A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-30 / 22. szám

A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL | Emlékezzünk a régiekről | MAGYAR MATUZSÁLEMEK Budapesten 1911-ben a szegényházban meghalt egy száztíz éves kisasszony. Eltemették úri módon, mert Bencsik Ilonának az volt az utolsó kívánsága, hogy — mint uricsalád sarját — címeres famíliájá­hoz méltóan adják át az anyaföldnek. A megyebálok és nemesi társaságok szépe még megélte Vas Gere­ben korszakát. Három király uralkodása idejében szemlélője és közvetlen tanúja volt az uj Magyaror­szág megszületésének. Az Ég különös kegyelme meg­engedte neki, aki még a szakállas ágyuk dörgését hallhatta bakfis korában, hogy megérhesse a búvár­­hajók és repülőgépek korszakát. Csodálatos a meg­élt élethatár különösen akkor, ha a születés és halál között ile zaj lőtt történelmi idők kulturális és társa­dalomfejlődési mozzanatainak sokaságát és esemény­­teljességét számoljuk fel. S habár Bencsik Ilona a szegényház fehérre meszelt termében lehelte is ki lelkét, megtérhetett őseihez azzal a tudattal, hogy hazáját a keletiesség elmaradottságából nyugativá alakulni láthatta. Hajdanában a matuzsálemi kort megért embe­rek nem tartoztak a ritka .tünemények közé. 1727- ben Bécsben megjelent egy “Természeti és művésze­ti rendkívüli dolgok felől való megbeszélések” cimü könyv, amelynek Írója érdekes eseteket mond el. 1724 január 5-én száznyolcvanöt éves korában halt el Csártán Péter, a Temesvártól néhány kilométer tá­volságnyira-fekvő Kisoda faluban. Halála előtt még kitűnő látóképességgel birt. Ha idegeneket látott le. szállni a postaépület előtt, botjára támaszkodva oda­­császkált hozzájuk és alamizsnát kért. Csártán 1539- ben született s eszerint két század eseményeinek volt tanúja. Mikor a törökök Temesvárt elfoglalták, Csár­tán apja nyáját őrizte a hegyek között. A törökök kiűzésében karddal vett részt. A matuzsálemi apó szemeiben a fehérje már alig Játszódott a sok egymásbafutó véres erecskétől. A fejebőre és a szakálla zöldes fehér szinü volt, mint a kenyérpenész. Három foga megmaradt az utolsó percéig. Idejét azzal töltötte, hogy karjában cipel­­gette dédunokáinak a gyermekeit. Csártán Péter matuzsálemi élete különösen ab­ból a szempontból érdekes, hogy három teljesen kü­lönböző karakterű évszázadot ért meg. A 16., 17. és 18. század eseménytorlódásainak tömkelegé zajlott le szemei előtt. Tiz római császár uralma alatt élt és pedig: V. Károly, I. Ferdinánd Miksa, II. Rudolf Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd, I. Lipct, I. Jó­zsef és VI. Károly császárok idejében. Csártán ha­lála idején az egyik fia százhúsz éves volt. Csártán István elmondta, hogy az apja nagy szál ember volt és élete utolsó percéig megtartotta a görög keleti vallás által előirt szigorú böjtöket. Eledele tejből és meleg kalácsból állott. A kalácsot kukoricalisztből ő maga készítette és rendesen egy. pohárka kukorica pálinkát ivott rá. Wallis Ferenc Vencel gróf egy temesvári festő­vel életnagyságban lefesttette Csáránt, aki a kép elkészülte után néhány órával halt meg a fia kar­jaiban. A képet Schmutzer rézkarcoló fémbe véste s az sokszorosítva a “Bécsi különlegességek” cimü könyvben is megjelent. Ugyanebben a könyvben található Rovin János és felesége. Deszon Sára együttes képe. Rovin Ka­­ránsebesen született 1556-ban, a felesége pedig 1564- ben. A matuzsálemkoru pár 1581-ben esküdött egy­másnak örök hűséget. A százhetvenhat éves Rovin-. nak két fia és két leánya volt életben. Legfiatalabb fia száztizenhat évet számlált és ennek egyik déduno­kája harmincöt, a másik huszonhét éves volt. Az ér­dekes Rovin-pár képét 1728-ban festették meg és hi­teles adatok szerint 1733-ben még élt az ember is, még az asszony is. Csehországban a kukusi barátok kolostorában látható a Rovin-pár képe. Rovin Ikortársa volt Csárdás János, aki 1667-ben született és mint a Hunyadi bárók sümegi birtoká­nak bérese száztizennégy éves korában halt el 1781-ben­­,íh PETŐFI ANEKDOTA EZ A VÉGZET! Mikor a negyvenes években leégett a német szín­ház és a Vigadó, Írja dr. Sass István, Petőfihez fu­tottam ijedten, hogy keljen fel, ég a színház. A költő a másik oldalára fordult, s annyit mon­dott: — Édes barátom, a sorsát senkit ki nem kerül­heti. Színházat azért építenek, hogy elégjen; eser­nyőt azért, hogy ellopják. És tovább aludt. Nathan Twining tábornok vezérkari főnök Life Saver kitüntetéseket osztott szét a Pentagonban fiatal autóvezetők között. Tízbilliót követelnek az indiánok SOROZATOS PEREKKEL PRÓBÁLJÁK ÉRVÉNYESÍ­TENI RÉGI SZERZŐDÉSEIKET Ulgylátsziik, hogy az: indiá­nok, akik annak elején elvesz­tették Amerokát és' elveifttet­ték. ütközeteiket a fehér em­bereikkel szemben, a végén­­mégis nyerni fognak: a bíró­ságok előtt. A különféle r-ezervációkon élő indiántörzsek rájöttek, hogy okosabb ha skalpok he­lyett pénzre vadásznak. Majd miniden törzsnek van saját in­dián ügyvédje, aki úgy ki­ismeri magát a jogi dzsungel­ben, akár ő-sei annak idején Amerika dzsungel jelben. Ezek az ügyvédek, meg­nyerve az ügynek számos hon­atyát, összesen közel tízbillió dollár kártérítést követelnek Uncle Samtól régi szerződé­seik alapján a tőlük elvett földekért. Tennessee, Arkansas, Ne­braska, Minnesota indiánjai a főiblb felperesek. Húr koráb­ban is voltaik perek és a kon­gresszus, hogy véget vessen a sorozatos zaklatásoknak és egyszer és mindenkorra ren­dezzék a kérdést, háromtagú “'Indian. Claims Ccmmisslomt” állított fel. Ez a bizottság vizs­gálja át az eléje terjesztett adatokat és feladata, hogy ér­vényt szerezzen az igazság­nak. Edgar E. Witt, Texas volt kormányzó-helyettese a fő­­kommissionerje a ibizbttság­­mak, A követeléseik között fantasztikus összegek és jog­címeik s-zerepelneík. A Sioux törz-s például 15 milliót bér az összes buffalck, őzek bőrei­ért, melyeket fehér emberek nyúztak le ;a földjükön. A Qu-a-paws törzs- csekény- 55 millió dollárt követel 43 mil­lió afcerért, melyeken valaha “ősapáik vadászták.” A Kent indiánok visszakö­vetelik Manhattan szigetét azon a elmen, hogy azt soha­sem adták el 24 dollárért, csupán bérbe adták 09 évre. Ez a szerződés lejárt és így Manhattant vagy adják visz­­sz-a, vagy fizessenek kártéri­­tés-t a szigetlakok. Az Ottawa törzs Chicagót követeli, a Creeks törzs At­lantát, az Arapahos Denvert, az Apa-chek Phoenixet. Amerika félmillió indián­ja per-láziban ég -ég, ennek a hatalmas kontinensnek a há­­romegyedrészét követelik. 852 klé-met jelentettek be és ha ezeket az igényeket (kielégíte­nék, tízbilliójába kerülne az a kincstárnak. De még ha egyezségeket -kötnek és! a bíróságok csök­kentik az összeget, rámehet egy billió. 