A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-19 / 51. szám

A jó PÁSZTOR 3. oldal Túl sokan vagyunk GAZOLIN ADÓEMELÉSRE KÉSÉÜL OHIO ÁLLAM tét. Az uj fővárost," m?ly Bra­zília nevet viseli majd, 1980 májusában áldják meg ünne­pélyesen. Az elnök maga ki-Visszatekintve a közel­múltba: 1925 újév napjától 1958 újév napjáig az ország­utakon és a városok utcáin a földön? IULIAN HUXLEY, A HIRES BIOLÓGUS ELMONDJA NÉZETET A KÉRDÉSBEN Ha tudósokat leszavaztat­nák, bogy mi az emberiség legnagyobb problémája, a többség nem azt mondaná, hogy az atomenergia haszná­latának szabályozása és a ve­le összefüggő problémák, ha­­ríem az emberiség tulszaporo­­dása. A második világháború óta erről a kérdésről rengete­get hallottunk, mert az el­múlt évtizedben egy “szüle­tési robbanás” állt be a föl­dön, vagyis a lakosság olyan ijesztő szaporulatot mutat, hogy egy-két nemzedéken belül nyomasztó probléma lesz, miből táplálkozik az emberiség. Gondoljunk pél­dául Kinára, amely még eb­ben az évszázadban eléri az egybillió lélekszámot, ele már ma is, 640 millió lélekszám mellett az éhinséig határán áll. Hogy nagyhatalmak, me­lyeknek nincs elég élelmisze­rük, milyen kalandokba bo­csátkozhatnak kényszerből, az a tudósok szerint álllandó lidércnyomás. Alant adjuk Julian Huxley, a nagy angol biológus nézetét a kérdésről. Miért szaporodunk rohamosan? A kiváló tudós, aki egyben a UN egyik alosztályának ve­zetője, kifejti, hogy a civili­záció hajnalán, mintegy 5000 év előtt, összesen mintegy 20 millió ember élhetett a föl­dön. 1850-ben a föld lakossá­ga elérte az 1 billiót, de erre több mint 3000 év volt szük­séges. A következő 100 évben azonban több mint megkét­szereződött a föld lakosságá­nak száma és ma 2.6 billió kö­rül jár. A római birodalom lénykorában a müveit orszá­gokban az átlagos életkor 30 év volt, ma 70 év. milyen erőfeszítést tesz. A tu­domány legnagyobb erőfeszí­tése is korlátozva van és leg­feljebb a mai létszám kétsze­resét tudja ellátni. Túlnépesedett, sűrűn la­kott országokban — mint An­glia, Japán, Belgium, st’b. máris látunk súlyos problé­mákat. Ott állandó dilemma, hogy a rendelkezésre álló föl­det élelmiszer termelésre használják vagy lakások épí­tésére, esetleg imás szükség­letekre, mint országutak, re­pülőterek építése. Sok ország­ban már törvény van a te­metők területének korlátozá­sára, nehogy a halottak túl sok területet vegyenek el az élőktől. A városok terjeszke­dése állandóan több földet vesz el a mezőgazdaságtól. Nyersanyagok fogyasztása Az élelmiszer csökkenése nem az egyetlen, ami aggaszt­ja Huxleyt. A nyersanyagok, melyektől civilizációnk függ, szintén kétségbeejtő gyorsa­sággal fogynak. A természet­nek évmilliókra volt szüksé­ge felépíteni olyan nyers­­anyaglerakatokat, mint szén, olaj, vas, stb. de az ember év­tizedek alatt fogyasztja el azokat. A nyersanyagok fo­gyasztásának fejadagja rette­netes gyorsasággal emelke- Mi történik civilizációkkal, ha kifogyunk ezekből a nyersanyagokkal, a gyors szaporulat folytán? A Közelkeíet, a bibliai kor­szak egykori területe, a leg­fontosabb példa rá mi törté­nik egy területtel, amelyet túlnépesedés folytán letarol az ember. Az a bibliai terü­let egykor zöld és termékeny volt ,siirü erdők