A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-28 / 13. szám

T

2-IK OLDAL

A JÓ PÁSZTOR

(THE GOOD SHEPHERD;

_________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította

Megjelenik minden pénteken Published every Friday

Publiahed by — Kiadó

THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY

Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO

Telefon: CHerry 1-5905

53

ELŐFIZETÉSI DIJAK:

igy evre Fél évre

..$6.00

$3.50

SUBSCRIPTION

One Year _________

Half Year_________

RATES:

_______$6.00

_______$3.50

intered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879.

DIPLOMÁCIAI MACSKA-EGÉR HARC

Az 1500 és 5000 mérföldre kilőhető rakéták, jövő h áh óra esetéhein a jövő döntő fegyverei, magas ívben repülnek: felrepülnek a Föld légkörén túl a világűrbe, mint a Sputnik és a Vanguard, aztán újra behatolnak a Föld légkörébe és a -célpontra, amelyre be vannak állitva, atom- vagy hid-rogémbcmbát dobinak le, amely egy egész nagy várost egy pillanat alatt elpusztíthat.

Eisenhower elnök, válaszolva egy Krascsev levélre (amely szokás szerint Bulganin nevével volt aláírva), azt a javaslatot tette a szovjetnek, hogy a fegyverkezésben a szovjet és. Amerika 'hagyja számításon kívül a világűrt és csakis hasznos, békét célok érdekében hatoljanak a világűrbe. Más szóval, Amerika a messzehiató rakéták gyártásának és használatának tilalmát javasolta.

Erre a javaslatra Krascsev-Bulganin ellen javaslatot tett: Rendben van, ebben megállapodhatunk, de ugyanakkor Amerikának fel kell oszlatnia tengerentúli bázisait, amelyek ilyen rakéták kilövésére vannak berendezve.

Ravasz eHenjavaslat volt ez, kitűnő propaganda, mert hiszen első tekintetre logikus és jogcUult; kc-:iynyen megtévesztheti az úgynevezett semleges népeket, lamelyeik niég mindig nem választottak a szovjet és a Szakad világ közt. Pedighát a javaslat se nem logikus, se neun jogosult. Mert az amerikai tengerentúli bázisok alkalmasak ugyan rakétakilövősre, de alkalmasak egyébre is, például -ott állomásoznak az amerikai a-tcimb-ombás 'óriás-repülőgépek. Ha Amerika beleesnék az orosz csapdába és elfogadná ezt az elfogadhatatlan javaslatot, megszűnnék Amerika és a szabad világ képessége, hogy -orosz támadás esetén visszalchess-en.

Nincs is más célja az elfogadhatatlan -orosz javaslatnak, imrjnt megtévesztési propaganda. Duties külügyminiszter már imieg is üzente M-oisizkvának a választ: A szovjet ellopta Eisenhower elnök javaslatát, hogy a világűr me legyen haditerület, és ezt a javaslatot meghamisitotta olyképpen, hogy az amerikai bázisok lebontását hozta javallatba, ami pedig a világüri problémával semmi összefüggésben nincsen.

így megy ez hetek óta, hétről hétre, egyre újabb Krusosev-Bulga-nin -levelek jönnek, újabb és uj-atb elfogadhatatlan javaslatokkal, amelyekről egy uj “genfi honiéi encián” -a szabad világ államfőivel tanácskozni akarnak. Illetőleg: nem tanácskozni akarnak, semmi engedményre -nem hajlandók a nemzetközi feszültség és a háborús veszély -enyhítésére; csak prcpagandázni akarnak, hogy a maguk oldalára -nyerjék -a még be nem hódolt ázsiai, közeike-le-ti és afrikai nép-eket, valamint Nyuga-t-Európában -az ellenzéki -é-s a háborús veszély miatt aggodalmaskodó elemeket.