1903 óta -olyan nagy felkészültséggel kénytelen vé­dekezni -a perek légiója ellen a kormány, hogy az évente félbilliójálbia kerül. Az Oto és Missi-o-uri törzsek félmilliót követeltek Kansas és Nebraska államoktól. Az Indian Claim Section feje, Ralph A. Barney kimutatta a bíróság előtt, hi-gy Washing­ton már régen kifizette a kért összeget korábbi szerződések -alapján. A Supreme Court pe­dig úgy döntött, hogy az in­diánok sohasem birtokolták a földeiket, csupán ide-oda kó­boroltak, mint nomádok. Az ország a szövetségi kormány tulajdonát képezte “a felfe­dezés jogán.” . Ennek ellenére a két törzs­nek egymilliót ítéltek meg végső fokon a bizottság dön­tése alapján-. Az Ítélet után valóságos lavina indult meg s egyik törzs -a másik után pe­reskedett Uincl-e Sammal. A jelek szerint Amerikát má­sodszor is- megvásárolják az indiánoktól, de ezúttal bor­sos áron. Az ország busz legnagyobb ügyvédi irodája áll az indiá­nok élén. Az indián-ügyek ezeknek az ügyvédeknek “az uránium bányája.” Az ügy­védi tiszteletdij tíz százaléka az összegnek, amit megit-él­­nek az indiánoknak és külön a költségek. Mi a magyaráza­ta a szokatlan nagylelkűség­nek ég engedékenységnek, amit a fehérek ma mutatnak xz indiánokkal szemben? Lé­­lekbuvámolk szerint nem más ez, mint bűntudat. Úgy érzik, hogy az ország őslakóitól el­ragadták a kontinenset és igy a végleges kárpótlással egy­szer és mindenkorra rendezik majd a múltbeli visszaélése­ket folyton lepuffa-n-tottáik a dóditók. Az indiánoknak most majd alkalmuk lesz fiaikat iskoláztatni és végleg beol­vadni a nagyszerű uj hazába. VALLÁSSZABADSÁG VISSZAVONÁSIG A Népszabadság Írja: Azt még -el lehet tűrni, hogy párt­tagok templomba járnak, tü­relemmel meg kell várni, míg megszabadulnak babonáiktól. De a párt funkcionáriusai közt.vallásos embert megtűr­ni nem lehet. LAKÓHÁZÉPÍTÉS A MENEKÜLTEKNEK-STUTTGART, Nyu-gat-Né­­metország. -— A lakásépítési minisztérium 2,280,000 már­kát bocsátott Baden-Würt­temberg tartomány rendelke­zésére, hogy 271 lakást épít­tessen magyar menekültek ré­szére, akik ott végleg meg akarnak telepedni. Don Juan Carlos spanyol trónörökös apjőva! a new yorki Coliseumban tartott nemzetközi vásáron. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT------------------­SALISBURY, Dél-Rhodesia, Afrika. — Rhode­sia uj alkotmánya ellen súlyos kifogást emelnek, a nemek igazságtalan megkülönböztetése címén, nem nők, hanem ezúttal kivételesen férfiak. Az alkot­mány szerint a törzsió'nöfcck feleségének, illetőleg, ha több felesége van, az első számú feleségnek sza­­vazójoga van. De az alkotmány nem nyújt hasonló kedvezményt a törzsfőnöknők férjének. Több törzs­nek női főnöke van s ezeknek férjei méltánytalansá­got emlegetnek. Férfiúi méltóságukat sérti, hogy ne­kik a ház körül kell foglalatoskodniok, amikor a fe­leségük politikai jogát gyakorolja. JERUZSÁLEM. — Latrun közeiéiben izráeli­­jordáni fogolycsere volt. A jordáni katonaság visz­­szaszolgáltatott Izráelnek egy öszvért, amely a jeru­­zsálemi senkiföldjén át jordáni területre elbarangolt. Viszonzásul az izráeliek visszaküldték Jordánba egy arab beszivárgót. LONDON. — A Lancet cimü angol tudományos folyóiratban Dr. Heat orvos beszámolt a férfi jellem és a dohányzás közti összefüggés körüli vizsgálatai­ról. 252 férfi jellemét és szokásait vizsgálta meg és erre a megállapításra jutott: A dohányzó férfi nyug­talan, érdekes,' kalandot keres és sokszor meggyül a baja a feleségével. A nem-dohányzó nyugodtabb, megbízhatóbb férj. x ROTHERHAM, Anglia. — Hari Singh Mada­­hur lakásán betörő járt, ruhát lopott, elcsípték, biró elé állították. A biróság ki akarta hallgatni tanúkép­pen, eskü alatt, a kárvallottat. De Madahur kijelen­tette, hogy ő csakis a sikh bibliára hajlandó esküdni. Mit lehetett tenni, rendőröké küldtek a ICO mérföld távolságra levő Leicester városba, ahol egy sikh la­kos van és kölcsönkérték az ő bibliáját. LONDON. — Mrs. Gloria R-oden panasza a férje ellen a válóperes bíró előtt igy hangzott: “Négyszer is kérdeztem születésnapjai előtt, mit elhajt ajándé­kul, és a következő váalszokat kaptam az utóbbi négy évben: 1. Válást. 2. Egy tonna ecetet. 3. III. György király szobrát. 4. Egy tengeralattjárót ’. A -biró eluta­­sitotta a válókeresetet, mondván, hogy ezek bolondos feleletek egy figyelmes feleség kérdéseire, de nem kegyeitlenek a törvény 'értelmében. KARLSRUHE, Németország. — Szomszédok­nak feltűnt, hogy egy egyedülálló öreg ember háza felett körbe-körbe röpködnek madarak, panaszosan csipogva. Betörték az ajtót és magas lázban fetreng­­ve találták a ház magárahagyott öreg lakóját. Tüdő­­gyulladása volt, gyorsan kórházba vitték, sikerült megmenteni. Megmenekülését az öreg a hűséges ma­daraknak köszöni, amelyek igy jutalmazták meg£az­­ért, hogy ő mindennap friss eledellel traktálta őket. BURG EISENHARDT, Kelet-Németország. — Egy itteni vendégfogadó céllövő termében ingyen sört kap az, aki háromszor a célba talál. A célpont: Adenauer nyugatnémet kancellár képmása. NÜRNBERG, Németország. — Aranyélet folyt az itteni börtönben, megvesztegetett börtönőrök mindenféle szabadságot, közte édeset is, megenged­tek foglyoknak, például azt, hogy celláikban felesé­güket vagy más nőt fogadhassanak. Egy napon ki­pattant a botrány s szigorú őrizet alatt abba a bör­tönbe csuktak négy fogházőrt, egy volt fogházi or­vost és két korábbi “bentlakót.” OSLO, Norvégia. — Cipő és pápaszem volt az egyedüli ruházata, nem csoda, hogy hamar feltűnt a rendőreiknek. Miközben a dutyiba kísérték, az ipse megmagyarázta, miért öltött magára oly keveset. Az­ért, mert a gőzfürdőbe készült menni. CARDIFF, Wales. — Edward Nelson, 40 éves páciens szeméről az operáció után levették a kötést, amire ő az ágya mellett álló nőhöz igy szólt: “Te biz­tosan az én feleségem vagy”. Csakugyan, a felesége volt, akivel húsz év előtt esküdött meg a vak Edward Nelson. Ugyancsak most először látta 14 éves fiát és 8 éves leányát. JUAREZ, Mexico. — Raoul Moreno már több autógumit felhasitott, amikor rendőrök lefülelték. Miért tette azt? Azért, mondta a bolond ember, mert nagyon érdekes megfigyelni, milyen arcot vág az au­tomobilista, amikor gumikerekét átvágva megpil­lantja. , K AIRÓ. — Nasser moszkvai látogatásának egyik eredménye az volt, hogy a szovjet az egyiptominak és Szíriának szállított és szállítandó fegyverek és ipa­ri felszerelések árait 15 százai ékkai leszállította. BUENOS AIRES. — A képviselőház egyhangú­lag elfogadta az amnesztia törvényt, amely lehetővé teszi Juan Peron volt diktátornak, hogy visszatérjen Argentínába. Frondizi, a jelenlegi elnök, megválasz­tását a peronisták támogatásának is köszönhette. . . i

Next

/
Thumbnails
Contents