A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-27 / 26. szám
3. OLDAL A JÓ PÁSZTOR * 1 ISMERETEK KINCSESTÁRA IDOMITHATÖ-E a macska? F. C. Carlsen hires állaticlomitó mondta egyszer: — Sohasem kényszerítem rá akaratomat az állatra; mindig ő közli velem, mihez van kedve, milyen mutatványra taníthatom meg. A tapasztalat Carlset igazolja: az állat valóban csak azt sajátítja el, amihez hajlandósága van; de azt is csak akkor, ha az idomító meg tudja magát értetni vele. Ez a megértetés a legfőbb titka az állatidomitásnak; rendkívül sokrétű, de a közlőeszközök sorából feltétlenül ki kell rekeszteni a — korbácsot. Veréssel semmiféle állatot nem lehet idomítani, csak jószóval és okos jutalmazással, egy simogatásból, egy falat ennivalóból feltétlenül megérti, hogy jól csinálta, amit tőle követeltek; de a korbács csak fájdalmat okoz anélkül, hogy megmagyarázná neki, mit kell tennie. Arra a kérdésre, hogy'melyik állat idomítható a legsikeresebben, Carlsen gondolkodás nélkül rávágta: a legjobb tanítvány a kutya, a legrosszabb a macska. Valóban: a cirkuszi porondon alig vagy egyáltalán nem szerepel macskaprodukció. A macska lusta — a macskabarátok ne sértődjenek meg, — a macska önző, csak a saját kényelmének él. Ha valahogy alkalmazkodik is az emberhez, ezzel is csak a saját kényelmét szolgálja. A macskabarátokat megtéveszti kedvencük bizonyos mértékű ragaszkodása, de ez a ragaszkodás csak külsőleg hála, valójában — önzés. Annál érthetetlenebb ez az idomithatatlanság, mert a macska, kivált kölyökkorában, játékos állat, Puha, kecses mozdulatokkal elszórakozik a szélsodorta falevéllel, kedvesen elpofozgat egy ottfelejtett labdát, még felnőtt korában is bohóskodik az elfogott egérrel. De mindezt csak a maga mulatságára csinálja. Az artistamutatványoknál elkerülhetetlen vezényszavakat nem tanulja meg, a kívánt mozdulatokat nem végzi el, akármilyen türelemmel tanitgatja is rá az idomító. Nem vitás azonban, hogy — házi használatra — a macska is idomítható. így például le lehet szoktatni a madárfogásról. A macskafélék, tehát a házimacska is, szenvedélyes vadászok. A patkány- és egérpecsenyén kívül cirmosunk nagy barátja a madárhusnak is. Már pedig ez a szenvedélye sok tragédiának lett okozója, mert őkelme nem tesz különbséget -a gazdátlan verébfioKa es a renve orzott kánaíi között. Egy százéves kalendárium kegyetlen, de kétségtelenül megfigyelésen alapuló tanácsokat ad a madárpusztitási ösztön megfékezésére. “A macska általában hasznos állat — mondja a kalendárium hosszuszakállu bölcse, — a patkányt, egeret, kígyót cserebogarat pusztítja; egyedüli káros tulajdonsága, hogy madárfiókákra is vadászik. Ha a macska fülét fiatal korában megkurtitjuk akkor a nedvesség, a harmat könnyebben behatol a fülébe. Miután a macska madarászni inkább kpra reggel jár, megkurtitott füllel a nedves fü és Aokrok között nem barangol. A macska ügyesen mászik és ugrik, ilyenkor pedig a farkával egyensúlyozza magát. Ha tehát a farkát is megkurtitjuk, ellensúlyozó képessége csökken és a fáramászást, igy a madarak utáni vadászatot is kerülni fogja.” Ma természetesen senki sem gondol arra, hogy kedvencét vagy hasznos háziállatját ilyen kegyetlenül megkinozza, amikor jó eredmény érhető el kevésbbé drasztikus eszközökkel. A madarászáson kapott macskát meg kell fenyiteni, akkor idővel letesz a madárpusztitásról, mert hamarosan tapasztalja, hogy számára kényelmetlenséggel jár. A