A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

NAGY MAGYAR ÚTTÖRŐ Irta: SEMPER VICTOR Elképzelhetetlen volt a rémület, amely akkor, a nagy kolera esztendejében, az egész országon végig­­viharzott. Az utakon szerte temetetlen, fekete hullák hevertek, mert nem volt, aki elföldelje őket. Szülő nem beszélt a gyerekével, mert hátha dögletes kilé­legzése ráháritja a fekete halált. A falvakban az em­berek elepedtek a szomjúságtól, mert senki sem mert a kutak vizéből inni. Ebben a veszett zűrzavarban egyszerre csak itt is, ott is felcsendült egy furcsa, idegen hangzású név, amelyről csodákat meséltek. Valami Lóstájner nevű vándorlegény, olyan esztegályosféle fiatal gyerkőc, valósággal halálmegvetéssel feszült neki egész mel­lel úgy a leki, mint a testi járványnak. Hősi tetteket meséltek róla s a meséket egyik falu a másiknak adta tovább; most már Pesten is szó esett róla, mind több és több, hogy ez az esztergályoslegény szinte apos­toli ékesszólással téritgeti a népet józan-észre s amel­lett valóságos csodakurákat hajt végre: a halálnak szánt embereket életre gyógyítja, megtanítja őket higiéniára, hogyan védekezzenek eleve a hagymázas kórság ellen. . ESZTEGÁLYOSLEGÉNYBŐL EGYETEMI PROFESSSOR Furcsa szerzet volt ez az esztergályoslegény. Er­délyi szász családból eredt. Apját Lohsteiner Antal­nak hívták s harmincados volt Kolozsvárott. Az apa korán elhalt s a fiú imár három éves korában Budára került, nagy vagyonú nagybácsijához, aki nagy gond­dal neveltette a fiút. Már 14 éves korában tudott la­tinul, németül, olaszul és franciául, tudott festeni, a szinészkedéshez is konyitott. Aztán fiatalon beírat­ta a gyámja elébb bölcsésznek, utóbb jogásznak az egyetemre. Lóstájner Lajos György — igy hívták a legen­dás esztergályoslegényt — valahogy megcsömörlött a jómódtól, meg egyáltalán a világtól s a kor hangu­lata szerint mindenáron remetének szeretett volna menni. Mivel pedig ehhez nem kapta meg gyámja en­gedélyét, azért inkább beállott mesterembernek, ki­tanulta az esztergályosságot s vándorultra kelt. Eközben játszódott le emlékezetes szereplése a kolerajárvány idején s mire újra hazakerült, hozzá­tartozóinak tanácsára, de meg a saját kedvére is, orvostanhallgatóvá lett. Pesten és Bécsben tanulta ki a medicinát, éspedig olyan kitűnő eredménnyel, hogy néhány év alatt nemcsak az orvosdoktori, hanem sze­mész!, sebészi és szülési oklevelet is megszerezte, ami — tekintettel e tudományágaknak egymástól ugyan­csak messzi eső voltára — meglehetősen ritka dolog volt akkoriban. Mire visszakerült Pestre, kinevezték egyetemi tanárrá, csak éppen fizetést, sőt helyiséget sem ad­tak neki. Erre ő megpumpolta a nagynénikéjét s an­nak a pénzéből bérelt a maga egyetemi intézete szá­mára helyiséget és szerezte be a szükséges felszere­lést. Hogy az egyetem vezetősége ennyire mostohán bánt vele, annak megvolt a maga személyes indoka. Lóstájner ugyanis, aki 1844-ben Arányira magyaro­sította a nevét, erős magyar érzésű ember volt, aki arra kényözeritette tanártársait, hogy ők is ma­gyarul adjanak elő, sőt — miután a magyar orvosi nyelv akkoriban még igen szegényes volt, — ingye­nes magyar előadásokat tartott professzortársai szá­mára. Ezt is rossznéven vették tőle, de főként azt, hogy egy egészen uj orvosi tudományágat akart be­vezetni: a kórbonctant ,amelynek akkoriban nem­igen akadt talaja. Az orvosi tudomány szempontjából akadtak egyéb bűnei is. így például ő kezdeményezte a men­tésügyet, s mivel orvostársai úgy vélték, hogy ezzel tunlajdonképpen a laikusok számára nyitja meg a tudomány zárt kapuit, hát kereken szembeszegül­tek vele. Azt is rossz néven vették tőle, hogy papok számára külön tanfolyamot indított, mert az volt a felfogása, hogy falun, ahol akkoriban még sokkal