A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-25 / 30. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ARA 15 CENT f No. 30. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Elet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 36. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend. péntek, 1958 julius 25 AZ ESEMÉNYEK SODRÁBAN Minden nap annyi eseményt hoz, amennyi egy fejezetet megtölthet a történelemben. A napi krónikákból adódik össze a történelem. Valónak bizonyult az iráqi lázadók jelentése, hogy meggyilkolták Feisal királyt, a trónörököst, a miniszterelnököt, a korábbi külügyminisztert. Tömeges öldöklés volt Bagdad utcáin. Két amerikai üzletember is volt az áldozatok közt. Az iráqi lázadók kormánya jelentkezett az Egyesült Nemzeteknél, delegátust akart küldeni. De Hammarskjöld főtitkár kijelentette, hogy Hussein jordáni király az Iráq-Jordán államszövetség jelenlegi uralkodója és csak ő küldhet delegátust a UN-be. Hussein király felhívta Iráq népét, hogy szabadítsák meg országúikat a gyilkos lázadóktól, ne engedjék meg, hogy az orosz gyarmatosítás a kommunizmus rabjaivá tegye őket. Nyíltan megmondta proklamációjában a király, hogy Nasser egyiptomi diktátort tartja az iráqi lázadás megszervezőjének. A szovjet és Nasser nagysietve elismerték a bagdadi gyilkosokat Iráq törvényes kormányának. Miután amerikai marine katonaság a lebanoni államfő meghívására partraszállt Beirut főváros kikötőjében, Gromiko szovjet külügyminiszter íbelefujt a harci kürtbe és világháborúval kezdett fenyegetőzni. Amire Amerika újabb marinolkat küldött LeibanonfJa. Hussein jordáni király Angliától segítséget kért. Az angol kormány nyomban ejtőernyős katonaságot küldött Jordánba. Lebanon partvidékén az amerikai hadiflottához csatlakozott több angol és francia hadihajó is. Teljes az amerikai-angol-francia szolidaritás, melynek hiánya a tragikm.^zuezi válságra vezetett 1956 őszén. Németország U. S. bázisokról amerikai katonaság repült török földre. A légi ut osztrák terület felett vezetett át, miértis az osztrák kormány kénytelen volt tiltakozását bejelenteni. Az amerikai katonaság török földre irányítása és ugyanakkor a török hadsereg készenlétbe helyezése természetszerűleg szovjet reakciót váltott ki. Orosz katonaság nagyarányú “hadgyakorlatckat” tart a török és perzsa határon. Megféleimlitési kísérlet ez, amelyre a török kormány azzal felelt, hogy nem ijed meg. Eisenhower elnök Beirutba küldte Murphy nagykövetet, aki diplomáciai összekötőtiszt lesz az ott állomásozó amerikai katonaság és a lebanoni kormány közt. Még mindig nem adta fel Amerika a reményt, hogy a Moszkva-Kairó tengely által felidézett konfliktus-sorozat diplomáciai megoldást nyerhet. Humor még a történelem tragikus fejezeteibe is belecsöppen. A szovjet a Lebanon függetlenségének megóvására irányuló amerikai akciót jogtalan támadásnak (aggressziónak) minősítette. Lebanon kormányának nincsen joga katonai segítséget kérni, csak Kádár Jánosnak volt ilyen joga — a szovjet szerint. Az Egyesült Nemzetek körében miég baráti oldalról is rosszaié hangok hallatszanak Amerika beavatkozásával kapcsolatban. Az egész világot világháborús ijedelem fogta el. Svédország delegátusa úgy nyilatkozott, hogy Lebanonban beavatkozás nem is szükséges, minden rendiben lesz anélkül is. Sőt még Hammarskjöld főtitkár is kritizálta az amerikai akciót, mondván, hogy a UN megfigyelők a lebanoni-sziriai határon elegendők a sziriai beszivárgók visszaszoritására. Perzsia készenlétbe helyezte 110,000 főnyi haderejét. Formosa szigetén