FŰTÉS — NAPFÉNNYEL

Évek óta folynak kísértetek, melyek célja a napsugár erejét munkába fogni. Kis főzőgépek százezreit osztottálkNszíéit Ázsiában a szegényebb országokban, hogy ilymódon ingyen fűtőanyaggal lássák el a nyomorgó -tömegeiket.

A készülék aránylag egyszerű, tükör és nagyitó üveg a főbb alkatrészei. Keleten, ahol úgyszólván örökké tűz a napfény, a nap heve forralja a vizet, melegiti az ételt. India is rendelt sokszázezer ilyen készüléket.

Amerikában a Massachusetts Institute -of Technology olyan napsugár-kondenzátorokat készített, melyekkel egész házaik fűtését lehet ellátni. Aluminium lemezek gyűjtik és raktározzák el a nap tüzének melegét -és továbbit jak azt a háztetők vizére. Ez a melegvíz az-tá uköibé járja az. épülőt össz-es szobáit, hasonlókép-e-n a gőzfűtésihez,

A próba ház pincéjében 1500 gallonos víztartály tartja a meleg vizet és nemcsak forró viz van a házban egész évben, de télen kellemes meleggel látja el a lakásokat.

A berendezés nem olcsó, de kifizetődik, mert éverikint tetemes összegű fűtőanyagot takarítanak meg a ház lakói,

A kísérleteik még folynak, de nines messze az idő, jósolják az intéfeet professzorai, közöttük a nép-ÁPRILIS ELSEJE...

. » *

Szent György havának első huszonnégy órája a beugrató tréfacsinálók vidám szüreti napja. Külön törvénye is van ennek a napnak, melyet versben örökítettek meg gondtalan idők alkalmi poétái:

Beköszöntött április, Bolond, aki járja is,

De sértődni nem szabad. Mert a mosoly elszalad!

Ezt a szabályt örök időkre hozták, tehát érvényes ma is, amikor letűnt ugyan a hires beugratások vidám korszaka és valószínűleg csak elvétve hallunk majd egy-egy nagyobbszabásu április beugratásról. Szelídek ezek a beugratások, azért születnek, hogy egy-egy röpke egészséges kacaj t fakasszanak a csörgőssapkás áprilisi bolond tiszteletére és azután eltűnjenek megint hosszú időre.

A VIGASSÁG ISTENNŐJE

A'régi pogány Róma szülötte ez a szokás — mondják egyesek — mert április elsején volt Déa Vitulának, az öröm istennőjének az ünnepe, amikor bizony nem hiányoztak a tréfás és ravaszul kiagyalt mulatságok.

IX. Károly francia királynak egy rendeletére is találunk hivatkozást. Károly 1564-ben április elsejéről január elsejére helyezte át az újév kezdetét és mivel abban az időben fokozott mértékben volt szokásban az újévi ajándékozás, a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban pedig a januári ajándékokkal biztatgatták egymást. Némelyik nép az április-járatást annyira túlzásba vitte, hogy például Hollandiában és a skandináv államokban pénzbüntetést kellett a rászedettnek fizetnie.

KELTA LEGENDA

Érdekes magyarázatot ad a kelta mitológia. íme igy szól: Volt egy Thisassy nevű óriás és ennek egy Schathi nevű leánya. Az óriás Thisassy az Azenekkel vívott csatában elesett. (Az Azenek, az északi hitrege istenei és istennői voltak.)

— Ezért megfizetek én nektek — mondotta a szép Schathi és felöltve atyjának

fegyverzetét, Asgardba ment, ahol az Azenek laktak. A váskapunál felszólitá a hős Schathi az Azeneket, hogy vívjon meg vele, akinek bátorsága van. De az istenek nem akarának harcolni az ifjú leánnyal és Balder, a Tavasz istene kidugta fejét az ablakon és igy szólt hozzá:

— Jöjj Schathi! Tudjuk hogy mi járatban vagy. Férjet keresel magadnak, szép leány és eszedben sincs a bajvivás! Jól van hát. Válassz magadnak közülünk, de csak egy feltétellel teheted ezt meg. Az Azenek ahhoz fognák nőül adni, akinek lábai néked legjobban megtetszenek.

