A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-18 / 29. szám
7-1K OLDAL SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYEST MIHÁLY — Bizonyára félnek tőle a parasztok, — jegyezte meg Eilemér. — Úgy is van, — mondotta a kapitány. — A parasztok, csakhogy nyugtuk legyen, sokszor még élelemmel is ellátják a szegénylegényeket. Egyrészt nem is hibáztatom őket, mert utóvégre mindenki első soriban a maga életére gondol. Farkas János az egész utón nem vett észre semmi gyanúsat s abban a tudatban kereste fel a zsiványtamyát, hogy még ma százezer forinton fognak megosztozikodni. Angyal Bandi már várta őt. — Nos, mit végeztél? — kérdezte. — Az alku nem Úgy esett ki, mint gondoltuk, — válaszolta a követ. — Lorántffy ur semmikép sem akarja megadni a milliót. — Nem mondtad neki, 'hogy nejének az élete forog kockán? — De mondtam. — És ő mit válaszolt erre? — Azt mondta, miszerint neje se kivánja, hogy érette tönkre tegye magát s majd megsegíti őt az Isten ! — Egyebet nem mondott? — Azt is mondta, hogy abban az esetben, ha a nagyságos asszonnyal tennénk valamit, keze el fog érni téged! — Haha, — kacagott fel Angyal Bandi. — Attól én nem félek! Eszerint semmit sem akar adni ? — De igen, adni akar százezer forintot egyszer s mindenkorra. — Csak annyit? Nos, mit szóltok ehhez? — fordult társaihoz. — Százezer forint is szép pénz, — jegyezte meg egyikük. — Talán bele is egyezhetnénk. — Bele, bele, — mondották többen. — De ennyire csak le nem szállunk! — kiáltotta Angyal Bandi. Erre megszólalt a betyárok legvénetbje. — Nem kellett volna mindjárt olyan sokat kérni. Előre látható volt, hogy egy milliót nem adhat! Hornét vegyen valaki egy millió készpénzt? A részletfizetéot ilyenben nem szeretem! Ha tehát százezer forintot még ima adni akar, akikor fogadjuk el az alkut! Jobb a biztos, mint a bizonytalan. — Jobb, jobb, — mondogatták a többiek is. Angyal Bandi is meghajolt a többség akarata előtt. — Jól van, — mondotta. — Elfogadjuk hát a százezer forintot. — Én nem fogadom el! — kiáltotta most Hon, váth Vilmos, kinek Lorántffynéra vonatkozólag saját külön céljai voltak s e célra való tekintettel kívánatosnak tartotta, hogy a szép asszony még ki ne adassek. — Én nem 'egyezem bele. A foanditavezér hirtelen feléje fordult. — Micsoda? Te nem egyezel bele? Ki kérdezett téged? — Én is tag vagyok, — verte mellét Vilmos nagy büszkén. — Még eddig kukta vagy öcsém, — felelte erre Angyal Bandi gúnyosan. — Majd ha a tüzprobái kiállva felszabadulsz, akkor neked is lesz szavad. De addig nem! Társaihoz fordulva hozzá tette: — És most állapítsuk meg a feltételeket. Azt hiszem, legjobb lesz, ha a pénzt magam veszem át. Három legvénebb velem jön. Ezek lesznek részetekről a bizalmi f érfiak. Amint kezemben lesz a pénz, egyikük azonnal vissza jön ide s magával viszi a nagyságos asszonyt. — Jó lenne őt mindjárt magunkkal vinni, — vé leikedett az egyik rabló. — Nem, nem, — vetette ellen Angyal Bandi. — Ezt nem tehetjük. Hátha mégis forralnak ellenünk valamit! Hátha egész váratlanul pandúrok rohannak meg bennünket? Ebben az esetben igen könnyen viszszaikaphatná őt Lorántffy. Ezt a többiek is belátták s mellőzték társuk indítványát. — A nagyságos asszonynak tehát ott kell maradnia, ahol van, — folytatta Angyal Bandi. — Három ember velünk jön bizalmi férfiúnak, négyen kiállamaik az erdő különböző pontjaira őrszemeknek, Barna Peti visszamarad s amint nekünk menekülnünk kell, légbe röpíti az egész barlangot. Hogy hol van elrejtve a kis puskaporos hordó, azt ő tudja. A terv általános helyeslésre talált. Most tehát a találkozás helyét kell megállapítani. — Azt hiszem, — mondotta, — legalkalmasabb hely lesz a hármas tölgyfa. Farkas János bemegy a városba Lorántffyhoz és tudtára adja, hogy a százezer forinttal a hármas tölgynél várjuk át. De