a kínai nacionalisták hadikészenlétben vannak, attól tartva, hogy a kínai kommunisták a közelkeleti konf liktust jó alkalomnak tekinthetnék a sziget elleni támadásra. Az amerikai Hete- : dik Flotta megszigoritotta az őrséget. Koreában és j Okinawa szigetén az amerikai katonaság 24 órás készenlétben van. Az izraeli kormány kijelentette, hogy ha sziriai katonaság megtámadja Jordánt, Izrael bevonul jor- ] dáni területre. } Az Egyesült Nemzeteik biztonsági tanácsában 1 nemcsak a szovjet, hanem még egyes baráti országok 1 delegátusai is a lebanoni intervenció ellen foglaltak 1 állást. Felbátorodva e sikeren, Nasser nyomban re- ' pülőgépbe ült és Moszkvába repült, protektorával, , Kruscsewel megbeszélni a teendőket. __ * 60 perces eső következménye az arkansasi Wynneben: 6 incses viz árasztotta el a várost. Az amerikai beavatkozás sikere és kockázatai SOK ELLENSÉG ÉS SOK RARÄT KRITIZÁLJA AZ AMERIKAI-ANGOL AKCIÓT «vény, ahány ország és kormány, annyi ellentétes kinyilatkoztatás követte az amerikai marine katonaság partraszállását Libanonban és az angol segitőexjpedició jelenlétét Jordánban. Helyes volte Eisenhower elnök és Macmillan angol miniszterelnök elhatározása, hogy fegyveres erővel védik meg a Kairo- Moszkva tengely támadásával és fenyegetésével szemben a két, ma még a szabad világ táborához számított arab országot, miután a har• .Aíuuik,' Icák, a szabad világ bástyája a Közel-Keleten, elveszett? Végleges feleletet erre a kérdésre csak a jövő adhat. Ma talán ez a felelet: A fegyveres beavatkozás nem helyes, de ennél helyesebb lépést nem lehetett tenni. Hinni kell, hogy a történelem Ítélete úgy fog hangzani, hogy Amerika és Anglia két rossz közül a kisebbiket választották. Libanoniban és Jordánban közbe kellett lépni katonai erővel,, mert máskülönben ez a két ország talán napok alatt, talán órák alatt elveszett volna. De ha ez a beavatkozás szükséges, sürgősen szükséges is volt, mégis súlyos hátrányokat jelenthet, amennyiben elmérgesiti a viszonyt a szabad világ és az arab népek közt. Az arab országokban most oly magasba csapnak a nacionalizmus hullámai, hogy idegen katonaság állomásozása az egyik vagy másik ország földjén kihívóan hat. A libanoni parlamentben máris tiltakozó hangok hallatszottak az Amerikából jött védelem ellen. Annak a nacionalista mozgalomnak — úgy is mondhatnék: láznak —, amely Kairóból kiindulva erőt vett az öszszes arab országok népein, harci jelszava az imperialista hatalmaktól való függetlenség. Amerikai vagy angol katonai akciót a propagada nyomban a gyarmatosító hatalmaik újabb próbálkozásának tüntet fel. És segítségért, Nasser irányítása alatt, a szovjethez fordulnak. Éppen a szovjethez, amely ma az egyedüli gyarmatosító hatalom a világon .'. . Nemcsak az a baj, hogy Amerika és Anglia imperialista hódítók gyanújában állnak. Még ennél is nagyobb baj az, hogy Amerika és Ang- i lia az arab világban nem usz- » nak az árral, hanem, ellenkezőleg, az ellen gátat emelni próbálnak; nem a nacionalista frázisokkal felizgatott né- ' pék mozgalmát támogatják, ■ hanem a fékező erőket: a királyokat, az uralkodó osztályokat. Azért teszik ezt, mert a királyok és az uralkodó osztályok — saját érdekükben — védik országaikban a szabad világ gazdasági és katonai pozícióját; az ő kezükben van, ameddig van, az olaj és az ő országaik biztosítják a szabad utat az európai és ázsiai kontinensek közt. Amerikának és Angliának támogatniok kell a konzervatív erőket már csak azért is, mert a nacionalisták Nasser vezetése alatt a- :zovjet táborába sodródtak. A