A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-06 / 23. szám
2-IK OLDAL A JŐ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; _________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 c*||!gÄä> 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre __________________$6.00 fél évre_________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year _________________$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. NYELVTUDÁS és politika Mensikov washingtoni'Szovjet nagykövetnek mézeshetei voltak Amerikában, a fővárosban és nagyobb városokban látogatásokat tett és sunyi mosolygással hazugságpropagandát csinált. Az amerikai televízió hűségesen kiszolgálta. Thompson moszkvai U. S. nagykövet kérhetne az orosz kormánytól hasonló kedvezést, hogy a televízió utján igazságpropagandát csináljon Oroszországban. De ő nem kér TV időt a szovjettől. Miért? Azt mondja, azért, mert ő nem beszél elég jól oroszul s emiatt szavai nem találnának visszhangra.' Nem ártana meg, ha az amerikai diplomáciai pályára lépők — legalábbis a fiatalok — megtanulnának legalábbis egy idegen nyelvet. A NEMZETI BANK KORMÁNYZÓJA Az egyiptomi Nemzeti Bank elén áll Husszein Fahmi, 65 éves, volt bankigazgató, volt pénzügyminiszter, jelenleg az egyiptomi gazdaságfejlesztést tervező tanács tagja. Azt mondják róla, hogy egyik legbefolyásosabb politikus Egyiptomban. A napokban New Yorkiban egy újságíró beszélgetést folytatott ezzel a nagytekintélyű egyiptomi politikai vezérrel. A fő téma, természetesen, Izrael volt. Husszein Fahmi annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy Izrael, mivel gazdaságilag életképtelen, magától is el fog pusztulni. Nincs se termőföldje, se szene, sem olaja, kegyelemkenyéren él — a dollárokon, amiket az amerikaiaktól kizsarol. Hogyan lehetséges ily nagyarányú zsarolás? — kérdezte az amerikai újságíró. — Úgy, — felelte a kairói Nemzeti Bank igazgatója — hogy Amerika teljesen a cionizmus befolyása alatt áll. A Legfelsőbb Bíróság zsidó elnöke magas bírói állásokra csakis zsidókat nevez ki. Az egyik amerikai hadügyi államtitkárnő a testvére annak a Rosenbergnék, akit atomkémkedés miatt kivégeztek. Az igazság, mint Amerikában minden iskolásgyermek tudja, az, hogy Earl Warren, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (aki nem zsidó) bírákat egyáltalán nem nevez ki. Amerikában a szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, az állami, megyei és városi bírákat a nép választja. Ami pedig Rosenberg Anna magyarszármazású volt hadügyi államtitkárnőt illeti, minden amerikai újságolvasó tudja, hogy neki csak névrokona volt az atomkém. Eddig csak azt tudtuk, hogy az egyiptomi rongyos, éhező, beteg irni-olvasni nem tudó lakói tudatlanok. íme, kiderül, hogy Egyiptom egyik magas közéleti állásban levő, nagytekintélyű és nagybefolyásu politikai vezére olyan ostobaságokat fecseg, amilyeneket az egyiptomi rádió a tudatlan népnek szokott “beadni.” Megdöbben az ember, ha arra gondol, hogy vannak még Egyiptomnál is hátramaradottabb országok >s Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten. sebek és kártérítés Testi szenvedések ellenértékét nagyon nehéz pénzben kifejezni, de a biró mégis kénytelen rá. Kártérítési perekben, balesetekből kifolyólag a biró megállapítja, hogy az elszenvedett sérülésért mennyi kártérítés jár. Minek alapján állapítja meg? Természetesen előtte fekszik az orvosi szakvélemény, de a biró is ember, képtelen megszabadulni az érzelmeitől. Ha a felperesen láthatóan mutatkoznak a sérülés következményei, több kártérítést Ítél meg neki. Dr. _Claire L. Straith, egy kiváló plasztikai