becsű letszavát vegye, hogy nem fog ellenünk semmit sem tenni. , A jö pásztor A banditák elfogadták ezt az indítványt is, minek folytán Farkas János útnak indíttatott a városba Lorántffyhoz. Ezalatt a rendőrkapitány megtett minden intézkedést, a merész rablóvezér és bandájának kézre kerítése végett. Húsz lovas pandúr kivonult a város szélére és ott elrejtőzött. A század katonasága pedig dobszóval vonult ki, mintha gyakorlatra menne. Maga a rendőrkapitány elbújt Lorántffy Elemér szobájában, hogy mindeftt hallhasson. Nemsokára meg is érkezett Farkas János; György már a folyosón várta és azonnal bevezette őt urához. Lorántffy könnyen érthető izgatotttágban volt. — Nos? — kérdezte mindjárt —, mi hirt ho zol ? — Nagyságod ajánlata el van fogadva, — felelte a cigány, — készen van-e a százezer forint? — Készen van és ha egyebet nem kívánsz, akkor mindjárt mehetünk is. — Valamit még kívánunk! Nagyságod ugyanis írásban leköti becsületszavát arra nézve, hogy sem ma, sem máskor nem fog bántani benünket. — Mire való ez? — kérdezte Lorántffy. — A mi biztonságunk kedvéért ez szükséges, — felelte a cigány. — Ha ezt a nyilatkozatot meg nem kapom, akkor az ügy lebonyolítása ismét halasztást szenved, vagy meglehet, teljésen meg is akad és akkor a nagyságos asszony életéért én nem adnék egy fabatkát sem. Elemér gondolkozott. Ha ki nem állítja a nyilatkozatot, akkor talán meghiúsul az alku! De vájjon a banditáknak adott szava kötelező-e? A józan ész azt mondotta neki, hogy nem kötelező, miután erős erkölcsi kényszer hatása alatt csikarják ki azt tőle. — Jól van, — mondotta. — Ezt a nyilatkozatot ki állítom! Az íróasztalhoz lépve, papírt vett elő és kiállított egy nyilatkozatot, melyben becsületszavára fogadta, hogy a rablók ellen sem most, sem később, lépéseket tenni nem fog, föltéve, hogy ezek neki nejét kiadják. Farkas János átolvasta a nyilatkozatot és kielégítőnek találván, zsebre tette: — Mehetünk, — mondotta kurtán. — Hol lesz tehát a találkozás? — ■ kérdezte Elemér. — A hármas tölgyfánál vár bennünket Angyal Bandi. — Egyedül? — Oh nem! Három rabló vele van bizalmi férfi gyanánt. Ezeknek a jelenlétében kell átadni a pénzt. — És a feleségemet hogyan kapom vissza? — Amint a pénzt a vezér megkapta, füttyenteni í’og és nemsokára elhozzák a nagyságos asszonyt. — Menjünk hát, — jelentette ki Elemér. Alighogy kimentek a szobából, a kapitány előbujt rejtekéből. Lova az istállóban állott felnyergelve. Arra felkapott és a hátulsó kapun át elvágtatott. Más utón a város szélére érve, magához vett az itt rejtőzködő pandúrok közül egy féltucatot és lóhalálában a hármas tölgyfához vágtatott, ahol a sűrűségben elrejtőzködtek. Ángyán Bandi még nem jelent meg a találkozó helyen. Bizonyára úgy intézte, hogy korán oda ne írjen, nehogy várnia kelljen. Nemsokára megérkezett Elemér az erdő széléhez. A kocsiról leszállva, gyalog mentek el a hármas tölgyfához. Itt azonban még nem találtak senkit. Maga Farkas is meglepetve nézett körül. Vájjon hol késik Angyal Bandi? Vagy talán közbe jött valami akadály, amely miatt nem jöhet? — Nos, hol késik a vezéretek? — kérdezte Elemér és aggódva jártatta körül tekintetét. E pillanatban előbukkant egy szép szálas férfi. Öltönye után akárki vadásznak nézhette. Farkas János rögtön elejébe ment. Elemér arca elváltozott. Ez tehát Angyal Bandi. Valóban, nem mindennapi férfi! Termete sugár, mint a pálma, dús haja göndör fürtökben omlik a vállára, bajuszkája kackiásan ki vau pödörve, bogár szeme olyan szép, hogy azzal akárkit meg tudna igézni. Nem hiába rajongtak érte a nők és aki valaha látta őt, nem is tudta elfelejteni többé. Elemér egy percig rajta feledte tekintetét, Angyal Bandi is figyelmesen szemlélte öt. Végre megszólalt a haramia vezér. — Lorántffy Elemérhez van szerencsém? — Én vagyok, — felelte