macska az önzésén keresztül nevelhető a legjobban. A fenyítésnek abban a percben kell történnie, amikor a madarat lesi, hogy kétséget kizáróan tudja, miért kapott ki. Igen hatásos fenyitőeszköz a viz, amelytől a macska nagyon fél. Ha kellő pillanatban nyakon öntjük, nagyon hamar letesz a madarászásról. A nevelést persze kölyökkorában kell elkezdeni, mert később már nehezebben megy. Az is bizonyos, hogy a kandúr konokabb, mint a nősténymacska. Brehm, a világhírű állattudós is tartott macskát, pedig az ő házában sok alkalom nyílt a kártevésre. Brehm alaposan megnevelte kedvencét. Megtanította madárfogásra, de úgy, hogy a macska minden elfogott madarat élve vitt oda gazdájának. Az asztalon heverő madarakhoz vagy bőrökhöz pedig sohasem nyúlt hozzá. A falusi gazdaasszonynak is meg kell rendszabályoznia a macskáját, különben kevés csirkét, pulykát ás galambot tudna felnevelni. Ha kiskorában néhányszor elnáspágolja a cirmost, nem nyúl az többé a baromfihoz. Falusi udvarokon gyakori látvány a napon szunyókáló macska, körülötte a kis csirkék kapirgáló csapata. Aki azt akarja, hogy macskája jónevelésü legyen, etesse rendesen. Második szabály: ahol nincs egér és patkány, ne tartsunk macskát, mert vadászszenvedélyét mndárpusztitásban éli majd ki. Az ilyen Ilyen különleges készülékkel védik a jet motorokat az eljegesedés ellen. A hipnózis - mint gyógy itóeszköz ÚJABBAN MÁR ÉRZÉSTELENÍTÉSRE IS HASZNÁLJÁK MŰTÉTEK KÖZBEN Ha a közönség hipnózisról hall, nyomban Svengáli, a nagy bűvölő jut eszébe- A közönség tudatában a hipnotizőr valami baljóslatú egyénis-'h, aki akaratunk felett uralkodik és azt rendszerint valami gyanús célra használja ki. Színpadi mutatványok csak megerősítették ezt a benyomást. A valóságban azonban semmi sincs távolabb ettől az elképzeléstől. Manapság a hipnózist gyógyitó célokra használják, egyike lett az orvostudomány legfonto saöö segédeszközeinek. Orvosok nemcsak “szuggerálnaík” a betegnek, hanem műtétek ezreit hajtották már végre ■ hipnózissal, amikor igen kevés érzéstelenítő szert használtak vagy egyáltalán semmit. A hipnózis múltja A hipnózis tulajdonképen akarat átvitel, amely nem volt ismeretlen a régiek előtt sem. Indiában, Perzsiában és általában a keleten már az ókorban virágzott, tíé a hipnotizőröket általában varázslóknak tekintették. Indiáiban a fakirok sorában máig ismeretes a hipnózis művészete, sőt az indiai fakirok közül az igazi mesterek nemcsak önhipnózisra képesek — amelyeknek hatása alatt rendkívül fájdalmas mutatványokat végeznek hanem tömeghipnózisra is. Emlékezetes az Indiát járt turisták körében a hires fakirmutatvány a levegőbe dcitott és ott-mereven megálló kötéllel — amely valójában nem más, .mint tömeghipnózis. Európában a 17. században ismeretes volt egy Cameron nevű rejtélyes hipnotizőr, akit állítólag a braunschweigi herceg is fel akart bérelni, hogy a bajor királyt hipnotizálja egy diplomácia kérdésben. Sokat az ügy kimeneteléről nem tudunk, de az incidens bizonyltja, milyen messzire nyúlnak vissza a hipnózis hagyományai. Modern hipnózfs A hipnózis sokáig nem volt más, mint mutatvány, látványosság, ;de a 20. század elején már tudományos alkalmazást kapctt. Sigismund Freud, a hírt* héesi idegorvos, a, pszichoAalizis megalapítója, eleinte hipnotizálta pacienseit és hipnotikus félálomban tárták fel előtte múltjukat, amely szükséges volt kezelésükhöz. Freud és tanítványainak hatása alatt az idegorvosok