kevésbé akadtak orvosok, mint manapság, a papra vár a hivatás, hogy hirtelen baj esetén a maga na­gyobb műveltségével iparkodjék első segélyben ré­szesíteni a bajba jutottakat, de meg hogy általában a pap hivatása, hogy a veszedelmes kuruzslókkal fel­vegye a harcot tudományos alapon. A RUDNÓI CSODAPAP Viszont azt is nagyon rossz néven vették az or­vos professzorok, hogy az úgynevezett természeti gyógyitómódokkal nem volt hajlandó csak úgy álta­lánosságban végezni. Az volt a nézete, hogy az or­vosok még mindig igen sokat tanulhatnak a népi me­dicina évezredes hagyományaiból s azért, mielőtt pálcát törnének egy-egy ilyen “népi orvos” fölött, A Jó rÁSZTOR Egy kis betegségTM jó az egészségnek A SZERVEZETNEK HOZZÁ KELL EDZŐDNIE A bacillus támadásokhoz, hogy növelje ELLENTÁLLŐ EREJÉT Első hallásra talán ellent­mondásnak tűnik, de mégis ez az igazság egy normális, egészséges embernek szüksé­ge van időnkint arra, hogy beteg legyen. A szervezet ugyanis ellenszert termel a vérben a különféle fertőző bactériumok, virusok ellen és igy vértezi fel magát táma­dásaikkal szemben. Aki “makkegészséges és so­hasem volt beteg” azt teriti le legkönnyebben egy várat­lan orvtámadás. Különféle mikro organizmusok tanyáz­előbb esetenként meg kell a gyógy el járását vizsgálni, így kereste fel aztán az akkori idők egyik hires cso­dadoktorát, egy Madva Ferenc nevű rudnói papot, akinek hívői közé olyan emberek is tartoztak, mint például Kossuth Lajos, aki Wesselényi Miklósnak is melegen figyelmébe ajánlotta ezt a gyógypapot. Arányi felkereste Rudmót s hosszasan megfi­gyelte a tevékenykedését. Erről aztán könyvet is irt, amelyben ugyan leleplezte ennek a csodadoktornak sokféle sarlatánkodását, de másrészt tárgyilagosan el is ismerte, ami helyes nézetet fedezett fel műkö­désében. Hát ilyesformán alaposan összerugta Arányi a tanártársaival a bokáját s ezek hamar alkalmat lel­tek rá, hogy borsot törjenek az orra alá. Amikor ugyanis az 1848-as szabadságharc kiütött, Arányi nyomban szolgálatra jelentkezett, ki is nevezték tá­bori főorvossá s megbízták a Ludovikában berende­zett tábori kórház vezetésével. Mire aztán a szabad­ságharcnak vége szakadt, nagy kázust csináltak eb­ből: fegyelmit indítottak Arányi ellen s az egyik olasz származású tanártársa, Tognio, indítványára megfosztották katedrájától. BEBALZSAMOZTA A FIÁT naik az emberi szervezetben. Ilyen például a hülés vírusa. Amíg ellenféllé erőnk teljé­ben van, a virus tehetetlen. De ha legyengülünk — jön a nátha, influenza. A múltban az egészséget a betegség távolmaradásának tekintették. Ma már tudjuk, hogy az egészség a szervezet kitartásának és ellenféllé ere­jének a következménye. A tüdővész bacillusa ma is ott lappang a világ minden részében és az emberiség 99 százaléka kóstolót kapott tá­madásából. A pólió bénító vírusa is majdnem minden embert megtámadott, de a szervezet megbirkózott vele és igy nem is vált tudatossá a kiszemelt áldozatban, hogy tulajdonké­pen pólión esett át. Az elmúlt télen két közép­korú férfit vittek tüdőgyulla­dással kórházba. Az egyik, aki nagyon erősnek nézett ki, belehalt, a másik pár óra múlva jobban lett és meg­gyógyult. Az orvosi vizsgálat megállapította, hegy az utób­bi egyizben már átesett tü­dőgyulladáson és immunizá­ló szert fejlesztett ki a vér­ben. A másik, akit védtelenül ért az orvtámadás, az életével fizetett érte. A tudomány csarnokából való száműzetése ugyan nem tartott soká. I. Ferenc József császár akkoriban feleségével együtt Magyarországon utazgatott s mi­közben ők a magyar vidéket járták, azonközben el­sőszülött kislányuk, Zsófia főhercegnő, Pesten hirte­len elhunyt. Az udvar természetesen a kórbonctan volt pesti professzorához, Arányihoz fordult, hogy a kis holttetemet balzsamozza be. Ettől