vágta magát. A nagy zavarban üldözésre semkisem gondolt, miután feltételezhető volt, hogy még többen is lesz­nek a barlangban. E ’pillanatban törtetve jött egy másik pandúr­­csapat. Nyilván a lövések csalták ezeket ide. Most felhallatszott Elemér szava, aki vezette őket. — Úgy látom, hogy itt van a rablók fészke! Meg kell ostromolni azonnal! De az Istenért, csak lőni ne! Feleségemet kétségkívül itt tartják fogva. Csak az volt a kérdés, ki megy be elsőnek! Et­től mindenki fázott. Nyílt téren megütközni az ellenséggel, ahol lát­ja az ember ellenfelét 'és tudja, kivel van dolga, egé­szen más, mint benyomulni egy barlangba, ahol azt sem lehet tudni, ki vagy mi replik belül. Elemér azonban nem ismert félelmet akkor, mi­dőn arról van szó, hogy nejét, imádott Ilonkáját ki­szabadítsa. Magasra emelve revolverét, elkiáltotta magát: — Aki nem gyáva, az utánam jön! Ez hatott. Egyszerre két három pandúr is elő­­ugrott és utána nyomult. Siri csend fogadta őket. A barlangban nem mo­dult senki. Elemiér megállott és meglepetve nézett szét. Most a többi pandúrok is neki bátorodtak és csakha­mar az egész kunyhó megtelt emberekkel. Az egyik­nél viasztekercs volt, ezt meggyujtotta s Elemér iz­gatottan, sóvár vággyal kereste Ilonkát, de nem ta­lálta. A tágas kunyhóban, mely vesszőből volt fon­va, egy lélek se volt. Elemér szinte feljajgatott fájdalmában. Vagy nem volt itt Ilonka, vagy már elvitték. De hova? A pandúrok egyike most elkiiáltotta magát: — Itt van egy üreg! Elemér villámgyorsan ott termett. Úgy látszott, hogy ez a nyílás egy földalatti barlangba vezet. Hát­ha oda húzódtak a rablók? Már most egy újabb feladat előtt állottak, mely az előbbinél jóval nehezebbnek látszott; mert mig a kunyhó bejáratán egyszerre ketten-hárman is, úgy szólván futva henye múlhattak, addig ezen a nyílá­son át csak egyenkint bújhatnak be, miközben még fegyvert se használhatnak! A rablók meg, ha van eszük, aminthogy van is, a ikivülről bebuickat egymás után keresztüldöfik. Ez tehát a legveszedelmesebb állapot! Csak az volt a különös, hogy a barlangból éppen semmiféle nesz vagy hang nem hallatszott ki. Talán innét is ki­húzódtak a rablók, magukkal hurcolván Ilonkát, vagy talán meg is ölték? Elemér fenhangon kiáltotta Ilonka nevét. Nem kapott választ. A pandúrok összenéztek. A barlang is alighanem üres! Ez volt az általá­nos vélemény. De azért elsőnek világért se mert volna bemenni senki. Az ismeretlen veszélytől mindenkinek borsód­zott a háta. Elemér, hogy végre bizonyságot szerezzen ma­gának, te akart menni, a pan du: káplár azonban visszatartotta. — Várjon csak, nagyságos ur, — mondotta hal­kan. — Cselhez kell folyamodni. Majd előre küldünk valamit, akinek nem fáj semmi. Előkaptak a kunyhó előtt fekvő halottak közül egyet s azt a barlang száján átdugták. Úgy számítot­tak, hogy ha a nyílás két oldalán csakugyan rablók leselkednek, akikor ezek kétségkívül életjelt adnak magukról. De bizony nem adtak. A halottat keresztül dug­ták, anélkül, hogy valaki megmozdult volna odabent. Most már kétségtelen, hogy a barlangban mines senki, tehát bátran bem ehetnek. Keresztül is bújtak mindannyian egymásután. A viasztekercs világa mellett a barlangot is megvizs­gálták. Itt sem találtak semmit, de látszott, hogy ösz­­sze-vissza van hányva minden. Elemér most egy finom batiszt zsebkendőt pil­lantott meg a földön. Felemelte gyorsan és megnéz­te : — Hah! a feleségem zsebkendője! —kiáltotta és összevissza csókolta. Tehát csakugyan itt volt, a menekülő rablók azonban magukkal vitték. Utánuk! Most mindannyian kirohantak a barlangból. Időköziben a kapitány is odajött. A derék férfi rette­netes fel indulásiban volt, mert Angyal Bandi az első lövéseik okozta zavarban elosont. Elemér most elpanaszolta, hogy Ilonkának is hült helyét találták. A rendőrkapitány irtózatos esküt tett, hogy nem nyugszik mindaddig, mig a hírhedt rablóvezért kéz­re nem keríti s Ilonkát ki nem szabadit ja. De mi történt Ilonkával? Ezt néhány szóval el kell mondanunk. Midőn Farkas János másodszor bement a város­ba tudtára adni Elemérnek, hegy a rablók százezer forinttal is beérik, Barna Peti szépen ledőlt bárány­bőr