felfigyeltek és bár ideggyógyászat céljaira i hipnózis kiment a divatban — mert helyét átvette a pszichoanalitikus kezelés —- jónéhány orvos hasznos segédeszköznek találta. Megállapították, hogy a hipnózis nem más, mint akarat átvitel utján “elszigetelni” az, idegeket a központi idegrendszertől, úgy hogy az idegek nem közvetítenek ingereket. , Sebészek használják Mindenki, aki valaha hipnotizőr mutatványát látta, emlékszik, hogy a hipnotizált egyén testébe tüt lehet szúrni vagy más módon fájdalmakat okozni és íz illető nem lesz tudatában azoknak. Ugyanis az idegek, amelyeknek feladata lemi közvetíteni az ingert az agynak — ahol a fájdalom keletkezik — elvannak szigetelve. állat minduntalan elesavarog a háztól éi idegenben okoz károkat Konstantinápoly még 50 évvel ezelőt; is teli volt kóbor kutyaíalkákkal. Nemcsak Konstantinápoly, hanem egész Törökország. Az első refornrendeletek egyik* megszabadította a fővárost az elvadult ebektől, dí ezek helyébe megjelentek a macskák tömegei. Tépetfbundájr kandúrok és nősténymaiskák ezrei leptél el az utcákat és verekedtek mincen falatért. Bizoiyos mértékig hasznosak voltak, msrt eltakarítottál a szemét egy részét, de sokkal nigyobb mértékbei veszélyeztették a lakosság életbizoriságát.. Itt is, ot is kitört a macskaveszettség és százszámra szedd áldozatiit. A város teli volt álathullákkal, mert i macskái nem tértek ki a jármüveinek, hanem inkálb cltaposiatták magukat. Éjjel pedg nem lehetett áudni, márt a macskahad irtózatos lármát csapott utcán és háztetőkön. Ebiből kiindulva, az orvosok kezdtek műtéteket végezni hipnózis hatása alatt. Eleinte főleg gyermekgyógyászok használták, kisebb műtéteknél. Később fogat húzt&k érzéstelenítés nélkül, pusztán hipnózissal. Ma már olyan műtéteket végeznek, mint császiártmetszcjs szülésnél, gyomormütét, koponyalékelés, vakbélmütét, stb. Vagy 10,000 olyan műtétet végeztek, ahol egyáltalán nem használtak más érzéstelenítést és jóval több olyat, amelynél csak keveset. A hipnózis előnyei Orvosi szempontból a hipnózisnak sok előnye van a vegyi érzéstelenítéssel szemben. Először is, érzéstelenítést vagy altatást sok esetben nem lehet alkalmazni a beteg állapota miatt, másodszor az érzéstelenítésnek vannak kellemetlen utóhatásai, amelyektől ajánlatos a beteget megkímélni. De még ha használnak is kevés 'érzéstelenítő anyagot, hipnózis hatása alatt a paciens izmai lazábbak, ami miniden metszésnél fontos. Az érzéstelenítő azonkívül oxigént von el a betegtől, amire szüksége van. De nem az érzéstelenítés a hipnózis egyetlen haszna. Rendkívül gyakoriak az olyan bántalmák, amelyeknél az orvos semmi biológiai alapot nem talál, idle mindazonáltal a beteg komolyan szenved. Ilyen esetekben a beteg szuggerálása rendkívül üdvös. Jelentés a hipnózisról Az American Medical Association most készít egy jelentést a hipnózis eddigi eredményeiről, amely az orvosszövetség legközelebbi közgyűlésén fognak ismertetni. A jelentés írója Dr. Harold B. Crasilneck, aki egymaga többszáz műtétet végzett hipnózissal. Dr. Crasilneck hozzáteszi, hogy nem mindenkit lehet elég mélyen hipnotiaálni ahhoz, hogy érzéstelenítés nélkül operálni lehessen, de még egy enyhébb hipnózis is kívánatos műtét eőtt. A hipnózis lehetőségeit tulajdonképen csak most kezdi felderíteni az orvostudomány de már sok ovos van, aki azt hiszi, hogy a hipnózis hamarosan olyan megszokott eszköz lesz a gyógyászat fegyvertárában, mint