sebész azt állítja, hogy a biztosítók a jövőben képesek lesznek nagyobb összegeket megtakarítani, mégpedig azért, mert a plasztikai sebészet sokat fejlődött, képes eltüntetni a csúnya hegeket. Ha ez igy van, mindnyájan, akik biztosítjuk magunkat, hálások lehetünk a sebészetnek. A helyzet ugyanis az, hogy a biztosítási ráták annak arányában emelkednek, amennyit a biztosítók kénytelenek fizetni. Ha a biztosítók kevesebbet fizetnek — mert a biró nem látja a szivszaggató hegeket— képesek lesznek leszállítani a rátájukat. Az orvostudomány sokféleképen szolgálhatja az emberiséget. Eddig is hálásak voltunk, amiért egyre jobban visel gondot egészségünkre — most hálásak leszünk, amiért még a zsebünket is kíméli. A SZABADSÁGHARCOS ÉS BARÁTJA, A VASKANCELLÁR r i Irta: KEREKESHÁZY JÓZSEF Egyes történelmi szereplőkről mily téves emlékezés maradt meg a mai ember tudatában. Életük egy részét mindenki ismeri, életüknek második legfontosabb szakáról azonban sokszor senki se tud. Iskolapéldája ennek a téves történelmi értékelésnek Klapka György tábornok esete, akiről mindenki tudja, milyen vitéz honvédgenerális volt negyvennyolcban, de már jóformán alig tudják, milyen jelentős politikai szerepet játszott 1849-től 1892-ig. Ha Klapka és Bismarck tervei sikerülnek, egészen máskép alakulhatott volna nemcsak Magyarország, hanem az egész Duna-medence történelme. Klapka György élete csupa szélsőség s ellentét volt. Polgári családból eredt, mégis minden vágya az udvar, a testőrség volt. Apja, Klapka József, Temesváron élt és eleinte bizony nehezen küzdött az élettel. Később jómódra tett szert és élete delelőjén bekerült a városi magisztrátusba. A kupaktanácsból útja a polgármesteri székig vitt. Ha pedig a polgárok első emberének fia az urvarhoz akar kerülni, apja nemeslevelet szerez magának s igy az ut nyitva áll. Még alig száradt meg jóformán a tinta ,a Klapkák újsütetű nemesi levelén, egy-két évtized és Klapka György már Becsben hordja a párduckacagárpt. Tüzér, majd “bombász” lett: igy nevezték akkoriban a nehéz tüzérség egy részét; vagyis mint fiatal tiszt, valamivel 1848 előtt, nyugdíjba lépett. Klapka negyvennyolcas szereplése közismert. Az első perctől kezdve Kossuth zászlói alá állott. Háromszor megverte, már mint magasrangu hadseregparancsnok, Schlick osztrák generálist; hadügyminiszter lett, és Komáromnál mint utolsó honvéd tette le a fegyvert. Azután Törökországba, majd Svájcba, végül Londonba emigrált. Bismarck porosz kancellár és Garibaldi olasz szabadságharcos terve az volt, hogy az osztrák császárságot belülről és kívülről is egyszerre robbantják fel. Ehhez kellett az olaszoszági magyar légió és Klapka szervezőtehetsége. Mig Olaszországban Türr és Tüköry szervezkedtek, Bismarck bizalmasa Klapka tábornok lett. Moldván át fegyvereket csempésztek be az országba, magyar földön pedig egy Almássy nevű földbirtokos megszervezte a volt honvédeket. Nedeczky nevű társa vitte a hirt Kossuthnak Olaszországba; jöhetnek a fegyverek Olaszországból is. A fegyverek azonban rosszul voltak csomagolva, a rendőrség rájött a dologra és az összeesküvőket elfogták és súlyosan el is ítélték. Ezalatt Klapka továbbra is összeköttetésben állott Londonból és Géniből Bismarckkal. Bismarck tudta, hogy előbb-utóbb le kell a Habsburgok hatalmával számolnia, ha Poroszország vezetőszerepét biztosítani akarja. Bismarck előbb az északi dán szomszédot intézte el rövid háborúban, majd Bécs felé kezdte terveit szőni. Emlékirataiban megírja, milyen tervei voltak Magyarországgal és a Klapka-légióval. Járt is Budapesten és pár szót magyarul is megtanult. Amikor aztán