borították. De a civilizáció hajnalán az . Eltekintve az életkor emel­kedésétől, a viharos szaporu­latot a csecsemőhalálozás csökkenése magyarázza. A római birodalom fénykorá­ban — és Indiában például még a háború előtt is — csak minden harmadik csecsemő' érte meg első születésnapját. Egyszerű közegészségügyi in­tézkedések, mint például egy szennycsatorna lefedése, hi hetetlenül megnöveli az átla­gos életkort. A nagy járvá­nyokat — kolera, pestis, fe­ketehimlő — amelyek az elő ző évezredekben tizedelték az emberiséget, ma már kiir­tották. Ha kétszer annyira szaporodunk? Huxley szerint, ha az em­beriség mai létszámának két­szeresére szaporodik, élet­színvonala súlyos hanyatlás­nak fog indulni, tekintet nél­kül arra, hogy a tudomány ÁLDÁS FAKAD Ä SZERÉTÉIBŐL A kommunista országok kormányai örömmel veszik, hogy az amerikaiak — és kisebb mértékben más országok lakói is — szeretettel gondolnak óha­zai rokonaikra és használt ruhán kívül pénzt is kül­denek nekik. Mert a külföldi pénz, az úgynevezett kemény valuta, főleg a dollár és az angol font, gaz­dagítja az államkasszát. A jugoszláviai pénzügyminisztérium most köz­zétett egy kimutatást, amely szerint 1957-ben a kül­földi pénzátutalások, főleg amerikai rokonoktól, 15 millió dollárt tettek ki. Az Amerikából jött dollá­rok több mint egyharmadát tették ki annak, amit Ju­goszlávia exportért kapott Amerikából. Éppen azért, mert a külföldi pénzátutalások ilyen előnyösek, a jugoszláv kormány az ajándékdolláro­kat a hivatalos árfolyam duplájával váltják át di­nárra: 200 dinár helyett 600 dinárt adnak egy dol­lárért. Az amerikai dollárajándékok egyre növeksze­nek, jelenti a jugoszláv pénzügyminiszter. egyetlen megoldását. Néhány országban már történt némi kezdeti törvényhozás ebből a célból, például Japánban és Indiában. Ellentétben a köz­hiedelemmel, a római katoli­kus egyház elméletben nem ellenzi a születésszabályozás minden formáját. A UN egyik gyűlésén a Vatikán egyik szószólója hangoztatta, hogy a mértéknélküli szaporodás katasztrófához vezetheti a vi­lágot. Ohio államnak valószinüleg szüksége lesz az üzemanyag adójának 100 százalékos eme­lésére, a'hoz, hogy a követke­ző éveikben lépést tudjon tar­tani a saját országutépitési terveivel. elnökhöz fordult levélben és kérte, akadályozza meg, hogy az állam emelje a gazolin adó­ját, mert ennek általános drá­gulás lesz a következménye. Ehelyett Foster azt kéri az elnökitől, hogy az útépítési programot a Federal Govern­ment támogassa olymódon, hogy az 'egyes államoknak ad­jon segélyt a munka finanszí­rozására. Éhez az álláspont­hoz csatlakoznak a automobil ipar képviselői is és ugyan­csak kérik az American Auto­mobile Assn. utján hogy az adóemelést ne engedje meg az elnök, hanem inkább a hon­védelemre szánt összegből fe­dezzék az útépítést, mivel va­lójában az utak a honvédelem egyik lényeges részét jelentik. A Clevelandi Sheraton Ho-! telben tartott Ohio Highway and Turnpike Assn, ülésen hozták nyilvánosságra ezt a helyzetet és ismertették az ál­lam útépítési terveit 1959-től 1963-ig. Erre az időtartamra 400 millió dollár szükséges • a ter­vek megvalósításra. Uj pénz­források nélkül azonban csak 250 milliót tudnak költeni er-1 re a célra. Ezzel csak 