A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-19 / 51. szám
2. OlDaíj a Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERDJ Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított*________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Publicliad by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Sserkesztőaég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22od STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: 5gy évre_______________$6.00 fél évre__________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year _____1___________$6.0( Half Year_________________$3.5C Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. AMIKOR A SZOVJET AD Köztudott dolog, hogy a szovjet remekül tud “adni”. Úgy értve, hogy a legnagyobb lármával és a legnagyobb propagandahatással. Néha, az amerikai adófizető — aki ebben a versenyben a tényleges számlát fizeti — irigységgel szemlélheti, hogy a szovjet milyen kevésért milyen sokat kap cserébe. Milyen kevés tényleges anyagi áldozatért, milyen nagy elismerést. Először 4s, kezdjük azzal, hogy a szovjet támogatás minden esetben hitel formájában történik, mig Amerika ajándékot ad. Igaz, hogy a szovjet hitel aránylag olcsó, de teljes összegében visszakapja — erről betáblázás utján gondoskodik — és pedig kamatos kamatokkal együtt. A szovjet kölcsönt sohasem azok az államok kapják, amelyek legjobban rászorulnak, hanem ahol a legtöbb politikai eredmény várható érte. Például a saját blokkjukba tartozó Lengyelországot igen szűkösen támogatják — mert ka tonailag úgyis a hatalmukban van — de arab álla mokért minden áldozatot meghoznak. Hadd említsünk egy ilyen jellemző adatot. Vai a ÜN-nek egy úgynevezett Technical Assistance programja, amely hivatalból támogatja az elmaradott népeket. Ebbe a programba eddig Amerika 1350 millió dollárt fizetett be, a szovjet pedig — egyetlen milliót. És bár Amerika több mint ezerszer annyit költött az emberiség támogatására önzetlenül, a szovjet propagandának sikerült elhitetni, hogy á népek nagy barátja. Különösen Ázsiában és Afrikában van sikere ezzel a szemfényvesztéssel. Azt hisszük, itt lenne az ideje, hogy , ez az ország ne csupán adjon, hanem megtanulja az adás művészetét is a 20. században. ' < Á ' • ' ‘ AZ NEM SZÁMIT o* . , - T • C .. .7*. • : \ A nyugat-berlini választások a kommunisták további gyengülését mutatták: a szavazatoknak kevesebb mint két százalékát nyerték el, egyetlen képviselőt sem küldhetnek a városi parlamentbe. Ez megsemmisítő vereség, de — nem számit, mondják a kommunisták. Azért mégiscsak támogatni kell Kruscsev akcióját, amelynek célja Berlin szabad várossá kinyilvánítása és aztán kommunista uralom alá helyezése. Kilenczennyolc százalék kevesebb mint 2 százalék — ez a kommunista logika, amellyel nem lehel vitába szállni. , EGY ELHAJÍTOTT CIGARETTA VÉG A chicagói rendőrség nyomozóinak az a véleményük, hogy az Our Lady of the Angels iskola tüzéí egy elhajított rigarettavég okozta. 91 emberéletet oltott ki a tiiz, amelyet egy eloltatlan cigaretta csutka okozott. 88 gyermek és három apáca halt tüzhalált a borzalmas infernóban. Azt, hogy serdülő fiuk titokban ne cigarettázzanak, lehetetlen megakadályozni. De a cigarettagyárak bűne, hogy a cigarettavégek tovább égnek. Számos olyan vegyszer van, amely, ha a papirt átitatják vele, a cigarettavég parazsát magától kioltja. Angliában és Franciaországban vannak ilyen cigaretták. Az elhajított csutka a földön kialszik. Az eljárás rendkívül olcsó és egyszerű. Emberéletek ezreit menthetik meg ilymódon, nem szólva az erdőtüzekről, amelyek évente százmilliós károkat okoznak. Talán ha Amerika népe tiltakozna és