A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-06 / 23. szám

A JÓ PÁSZTOR

8, OLDAL

| Emlékezzünk a régiekről |

A SZICÍLIAI kényur

A római köztársaság egyik legnevezetesebb alakja volt Marcus Tullius Cicero. Krisztus előtt 106-ban született nemes.család sarjaként Arpinumban. Szüleitől kiváló tehetségeket örökölt, melyek már korán jelentkeztek nála. Korán Rómába került és gondos nevelésben részesült; elsajátította mindazokat az ismereteket, amelyeket a tudomány és művészet terén akkoriban szerezni lehetett. Kitűnő költő hírében állott, de ezt a tehetségét messze túlszárnyalta szónoki képessége. Első nagy szónoki sikerét korán aratta. Krisztus előtt 80-ban elvállalta Roscius Amerinus védelmét, akit egyik ellensége halálra akart Ítéltetni, hogy birtokait ilymódon megszerezhesse.

A per során Cicero olyan nagyhatású beszédet mondott, hogy Rosciust felmentették. Az első megnyert per után nagyobb utazást tett a római birodalomban, hogy ismereteit gyarapítsa. Megfordult Kis-Ázsiában és Görögországban is, majd hazatérve újra munkába állott. Elvállalta a hires Verres-Antiochus-per vitelét.

Verres szenátor a köztársaságbeli Róma legjellemtelenebb embereinek egyike volt. A hatalom és a pénz megszerzése volt a szenátor főcélja és az eszköz sohasem számított nála, hogy kitűzött célját elérhesse. Egyizben a hadsereg kötelékében harcolt, amikor a rája bízott pénztárral átszökött az ellenséghez. Később Ázsiába került helytartónak, ahol valóságos rablóhadjáratokat vezetett, hogy minél több pénzt harácsoljon össze. Ugyanekkor főnökét, Dolabellát, sietett a szenátusnál bevádolni, hogy a helyére kerülhessen. Nőrablás, lopás, hamis eskü, csalás és hasonló bűncselekmények terhelték a lelkét, de azért mégis sikerült kivívnia, hogy Szicíliába küldjék prokonzulnak.

Szicíliában zsarnok módjára rendezkedett be: az történt, amit ő akart. Legjobb barátait, a legártatlanabb embereket bebörtönöztette, ha megsejtette, hogy sok pénzük van. Verres mindjárt szerét ejtette, hogy az illetőket bevádolják, javaikat elkobozzák és őket kivégezzék.

Történt, hogy a sziriai király fia, Antiochus, Rómába igyekezett, hogy a szenátussal elintézze ügyesbajos dolgát. Útja során Szicíliába is eljutott és itt Verresel is összekerült. Verres vacsorára hívta a királyfit. A vendéglátó összes arany- és ezüstkincseit mind kirakta az asztalra, hogy gazdagságával dicsekedjék. Antiochus másnap viszonozta Verres vendéglátását és most ő is kirakta aranyait és ezüstjeit, melyeket Verres irigységgel nézegetett.

— Nagyon szép, valóban nagyon szép — ismételgette elragadtatással.

Különösen égy gyertyatartó ragadta meg a figyelmét és nem nyugodott, amig meg nem tudta, mennyibe került, ki készítette. A nagy vizsgálódás végén arra kérte Antiochust, adja kölcsön a drága kincseket, hogy megmutathassa ötvösének, mert ugyanilyeneket szeretne ő is csináltatni magának. Antiochus gyanú nélkül átengedte a kívánt aranytárgyakat. Teltek a napok és Verres még mindig nem küldte vissza a kölcsönbe kapott kincseket. Antiochus végül is erélyesen lépett fel és visszakövetelte az elvitt gyertyatartókat és értékeket Verrestől.

— Mi van a drágaságaimmal? — kérdezte Verrestől.

Verres nem akarta megérteni, miről van szó és csodálkozva kérdezte:

— Miféle drágaságokkal ?

Most már Antiochuson volt a csodálkozás sora. Szó szót követett, végül is Verres szemtelenül letagadta, hogy valamit is kölcsönkapott volna. Mire Antiochus már erélyesebben lépett fel és megfenyegette Verrest, hogy bepanaszolja a szenátusnál. Verres erre más hangot ütött meg, könyörgésre fogta a dolgot; azt kívánta, engedje át neki a királyfi az aranytárgyakat, majd legközelebb ő is viszonozni fogja a szívességet. Antiochust meglepte a kívánság s csak az egyik templomnak szánt aranygyertyatartót szerette volna visszakapni. Verres erre sem volt hajlandó, sőt megfenyegette Antiochust és azt követelte, hogy még az nap. éjjel hagyja el Szicíliát, különben erélyesebb rendszabályokhoz fog folyamodno.

Cicero több évi munkával összegyűjtötte a ródai világbirodalom hírhedt alakjának bünlajstromát. A szenátusban a per nagy port vert fel és az egész birodalomban hosszú ideig szóbeszéd tárgya volt Verres bünkrónikája.

COLOMBO, Ceylon. — Amerika 'két és egynegyed millió dollár kölcsönt ad Ceylonnak országutépitésre, öntözőhálózat készítésére és villamos motorkocsik vásárlására. További három és fél millió dollár amerikai ’kölcsön cementgyár kibővítésre van előirányozva. Több folyamszabályozási tervet is előkészítenek amerikaiak Ceylon szigetén.

UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT

ESSEN, Nyugat-Németország — A Krupp cég — amely ágyugyártással szolgálta Vilmos császárt és Hitlert— most Moszkvába küldte képviselőit németorosz ipari együttműködés lehetőségeinek tanulmányozására. Krupp nemrég szállított a szovjetnek egy teljes mesterséges fonal gyártási berendezést.

SPALDING, Anglia. — Errefelé, Lincolnshire tájain vannak a legszebb tulipánültetvények az országban s minden évben áprilisban különvonatck viszik a városi népeik tízezreit a tulipánmezőkre. Áprilisban, a Red Emperor és a töiblbd korai tulipánck virágzása hónapjában már be voltak fűtve a különvonatck mozdonyai, de az indulást újra meg újra el kellett halasztani, meri a hideg időjárás miatt a tulipánok sztrájkba álltak. Végül is májusra halasztották a nagy tulipán ünnepélyeiket. Éis amikor most a látogatók tcimegei megérkeztek, már nem volt 'tulipán a mezőkön, elvirágzottak néhány kora-nyári nap

Philadelphia közelében, a Wyoming Avenue-i hidon történt ez az autóbaleset. A kocsi függve maradt a hid szélén, vezetője, Malcolm Kates 30 lábnyi mélységbe ugrott le.

Útmutató az öregséghez

TÉVEDÉSEK, MELYEKTŐL TARTÓZKODNUNK KELL ÖREGEKKEL VALÓ ÉRINTKEZÉSREN

Ebiben az országban 14 millió ember van, aki 65 éves vagy annál öregebb, számúik pedig évről-évre nőni fog, nemcsak egyenes arányiban, hanem a lakosság arányához mérten. így például 1975-ben a 65 éven felüliek száma már 30 millió lesz, és további tíz év múlva az öregek száma a teljes lakosság negyedrészét fogja kitenni. (Minthogy az öregség kezd minden vonatkozásban vizsgálat tárgya lenni — legyen az lélektani, orvosi, politikai vagy gazdasági — egyre többen foglalkoznak vele. Egyike a fontos kérdéseknek például az öreg emberekkel való érintkezés, az öregekkel való bánásmód. Van egy nagyon érdekes szervezet, az Age Center of New England, amely kimondottan ennek a kérdésnek szenteli figyelmét.

Az öregség magánya

Az Age Centerben az ország néhány legkiválóbb szakértője foglal helyet, de azonkívül 400 öreg laikus, kiket nemcsak “kísérleti nyűiként” használnak, hanem ők maguk is munkatársak lesznek és dolgoznak, ha például sokezer öreg ember reakcióját kell kikutatni körkérdésekkel egy bizonyos dologban. Öreg ember a másik öreghez bizalmasabb — így találták az Age Center vezetői.

Az Age Center kötetekre menő jelentéseket közöl évente, amelyeket aggmenházak, kórházak, jótékonysági intézetek és hasonlók kapnak meg, amelyeknek valami érintkezésük van öregekkel. A kormány is időnkint kikéri tanácsukat. Amit az Age Center mindenekelőtt hangoztat az öregékkel való bánásmódban — az “öregség magánya”. Tisztában kell lenni azzal, hogy az öreg embert egy világ választja el az aktiv fiataloktól. Ő természetszerűen kiesik ebből a világból. És bár kapaszkodik hozzá, mert részese akar maradni az életnek, a rideg tény az, hogy se|m testileg séma szellemileg rtem tud lépést tartani vele, és ennélfogva érzékenyebb.

A fiatal ember ösztönszeriien úgy érzi, hogy az öreg ember gyámolitásra, tehát tanácsra is rászorul. Ez egyike azoknak a tévedéseknek, melyeket elkövetünk az öregekkel szemben. Sohasem szabad elfelejteni, hogy az öregek javarésze özvegységre jutott vagy nyugalombavonult és ezért természetes életrendje fel van dúlva. Ninqs ártalmasabb dolog, mint például az özvegységre jutott személyt azzal vigasztalni, hogy “bánkódás nem segít” vagy “a múlt mögöttünk van”. A fiatal ember vigasztalódhat ezen, de az öreg ember előtt nincs jövő, ami feledtesse a múltat.

Az egyetlen dolog, ami segít az öreg embernek: szeretet és érdeklődés. A fiatal ember tanácsait ifjonti balgaságnak érzi, de szeretetét és érdeklődését méltányolni tudja. Az elszenvedett sebet — legyen az házastárs elvesztése vagy a munkától való visszavonulás — csak az idő hegyesztheti be, nem. a sürgető tanács.

problémája

Öregekkel szemben a legnagyobb porblémák egyike az együttélés. Fiatalok gyakran lelkifurdalást éreznek, mert egyik özvegységre jutott szülőjüket nem hívják meg, hogy velük lakjon. A lelkifurdalás felesleges. Az Age Center tanulmányai azt mutatják, hogy 10 öreg közül 9 szívesebben lakik egyedül, mint gyermekeivel. A magányos, de független életmódhoz való alkalmazkodás nehézségei elenyészők a fiatalok környezetében való alkalmazkodáshoz képest.

Szivtelenség lenne azonban nem venni tudomást azokról a szülőkről, akik akarnak ■ a gyermekeikkel lakni. Ilyen esetben a leghasznosabb módszer az, ba a fiatalok megengedik, hogy az öreg családtag a háztartás hasznos tagjává váljon és kívánságait tiszteletben kell tartani.

Érdekes, de fontos tanács: ne kezeljük az öregeket úgy, mint öregeket. A-meglepő dolog az, hogy az öreg ember nem érzi magát öregnek, legalább is lélektani értelemben. Úgy gondol sajátmagára, mint java erőben lévő férfira. Például 250 férfival és nővel elolvastatták ugyanazt a

regényt és utána megkérdezték tőlük, melyik regényfigurával azonosítják magukat leginkább. Majdnem kivétel nélkül valamennyi a 45—50 éves szereplőkkel azonosította magát, nem a maguk korabelivel. '

Az aggmenház

Egyike a legkeservesebb döntéseknek, hogy a család egy szeretett öreg tagját az aggok otthonába küldj e-e. Az Aga Center nem tud egyöntetű tanácsot adni a kérdésben, de annyit mond, hogy az életkornak nincs köze ahhoz, hogy egy ember sikeresen be tud-e illeszkedni egy uj környezetbe. Volt ember, aki 107 éves korában feladta a dohányzást, mint “rossz szokást” — ennek van alkalmazkodó képessége. Egy 65 éves ember viszont minden este 6 órakor már ágylba megy, hogy “kímélje az erejét.” Ez nehezebben fog alkalmazkcCni -uj környezethez.

Általános szabály tehát nincs, de az öregek javarésze fél az aggmenháztól és nem szeret “csupa öreg ember között élni.” Az Age Center azt hiszi, hogy ha egy öreg ember nincs testi mozgásában korlátozva vagy törhető az alkalmazkodó képessége, boldogabban élheti le hátralevő idejét családi környezetében, de bizonyos öregek számára üdvösebb az aggok otthona.

Az erős öregek

A legtöbb öreg ragaszkodik hozzá, hogy ő “alapjában véve egészséges”, még ba bizonyos testi korlátozástól szenved is, mint például reuma vagy rokkantság. De az öreg ember, nem szeret úgy gondolni magára, hogy az öregség “valaminek a vége.” Ennek folytán ha testi korlátozottsága előtérbe kerül, azt visszautasítja. Öregek és fiatalok számára az Age Center tanácsa az, hogy a maximális testi és szellemi tevékenység egy általára nem árt az öregeknek. A tény az, hogy akárhány öreg csakugyan erős, eltekintve valami korlátozástól.

Ne kövessük el a hibát, hogy túl keveset várunk az öregektől — int az Age Center. Ezt lealázónak tékintik. De végeredményben minden általános megfigyelés és szaalatt.