Elemér. — Értesülésem szerint ön fogva tartja a nemet. Elismerésemet nyilványitom azonban a fölött, hogy gavallérhoz illően bánik vele. — Nagyon szép az elismerés, — válaszolta Angyal Bandi. — Ebből azonban nem élünk meg! A csengő elismerést én sokkal többre becsülöm. Ön bizonyára ismeri feltételeimet? — Óh igen! ön százezer forint váltságdíjat követ cl feleségemért. ‘ ^Folytatjuk) Dr. Leffler Mám biztosítási igazgató Dr. Leffler Andor, a clevelandi Első Magyar Evangélikus Egyház volt lelkipásztora, a Federal Life and Casualty Co. biztosítótársaság kö telékébe lépett, mint a helyiroda magyar vezetője. A Federal .Life and Casualty Co. a modern időknél és igényeknek megfelelő biz tositási kötvényekkel áll í magyarság szolgálatára, élet biztosítással, baleseti, kórhá zi, bstegsegély és más bizto sitási nemekkel. Külön emli tést érdemel a sokféle bizto sitási módok közül az ugyne vezett Child Lift kötvény amely biztosítékot nyújt r szülőknek és nagyszülőknél arra, hogy a gyermek, illető leg unoka növekedése évei ben anyagi biztonságban fog részesülni. Fiatal családok adósságtörlesztési kötvénye két vehetnek ki nagyon jutá nyos feltételek mellett. Dr. Leffler Andor, a Federal Life and Casualty Co. magyar irodájának vezetője, bármilyen 'biztosítási ügyben készséggel ad felvilágosítást Hivják őt CEdar 1-9809 vagy CHerry 1-12047 vagy CEdar 1-9434 számon. A SzL Anna Nőegylet Anna-napi búcsúja A clevelandi Szent Erzsébet Egyházközség köbeiében működő Szent Anna Nőegylet tagsága a búcsú ünnep alkalmából Julius 27-én megtartja ünnepélyét, amely reggel 9:30 órakor kezdődik. A tagok a tcmplcmud varban gyülekeznek és testületileg vonulnak be a 10 óra szent misére a szent áldozáshoz. Délután 3 órai kezdettel kártyadélutánnal teszi emlékezetessé a búcsú napját. A kártyapártit Szabó Györgyné 2868 E. 100 utcai otthonának udvarán tartják. A vendégeknek süteményt és kávét szolgálnak fel. Adomány tetszés szerint. Szabó1 Györgyi p otthonában 200 ven lég elfér, abban az esetben, ha vasárnap délután esős idő lenne. Paprikás Weiss visszatéri Európából A napokban -érkezett viszsza európai üzleti körútjáról Paprikás Weiss, a minden magyar álltai ismert importőr. Három hónapos utján elkísérte felesége, aki szintén közkedveltségnek örvend az amerikai magyarok között. Az amerikai újságok és I szaklapok sokszor árnak a Weiss cég ujaib'b és újabb import cikkeiről, 'melyeikkel az amerikai élelmiszerpiacot az agilis Mr. Weiss és fia Eddy meglepik. T'avaly augusztusiban New Yorkban az importált “inyeneáruk” kiállításán, a Sheraton Astor Hotelben, óriási sikert aratott a Paprikás Weiss cég hatalmas és ízléses kiállítása. Az idén, augusztusban megismételi ezt az állandóan több és több látogatót vonzó kiállítást, mégpedig ezúttal a Waldorf Astoria Hotelben. Ezen a kiállításon a Paprikás Weiss cég a tavalyinál háromszor nagyobb területen fog kiállítani. Mr. Weiss útja rendkívül sikeres volt; számos hires európai gyár, ismervén a cég ihirnevét, örömmel adta át neki cikkeik amerikai kizárólagos képviseltét. Az augusztusi kiállításon bemutatásra kerül számtalan olyan cukorka, csokoládé és élelmiszer melyeket az amerikai közönség még nem ismer és amelyeknek bemutatkozása az itteni piacon Paprikás Weiss ügyességére és leleményességére vall. Hirdessen lapunkban MIT BESZÉLSZ, MONTY? * Montgomery angol tábornagy, akit az angolok Monty néven becéznek, Londonban, az Amerikai Társaság előtt Fourth of July napján előadást tartott a Függetlenségi Nyilatkozatiról és egyebek közt azt a korholó 'megjegyzést tette, hogy nem helyes annak áhangsulyozása, hogy az embernek Istentől származó joga és igénye van a boldogságra, a boldogság keverésére. _ Monty szerint alapvető emberi kötelesség mások boldogságának, boldogulásának elősegítése. Am erika nem segít