a penicilii. UTAZÁS A FŐID KÖRÜL EGY PERC A LATI NEW YORK — A városi múzeumai közül hét bezárta kapuit, mert ia felügyelő és. karbantartó személyzet sztrájkba lépett. A szerájk kiterjedt az állatikért személyzetére is. A hires Bronx állatkertiét elzárták a picikéiéi ők a 'közönség elől, arra az eshetőségre, ha mégis ki akarnák nyitni. Itt a rendőrség néhány embert letartóztatott. A union vezetősége csak azokat engedi dolgozni, 'akik az állatokat gondozzák. A sztrájk oka a union szerint az, hogy az alkalmazottak jövedelme nincs megfelelően arányosítva munkájukkal. A tárgyalások megindultak a union éis a városháza között. DES MOINES, la. — Egy felháborodott polgár négy és fél perces adáisi időt vásárolt meg a helyi rádióállomástól, hogy elmondhasa panaszát a nyilvánosság előtt, amiatt, hogy szomszédainak: motoros fiivágó gépe megzavarja nyugalmát. Felszólította' a hallgatókat, hogy tömörüljenek és egységesen tiltakozzanak a zajos masinák ellen. Alakítsák meg a nemzeti ellenállás frontját a füvágó gépek ellen. Ha másként nem lehet, legalább azt akarja elérni, hogy mindenki egy id őben ropogtassa motorját és igy hamarabb essünk túl, a hétvégi pihenőt elrontó szakadatlan motorbúgáson. KANSAS CITY — Rafeal Trujillo Ja*., a Dominikánus köztársaság diktátorának fia, aki külömfoöző hollywoodi filmszinésznőkneßs adott bőkezű ajándékaival vonta magára a közfigyelmeit, gyorsan halad előre a katonai ranglétrán. Már 3 éves korában őrnagy lett. Most 29 éves és tábornok. Mint ilyen hallgatója a U. S. törzstiszti tanfolyamának Fort Liavenwcrth, Kan.-ban és innen anélkül, hogy az esetleges sikeres elvégzésiről szóló bizonyítványra várna, hazamegy és átveszi a köztársaság egyesített vezérkarának f őnöki tisztét. Bár repülőgépet nem tud vezetni, most ő a Dominican Air Force főparancsnoka. Hollywoodban tavasszal három hónapot töltött és rövidesen visszatér oda, hogy folytassa udvarlását Kim Novak kegyeiért. Közben Calif ormában más helyen tölt majd két hónapot, synus bántalmai kezelése érdekében. SZTALINVÁROS — Lopott tárgyakból rendeztek kiállítást a Duna Vasműben. 1957-ben másfél millió forint értékű szerszámot, alkatrészt és árut vettek “társadalmi tulajdonba” a munkások . . . P ANNO TH ALMA — Legányi Norbert Bélát, a katolikus gimnázium igazgatóját választották meg főapátnak. MOSZKVA — Kruscsevneik több baja van azokkal a fiatalabb fanatikus kommunistákkal, akiket behozott a pártvezetőségibe, mint az öreg sztálinistákkal, akiket eltávolított. Politikai* tapasztalat és nemzetközi ismeretek hiányában ezek a imásodgeoeráeiós “elvtársak” még az “érintetlen kommunizmust” képviselik: nem szeretik az engedékenyebb magatartásit a népi deimolkrációk felé és a régi sztálini szigorhoz akarnak visszatérni “tisztára praktikumból.” MOSZKVA — A Tass, a szovjet sajtóügynökség, nagy dobra verte, hogy “svéd fémmunkások látogattak Moszkváiba”. íme, — vonta le a következtetést a TASS — a világ minden részéből özönlenek a szakszervezeti és munkásiküldö'ttségek a békeharc fővárosába. Egy apró körülmény azonban elkerülte figyelmükéit. A két “svéd munkádból” álló delegáció, Jacobsen és Schwarez ur egy-egy nagy fémműnek a tulajdonosa. Mindketten dúsgazdagok és kereskedelmi ügyletek megkötésére magánutazást tettek Moszkváiba. Maxwell D. 1 aylor tábornok, az Army vezérkari főnöke és Wilbert M. Brucker hadügyminiszter együttesen vizsgálja a 3/4 tonnás uj motoros “öszvért”. >