Schathi, a bosszút kereső szép leány elfeledte nagy haragját. Kedvére vala e mondás és elhatározta, hogy mindenképpen Baldert, a Tavasz daliás ifjú istenét választja magának. Az Azenek ekkor mindnyájan leheveredtek a földre, letakarták magukat pajzsukkal és csak lábuk látszott ki. A leány odament hozzájuk és rámutatott két karcsú lábra. “Ez Balder, Ő lesz a férjem!” mondá, de jaj, mily csalódás, a karcsú lábak tulajdonosa nem Balder volt, hanem Niord, a borús idő, eső istene, és igy ennek felesége lett Schathi. Felvették az Azenek közé és a tavaszi esőzések istennőjévé választották.

A KIRÁLY ÉS BOLONDJA

A középkor leghíresebb tréfájának Jó Fülöp király mókáját tartják, amit udvari bolondjával járatott 1466 április elsején. A király előző nap megparancsolta udvari bohócának, hogy másnap járasson vele bolondját, különben lefejezteti.

Másnap poroszlók vitték a remegő bohócot a király elé.

— Bolond! — kiáltotta méregtől kipirosodva a király — április elseje eljött, de te nem járattad velem a bolondját! Ezért vérpadon halsz meg. Halálra Ítéllek és elrendelem, hogy azonnal végezzenek ki-Óriási kacaj fogadta a királynak ezt az áprilisi tréfáját, de ... a szegény udvari bolond össze esett.

— Megölte az ijedtség! — kiáltozták az udvariak szörnyülködve és Jó Fülöp király is megrettenve sietett oda kedvencéhez és sírva borult a mozdulatlan bohócra. Ez azonban hirtelen talpra ugrott és a meghökkent király felé tartotta csörgő sipkáját:

— Adj ide Fülöp néhány aranyat, mert mégis én járattalak meg és nem te küldtél engem az áprilisba! . . .

ÁZSIAI KOLERA

Veszprém vármegyében a megyei közgyűlésen a vármegyei főorvos egyszerre fölemelkedett a helyéről:

— Engedje meg méltóságos főispán ur, hogy most részletes jelentésemet fölolvassam.

A megyei urak unatkozva dőltek hátra székeiken, de mindannyian fölélénkültek, mikor a derék főorvos a “Cholera asiatica” ismertető tulajdonságait kezdte részletesen kifejteni az ülés hallgatósága előtt. Abban az időben ugyanis éppen tiz esztendeje nem volt kolera az országban.

— Mi lesz ebből? — mormogta az alispán. — Mi lesz ebből, mormogták a tisztelt karok és rendek. De az öregur türelmesen folytatta. Terjedelmes orvosi jegyzőkönyvezések, szakértői megjegyzések, végtelen deák-citátumok röpködtek a már sok vihart látott zöld asztal fölött, előbb lassan, terjengősen, majd sietséggel, hadarva,

Ä Jó Pásztor Verses Krónikája

TAVASZI LÁTOMÁS

Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ

Mohos sírok mélyén ébrednek a holtak, akik Magyarhonban nagyok, dicsők voltak.

Mohos hősi sírok éjféltájt felnyílnak, s felfigyel a magyar, szavára a sírnak.

Szellemjárás támad, megnyílnak a hantok, s Kossuth nótát játsznak a halk szellemlantok. Kossuth lép most elő tépett diszmagyarban, miként dicsőséges 48-ban hajdan.

Szemlét tart a honvéd szellem-diszőrs4s«*srx, mint a dicsőséges múltban réges-régen.

“Hungária asszony: látom itt vagy te is: mondd, mit végzett rólunk balsors és nemezic?”