a sajtóvá! karöltve követelné a tüzmentesitő eljárás alkalmazását, az érdekelt gyárak kénytelenek lennének megmozdulni és szót fogadni. REMEMBER BUDAPEST Berlin szovjetzónájából jelentik: A keletnémet parlament egyhangú határozatot hozott, mely szerint helyeslik Kruscsev akcióját Berlinnek szabad várossá kikiáltására. Egyben Ígéretet tett a parlament, hogy az egyesitett Berlint lelkiismeretesen, az egész lakosság érdekében fogják igazgatni. Emlékezzünk Budapestre, Kádár János Ígéreteire! BiHÉ MAGYAR KIRÁLYA Magyar Lászlót, Szabadka egykori virginc gimnazistáját. a véletlen és kalandvágya sodorta a tengerre és idegen világrészek rejtelmes őserdői közé. Biztos adat nincs a születéséről. Szegény gyerek volt. Apja azonban tanitatta. Dunaföldvárt, Kalocsán és Szabadkán tanult, majd a pesti egyetemre került. Ekkorra azonban már megunta a tanulást és mert vonzotta a szabad élet, gazdasági gyakornoknak állt be az Orczy-csa’ád egyik uradalmába. Ezidőben még kevesen végeztek gazdasági akadémiát. A jobb családokból való fia:alok egyszerűen elvégeztek némi iskolákat, aztán r-oktizálás utján szerezték meg a gazdasági ismereteket. Általában pedig a jogi tanulmányok voltak célravezetők, hogy valaki egy nagyobb uradalom igazgatását elnyerhesse. TENGERRE. MAGYAR! Itt lett Magyar László is filozófusból számtartós - gád Csakhamar látnia kellett azt hogy reményűben csalódok. Unatkozott az uradalomban, ahol nem vo't. mód!;a maánsk való társasághoz. A nyár még csak megtette a la hogy, akkor a munka is abban, lekötötte, de a hóbax-metkező alföldi tél nagyon negviselte a tettekről álmodozó fiatalembert. A disznótoros mulatozások cseppet se szórakoztatták. 1842-ben tehát kiábrándultán vett búcsút a gazdálkodástól és merész elhatározással a fiumei engerész-akadémia h-allga tója lett. Egy évvel később már kadét volt egy trieszti pós:ahaj ón s ezzel megnyílt előtte a végtelen tenger. A hajósélet szigorú fcigysinej nerp volt túlságosan Ínyé, re, de kárpótolta ezért az, hogy távoli világokat ismérhétett meg. A hajóval eljuott Brazíliába, majd a havanai part mentén időztek. Itt összeütközésbe került fölötteseivel, mire búcsú nélkül odébbállt és egy spanyol csompészhajón vállalt szolgálatot. A nyugatindiai tenger csempészei ezidőben főként a rabszolgakereskedés közveti - tésével foglalkoztak. Magyar László rövidesen ura lett a spanyol nyelvnek s elég tetemes vagyont szerzett. Ekkor megcsömörlött az embertelen mesterségtől. Kutsiban telepedett le s azon volt, hogy hiányos tengerészeti ismereteit pótolja. Megfelelő tanulmányok után, mint hajóstiszt spanyol szolgálatba lépett. Különböző utazások során megismerkedett az ausztráliai, ázsiai, keletindiai és afrikai tengerekkel. Közben kiváló hajózási képességérői tett bizonyságot s ennek révén sikerült a francia haditengerészethez bejutnia. Egy francia hadihajón a Jóreménység fokának megkerülé sével Rio de Janeiróba, majd Buenos Airesibe került el, hol végre L45-ben elnyerte a '■rngeré^hadnagyi oklevelet. Az Uruguay és La Plata iábc"uskcdás jó alkalomnak ünt számára, hogy hadiéi(lényekkel egészítse ki tapasztalatait. Szolgálatot vállalt a laplataiak oldalán, rövidesen hadifogságba került 3 majdnem életével fizetettkalandvágyáért. Szabadságát nagy nehézség árán kapta vissza. A NÉGER KIRÁLY ADMIRÁLISA Egy kereskedő-hajón Afrikába hajózott, ahol sikerült a kalaibári néger király barátságába férkőznie. A király nak volt egy kis flottája : ennek parancsnokságát Ma gyárrá bízta, aki ezzel tette meg az első felfelé ívelő lépést regényes pályáján. Admirális lett, ha mindgyári csak egység-ér király hajóhadában is. A nyugatafrikai partvonal mentén hajózva érlelődött meg benne az elhatározás, hogy a nagy földrész r ej tel mes belsejének falkutatásé tűzi ki maga elé. Az ő idejé ben Afrika térképén több volt a fehér folt, mint a berajzolt rész. Csak a partok mentén húzódó részekről voltak tcbbé-kevéebé pontos ismeretek, a földrész belsejébe még nem merészkedett fehér ember. Livingstone, Stanley s a többi nagy utazók csak jóval utóbb hatoltak be az ismeretlen óriási területekre, hogy eloszlassák a legendák ködét-, amely a rejtelmes világrészt, a “legsötétebb Afrikát” beburkolta. Kutatásait azzal kezdte, hogy elsőnek hajózott fel a nagy Kongó folyamon, a Nílus mellett Afrikának e másik csodálatos vízi utján. Útjában a Yellala vízesések állították meg. Teljesítményét jellemzi, hogy nyomorúságos bárkájával jutott el ide, ahol utóbb a gőzhajóval haladó Stanleynek is a legnagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie. Visszatérése után belátta, hogy a kalabári fejedelem szolgálatában nem érheti el kitűzött célját. Barátságosan megváltak tehát s Magyar a portugál fennhatóság alat álló Benguelába hajózott. KIRÁLYLÁNYT VESZ FELESÉGÜL A klímát megfelelőnek találta. Masisi Knitu falu mellett telepedett le s elkészítette Dél-Afrika átkutatásának tervét. Előkészületeiben főként a bennszülöttektől kapott- tájékozásra támaszkodott. Biliében jutott el hozzá a magyar szabadságharc i világosi fegyverletétel és íz aradi 13 vértanú hire. Mielőbb f-1 akarta kutatni a -dé'i földrész ismeretlen bel sect is. Hogy minden akadályt í’hárítson további utjából 1 feleségül vette Kayaya Ka/angula bibéi király leányát, na Kulla Ozö'róí. A házaságban egyébként a szerelem s közrejátszott. A szép, kedves és hűséges fekete király'ány hónapokon át gondosan ápolta a gyengélkedő “nagy "ehér utazót”. Utján kisebb-nagyebb vi zontagságckkal találkozott de általában többet kellet' lareolnia a természet és ae lernek, mint a bán-szülötteiosszindulata ellen. A nap-» Mauta. Jamvo király pedig egyenesen barátságába fogadta. Nagy segítségére volt i különböző néger nyelvjárások ismerete, amiben ez id<: folyamán még jójában tökéletesítette magát. KIRÁLY LESZ BELŐLE Bihébé ismét más utón ment vissza. Ünnepélyesen királlyá kiáltották ki s megosztotta apósával az uralkodás gondját. A kutatás ösztöne azonban tovább hajszolta Visszatért Benguelába, ahonnan 1852-ben indult második nagy útjára. Kilengez, Gam- Öos és Kamiba országain, va- 1 amint a Kunéne folyón átkelve Kanyámába ért. Bundáénál elérte a Kubangó-folyót, amelyen Libebéig hajó zott. Itt értesült arról, hogy Livingstone, az amerikai kutató, szintén eljutott e vidék re, 185oHban Linyántiba utazott, hogy az amerikai hittéritő-kutatót -megtalálja, de Livingstone ekkor már az őserdőket járta. Ekkor Ukongárin és Ovampon át szárazföldi utón tért vissza a Kunéne folyóhoz. Ugyanebben az évben a mosszamedeszi portugál kormányzó megbízásából végigutazta a Kunénét. hogy leírást készítsen róla. Útjáról Hűmbe, Ohiia, Gambos és Kakungi országokon -keresztül 1854 nyarán tért vissza Bihébe. Itt élt aztán sokáig, az országot rendbehozta gazdaságilag és katonailag és a távoli fekete ország öreg -emberei még ma is emlékeznek az egykori “nagy magyar királyra.” Dr. Ksrelcesházy József A Jó Pásztor Verses Krónikája ÚJSÁGÍRÁS .. . KÖLTŐK ... BÁRD0K .. . Iria: SZEGEDY LÁSZLÓ Tudod-e olvasóm: mi az újságírás? Kicsi acél tollal örök harc és vivás. Lelkesség, tehetség, küzdés, tárgy és forma; livatás, ihlettség szenvedések orma. Törekvés erkölcsre, magas emberségre, örök fogadalom örök szegénységre. Tervek termőfája, szellemkincsek kertje, hajszolt vérző lélek, mindig mélyre rejtve. Koldusán is király . . . gyöngyöt, kincset szórva s megrendítő sorsok néma hordozója. Tövises utakon kell mindig haladni: mindenkit megértni s értetlen maradni. Mi az újságíró? Gond, küzdés élete: a a világ élő lelkiismerete. Harcát ha kelLegész világ ellen vívja 3 amit mond nem egyszer önvérével írja. Nem tarthatja vissza harcaitól semmi i elveiért, ha kell, kész mártír is lenni. Ősei igricek és regősög voltak 3 daloltak és írtak, amig kóboroltak. Balassa Bálintok vagy Lantos Sebestyén 3 elvéreztek ők is a küzdés keresztjén. Egyip koplalt, másik hol ázott, hol fázott: ők foltozgatták meg mégis a világot. Kobzosok fiai, bárdok unokái: meddig fogjátok igy a világot járni? Felebarátai vagytok mindenkinek, sohasem kérditek, hogy miért, hogy minek? Ki fizet meg nektek, ki ölel keblére? írónak, költőnek szenvedés a bére. Ti daloljátok le a Földre az Eget s a pénzes filiszter arcotokba nevet. Étkét a jól táplált kéjesen emészti s telketek a szent tűz dalolásra készti. Daloknak szerzői, szépek álmodéi: Ti vagytok az Élet fáklyahordozói! &SíS*3i».aa3saa2ías'(aaSi2!232'(3;Si2iSsSí3ia»söi2í3',assSi2í3iaíSi»!»Si»ia!»$i* A CÁROK HALÁLOS ELLENSÉGEI Nihilizmus alatt nagy általánosságban azokat az orosz forradalmi mozgalmakat értik, amelyek a múlt században az ötvenes évek végén indultak meg. A nihilizmus a maga igaz, eredeti valóságában aránylag egészen ártatlan dolog volt; filozófiai iskola, amely a maga idejében a legelső helyet foglalta e la müveit oroszok életében. Az igazi nihilizmus nem volt egyéb, mint harc a szellem, a gondolat felszabadításáért, harc a megszokott előítéletek ellen. A mozgalom alapja volt: megtagadása a személyes szabadság nevében mindama korlátoknak, amelyeket az ember -elé a társadalom, a család és a vallás raktak. Ebből az aránylag ártatlan társadalmi és szellemi mozgalomból azonban a hetvenes évek elején, a francia kommün hatása alatt forradalmi -mozgalom lett. A nihilisták első vére^ tette 1878-ban zajlott le, amikor e forradalmi, akkor már terrorista szervezet egyik vezére, Zaszulics Vjéra lelőtte Trepovot, Szentpétervár rendőrfőnökét. A merénylőt az -esküdtszék felmentette, ami még jobban felbátorította a terror embereit. Egyik politikai gyilkosságot követte a másik. 1881-ben dinamittal felrobbantották II. Sándor orosz palotáját. <■ Egy Figner Vera nevű nyolcvanéves orosz asszony megírta a merénylet -előkészítésének eddig ismeretlen részleteit. Könnyen teheti, mert maga is résztvett az előkészítésében. És könnyen teheti, mert ha negyven és néhány évig ajánlatos volt ezekkel az emlékeivel hallgatnia, most Szovjet-Oroszországban bizonyára dicsőség eldicsekednie velők. Figner Vera hires forradalmárnő volt. Annakidején 20 évre deportálták Szibériába. De bogy a cárgyilkosságban milyen fontos szerepe volt, az most tudódik csak ki részletesen. És az adatok olvasása közben azon bámul el az ember, hogy a nihilisták milyen kevesen voltak. “A forradalmi párt végrehajtóbizottsága” ez volt a nevük. És volt idő, mikor néhány társuk bebörtönözése ,vagy kivégzése után mindössze nyolcán voltak. Az öt világrész sajtója borzadva számolt be arról, hogy egy diáklány megölte a hires Trepovot, egész Oroszország alá van aknázva a földalatti forradalom háborgásától. Az óriási cári birodalom százezernyi rendőrsége éjjel-nappal forradalmárokra vadászott. És ők ezalatt nyolcán üldögéltek Figner Vera lakásán, dinamitot gyártottak primitiv vegyi szerszámokkal, -pyroxilint szárítottak, vagy serényen kanócokat fűztek a pokolgépekbe, mintha csak szelíden kézimunkázó lányok és lcmbfürészelp fériak lettek volna. Egyik társuk, Chalturin, asztalos volt. Ez hónapokig rartó munkával addig settenkedett a szentpétervári téli paotát átalakító iparosok között, amíg egy napon munkát kapott. így bekerült a palotába. Ott elkezdett udvarolni az egyik -palotaőr lányának. így egészen otthonos lett az udvari személyzet körében. Nappal rendesen végezte asztalosi dolgát. De valahányszor bement -a ,kapun, mindig dinamittal volt töltve a Zsebe. Hosszú hetek hangyaszorgalmával rengeteg dinamitot halmozott fel a palota egyik pincéjében. A helyet egy nihilista mérnök a tervrajzon’ pontosan kirajzolta neki. A hely dí pontos volt; a cár is megtartotta az udvari ebédet, a dinamit is a kellő pillanatban robbant fel. A merénylet mégsem sikerült. A dinamitot rosszul gyártó,t,:á-k és nem volt elég átütő ereje. Ötven finn testőr meghalt, tc-bb fal beomlott, a cári asztalrál csörömpölve hullottak le az edények, de a cár sértetlen marad1;. A merénylet tervrajza a rendőrség kezére került -és egy detektivnek esz-ébeutott, hogy egy Kvatkovszki nevű gyanús letartóztatottnak : zsebében találtak hónapokkal ezelőtt egy ugyanilyen rajzot. Kvatkovszkit akkor kivégezték. így ment ez nap-nap után. A “végrehajtóbizottság” egymás után vesztette el tagjait. Felvettek ugyan m-egbizriató uj embereket, de sohasem voltak többen, mint negyvenen. A cár nyári utazására már télen elkezdtek készülni. Mivel a cár más útvonalon utazhatott, a négy útvonalon a nihilisták fúrták be magukat a pályaőri állásokba. És mikor a cár utazásának napja bekövetkezett, három útvonalon kárbaveszett több-hónapi munka. A negyedik vonalon minden pontosan működött. A vonat percre pontos volt, az erdőben elbújt cinkos, a bakter jelére, pontosan gyuj.totta meg a kanócot, a dinamit pontosan robbant és a vonat a levegőbe röpült. De ezen nem ült a cár, csak az udvari személyzet. A cári vonat valamivel később követte. A cár sértetlen maradt. Akkor kibéreltek egy sajtkereskedést. Egy nihilista árulta i sajtot, a többiek a padló alatt hosszú alagutat ástak, egészen egy messze-bbfekvő utcáig, amerre a cár kocsija olykor Mhaladt. Az alagút végét óriási -mennyiségű dinamittal aknázták alá. Figner Vera ezt nem tartotta elegendőnek. Indítványára kimondta a végrehajtóbizottság, hogy 'először felrobbantják az aknát. Ha ne-m lesz siker, a következő sarkon Russakcv pokolgépet dob a cári kocsira. Ha ez sem jó, akkor :gy sarokkal tovább Grine-viczky dob bombát, ugyanigy odébb fog várakozni pokolgéppel Míhajlov és -még odébb Jemelyanov. Mindezek tetejébe a hatodik leshelyen fog ájlani Selyakov és ha a cár az ő posztjáig élve eljut, tőrrel leszúrja. Ezt az indítványt a tervezett merénylet előtt két nappal mondták ki. Az akna még nem volt kész és összes pokolgépeik elfogytak. Nekiálltak tehát egy pénteki estén dolgozni. Két éjszaka és egy nap folyton dolgoztak. Vasárnap reggel -félnyolcra elkészültek. Köziben -egy spicli feljelentette az összeesküvőket, vizsgálóbizottság jött ki, amely körülnézett a sajtos-boltban és nem talált semmit. Vasárnap reggel tízkor még egy utolsó ülést tartottak Figner Vera lakásán. Egy Petrovszkája nevű másik nihilista leány elnökölt, aki a férfiaknak kiosztotta a szerepeket. Azok felálltak leshelyeikre. Délben kémeik által megtudták, hogy a cár egészen más útvonalat választ. földalatti akna kárbaveszett. De Petrovszkája odarohant a leshelyekre és a bombákkal várakozó elvtársakat lóhalálában uj helyekre küldte. Aáok szaladtak a -másik útvonalra. Délután két órakor két pokolgép robbant fel. A Russakové eltalálta a cár kocsiját, Grinevicz-kié magát a cárt. A cár meghalt, ők dolgoztak tovább. Petrovszkáját nyilvánosan kivégezték, Russakovokot, i Selyakovot szintén. Figner Verát nem találta a rendőrség. Ő már uj merényletet tervezett az uj cár ellen.