dolgok ilyen alakulása azért aggályos és vészjósló, mert a Nasser-féle nacionalista izgatás nemcsak az arab országokban, hanem Ázsia és Afrika gyarmati múltra emlékező népei körében visszhangra talál. És tragikus is ez a fejlemény, hiszen ■ éppen Amerika támogatta az arab függetlenségi mozgalmat éveken át, legutóbb a szuezi krízis idején saját szövetségesei Anglia és Franciaország ellen. A szuezi válság után Nasser tulnagyra nőtt amerikai segítséggel, aztán Amerika ellen fordult, ,a szovjettel életre-halálra eljegyezte magát. A szovjet teljes erejével támogat ma minden nemzeti függetlenségi mozgalmat, — kivéve — a középeurópai rabországokban és Jugoszláviában . . . A szovjet arab-barát politikájának magyarázatát megtaláljuk Lenin Írásaiban. Lenin szerint a kommunistáknak mindenütt támogatniok kell gyarmati és elnyomott népek lázadásait, hogy segítsenek gyengíteni a kapitalista országokat. A mostani közelkeleti krízisben a szovjetnek egyedüli célja: gyengíteni Amerika és Anglia befolyását és hatalmát ezen a gazdaságilag éppen úgy mint katonailag fontos területen, ahol három világrész találkozik. És emellett a szovjet hátsógondolata az, hogy gazdasági és katonai segítséggel annyira magához láncolhatja, függőségi helyzetbe hozhatja Nasser táborát, hogy végül is az arab országok a szovjet csatlósaivá válnak, akárcsak a középeurópai “népi demokráciák.” Egyelőre Nasser és a többi arab vezérek — köztük Szaab Szalam, a libanoni felkelők vezére, Libanon volt miniszterelnöke, és az iráki forradalmi kormány — hangoztatják, hogy ők mind antikommunisták. De Kruscsev bízik abban, hogy idővel az arab országok éppen úgy érett gyümölcsként az ölébe hullnak, ahogyan a világháború idején Magyarország és a többi nem-náci ország a végén Hitler ölébe hullottak és drága árat fizettek Hitler korábbi “segítségéért.” AZ ESEMÉNYEK SODRÁBAN- Másnap még rosszabb hír jött: Magáiban Lebanonban a parlament elnöke és számos 'híve tiltakozott az idegen katonaság jelenléte ellen. Még mindig tartja magát a felfogás, hogy Lebanonban polgárháború van, amelyet nem kívülről szítnak. Az “afrikai-ázsiai népek együttműködési tanácsa” Kairóból felhívást tett (közzé, amely szerint, ha a helyzet rosszabbodik, szükséges lesz “önkéntesek” hívása» hogy felszabadítsák Lebanont. Más szóval: orosz “önkénteseket” kémeik. Ez persze egyelőre coaik idegháborus propaganda. Iraq elszakadt a szabad világtól — ennyi győzelem egyelőre elég a szovjetnek. A BÜKKÖS ERDŐ HÓHÉRJA “Óh Bükkös Erdő, soha nem felejthetlek el! . . .” — ezt a buchenwaldi koncentrációs táborban megszületett nótát danoltáik a tábor megkínzott lakói, parancsszóra, iaz S. S. őrök Ibajonetes vezénylésével. A buchenwaldi rémségek még mindig foglalkoztatják a nyugatnémetországi bíróságokat. A múlt héten — mint rövidem már jelentettük — Bayreuth város törvényszéke életfogytiglani fegyházra ítélte Gerhard Martin Sommer S. S. katonát, aki a bükkös hírhedt, rettegett büntetőbarakkjának volt a parancs^ móka. Sommer szörnyű bűneit a heteken át folyt tárgyaláson “telt ház” előtt teregették ki, az uj német generáció épülésére. Sommer kegyetlenül bánt a foglyokkal, de ez nem volt elég Koch S. S. tábornok, táborparancsnoknak; Koch időről-időre, amikor unatkozott, telefonált Sommertnek, adjon egy pár fogolynak levegő vagy phenol injekciót, ami halált okoz, aztán jelentse, hogy mennyi idő telt el a bekövetkezett halálig. Huszonöt ilyen gyilkosságot lehetett Sommertre rábizonyitani, de persze sok ilyen gyilkosságra már nem akadt tanú. Ugyancsak rászolgált Gerhard Martin