Hungária asszony szeméből könny csordul, s torus szellemarca Kossuth felé fordul:

‘Mikor a te néped segélyért sikoltott,

«•mikor minden ellen a magyarra rontott, mikor minden kincsét idegenbe hordták, mikor eltiporták ellenséges hordák, mikor Ítélkeztek, de megsem hallgatták,

5 ezer éves honát öt részre szabdalták: Y.

hiába volt a bűnt tetemre idézni, ó!

a hatalmak mindezt némán tudták nézni.

Nem akadt hatalom, amely velünk érzett, hej, pedig a magyar a Nyugatért vérzett!”

Kossuth szellemarcán komorul a bánat:

Tgy látom hát viszont imádott hazámat?

Lelkemben zug, őröl a nagy bánatmalom: újra égre sikolt a magyar fájdalom.

Hungária asszony, nézz messze előre ás mondj szent látomást a magyar jövőre!”

Hungária asszony két szemét lehunyja, s szemét a jövendők ködeibe fúrja:

“Látom látomását a tiport magyarnak, látom zöldülését a véres avarnak.

Hallom hangját hegynek, völgynek és rónának, hallom halk folyását a homokórának.

Remények, bánatok, újabb tipródások, küzdelem, viadal, véres birkózások.

Hull a vér, hull a könny és zokog a fájás: mégis ebből lesz majd a magyar megváltás.

Hármas halmunk, rónánk, négy folyamunk árja: Kossuth szellemének visszajöttét várja!”

Kossuth szellemarca életszinre derül, lelke az ihlettől lángolni kezd belül:

“Küzdés, bánat, remény: fogjanak hát össze, hogy lelkét a magyar tisztára fürössze.

Sorsát egy égi ujj már az Égre Írja, hogy eltiprott honát újra visszavivja! így értettem szódat, Hungária asszony:

Visszajár majd lelkem, hogy véled virrasszon!”

szerű Telkes Mária, aki egyik úttörője a napsugárral való fűtésnek —, amikor majd éppen olyan általános lesz világszerte, mint a villany, gáz vagy gőzfűtés-.

SZÉKELY GÓBÉK

Bóka János kertaijáibam szép támla dohányföld terült el. Őrizték is a fináncok, lro-gy el ne tűnjék belőle egyetlen levél &e. De hiába veit mindén óvatosságuk : mire beérett, az öreg Búiba csak juttatott minden komájának egy-egy zsákra -való szűz dohányt. Igená-m, de hogyan vigyék haza, a szomszéd faluba?

— Bizz-átoik csak rám, — mondta Dávid Áron,

— én elviszem- valamennyitekét, csak rakjátok fel a kocsimra. Ti meg rakodjatok meg árrésszel, oszt gyerünk.

Úgy tetteik. Amikor a € agyi-hegyhez értek, megállítja ám őket a finánc:

— Átvizsgáljuk a kocsit.'

És sorba vizsgálhatta valamennyit.

Dávid Áron elmaradt a többitől. Nagy tajtékpipát vett elő, azt töltetlenül a szájába dugta, úgy ült a bakon.

— Hé, 'álljon meg, öreg, — kiáltott rá a finánc.

— Van-e szüzdohány a kocsiján?

— Van a’ — szólt le az hozzá a pipavégiből, — annyi van belőle, hogy a lovaim is alig bírják.

— Van áim, a’ . . . hiszen még a pipájában sincsen —, mondta dühösem a finánc, Dávid Áron meg

a dohánnyal megrakott szekérrel tovább kocogott.

* * *

Sirnó Ferenc kovácsnak zsugori felesége volt. Amikor az ura -esténként becsukta a -műhelyt, az aszszomy -már eléje ment s úgy kérdezte:

— Hadd lám, mennyit kerestél?

Egysz-er is, ahogy jön be az ajtón a kovács, markálban a sok krajcárral, csak fut eléje az asszony:

— Adja gyorsan, mennyit keresett?