subájára ® gondolta magában, hogy aludni fog egyet. Angyal Bandi később negyedmagával elindult a hármas tölgyfához, a többiek pedig az összekötte­tés fenntartása végett őrszemeket állítottak a hár­mas tölgyfa és a kunyhó közé. Induláskor még cda is szólt Barna Petinek: — El ne aludd ám a javát! — Nem, nem, — dünnyögte magában a vén be­tyár — és a másik aldalára feküdt. Barna Peti már harminc év óta űzi a betyár mes­terséget. Mint mondani szokta, kiszolgált ő már hat kapitulációt. Ezt úgy értette, hogy hat hírhedt hara­miavezér alatt szolgált és veszélyeztette a közíbdzton­­jágot. Alattomos és szemes fickó létére még eddig minden bájtról kivágta magát. A rablás terén már tapasztalatai voltak, a nagy erdők és puszták buvó helyeit nálánál senki sem ismerte jobban s veszély idején mindig kitalált valami ügyes furfangot. E tu­lajdonságért Angyal Bandi nagy becsben tartotta őt s többet engedett meg neki, mint másnak .. . (Folytatjuk) ATLAS GYÁR San Diego határában meg­nyílt, 2i2 havi épitési munka után, az Atlas messzstávu ra­kétákat gyártó General Dy­namics telep. Az Atlas raké­ták, melyeket itt gyártanak, 2120 láb hosszúak, hatótávol­ságuk 6325 mérföld, sebessé gük óránkint 12,000 mérfö’d;. Nevük Intercontinental Bal­listic Missile, és már a név is mutatja, hogy kontinenstől kontinensig lehet kilőni, Flo­ridából egyenesen Moszkvá­ig. Ez a “legújabb” fegyver — egyelőre, amíg nem szüle­tik m:g egy még legújabb Ez az a fegyver, amely ellen ez idő szerint nincsen véde kezés. És ez az a fegyver, amelyet az oroszok állítólag már nagyobb mennyiségben gyártanak és amelynek álli tólagos birtokára támaszkod va, hidegháborús taktitkáju kát kihívóan felfokozták. Nehéz elképzelni, mifajta fegyver az Atlas. Körülbelül 40,000 alkatrészből áll. Egy darab ára két miliő dollár. Azért ilyen drága portéka minden darabja kézi munka, némely darabjának méreteit az incs ezredrészéeivel mé­rik. Az alkatrészeket az or­szág különböző részeiben le­vő 2800 gyár készíti. ALASKA Mike Stepovich, az Alaska territórium kormányzója közli, hogy augusztus 26-án fog a terület népe szavazni hogy akar-e 49-ik állam lenni és — mert semmi kétség, hogy Alaska népe ilyen érte­lemben fog szavazni — egy­ben előválasztási szavazás is lesz, jelölteket választanak a két kongresszusi szenátori és egy képviselői, állami kor­mányzói és más állásokra. A választás nelvember 25-én lesz. Akkor a kormányzó és a többi állami főtisztviselők nyomban elfoglalják állásai­kat, a kongresszusi képviselő és szenátorok pedig január­ban fognak bemutatkozni Washingtonban mint a 49-ik állam szószólói. SOVÁNYOK ELŐNYBEN SAN JÓSÉ, Cal. — Blass Romero, egy vékony fiatal fiú, a fogház harmadik eme­letéről a ventilációs nyíláson át kimászott és lepedőből csa­vart kötélén lereszkedett az utcára, megszökött. Pár hét­tel ezelőtt hasonló szökés tör­tént. Az őrök azt mondják: Mindenki, aki elég sovány, megteheti ezt. A Santa Clara megyei fog­ház, ahol soványak előnyben vannak, több millió dollár költséggel felépített, úgyne­vezett szekésmentes börtön. APRÓHIRDETÉS IREDMÉNYT HOZ —CHARLEROI, Pa. — Rév. Joseph Witkowski, a St. Ma­ry episzkopális egyház lelki pásztora, a helyi lapba, az Elveszett Tárgyak rovatba feladta a következő apróhir­detést: ......... . h__ ___ .. "Elveszett vagy elszéledf több száz az Ur bárányai kő zül. Hetek óta nem mutat­koznak,.. Kérem, jöjjenek vissza holnap, vasárnap reg­gel a St. Mary egyház zöldé lő mezejére,., ahol teritetl asztal vár rájuk és a poha rak szinültig telve lesznek Senkitől semmit, nem. foc senki kérdezni." .... __........... ...Vasárnap tele volt a temp­lom. UJ IDŐK DALLAS, Tex. — Mrs. Lu­cille Capher az autójával el gázolt egy repülőgépet. Az , Összeütközés nem a levegő- I ben történt, hanem a repülő­­'téren. TETSZIK AZ AMERIKAI KOMMUNISTÁKNAK... Nagy Imre, Maiéter Pál és társaik meggyilkolá­sa tetszik az amerikai kommunista párt vezetősége többségének. Ezt batározatilag kimondták. Miután Daily Worker napilapjuk előfizetők hij­­;:án tönkrement, Worker cimü 'hetilapjuk az egyetlen sajtóorgánum. Ebben vezércikk jelent meg a kivég­zésekről és a lap azt fejtegette, hogy a “szocialista