WITWATERSRAND, Dél-Afrika. — Prof. M. G. Marwick, a társadalomtudományi kutató intézet uj igazgatója, székfoglaló beszédében azt fejtegette, hogy a modern külvárosok felélesztik az ősidők családi rendjét, a ház asszonyának egyeduralmát a családban. Ennek oka az, hogy a tulajdonképpeni családfő, a családapa, egész nap több mérföld távolságban dolgozik s otthon minden felelősség az asszonyra háramlik.

TIVERTON, Anglia. — Charles Baker, 62 éves községi kikiáltó mélabusan emlékezve a régi jó időkre, panaszkodik, hogy az uj generáció nem becsüli többié a kikiáltót, különösen az automobilisták hangos tülköléssel elfojtják a szavát, a -gyerekek grimaszokat vágnak és esufolkodnak rajta. Sebaj, mondja a középkori díszes uniformisban (büszkélkedő községi kikiáltó, három év nem a világ, három év múlva nyugalomba vonul.

SCHWABACH, Németország. — Jerry, egy amerikai katona 5 éves fia, és hasonló korú német pajtása Klaus, a padláson játszadoztak, Jerry becsukta Klaust egy nagy kofferbe. Déltájban Klaust a szülei mindenfelé keresni kezdték, felkutatták a városi park minden zegét-zugát, az uszodát, sehol sem találták. Másnap reggel Jerrynek hirtelen eszébe jutott, hogy pajtását bentfelejtette a kofferben. A szülők a padlásra rohantak, a kofferben megfulladva, holtan találták fiukat.

CAPETOWN, Dél-Afrika. — Mi indítja támadásra az emberevő cápát: emberek mozdulatai vagy az emberszag? Senkisem, tud erre a kérdésre felelni, pedig fontos lenne ezt tudni, ha távol akarják tartani a • veszedelmes tengeri ragadozókat a pajft mentén fürdőzőktől. Délafrikai természettudósok most kísérleteznek, kitesznek a tengerbe, nem messze a parttól,, emberformáju bábukat. De élő emberekkel is szeretnének — a szag okából — kísérletezni és ezért keresnek vállalkozó szellemű, félelmet nem ismerő férfiakat, akik a tenger vizében szagukkal magukra irányítsák az emberevő szörnyetegek figyelmét és haragját. Jelentkezni lehet Dr. J. L. B. Smith profeszszornál.

TOKIO. — Take da és Takahasi nyugalmazott tengernagyok most a yokosukai amerikai haditengerészeti bázison dolgoznak, mint révkalauzdk. Takeda admirális 1942-ben -egy csatahajó parancsnoka volt, Takahasi egy nehéz cirkálón vett részt a Midway tengeri csatában, mely az első amerikai tengeri győzelem volt. Milyen változás! Hatalmas hadihajók után kikötőben vontatcihajókon, melyeken mindössze tiz matróznak lelhet parancsokat osztani! “Dehogy!” — mondja Takeda admirális, “kis hajó vagy nagy hajó, egyre megy’’. És‘Takahasi ellentengernagy hely esi őleg bőlint.

DIMBULAH, Ausztrália. A hadsereg őserdei kiképző osztagának parancsnoka elrendelte, bogy a tábor körül settenkedő kígyók részére meleg takarókat terítsenek a földre. Ez a katonai parancs szakértő vélemény alapján ment ki. Ugyanis a queenslandi kigyószakértő azt véleményezte, hogy a kígyók éjszaka a hideg ellen úgy keresnek védekezést, hogy bébíujnak a katonák fekvőhelyeire. Ha meleg takarókat kapnak, éjjel azokba begöngyölhetik magukat és nem fogják zavarni az alvó katonákat.

CALCUTTA, India. — Az itteni egyetem diákjai fellázadtak a nehéz írásbeli vizsgái feladatok miatt, ajtókat, ablakokat összetörteik, füzeteiket összetépték és a papirszel eteket iszéjjelszórták, kővel dobálták meg a sztrájktörő diákokat, vagyis azokat, akik a fejtörős feladatok megírását folytatták. Ötven lázadó diákot letartóztattak.

'bály dacára a szív és érteleim bogy szeretetben és érdeklőlegyen a vezető a fiatalok és désben van része, még az elöregek érintkezésében. Mert követett lába sem lesz túl suott ahol az öreg ember érzi, lyos.

Az együttélés