Olaszországban sehogysem akartak a magyar légió ügyei előrejutni, Kossuth is egyre reménytelenebb lett. A magyar emigránsok már csak Poroszország felé tekintettek. Bismarck és Klapka nagy reményeket szőttek: egyszerre támadják meg Ausztriát. De nem igy lett. Elkövetkezett 1866, és Ausztria Königgraetznél mindjárt a háború elején döntő vereséget szenvedett Bismarck és I. Vilmos seregeitől. A bécsi császár békét kért a magyar felkelésre már nem volt szükség . . . Ilyen körülmények között Klapka is szomorú leveleket váltott Kossuthtal. Aztán hazajött, elfogadta Deák álláspontját és Budapesten telepedett le. Amnesztiát adott neki Ferenc József. Bismarck egykori barátja feladta a reménytelen harcot, becsületesen vallotta a kiegyezés elvét és még országgyűlési képviselőséget is vállalt. Illává megválasztotta követének az egykori 48-as hadügyminisztert. Csendben, békességben halt meg 1892-ben. “Emlékeimből” cimü önéletrajza egy bölcs ember tapasztalt életét tárja fel előttünk. LEVÉS, MÚLÁS, SIRBÄHULLAS .. . Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Hány éves volt a világ méhe, amikor végre megszülettem? S a Teremtés hány mill jó éve volt már, mielőtt én lettem? Hány milljó éve nyílt már virág voltak népek, folytak könnyek, amikor engem szült a Világ: csillámán egy perc örömnek? De bárhogy is van: mi öntudatlan, nem tudunk semmit e felől: mint mikor fűztől forr a katlan s mitsem sejt, aki benne fői . . . Levés-múlás hullámverése: a partra vet vagy elsodor. Éltünknek annyi csak levése, mint hullámon a habfodor. Korok jöttek és korok tűntek, vagy hulltak IDŐK mélyibe; vagy éltek lettek, éltek szűntek . . . E távolt ész nem éri be. Megvolt a világ jól vagy rosszul, addig is mig én nem valék. Sok gazdag lett a ttjzsde “hossztul” s szegény a nagyobb százalék. Meglesz a világ azután is, amikor én már nem leszek. Lesz virág s gyümölcs a fán is s tovább születnek emberek. Az árnyak meg-meg fognak nyúlni, mikor nyugvóra száll a Nap. S a lombok tovább fognak zúgni, ha a szél hárfájába kap. Lesz vigság, öröm, bánat álom»: lesz születés; lesz temetés. ... Én elmegyek ... és a világon tovább lesz múlás és levés. Hogy is történt, hogy végre lettem, oly sok millió év után? Hisz létem, bár nem is sejtettem, — egy hullámverés volt csupán . . . Hol volt éltem jelenbe érő láthatlan titkos fonala? Mely hitünk szerint visszatérő eszméi, égi ut vala . . .? Bár hullám újra fodrodózik, százszor, ezerszer, szent igaz. És hab lesz, ha parthoz csapódik, — de habfodra nem ugyanaz . . . \ örökké forr a LÉT forrása, mégis örökre elveszek: mert milljó uj buborék mása között többé én nem leszek . . . /. \ Milljószor milljó évek múltak, mig ráeszméltem, hogy VAGYOK. De uj milíjók hiába múlnak: uj életnyomot már nem hagyok. A milljó évek végtelenjén, EGYSZER volt számomra levés. Az sem volt myrhás arany-tömjén, de százszor inkább SZENVEDÉS. ... Hiába: nincs uj ösvény, lépés az ÉLET és HALÁL között: s nincs többé Földre visszatérés, ha lelkünk már elköltözött ... — ÓH URAM mondd: mi végre lettem, Hisz JÓDBÓL sohsem volt elég. Boldogságra oly ritkán leltem s máris sarkamba hág a VÉG . . . Ha ÉLTEM volt szent ajándékod: mért bánsz oly fösvényül vele, S mért sodor el, mint ázalékot, a MÚLÁS siri, hüs szele? . . . A LÉT,—úgy mondják—Isten-eszme, mely ring az élet venyigén. De mindenkor semmibe veszne, ha Ő nem hordná tenyerén. . . . URAM: ha Tőled volna fényem: ne oltsd ki fényed tulkorán. Hisz egyszer pislákol csak lényem: örök Léted fény-homlokán! ROOSEVELT M0NDTI: Kötelességünk terveket lefektetni és stratégiát kidolgozni, hogy megnyerhessük a tartós békét és