Erre a kovács fordult egyet maga körött s elszórta a konyháiban a krajcárokat:

— Én már megkerestem a magamiét, most keresd meg te is a tiedet.

Akik hisznek babonákban . . .

Ernest Blum francia színműíró visszaemlékezéseik cm mulatságosam cseveg sziné-szemberek babonás szokásairól. így többek közt az egykori Beaumarchais színház együk igazgatójáról feljegyzi, hogy csakis pénteki -napra tűzte ki a bemutató előadásokat. Ilyen bemutatókon mezítláb szaladgált a kulisszák között és ha e sajátságos kedvtelés okát tudakolták, igy felelt:

— Ha nem kapok náthát, a darabnak sikeré -lesz; ha náthát kapok, megbukik.

Majdnem mindig náthát kapott és néhány hónap imulva vissza kellett vonulnia, mert olyan krónikus- náthára tett szert, hogy annak gyógyítása minden idejét lefoglalta.

önmagáról azt mondja Blum, hogy nem babonás, -ele az uborkasa-láta misztikus hatásában mégis hisz. Valahányszor uborkasaíátát evett, mindig vakr.ni kellemetlenség é-r-te. Egv alkalommal kortársával, Bou-rgeois-va-l színmüvet irt, melytől -mindenki nagy sikert várt.

— És ha akarom, mégis megbukik, — mondta Blum.

— Hogyan? — kérdezte munkatársa.

— Csak uborkasalátát kell ennem bemutató

előtt. ...........

Bourgeois nevetett és fogadást ajánlott.

Az előadás előtt együtt ebédeltek és a sült mellé Blum uborkasaíátát evett. A hatás nem maradt el: az újdonság első felvonása alatt megkezdődött a fütyülés, -a második felvonást -már neun is kezdhették meg. Blum megnyerte a fogadást.

egy özönvíz sebességével zúdulva el a közgyűlési terem fölött.

A főispán, egy fiatal mágnás, kényeskedve megszólalt:

— Köszönet az élvezetes munkálatért, de ha tudnunk szabad, miért tetszett mindezeket tudtunkra adni?

A főorvos ámulva nézett a főispánra és hebegett: “De... hiszen Méltóságod parancsolta . . .”

— Én? ? ? . . .

— Nó, igen, hisz’ itt van a hivatalos irás is kérem . . .

S a piros bugyellárisból kihalászott egy gyűrött megyei végzést:

“Tekintetes Surányi János megyei főorvos ur felszólittatik, hogy Salpeter berlini orvos-doktor most megjelent munkájáról, a “Cholera asiatica”-ról a legközelebbi közgyűlésre terjedelmes jelentést terjesszen a bizottság elé . . .”

Mire azonban a megyei jegyző fölolvasta ezt, a karzatról már kiáltozások hallatszottak; “Április elseje . . . április elseje . . .”

A tréfacsináló neve sohase derült ki.

SZAG0SVIZ

Bob Hope, a hires komikus és milliomos olaj részvény tulajdonos, Moszkvában van — szórakozó és tanulmány-utón. Már jönnek a beszámolói. Itt egy pár Ízelítő:

Moszkva hatalmas áruháza, a GUM, impozáns épületben van, amely a cári időkből származik. Széles folyosók, magas menyezet, kivilágított szökőkutak, tágas erkélyek és az egyik erkély szélére támaszkodva látott egy nőt, aki szendvicset majszolt. A drága áruknak inkább csak nézői akadnak.

Van ott parfü-m osztály is. Ott lehet jónevü parfümöket vásárolni, mint: “Kreml” és “A mi Moszkvánk.”

A férfiak mintha mind ócska ruhában járnának. A nők majdnem elegánsak.

Az idegen látogató szeretne valami emléktárgyat hazavinni innen. De eZ nem könynyü. Majdnem minden apróságnak as ara 20 dollárnál kezdődik.

v