Sommer az elnevezésire: Buchenwald roher ja. És Koch táborparancsnoknak mi lett a sorsa? Őt a háború idején nagyarányú sikkasztások miatt Hitler agyonlávette. Algériából az a hír jön, hogy a lázadókba uj erőt öntött a szabad világ veresége Iraqban. Kruscsev Moszkvában tüntetést rendeztetett a lebanoni partraszállás ellen. Nikita Kruscsev kijelentette, hogy kölcsönös bizalom nélkül, — ami nincs — a fegyverkezés ellenőrzött csökkentéséről beszélni sem lehet. Aztán ennek éppen az ellenkezőjét nyilatkoztatta iki egy diplomáciai jegyzékben, meg-nem-tám adási szerződést ajánlva a Nyugatnak. (Olyan szerződést, amilyent annakidején Sztálin és Hitler kötöttek.) Ugyanakkor, a közelkeleti krízisben az Egyesült Nemzetek megkerülésével azonnali csúcskonferenciát javasolt, a háború elkerülése érdekében, egyben háborús fenyegetéssel. “Nekünk van messzetávu ICBM rakétánk”, irta üzenetében. De Amerikát és' szövetségeseit hidegen hagyta a háború fenyegetés, a közelkeleti krízis megoldását az Egyesült Nemzetek szervezetében kell kidolgozni. Lebanon és Jordán megszakították a diplomáciai kapcsolatot Nasser köztársaságával. Az iráqi királygyilkos kormány azt üzente Washingtonba, hegy az olajszállítás akadálytalanul fog tovább folyni. Lebanonban felkelő lesi puskás uk lőttek amerikai repülőkre, provokációs szándékkal, az Amerikagyülölet szitása céljától. Libia északafrikai arab országban, amely még tartja a barátságot a szabad világgal, partraszállt 400 angol katona. Most már három arab országban vannak angol és amerikai csapatok. Lebanonban Kruscsev fenyegetései közepette egyre újabb amerikai katonaság szállt partra, a létszám már meghaladja a 9000-t. Nasser ígéretet kapott Kruscsevtől, hogy “orosz önkéntesek készen állnak”, Sziriába és Iraqba repülnek, ha az angol-amerikai haderők Lebanonból és Jordántól támadást intéznének e két ország ellen. De Amerikának és Angliának nincsenek ilyen támadó szándékaik. Nasser a kairói és damaszkuszi rádió utján, Abdul Karim Kasseim, az iráqi királygyilkos kormány elnöke a bagdadi rádió utján felhívták Jordán népét, hogy gyilkolják meg királyukat, Husseint, a meggyilkolt Fejszál iráqi király unokafivérét. Abdul Karim Kassem ugyanakkor azt üzente az angol kormánynak, hogy “mi még mindig a Nyugat barátai vagyunk”. Orosz “önkéntesekről” egyelőre csak 'szóbeszéd esik. De tény az, hogy Damaszkuszban, Szíria fővárosában, a repülőtér alig tudja befogadni a folyton érkező orosz harci és csapatszállító repülőgépeket. Szaudi-Arábia, — amelynek királya olyan fényes fogadtatásban részesült Washingtonban, — megtiltotta amerikai olajszállító repülőgépeknek az ő országa feletti repülést Jordán felé. Görögország — szövetségesünk — kormánya megtiltotta amerikai repülőgépeknek az ország felett való átrepülését. Izrael kormánya megengedte, hogy angol és amerikai repülőgépek izráeli terület felett repüljenek a Közelkeletre. Kruscsev pár órai imuinkaszünetet engedélyezett moszkvai és környékbeli gyárakban, hogy az emberek “önként” tüntethessenek az amerikai nagykövetség palotája előtt. A fizetett pár órás vakációért hálás moszkvaiak százezres tömege lármázott a követség előtt, betörtek másfélszáz ablakot. Los Angelesben egyiptomi és sziriai cserediákcik, akik amerikai ösztöndíj jaí tanulnak, a városháza előtt felvonultak, tiltakozva a lebanoni akció ellen. Seoulban, Korea fővárosában, a nép lelkesen tüntetett Amerika mellett. Emlékezve arra, hogy Amerika mentette meg őket a kommunista inváziótól, arra kérték Amerikát, hogy még több amerikai katonát küldjön Lebanonba.