egység védelmében” jogos volt a halálos ítéletek ki­mondása és végrehajtása. Ez a vezércikk egyes kommunista vezéreknek nem tetszett, nem azért, mintha ők neun értenének egyet politikai célzatú gyilkolással, hanem azért, mert úgy vélték, hogy ilyesmi visszafelé sülhet el a propsgandabáboruban. Akik igy vélekedtek, a múlt héten a kommunista •párt országos bizottságának ülésén határozati javas­latot terjesztettek elő, azt javasolták, hogy a bizott­ság helytelenítse ezt a cikket. Ezt a határozati javas­bot a jelen volt 39 pártvezetőségi tag közül 28 lesza­vazta, 10 szavazott mellette, egy vezér hallgatott, nem szavazott. Tehát az amerikai kommunista párc­­vezetcség többségének nézete szerint Krusesev he­lyesen és igazságosan járt el, amikor — másfél évvel a forradalmi események után, — elrendelte, hogy a magyar és a többi csatlós országek népeinek meg­­pettentetése cél jakéi Nagy Imiét és társait hóhér kéz­re kell adni. Az ülésen uj pártve z-etccéget is választottak. Or­szágos titkár lett Eugene Dennis. Megbeszélték a tavalyi országos konvenció ha­tározatát is, amely szerint a párt központi irodáját át kell helyezni New Yorkból Chicagóba. A pártve­zetőség úgy határozott, hogy ezt egy évre elhalaszt­­a, ment — nincs pénz a költöztetési költségek fede­zésére. ARÁBIAI OLAJ NÉLKÜL... A forradalmi és háborús események közepette a szabad világot egy gazdasági probléma is foglalkoz­tatja : Mi lesz, ha az arábiai olaj szállítása Európába ás Amerikába átmenetileg szünetelne? Ennek a kér­désnek feltevése indokolt, merühiszen úgy a Szuez csatorma, mint a Szírián és Lebánonon át vezető olaj­vezetékek elzárhatok és számolni kell elzárásukká1, mint ahogyan történt a szuezi krízis idején. A helyzet ma más, mint volt a szuezi válság ide­jén. A szabad világ cikkor megtanulta a leckét, hogy szükség esetén nélkülözni tudja az arábiai olajat. Azóta nagy olajszállító tankhajók épültek, amelyek az olajat el tudják szállítani Afrika megkerülésével Nyugat-Európába. És fokozni is lehet a szabad világ­ban az olajtermelést; Amerikáiban, Kanadában és Venezuelában vannak olaj forrás-tart alék ck, amelye­ket szükség eseten meg lehet nyitni. Számok beszélnek A legutóbbi 12 hónap számadatai világosan be­szélnek: A szabad világ összes olajtermelése vala­mivel több volt, mint naponta 15 millió hordó. Ebből 3.2 millió hordó jött arab országokból, még pedig naponta 900,000 hordó a sziriai és lebáncni olajveze­tékeken át és 1.8 millió hordó a Szuez csatornán át, a többi tankhajókon. Eszerint a szabad világ olajának 22 százaléka jön arab országokból. Ha ez az olajszállítás meg­csappan, Nyuigat-Európa megérzi a hiányt. De egye­lőre csak azzal kell számolni, hogy a sziriai katona­ság és a lebánoni felkelők átvágják az olajvezetéket; nagyon valószínűtlennek tartják, hogy Nasser diktá­tor meg meri kockáztatni a Szuez csatorna elzárását a szabad világ elől. Nasser cigányváoári szerencse já­tékos, de abban talán mégsem bizik, hogy a merész lépés, mely sikerült egyszer, sikerülni fog másodszor h. Most Amerika nincs az ő oldalán, az amerikai­angol francia egyetértés és együttműködés teljes. TETSZIK EZT ÉRTENI? Krusesev üzente: 1 A csúcskonferencia jobb, ha össze sem ül, ha Amerika és a többi nyugati hatalmak beszélni alkar­nak a iközépkeleti csatlós országok helyzetéről. 2. A csúcskonferencia össze fog ülni, ha nem is a mostani nyugati vezetőkkel, hanem uj vezetőkkel, akiket a közvélemény kényszeríteni fog arra, hogy a szovjet vezetőikkel konferenciát tartsanak. 3. A fegyverkezés csökkentéséről lehet beszélni, de arról, hogy ezt ellenőrzés alatt hajtsák végre, szó sem lehet. A szovjet senkitsem enged be ellenőrzésre rogy megfigyelésre. Ellenőrzés, megfigyelés csak ott ár valamit, ahol teljes bizalom van. Ha majd mi azt ragjuk látni, begy senkisem tervez semmit ellenünk, akkor bizalommal megnyitjuk kapuinkat. Ez a 3 pont 1 szóban foglalható össze: “Semmi’. Az egész csucskonferenciás levélváltásnak egye­düli célja az volt, hogy Krusesev és a levélírók meg­mutassák, milyen jól értik a szemfényvesztésnek azt a fajtáját, amelyet propagandának neveznek.

Next

/
Thumbnails
Contents