fogva valahány nagy halottja akadt az országnak, igy-például Sci­­tovszky hercegprímást is, Arányi balzsamozta be. Arányi most, hogy visszakapta katedráját,, meg­nősült s elvette Joachin József hegedűművész nő­vérét. Házasságából három fia s néhány leánya szü­letett. Hazafias ember létére, fiait az első magyar veziérek nevére kereszteltette: Árpád, Zoltán, Tak­sony. Kedvenc fia a kis Zoltán volt. A kis gyerek azonban hat éves korában diftériában hirtelen el­hunyt. Erre Arányi, a tudomány hőse, elhatározta, hogy kisfia testét halhatatlanná teszi. A kis Zoltán­­kát bebalzsamozta, üvegszekrénybe tette s ettől kezd­ve a kis múmia Arányinak haláláig ott állott édes­apja íróasztalán. RÉGI DOLGOK SZERELMESE Ovosi tudományán kívül volt Arányinak egy má­sik nagy szerelme is: a magyar régészet. Aki ma a budai régi utcákon bandukol s ott márványtáblákba faragva felfedezi az egyes régi házak és helyek em­léktábláit, gondoljon Arányi professzorra, aki ke­resztül vitte ezeknek az emléktábláknak a felállítá­sát, sőt a költségeket is ő gyűjtötte össze rájuk. Még nagyobbméretü agitációba kezdett Vajdahunyad vá­rának restaurálása érdekében. Nagy müvet irt Vaj­dahunyad múltjából s ennek kapcsán fából megfa­ragta a hunyadi Tárat úgy, ahogy az szerinte erede­tileg festhetett. Ezzel a mintával aztán beutazta az országot, mindenitt lelkes előadásokat tartott s né­hány év alatt 26(,000 forintot gyűjtött össze a vár helyreállítási költségeire. Ez áldozatos munkássága jutalmául aztán 1173-ban meg is kapta a magyar ne­mességet “bunyacvári” előnévvel. A rákövetkezi esztendőben nyugalomba vonult s ebből az alkalomtól 3000 forintos alapítványt tett, amelyből évről-éve megjutalmazták azt az orvos­­tanhallgatót, aki i legpontosabb és legmagyarosabb boncolási jegyzőkönyvet szerkeszti meg. Még tizenkétesztendeig élt, éspedig Nagymaro­son. De innen is blyton utazgatott, hogy régészeti tervei mellett orságszerte agitáljon. Egy ilyen útja alkalmával meghü; s ágynek esett. Állítólag gégesor­vadás támadta mej. Beszélni már' alig tudott, de köz­vetlenül halála élőt gyermekeit odagyüjtötte az ágya köré és megkérte két, hogy régi szép magyar dalo­kat nótázzanak nél, olyanokat, aminőkre kiskoruk­ban ő tanitgatta őkt. Csengő magyai nóta szárnyalása közepette zár­ta le fáradt szemét íetvenöt éves korában. Amióta Röntgen felvétele­ket készítenek Amerika né­pének millióiról, kiderült, hogy majdnem mindenkinek a tüdejét megfertőzte már a tuberkulózis. Ezek később már immúnisaik maradtak. Mig azok, akik éltük ideién kaptak tüdőfertőzést, bele­haltak, hiába kezelték őket mindenféle csodaszerrel. A bacillus, mint mondot­tuk, állandóan velünk van, a szánkban, torkunkban, ' tü­dőnkben, gyomrunkban rej­tőznek. Ha valakinek eszébe jutna száz százalékosan ste­rilizálni a szervezetét és kiir­tani minden bacillust, hama­rosan elpatkolna. A testnek szükség van a bacillusokkal való érintkezésre, hogy véde­kezni tudjon orvtámadásaik ellen. Kísérleti állatok, melyeket bacillusmentesen neveltek fel, gyorsan elpusztultak, bi­zonyítva a fenti tétel helyes­ségét. Civilizált emberek, akik Keleten jártak, elszörnyed­­tek a sok piszok láttára. Nem értették, mint maradnak élet­ben a gyerekek. De éppen ez az: a korai kapcsolat tette im­munissá őket a sokféle fertő­ző betegséggel szemben. Egy esek, az imádott nő szájából, bacillusok százezre­it juttatja a másik szájába. Dr. Sellye János, a ma­­gyarszármazásu kanadai tu­dós, aki Montreálban dolgo­zik forradalmasitotta a mo­dern orvostulilománjyt felfe­dezésével, melynek lényege, hogy az élő szervezet minden fizikai és érzelmi kihívásra Ugyanúgy reagál mint a be­tegségekre. Ha a szervezet egészséges, ha korábban már voltak ha­sonló tapasztalatai a beteg­séggel, amely megtámadta, a test eredményesen tud véde­kezni. De ha nem, akkor ko­molyan megbetegszik. Az or­vosok ma szívesen hallják, hogy páciensük gyermekko­rában mindenféle betegsége­ken esett át. Ez a felnőttnek az előnyére szolgál. Bár csoda gyógyszerekkel elvagyunk látva, mégis, jobb ha a szervezet védekezik a betegségek ellen és nem a penicillin . . . 