más lkat? Ha Japánt árvízkatasztrófa éri, ha Indiában éhínség van, ha Pakiszáriöcn 'kolerajárvány dühöng, ha Olaszországban üzhányó öl és rombol, ha Malájában a malária puszit — Amerika nem segít? Ne feleljünk erre a kérdésre puszta szóval, beszéljenek a számok: A háború vége óta Amerika szövetségeseknek, semlegeseknek, sőt kommunista ellenségeiknek is több mint 63 ezer millió dollárt adott loha-vissza-neim-fizetésre vagy olyan kölcsönre, ame’yet csak nagyon kis részben fognak, a múlt tapasz:alatai szerint, visszafizetni. Mit beszél tehát Monty? Beszéljen inkább stratégiáról, mert ahhoz ért. Nem leszállás volt, hanem lelövés A kilenc amerikai repülőt, akiknek gépe, útban Pakisztán felé, orosz terület fölé tévedt, a szovjet kormány — tíz napos propagandázás után — haziaengedte. Ekkor derült ki, hogy hazudtak az oroszok, amikor azt jelentették, hogy az amerikai repülőgép, melyet clk leszállásra kónyszeritetteik, a leszálláskor elégett. Az igazság az, hogy orosz repülők lelőtték az amerikai repülőgépet. Kétszer is gépfegyvertüzet zúdítottak az amerikóaibra, másodízben akikor, amikor az összelc'völdözött repülőgép az alkalmatlan terepen ieszá'llásDal próbálkozott. Ekkor aztán kigyulladt, felrobbant és elégett a gép. A gyilkos merénylet a fegyvertelen amerikai szállítógép ellen 15,000 láb magasságban kezdődött. Öt amerikai repülő ejtőernyővel szállt le, a többi négy a géppel együtt ért földet. Az amerikai pilóták közül egy, Szabó N. Péter, Chicagóból, égési sérüléseket szenvedett, amikor — az utpfcó pillanatban, a robbanás előtt — kiugrott társaival együtt az égő gépből. Az amerikai pilótákat a nometorszagi Wiesbadenbe vitték. Ekkor tudtuk meg, hogy amikor Artméinóában internálták őket, az orcsz katonák rájuk uszitc-tták a csőcseléket, amely szidalmazta és bántalmazta őket. Amerika kormánya a sorozatos- aljasságok ellen tiltakozást jelentett be. BAJT BA! KÖVET I. Nem elég, hogy az Adams elnöki ügyvezetőnek adott ajándékok miatt bajba jutott Mr. Goldfine, a gazdag textilgyáros, most feihánytorgatják neki még azt is, hogy fél évszázad cíőtt valami vagyoneltitkoláisi vád veit ellene. II. Nemcsak a Harris bizottság vizsgálódik vizölaszi/ósággal Adams és Goldfine házatáján, hanem a köp viselőház kereskedelmi tengerészeti és halászati bizottsága is kezd kíváncsiskodni az elnök politikai családjának körében. A bizottság beidézte Brownell volt igaziságügyminisztert, beszéljen arról, hogy Aristoteles Omasois görög hajemágnás potom áron összevásárolt ócska amerikai katonai olajszállító hajóikat Brownell ügyvédi irodájának közreműködésével; arról, hogy ez a busás hasznot hozó üzlet az amerikai törvények értelmében annyira kifogástalan volt, hogy Aristcitales Onassis ellen a vádeaküdtszék vádat emelt; és arról, hogy1 ezt a bűnügyet Brownell, nem mint ügyvéd, hanem, mint igazuágügyminiszter, elsimította. III. Bajba jutott a képviselőház republikánus kampány bizottsága. Az Adams botrány miatt ugyancsak megcsappantak az adományok választási kampányok céljára. A kmpánybizottság elnöke kénytelen volt 200,000 dollár kölcsönt fel venni, hogy legalább azoknak a republikánus képviselőjelölteknek nyújthasson segítséget, akiknek választási esélyeit az Adams- Goldfine affér lerontotta. NEW DELHI, India. — Nehru miniszterelnök kijelentette, hogy Indiának igen nagy összegű amerikai kölcsönre van szüksége, de csak az esétben fogad el amerikai segítséget, ha ezt minden feltétel nélkül kapja. India ragaszkodik a semlegességhez a szabad világ és a szovjetblokk közti világversengésben. . AMMAN, Jordán. — Az iralk-jordáni szövetség kormánya elhatározta, hogy felmondja, vagyis hatályon kívül helyezi az Egyiptommal és Szíriával 1956-ban kötött kulturális egyezményt, mert ezek az országok', együfchmí&ödncik a nemzetközi kommunizmussal.