1961-ig futná a gazdálkodás, mig az­után évi 58 millió többletet kell előteremtelni. Éhez szük­séges, hogy a jelenlegi fél cen­tes gallononkinti gazolinadót 2 centre emeljék fel. Ugyanekkor a Standar Oil Co. of Ohio, a közismert So-; hio vállalat elnöke Clyde T. Foster egyenesen Eisenhower Huxley szerint a probléma sürgősebb mint gondoljuk, mert a jelen generáció uno­káinak életében már jelent­kezni fog. És — teszi hozzá — a tűzoltóságot nem akkor kell megszervezni, amikor ég a ház. Brazília főtemploma Brazília elnöke, dr. Jusee­­lino Ku'bitschek, felkérte a brazil püspöki kar tagjait, hogy tekintsék meg az ország uj fővárosának szánt terüle-5 érte el a püspököket az uj főváros építkezéseihez, mely­nek központjában megkezd­ték az ország főtemplomának, a Fatimái Szűz Anya szenté­lyének az építését is. Brazília 60 milliónyi népes­ségének 93 százaléka katoli­kus. A brazil egyház legna­gyobb problémája a pap­hiány. Ezt a hatalmas töme­get mindössze 8,744 pap gon­dozza. PUSZTÍT az autó Chicagóban a középkeleti törvényhozók gyűlésén H. J. Hoeffer, az országos bizton­sági tanács igazgatója, úgy vélekedett, hogy az automo­­bilok-okozta emberirtás év­ről-évre növekedni fog, a for­galom növekedése folytán, és 1966-ban a forgalom halálos áldozatainak száma eléri az 50 ezret, a baleseti sérülések 1,900,000-re fognak emelked­ni és az anyagi kár és veszte­ség hét ezer millió dollárt fog kitenni. 1,031,600 ember vesztette éle­tét. Ohiol gabonatermés újabb lehetőségei COLUMBUS., O. — Toledo­­i’oan legújabban megalakult Mid-States Terminal Inc., ve­zetői kijelentették, hogy az ohioi farmerek termésének el­helyezésére uj piacok nyitnak meg. Ez az uj gabonakeres­­kedekni szövetkezet öt közép­nyugati hasonló szervezetet foglal magában, többek kö­zött a Farm Bureau Coopera­tive Association Inc., of Co­lumbus is ide tartozik. Nel son J. Cotton Jr. az uj alakulat elnöke azt mondja, hogy- a Nagy Tavakon keresz­tül különösen Európai és Bél­ám érika felé növelik meg majd a jövő évtől kezdve a kivitelt, ami nagyiban hozzá­járul az cihioi mezőgazdák ter­ményeinek értékesítéséhez. volt a föld legsűrűbben lakott része. Az erdőket kiirtották és annak következtében — miután a talajnak nem volt többé vizlekötő képessége —­­a talaj terméketlenné vált. Ma, néhány üde oázistól el­tekintve vagy ahol roppant erőfeszitéssel adják vissza a talaj termőképességét, a Kö­­zelkelet homokos sivatag. Mi a kötelességünk? Az egész földteke ilyen si­vataggá fog átalakulni, ha az ember nem tanul meg gazdál­kodni a természeti javakkal, vagy ha továbbra is korlátla­nul szaporodik. “Az emberi­ség kötelessége saját fajával szemben — írja Huxley — az, hogy minél boldogabb lehes­sen a földön és nem az, hogy korlátlanul szaporodjék.” Mint kivétel nélkül min­den tudós és gondolkodó, Huxley is a születésszabályo­­zásban látja, a probléma 0 0 Oly büszkén fogja Ön adni... ragyogó aranyozott burkolatban... Ennek a nemzetnek nagy wkiskeyjéá Távolítsa el a cellop­hane burkolatot és ve­gye ki a hirdetést. BLENDED WHISKEY. 86 PROOF. 66% GRAIN NEUTRAl SPIRITS. SEAGRAM DISTILLERS COMPANY, NEW YORK CITY. , Adjon $CA§t(Uir$ és legyen StUT A LEGELSŐ ÉS LEGKÜLÖMB AMERIKAI WHISKEY-BEN.

Next

/
Thumbnails
Contents