olyan amerikai életszínvonalat teremthessünk, amely magasabb minden eddiginél. Nem elégedhetünk meg azzal, bármilyen magas legyen is az átlagos életszínvonalunk, ha népünknek egy része — legyen akár egyharmad, egyötöd, vagy egytized — rosszul táplálkozik, rosszul ruházkodik, rosszul lakik, vagy bizonytalanságban él. Amerika azzal kezdte és azzal érte el' mostani erejét, hogy bizonyos elidegeníthetetlen politikai jogok védelme alatt élt, többek között a szólásszabadság, a szabad sajtó, a vallásszabadság, az esküdtbiróság és a zaklató kutatások és foglalások elleni mentességben. Ezek voltak a mi alapjogaink az élethez és a szabadsághoz. Mikor azonban nemzetünk súlyban és nagyságban egyre gyarapodott, amikor ipari gazdálkodásunk egyre terjeszkedett, ezek a politikai jogok elégtelennek bizonyultak, hogy egyenlőséget biztosítsanak számunkra a boldogság keresésében. El kellett jutnunk annak a ténynek tiszta átlátásához, hogy igazi egyéni szabadság nem lehetséges gazdasági biztonság és függetlenség nélkül. “Szükséget szenvedő emberek nem lehetnek szabad emberek.” A diktátorságok olyan embereken épülnek, akik éhesek és munka nélkül vannak. Napjainkban ezeket a gazdasági igazságokat magától értetődőeknek tartjuk. Mondhatjuk úgy is, hogy elfogadtunk egy második Szabadságlevelet, melynek alapján a biztonságnak és virágzásnak uj bázisát teremthetjük meg mindenki számára, tekintet nélkül helyzetre, fajra, vagy vallásra. E szabadságok között vanna: Jog a hasznos és jólfizetett munkára a nemzet iparaiban, boltjaiban, farmjaiban vagy bányáiban. Jog olyan elégséges jövedelemre, amely kielégítő élelmezést, ruházkodást és üdülést tesz lehetővé. Jog minden farmernek úgy termelni és értékesitehi termését, hogy jövedelme neki és családjának kellő megélhetést nyújtson. Jog minden üzletembernek, akár kicsi akár nagy, hogy .védve legyen a tisztességtelen versenytől és a monopóliumok uralmától úgy otthon, mint külföldön. Jog minden családnak tisztes hajlékkal birni. Jog a kielégítő orvosi segítségre és az alkalmakra jó egészséget szerezni és élvezni. Jog megfelelő védelemre az öregkor, betegség, baleset és munkanélküliség gazdasági bizonytalanságai ellen. * Jog a jó neveléshez. Mindezek a jogok együttesen biztonságnak nevezhetők. S ha ezt a háborút megnyertük, készen kell államink, nagy lépésekkel, hogy haladjunk előre ezeknek a jogoknak valóra váltásában az emberi boldogság és jólét uj célkitűzései felé. Amerika méltó helye e világban nagyrészben azon múlik, milyen mértékben vagyunk képesek gyakorlatilag is megvalósítani az ilyen és hasonló jogokat polgártársaink javára. Mert ha nem élhetünk biztonságban idehaza, nem lehetséges tartós béke künn a világban sem. 1944 január 12. * * * A közakarat impozáns megnyilatkozása, pártszempontokra való tekintet nélkül, elkötelez bennünket mindazon elhatározott népek teljes támogatására, amelyek ellenállnak a támadásnak. Ezzel a támogatással adunk kifejezést eltökéltségünknek, hogy a demokrácia ügyének győznie kell és egyúttal megerősítjük a saját nemzetünk védelmét és biztonságát is. A közakarat impozáns megnyilatkozása, pártszempontokra való tekintet nélkül, hozzáköt bennünket ahoz az alaptételhez, hogy sem a tisztesség elvei, sem saját biztonságunk szempontjai sohasem engedhetik meg a belenyugvást olyan békébe, amit támadók diktálnak és meghunyázkodók javasolnak. A tartós békét semmiképen sem lehet megvásásolni más népek szabadságának árán. Menshikov, a szovjet mosolygó követe Clevelandban feleségével meglátogatta a kapitalista Cyrus Eaton házát. Képünkön Menshikov Eaton egyik díjnyertes bikáját tekinti meg.