8. OLE UTAZAS A FOLD KORUL EGY PERC ALA1T HALLE, Keletnémet szovjetzóna — Charlotte Busse bírósági főitisztviselőnőt letartóztatták, mert egy nagyobb összeget, amelyet Nyugat-Németország­­ban örökölt, egy ottani bankban helyezett letétbe. A kommunista országrész törvénye szerint azt a pénzt a szovjetzónában kellett volna letétibe helyezni, ahol 1:1 az átváltási arány, holott a nyugatnémet márka nem 1, hanem 4 keletnémet márkát ér. SALVADOR, Brazília — Szent János, Antal és Péter hagyományos júniusi fesztiválja alkalmával Salvadorban és más városokban a tűzijáték készle­tek felrobbantak, több mint Száz személy életét vesz­tette jtökbszázan megsérültek. OTTAWA — Kanadáiban a munkanélküliek szá­ma májusban 150,000-el csökkent és most 366,000-t tesz ki. Márciusban 590,000 munkás volt tétlen, azóta lassankint javul a helyzet. v TAIPEI, Formosa — Az utóbbi időben egyre gyakoribb fegyveres rablások lefékezése végett a for­intosai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy ezentúl a, fegyveres rablókat rögtönitélő katonai bíróság elé állítják és agyonlő vetésre Ítélik. MOSZKVA — A szovjet kormány munkásokat küldött a megrongált német követségi épület kire-! parálásáiia, de — nem fejezte ki sajnálkozását a rom­bolás miatt. Hogy is sajnálkozhatna, hiszen maga a a kormány rendelte el a zavargásokat! TEHERÁN — A perzsa (iráni) kormány 700 millió dolláros hét évi gazdasági tervet dolgozott ki és 350 millió dollár kölcsönt kér a Világbanktól, OSLO — Norvégia 1700-nál több menekültet fogadott be. A menekült táborokat már felosztot­ták, mivel másfélezer menekült elhelyezkedett. Száz hazatért, száz pedig különböző nyugati államokba ke­rült rokonsága révén. BUDAPEST — A Népszava jelenti, hogy az Új­pesti Bőrgyár és a Táncsics Bőrgyár mérnökei a bőr­cserzésnek uj módját találták fel, a króm és növényi cserzés kombinálásával sokkal tartósaibb cipőtalpat állítanak elő, mint eddig lehetséges volt. A jeles mér­nökeik 200,000 forint jutalmat kaptak. "NEMZETKÖZI MENEKÜLT ÉV" “1959-bien legyen vége a kommunizmus mene­kültjei szörnyű nyomorúságának!” Ezzel a jelszó­val Angler Biddle Duke, az International Rescue Committee elnöke, felhívást intézett Eisenhower el­nökhöz és a kongresszushoz, hogy karolják fel a még mindig hontalanságban szenvedő menekültek ügyét és nemzetközi együttműködés utján segítsenek uj életlehetőséget biztosítani azoknak, akik a kommu­nista rendőrállamokiból a szabad világba menekül­tök. A szükséges nagyarányú segítőakció jegyében álljon a jövő év: World Refugee Year néven. Duke ismertette a menekült-helyzetet: Még 50 ezren vannak a vasfüggöny menekültjei, akik Nyu­­gat-Európábam menekülttáborokban tengetik életü­ket. További 125,000 menekült nem ugyan táborok­ban, de hasonlóképpen nehéz viszonyok közt él, ke­gyelemkenyéren, különböző európai országokban. Hivatkozott Duke a magyar szabadságharc me­nekültjeiről történt gyors és hatékony gondoskodásra és annak a nézetének adott kifejezést, hogy hasonló eredményt lehetne és kellene elérni a még hazátlan menekültek javára. Az amerikai kormánynak és tör­vényhozásnak kettős feladata lenne ebben: pénzse­gély és a bevándorlási kvóták növelése. Egyhetes ez a “Bambi”. A bronxi állatkertben a hat­hetes racoon a legjobb játszótársa. SMERGTEK KINCSESTÁRA rnüMM........................................................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents