A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-19 / 51. szám

2. OlDaíj a Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERDJ Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított*________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Publicliad by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Sserkesztőaég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22od STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: 5gy évre_______________$6.00 fél évre__________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year _____1___________$6.0( Half Year_________________$3.5C Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. AMIKOR A SZOVJET AD Köztudott dolog, hogy a szovjet remekül tud “adni”. Úgy értve, hogy a legnagyobb lármával és a legnagyobb propagandahatással. Néha, az amerikai adófizető — aki ebben a versenyben a tényleges szám­lát fizeti — irigységgel szemlélheti, hogy a szovjet milyen kevésért milyen sokat kap cserébe. Milyen kevés tényleges anyagi áldozatért, milyen nagy elis­merést. Először 4s, kezdjük azzal, hogy a szovjet támo­gatás minden esetben hitel formájában történik, mig Amerika ajándékot ad. Igaz, hogy a szovjet hitel aránylag olcsó, de teljes összegében visszakapja — erről betáblázás utján gondoskodik — és pedig ka­matos kamatokkal együtt. A szovjet kölcsönt soha­sem azok az államok kapják, amelyek legjobban rá­szorulnak, hanem ahol a legtöbb politikai eredmény várható érte. Például a saját blokkjukba tartozó Len­gyelországot igen szűkösen támogatják — mert ka tonailag úgyis a hatalmukban van — de arab álla mokért minden áldozatot meghoznak. Hadd említsünk egy ilyen jellemző adatot. Vai a ÜN-nek egy úgynevezett Technical Assistance pro­gramja, amely hivatalból támogatja az elmaradott népeket. Ebbe a programba eddig Amerika 1350 mil­lió dollárt fizetett be, a szovjet pedig — egyetlen mil­liót. És bár Amerika több mint ezerszer annyit köl­tött az emberiség támogatására önzetlenül, a szov­jet propagandának sikerült elhitetni, hogy á népek nagy barátja. Különösen Ázsiában és Afrikában van sikere ezzel a szemfényvesztéssel. Azt hisszük, itt lenne az ideje, hogy , ez az ország ne csupán adjon, hanem megtanulja az adás művészetét is a 20. szá­zadban. ' < Á ' • ' ‘ AZ NEM SZÁMIT o* . , - T • C .. .7*. • : \ A nyugat-berlini választások a kommunisták to­vábbi gyengülését mutatták: a szavazatoknak keve­sebb mint két százalékát nyerték el, egyetlen képvi­selőt sem küldhetnek a városi parlamentbe. Ez meg­semmisítő vereség, de — nem számit, mondják a kommunisták. Azért mégiscsak támogatni kell Krus­­csev akcióját, amelynek célja Berlin szabad várossá kinyilvánítása és aztán kommunista uralom alá he­lyezése. Kilenczennyolc százalék kevesebb mint 2 száza­lék — ez a kommunista logika, amellyel nem lehel vitába szállni. , EGY ELHAJÍTOTT CIGARETTA VÉG A chicagói rendőrség nyomozóinak az a vélemé­nyük, hogy az Our Lady of the Angels iskola tüzéí egy elhajított rigarettavég okozta. 91 emberéletet oltott ki a tiiz, amelyet egy elol­­tatlan cigaretta csutka okozott. 88 gyermek és há­rom apáca halt tüzhalált a borzalmas infernóban. Azt, hogy serdülő fiuk titokban ne cigarettázza­nak, lehetetlen megakadályozni. De a cigarettagyá­rak bűne, hogy a cigarettavégek tovább égnek. Szá­mos olyan vegyszer van, amely, ha a papirt átitatják vele, a cigarettavég parazsát magától kioltja. Ang­liában és Franciaországban vannak ilyen cigaretták. Az elhajított csutka a földön kialszik. Az eljárás rendkívül olcsó és egyszerű. Ember­életek ezreit menthetik meg ilymódon, nem szólva az erdőtüzekről, amelyek évente százmilliós károkat okoznak. Talán ha Amerika népe tiltakozna és a sajtóvá! karöltve követelné a tüzmentesitő eljárás alkalma­zását, az érdekelt gyárak kénytelenek lennének meg­mozdulni és szót fogadni. REMEMBER BUDAPEST Berlin szovjetzónájából jelentik: A keletnémet parlament egyhangú határozatot hozott, mely szerint helyeslik Kruscsev akcióját Berlinnek szabad város­sá kikiáltására. Egyben Ígéretet tett a parlament, hogy az egyesitett Berlint lelkiismeretesen, az egész lakosság érdekében fogják igazgatni. Emlékezzünk Budapestre, Kádár János Ígéretei­re! BiHÉ MAGYAR KIRÁLYA Magyar Lászlót, Szabadka egykori virginc gimnazistá­ját. a véletlen és kalandvá­gya sodorta a tengerre és ide­gen világrészek rejtelmes ős­erdői közé. Biztos adat nincs a szüle­téséről. Szegény gyerek volt. Apja azonban tanitatta. Du­­naföldvárt, Kalocsán és Sza­badkán tanult, majd a pesti egyetemre került. Ekkorra azonban már megunta a ta­nulást és mert vonzotta a sza­bad élet, gazdasági gyakor­noknak állt be az Orczy-csa­­’ád egyik uradalmába. Ezidőben még kevesen vé­geztek gazdasági akadémiát. A jobb családokból való fia­­:alok egyszerűen elvégeztek némi iskolákat, aztán r-okti­­zálás utján szerezték meg a gazdasági ismereteket. Álta­lában pedig a jogi tanulmá­nyok voltak célravezetők, hogy valaki egy nagyobb ura­dalom igazgatását elnyerhes­se. TENGERRE. MAGYAR! Itt lett Magyar László is filozófusból számtartós - gád Csakhamar látnia kellett azt hogy reményűben csalódok. Unatkozott az uradalomban, ahol nem vo't. mód!;a ma­­ánsk való társasághoz. A nyár még csak megtette a la hogy, akkor a munka is abban, lekötötte, de a hóba­­x-metkező alföldi tél nagyon negviselte a tettekről álmo­dozó fiatalembert. A disznó­toros mulatozások cseppet se szórakoztatták. 1842-ben te­hát kiábrándultán vett bú­csút a gazdálkodástól és me­rész elhatározással a fiumei engerész-akadémia h-allga tó­ja lett. Egy évvel később már kadét volt egy trieszti pós­­:ahaj ón s ezzel megnyílt előt­te a végtelen tenger. A hajósélet szigorú fcigysi­­nej nerp volt túlságosan Ínyé, re, de kárpótolta ezért az, hogy távoli világokat ismér­­hétett meg. A hajóval elju­­ott Brazíliába, majd a hava­­nai part mentén időztek. Itt összeütközésbe került fölötte­­seivel, mire búcsú nélkül odébbállt és egy spanyol csompészhajón vállalt szolgá­latot. A nyugatindiai tenger csempészei ezidőben főként a rabszolgakereskedés közveti - tésével foglalkoztak. Magyar László rövidesen ura lett a spanyol nyelvnek s elég te­temes vagyont szerzett. Ek­kor megcsömörlött az ember­telen mesterségtől. Kutsiban telepedett le s azon volt, hogy hiányos tengerészeti ismere­teit pótolja. Megfelelő tanul­mányok után, mint hajóstiszt spanyol szolgálatba lépett. Különböző utazások során megismerkedett az ausztrá­liai, ázsiai, keletindiai és af­rikai tengerekkel. Közben ki­váló hajózási képességérői tett bizonyságot s ennek ré­vén sikerült a francia hadi­tengerészethez bejutnia. Egy francia hadihajón a Jóre­ménység fokának megkerülé ­sével Rio de Janeiróba, majd Buenos Airesibe került el, hol végre L45-ben elnyerte a '■rngeré^hadnagyi oklevelet. Az Uruguay és La Plata iábc"uskcdás jó alkalomnak ünt számára, hogy hadiéi­­(lényekkel egészítse ki ta­pasztalatait. Szolgálatot vál­lalt a laplataiak oldalán, rö­videsen hadifogságba került 3 majdnem életével fizetett­­kalandvágyáért. Szabadságát nagy nehézség árán kapta vissza. A NÉGER KIRÁLY ADMIRÁLISA Egy kereskedő-hajón Afri­kába hajózott, ahol sikerült a kalaibári néger király barát­ságába férkőznie. A király nak volt egy kis flottája : ennek parancsnokságát Ma gyárrá bízta, aki ezzel tette meg az első felfelé ívelő lé­pést regényes pályáján. Ad­mirális lett, ha mindgyári csak egység-ér király hajó­hadában is. A nyugatafrikai partvonal mentén hajózva érlelődött meg benne az elhatározás, hogy a nagy földrész r ej tel mes belsejének falkutatásé tűzi ki maga elé. Az ő idejé ben Afrika térképén több volt a fehér folt, mint a be­rajzolt rész. Csak a partok mentén húzódó részekről vol­tak tcbbé-kevéebé pontos is­meretek, a földrész belsejébe még nem merészkedett fehér ember. Livingstone, Stanley s a többi nagy utazók csak jóval utóbb hatoltak be az ismeretlen óriási területekre, hogy eloszlassák a legendák ködét-, amely a rejtelmes vi­lágrészt, a “legsötétebb Afri­kát” beburkolta. Kutatásait azzal kezdte, hogy elsőnek hajózott fel a nagy Kongó folyamon, a Ní­lus mellett Afrikának e má­sik csodálatos vízi utján. Út­jában a Yellala vízesések ál­lították meg. Teljesítményét jellemzi, hogy nyomorúságos bárkájával jutott el ide, ahol utóbb a gőzhajóval haladó Stanleynek is a legnagyobb nehézségekkel kellett meg­küzdenie. Visszatérése után belátta, hogy a kalabári feje­delem szolgálatában nem ér­heti el kitűzött célját. Barát­ságosan megváltak tehát s Magyar a portugál fennható­ság alat álló Benguelába ha­józott. KIRÁLYLÁNYT VESZ FELESÉGÜL A klímát megfelelőnek ta­lálta. Masisi Knitu falu mel­lett telepedett le s elkészí­tette Dél-Afrika átkutatásá­nak tervét. Előkészületeiben főként a bennszülöttektől ka­pott- tájékozásra támaszko­dott. Biliében jutott el hoz­zá a magyar szabadságharc i világosi fegyverletétel és íz aradi 13 vértanú hire. Mi­előbb f-1 akarta kutatni a -dé­­'i földrész ismeretlen bel se­ct is. Hogy minden akadályt í’hárítson további utjából 1 feleségül vette Kayaya Ka­­/angula bibéi király leányát, na Kulla Ozö'róí. A házas­­ágban egyébként a szerelem s közrejátszott. A szép, ked­ves és hűséges fekete király­­'ány hónapokon át gondosan ápolta a gyengélkedő “nagy "ehér utazót”. Utján kisebb-nagyebb vi zontagságckkal találkozott de általában többet kellet' lareolnia a természet és ae lernek, mint a bán-szülöttei­­osszindulata ellen. A nap-» Mauta. Jamvo király pedig egyenesen barátságába fo­gadta. Nagy segítségére volt i különböző néger nyelvjárá­sok ismerete, amiben ez id<: folyamán még jójában tökéle­tesítette magát. KIRÁLY LESZ BELŐLE Bihébé ismét más utón ment vissza. Ünnepélyesen királlyá kiáltották ki s meg­osztotta apósával az uralko­dás gondját. A kutatás ösztö­ne azonban tovább hajszolta Visszatért Benguelába, ahon­nan 1852-ben indult második nagy útjára. Kilengez, Gam- Öos és Kamiba országain, va- 1 amint a Kunéne folyón át­kelve Kanyámába ért. Bund­áénál elérte a Kubangó-fo­lyót, amelyen Libebéig hajó zott. Itt értesült arról, hogy Livingstone, az amerikai ku­tató, szintén eljutott e vidék re, 185oHban Linyántiba uta­zott, hogy az amerikai hitté­­ritő-kutatót -megtalálja, de Livingstone ekkor már az ős­erdőket járta. Ekkor Ukongá­­rin és Ovampon át szárazföl­di utón tért vissza a Kunéne folyóhoz. Ugyanebben az év­ben a mosszamedeszi portu­gál kormányzó megbízásából végigutazta a Kunénét. hogy leírást készítsen róla. Útjáról Hűmbe, Ohiia, Gambos és Kakungi országokon -keresz­tül 1854 nyarán tért vissza Bihébe. Itt élt aztán sokáig, az országot rendbehozta gaz­daságilag és katonailag és a távoli fekete ország öreg -em­berei még ma is emlékeznek az egykori “nagy magyar ki­rályra.” Dr. Ksrelcesházy József A Jó Pásztor Verses Krónikája ÚJSÁGÍRÁS .. . KÖLTŐK ... BÁRD0K .. . Iria: SZEGEDY LÁSZLÓ Tudod-e olvasóm: mi az újságírás? Kicsi acél tollal örök harc és vivás. Lelkesség, tehetség, küzdés, tárgy és forma; livatás, ihlettség szenvedések orma. Törekvés erkölcsre, magas emberségre, örök fogadalom örök szegénységre. Tervek termőfája, szellemkincsek kertje, hajszolt vérző lélek, mindig mélyre rejtve. Koldusán is király . . . gyöngyöt, kincset szórva s megrendítő sorsok néma hordozója. Tövises utakon kell mindig haladni: mindenkit megértni s értetlen maradni. Mi az újságíró? Gond, küzdés élete: a a világ élő lelkiismerete. Harcát ha kelLegész világ ellen vívja 3 amit mond nem egyszer önvérével írja. Nem tarthatja vissza harcaitól semmi i elveiért, ha kell, kész mártír is lenni. Ősei igricek és regősög voltak 3 daloltak és írtak, amig kóboroltak. Balassa Bálintok vagy Lantos Sebestyén 3 elvéreztek ők is a küzdés keresztjén. Egyip koplalt, másik hol ázott, hol fázott: ők foltozgatták meg mégis a világot. Kobzosok fiai, bárdok unokái: meddig fogjátok igy a világot járni? Felebarátai vagytok mindenkinek, sohasem kérditek, hogy miért, hogy minek? Ki fizet meg nektek, ki ölel keblére? írónak, költőnek szenvedés a bére. Ti daloljátok le a Földre az Eget s a pénzes filiszter arcotokba nevet. Étkét a jól táplált kéjesen emészti s telketek a szent tűz dalolásra készti. Daloknak szerzői, szépek álmodéi: Ti vagytok az Élet fáklyahordozói! &SíS*3i».aa3saa2ías'(aaSi2!232'(3;Si2iSsSí3ia»söi2í3',assSi2í3iaíSi»!»Si»ia!»$i* A CÁROK HALÁLOS ELLENSÉGEI Nihilizmus alatt nagy általánosságban azokat az orosz forradalmi mozgalmakat értik, amelyek a múlt században az ötvenes évek végén indultak meg. A nihilizmus a maga igaz, eredeti valóságában aránylag egészen ártatlan dolog volt; filozófiai iskola, amely a maga idejében a legelső he­lyet foglalta e la müveit oroszok életében. Az igazi nihiliz­mus nem volt egyéb, mint harc a szellem, a gondolat felsza­badításáért, harc a megszokott előítéletek ellen. A mozga­lom alapja volt: megtagadása a személyes szabadság nevé­ben mindama korlátoknak, amelyeket az ember -elé a tár­sadalom, a család és a vallás raktak. Ebből az aránylag ártatlan társadalmi és szellemi moz­galomból azonban a hetvenes évek elején, a francia kom­­mün hatása alatt forradalmi -mozgalom lett. A nihilisták első vére^ tette 1878-ban zajlott le, ami­kor e forradalmi, akkor már terrorista szervezet egyik ve­zére, Zaszulics Vjéra lelőtte Trepovot, Szentpétervár rend­őrfőnökét. A merénylőt az -esküdtszék felmentette, ami még jobban felbátorította a terror embereit. Egyik politikai gyil­kosságot követte a másik. 1881-ben dinamittal felrobban­tották II. Sándor orosz palotáját. <■ Egy Figner Vera nevű nyolcvanéves orosz asszony meg­írta a merénylet -előkészítésének eddig ismeretlen részle­teit. Könnyen teheti, mert maga is résztvett az előkészíté­sében. És könnyen teheti, mert ha negyven és néhány évig ajánlatos volt ezekkel az emlékeivel hallgatnia, most Szov­jet-Oroszországban bizonyára dicsőség eldicsekednie velők. Figner Vera hires forradalmárnő volt. Annakidején 20 évre deportálták Szibériába. De bogy a cárgyilkosságban milyen fontos szerepe volt, az most tudódik csak ki rész­letesen. És az adatok olvasása közben azon bámul el az em­ber, hogy a nihilisták milyen kevesen voltak. “A forradal­mi párt végrehajtóbizottsága” ez volt a nevük. És volt idő, mikor néhány társuk bebörtönözése ,vagy kivégzése után mindössze nyolcán voltak. Az öt világrész sajtója borzadva számolt be arról, hogy egy diáklány megölte a hires Tre­povot, egész Oroszország alá van aknázva a földalatti for­radalom háborgásától. Az óriási cári birodalom százezernyi rendőrsége éjjel-nappal forradalmárokra vadászott. És ők ezalatt nyolcán üldögéltek Figner Vera lakásán, dinamitot gyártottak primitiv vegyi szerszámokkal, -pyroxilint szárí­tottak, vagy serényen kanócokat fűztek a pokolgépekbe, mintha csak szelíden kézimunkázó lányok és lcmbfürészelp fériak lettek volna. Egyik társuk, Chalturin, asztalos volt. Ez hónapokig rartó munkával addig settenkedett a szentpétervári téli pa­­otát átalakító iparosok között, amíg egy napon munkát ka­pott. így bekerült a palotába. Ott elkezdett udvarolni az egyik -palotaőr lányának. így egészen otthonos lett az ud­vari személyzet körében. Nappal rendesen végezte asztalosi dolgát. De valahányszor bement -a ,kapun, mindig dinamittal volt töltve a Zsebe. Hosszú hetek hangyaszorgalmával ren­geteg dinamitot halmozott fel a palota egyik pincéjében. A helyet egy nihilista mérnök a tervrajzon’ pontosan kiraj­zolta neki. A hely dí pontos volt; a cár is megtartotta az udvari ebédet, a dinamit is a kellő pillanatban robbant fel. A merénylet mégsem sikerült. A dinamitot rosszul gyártó,t­­,:á-k és nem volt elég átütő ereje. Ötven finn testőr meghalt, tc-bb fal beomlott, a cári asztalrál csörömpölve hullottak le az edények, de a cár sértetlen marad1;. A merénylet terv­rajza a rendőrség kezére került -és egy detektivnek esz-ébe­­utott, hogy egy Kvatkovszki nevű gyanús letartóztatottnak : zsebében találtak hónapokkal ezelőtt egy ugyanilyen raj­zot. Kvatkovszkit akkor kivégezték. így ment ez nap-nap után. A “végrehajtóbizottság” egymás után vesztette el tagjait. Felvettek ugyan m-egbiz­­riató uj embereket, de sohasem voltak többen, mint negy­venen. A cár nyári utazására már télen elkezdtek készülni. Mivel a cár más útvonalon utazhatott, a négy útvonalon a nihilisták fúrták be magukat a pályaőri állásokba. És mi­kor a cár utazásának napja bekövetkezett, három útvona­lon kárbaveszett több-hónapi munka. A negyedik vonalon minden pontosan működött. A vonat percre pontos volt, az erdőben elbújt cinkos, a bakter jelére, pontosan gyuj.­­totta meg a kanócot, a dinamit pontosan robbant és a vo­nat a levegőbe röpült. De ezen nem ült a cár, csak az udvari személyzet. A cári vonat valamivel később követte. A cár sértetlen maradt. Akkor kibéreltek egy sajtkereskedést. Egy nihilista árulta i sajtot, a többiek a padló alatt hosszú alagutat ástak, egé­szen egy messze-bbfekvő utcáig, amerre a cár kocsija olykor Mhaladt. Az alagút végét óriási -mennyiségű dinamittal ak­názták alá. Figner Vera ezt nem tartotta elegendőnek. Indítványára kimondta a végrehajtóbizottság, hogy 'először felrobbant­ják az aknát. Ha ne-m lesz siker, a következő sarkon Rus­­sakcv pokolgépet dob a cári kocsira. Ha ez sem jó, akkor :gy sarokkal tovább Grine-viczky dob bombát, ugyanigy odébb fog várakozni pokolgéppel Míhajlov és -még odébb Jemelyanov. Mindezek tetejébe a hatodik leshelyen fog áj­­lani Selyakov és ha a cár az ő posztjáig élve eljut, tőrrel leszúrja. Ezt az indítványt a tervezett merénylet előtt két nap­pal mondták ki. Az akna még nem volt kész és összes po­kolgépeik elfogytak. Nekiálltak tehát egy pénteki estén dolgozni. Két éjszaka és egy nap folyton dolgoztak. Vasár­nap reggel -félnyolcra elkészültek. Köziben -egy spicli fel­jelentette az összeesküvőket, vizsgálóbizottság jött ki, amely körülnézett a sajtos-boltban és nem talált semmit. Vasárnap reggel tízkor még egy utolsó ülést tartot­tak Figner Vera lakásán. Egy Petrovszkája nevű másik nihilista leány elnökölt, aki a férfiaknak kiosztotta a sze­repeket. Azok felálltak leshelyeikre. Délben kémeik által megtudták, hogy a cár egészen más útvonalat választ. földalatti akna kárbaveszett. De Petrovszkája odarohant a leshelyekre és a bombákkal várakozó elvtársakat lóhalá­lában uj helyekre küldte. Aáok szaladtak a -másik útvonal­ra. Délután két órakor két pokolgép robbant fel. A Russa­­kové eltalálta a cár kocsiját, Grinevicz-kié magát a cárt. A cár meghalt, ők dolgoztak tovább. Petrovszkáját nyilvánosan kivégezték, Russakovokot, i Selyakovot szintén. Figner Verát nem találta a rendőrség. Ő már uj merényletet tervezett az uj cár ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents