A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-16 / 20. szám

g AMERIKA LEGNAGYOBB fl MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 20. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 36. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend. péntek, 1958 május 16. KOMMUNISTÁK NAPJA Peru fővárosában Lima városában van a legrégibb egyetem a nyu­gati félteikén. Ebbe látogatott el Nixon alelnök dél­­lamerikai barátsági útja során. És ott nem a tudomá­nyok ápolói és tanulói köréiben találta magát, hanem kommunista nagygyűlésen. Legalább kétezer diák, — köztük feltűnően sok öregdiák — zajosan tünte­tett ellene és Amerika ellen. Ordítoztak: “Nixon, menj haza!” De ez csak a bevezetés volt. Többen a diákok és öregdiákok közül, akik Nixon közelébe tud­tak férkőzni, arculköpték, ugyanakkor hátulról kö­vekkel és rothadt zöldséggel dobálták meg. Egy kő Nixon nyakát súrolta, másik egy amerikai titkosrend­őrt szájon talált és eltörte egyik fogát. Nixon, aki be­szélni alkart az egyetemi ifjúsághoz, kénytelen Volt visszavonulni. Elhajtott a katolikus egyetemre, ahol tisztességes, barátságos fogadtatásban részesült. Eközben a diákok és öregdiákok a főtérre me­neteltek, a felszabadító San Martin szobra elé, és ott az amerikai zászlót, melyet Nixen a szobor talapza­tára helyezett előzőleg, darabokra tépték, az ameri­kai sajtófényképészeket megkövezték, amerikai új­ságírókat leköptek. Gyalázat A legrégibb amerikai egyetem tökbszázados tör­ténetének legocsmányabb epizódja volt ez, lemosha­­tatlan szégyene az egyetemnek és Perunak. És a pe­rui rendőrségnek, amely semmitsem tett a vendég­látó tisztesség védelmére. Semmi kétség, kommunista izgatás győzelme volt ez a gyalázatos tombolás, amelynek célpontja az alelnök személyében Amerika volt. De van a pe­rui és más délamerikai barátságtalan hangulatnak miás oka is: Amerika nem, nyújt nekik annyi gazda­sági segítséget, amennyit várnak, és az amerikai gaz­dasági válság miatt, lecsökkent a délamerikai termé­kek exportja is, rosszabbodott a gazdasági helyzet mindenütt. Mindez kapóra jött a kommunistáknak, akik a zavaróéiban halászva már megkezdték a “bé­kés behatolást” a délamerikai országokba. Nem fo­gunk csodálkozni, ha nemsokára hallani fogjuk, hogy a szovjet önzetlenül minden gazdasági segítséget megígér Perunak. Nixon utirendjén Peru után Ecuador követke­zett. Quito fővárosban is az egyetemen szándékozott beszélni az alelnök diákokkal és a imunkásszer veze­tek képviselőivel. De a limai gyalázat miatt ezt a kon­ferenciát lemondta. NEHÉZ. MINT AZ EGYSZEREGY McElroy honvédelmi miniszter mondja: az Ar­my és az Air Force versenyre keltek, melyikük tud jobb rakétát készíteni. A hadsereg a Jupiterrel kísér­letezett, a légierő a Thor rakétával. Jobb lett volna, ha csak az egyiket, vagy a másikat próbálják ki, nem pedig egyidőlbem mind a kettőt. És 100 millió dollár­ral kevesebbe került volna a kísérletezés. Bombák robbannak a Csendes-tengeren Amerikai atom- és hidrogénbombák robbanásától hangos ezekben a napokban a. Csendes-tengeri Eni­­wetok korallsziget. Amerika kipróbál több ujtipusu úgynevezett tiszta hidrogénbombát, olyanokat, ame­lyek a lehető legkevesebb radioaktív kisugárzással járnak. Ilyen bombák katonai célpontok ellen lenné­nek alkalmazhatók és nem, végeznének tömegirtást. A szovjet tiltakozott a robbantási kísérleteik el­len, miután saját nagyrobbantási kísérletei pár hét előtt elvégezte. Demokrácia Grace birodalmában Nagyjelentőségű hír érkezett Grace Kelly és fér­je, Rainier herceg 2400 lakosú birodalmából, Mona­cóiból. A herceg, aki — őseinek hagyományait követ­ve — eddig diktátort hatalommal kormányozta 2400 alattvalóját, most demokratikus engedményt tett, megengedi, hogy kormányának rendelkezései ellen fellebbezhetnek Monaco polgárai. Nagy dolog ez. Eddig úgy volt, példának okáért, hogy ha a kormány, vagyis az uralkodó, se szó se be­széd, kisajátított egy házat, mert az egy tervezett út­építésnek akadálya lett volna, a ház tulajdonosa nem tehetett egyebet, befogta a száját. Most, hála a de­mokratikus reformnak, a sérelmet Szenvedett mona­cói polgár kinyithatja a száját és felfolyamodhat Rainier és Grace bíróságához. Nasser a moszkvai parádén Kruscsev társaságában. Szint vallani! EZT ÜZENI KBUSCSEV SZOVJET DIKTÁTORNAK TIZENÖT SZABAD NEMZET A NATO nyugati szövet­ség Kopenhágában, Dánia fő­városában tartott háromna­pos konferenciáján kialakult az a nézet, hogy eljött az ide­je annak, hogy színvallásra kényszeritsük minden oro­szok diktátorát. Mondja meg nyíltan, komolyan akarja-e az államfői konferenciát, amelynek összehívásáért olyan hangos propagandát csinál? Komolyan akarja-e a békés kibontakozást a mosta­ni feszült helyzetből? A szovjet nagy erővel ver­te 'hónapokon át a propagan­da-dobot, kihasználva azt a tényt, hogy a NATO szövet­ség decemberi párisi konfe­­rcíiíiaja az államfői konfe­rencia mellett döntött, bele próbálta szédíteni a NATO fő hatalmát, Amerikát egy csúcskonferenciába, amely megfelelő előkészület nélkül csak kudarcra vezethetne és módot adna a szovjetnek még vadabb propagandázásra, an­nak hirdetésére, hogy ime, ők megpróbáltak mindent a béke érdekében, de a gonosz amerikaiak nem akarnak egyezkedni, , ők mindenáron háborúra vágynak. Ellenőrzés! De kátyúba jutott a szov­jet propaganda. Amerika az Egyesült Nemzetek fóruma előtt azt a javaslatot tette, hogy a sarkvidéken ellenőrző állomásokat létesítsenek, az orosz és az amerikai oldalon, biztositékául annak, hogy. egyik fél sem fog rajtaütés­szerűen atombombatámadást intézni á másik ellen. A szov­jet UN delegátus erre azt mondta, hogy propaganda. Nagyobb ostobaságot nem mondhatott volna. Ellenőrzés éppen az ellenkezője a pro­pagandának, mert az ellenőr­zés a való tények felderítését célozza, a propaganda pedig többnyire — és szovjet oldal­ról mindig — hazugságot je­lent. Azt, hogy meglepető,sszerü támadás ellen legjobb véde­kezés az ellenőrzés, olyan ter­mészetes dolog, hogy még Ázsia és Afrika egyszerű né­pei is csak helyeselhetik. Ha tehát Kruscsev az ellenőrzést visszautasítja, ország-világ előtt nyilvánvalóvá lesz őszinteségének hiánya. Ha el­lenőrzést eleve elutasít, mit tud a szabad világnak felkí­nálni? ígéretet? Yaltai és potsdami Ígéretet? Genfi ígé­retet? Ebből elég volt. Joggal mondja tehát az amerikai felvilágositó hivatal főnöke, G. V. Allen, hogy for­dult a kocka: most mi szab­juk meg az iramot, mi kér­dezünk és követelünk és a szovjet feleljen vagy térjen ki a felelet elől. A NATO szövetség kopen­­hágai konferenciáján kiala­kult az a nézet, hogy a Krus­csev által szorgalmazott csúcskonferenciáinak csak úgy lenne értelme és haszna, ha előbb a nagykövetek és a külügyminiszterek megbeszé­lései valószínűvé tesznek egy valódi kibontakozást a béke irányában. A szovjet propa­gandafogása, hogy egyoldalú­an beszüntette — visszavoná­sig — a hidrogénbombakisér­­leteket, nem vezet a megol­dás felé. A fegyverkezést az egész vonalon kell csökken­teni, a “közönséges” fegyve­rek terén is, merthiszen ha nincsen atombomba, az oro­szok óriási vörös hadseregük­­, kel akadálytalanul lerohan­hatják egész Nyugat-Euró­­pát. És persze az általános f e gy verk ezés-csökkentés el­lenőrzés nélkül elképzelhe­tetlen, hiszen az orosz diktá­tor szava egy lyukas kopeket sem ér. Ez a NATO szövetség 15 nemzetének egyhangú véle­ménye. Ebből következik, hogy a szabad világ kormá­nyainak és népeinek nézete szerint államfői csúcskonfe­renciának csak úgy lenne ér­telme, ha a szovjet készen ál­­na az összes függőben levő nemzetközi problémák mél­tányos megoldására. Közte van Németország egyesítésé­nek és a kelet- és középeuró­pai csatlósországok szabad­­dátételének problémája. A szövetség mem hajlandó olyan csúcskonferenciára, amelyen ezekről a kérdések­ről Kruscsev tilalma szerint, még csak beszélni sem sza­bad, Addig, amíg nincs tényle­ges kibontakozás, a szabad nemzetek fokozzák felké­szültségüket, főleg és el­sősorban Nyugat-Néimetor­­szágot ellátják atombomba- és rakéta-állomásokkal. Az első lépés A történelmi jelentőségű kopdnlhágai konferencia ha­tározatot hozott, hogy az Amerika állal a UN fórumán tett javaslatot tettre váltja és hamarosan megkezdi a sarkvidéki ellenőrzés techni­kai kidolgozását, annak kéz­zelfoghatóvá tételére, hogy ellenőrző álilomásdk csak­ugyan kiküszöbölhetik meg­­íepetésszörü atombombatá­­madás veszélyét. Meghívják a szovjetet, hogy saját kör­zetében ugyanezt tegye. Ha a szovjet erre Nyetet mond, ezzel elárulja, hogy nem bé­két akar, hanem Pearl Har­­bor-szerü alombcmbás rajta­ütés tervét forralja. Melyik fonoszah? Ebben a vonatkozásban Kopenhágában a miniszterek igyekeztek Kruscsev elméjét elemezni. Milyen gondolatok, milyen tervek rejtőznek Kruscsev agyában? Az a meggyőződés alakült ki, hegy Kruscsev sokkal veszé­lyesebb, mint Sztálin volt. Még nem nőtte ki magát száz­­percentes diktátorrá, mert helyzete a Kremlben még néni olyan erős és megtámad­­hatatlan, mint volt a Sztáli­né. De előbb-utóhb végezni fog minden ellenfelével és vetélytársával, és amikor oly erősen ül a nyeregben, mint ült évtizedeken át Sztálin, mindenre el kell készülnie a szabad világnak. És — az orosz népnek és a csatlósor­szágok népeinek is. Egéssseii bizonyos, hogy Kruscsev egyre keményebb kézzel fog kormányozni. Előjelekben nincsen hiány. Tito ellen uj propagandaihad­­járat van folyamatban és eb­ben a szovjetet újabban tá­mogatja a kommunista kínai kormány is, amely pedig ko­rábban Tito “külön, utjának” helyességét elismerte. Ennek a kínai pálfordulásnak ijesz­tő jelentősége van. Azt. jelen­ti, hogy a kínai kommunista kormány arra a meggyőző­désre jutott, hogy a szovjet ma erősebb, mint a szabad vi­lág, tehát tanácsos a szovjet­tel egy utón haladni. Hinni akarjuk azonban, hogy a szovjet tudomásul ve­szi az amerikai katonai fel­­készültség folytonos növeke­dését a Sputnik óta. A kopenhágai konferencia után nem valószínű, hogy eb­ben az évben sor kerül az ál­lamfői csúcskonferenciára. MIT EGYÜNK? HOGYAN EGYÜNK? FIRTH, Idaho — A megyei Farm Bureau konferenciáján elhangzott az az állítás, hogy ha minden amerikai minden­nap kiadós reggelit enne, nem lenne élelmizserfelesleg. CLEMSON, S. €. — Dale Handlin, az állatorvostan ta­nára azt mondja, hogy az em­bernek úgy kellene ennie, ahogyan a disznó fal. Ellen­tétben a legtöbb állattal, a disznó csak addig fal, amiig jól nem lakott. Ha az embe­rek követnék a disznó példá­ját, jól járnának, egészsége­sebbek lennének. A BELSŐ ELLENSÉG Rogers igazságügyminisz­ter jelenti, hogy a tulajdon elleni bűncselekmények évente körülbelül húsz mil­lió dollár kárt okoznak. Ez fele az ország évi katonai ki­adásainak. Hírek a világ minden részéből LA PAZ, Bolivia. — Züazo elnök 200 millió dol­lár kölcsönt kér Amerikától négy évre, hogy meg le­hessen előzni a fenyegető gazdasági összeomlást. LEOPOLDVILLE, Belga Kongó. — Sárgaláz járvány tört ki a Gempna körzetben. Már hét áldoza­ta van a betegségnek. Sárgaláz 30 év óta ismeretlen volt a Kongóban. PEKING. — Liu Nien Ji, akinek apja Shanghai­­ban milliomos volt, közölte ismerőseivel, hogy fele­ségével együtt otthagyja fgnyüzéses palotáját és el­■ megy vidékre, földművelőnek. PEKING. — A kínai kommunista kormány kö­veteli, hogy az amerikai és szövetséges csapatok vo­nuljanak ki Dél-Koreából. Ha ez megtörténik, meg­­; oldható lesz a koreai kérdés, t. i. az északi kommu­nista és déli demokrata országrészek egyesítése . . . kommunista uralom alatt. . iJERUZSÁLEM. — A kormány közli, hogy Iz­­t ráel állam lakossága elérte, sőt már valamivel meg­­, haladta a két milliót. Tíz év előtt, amikor az állam : megalakult, 810,000 volt a lakosság száma. i , SEOUL. — Koreában a tolvajok nem válogató­■ sak és nehéz munkától nem riadnak vissza. Egy hat­­- tagú tolvajbanda ledöntött telefonpóznákat és ello­pott két mérföld hosszúságú drótvezetékeket. De‘pó­| ruljártak, még aznap lefülelték a magasságba me­­! részkedett enyvesujju gazfickókat. TRIPOLI, Libia. — A kormány az Amerikával i 1954-ben kötött egyezmény módosítását kívánja, ! több pénzt akarnak kapni azért, hogy engedélyt ad­nak amerikai légifoázisak fenntartására az ország te­­’ ihletén. Kívánságukat nem drágulásísal indokolják, : hiszen a líbiai sivatag homokját ingyen adja a mos­­: tóba természet; azért kérnek több pénzt, mert több pénzre van szükségük. . NICOSIA, Ciprus. — Az an^ol szigeti kormány­zat újra kötelezővé tette gyilkosság esetében a halál­büntetést, miután felkelők agyonlőttek két angol ka­tonát. .*• MOSZKVA. — Nasser egyiptom-sziriai diktá­tor és. a szovjet gazdasági egyezményt kötöttek. A szovjet 260 imillió dollár hitelt nyújt az arab köztár­saságnak. JERUZSÁLEM. — Az amerikai kormány 350,- 000 dollárral járul hozzá az izráeli atomkutatási in­tézet felállításának költségeihez. MOSZKVA. — Virág várossá szándékoznak va rázsolni Moszkva centrumát, a Kremlin környékiét. Parkokkal veszik körül a zord; épületcsoportot, befá­­sitják az utcákat. A városszépítés útjában álló háza­kat lerombolják. A nagy terv 35 éven belül fog meg­valósulni .. . SAN JUAN, Puerto Rico. — Pablo Casals, a vi­lághírű 81 éves csellőmüvész, a világbéke érdekében azt javasolja, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­te proklamáljon egy világzenenapot, amikor minden városban, ahol van zenekar, eljátszák Beethoven 9- ik szimfóniáját. Nem képzelhető el ennél hatásosabb ima a testvériség és a béke szellemének ápolására. KIRKCALDY, Skótország. — Még mindig van­nak fanatikus skótok, akik nem akarnak angolok len­ni! Nacionalisták :egy házban bombát rejtettek el, amely ugyan nem robbant fel, de a melléje helyezett Írásbeli üzenet úgy szólt, hogy egy második bomba annál biztosabban fel fog robbanni és meg fogja öl­ni Elizabeth királynőt, aki ide készül ellátogatni jú­niusban. Ez a pokolgépes merénylet lesz — ha lesz —■ a bosszú 1953 júniusiért, üzenik a síkot nacionalista fanatikusok. Mi bűnt követett el akikor Elizabeth? Hagyta, hogy megkoronázzák Anglia és Skótország királynőjévé, holott őt a siklót királyi korona nem il­leti meg. TEHERÁN. — Miss Luanna Bowles iowai taní­tónő, a nemzetközi együttműködési bizottság peda­gógiai szakértője, több mint 11,000 perzsa rendőrt megtanított irni-olvasni. Ez volt a kezdet és azóta perzsa tanítók, Miss Bowles irányítása alatt, több mint 200,000 férfit és nőt megtanitottak az irás mes­terségére. BEIRUT. — Lebanon kormánya 230 millió dol­lár kölcsönt kér Amerikától, hogy megvalósithassa hat évi iparfejlesztési tervét. HÁGA. — A Nemzetközi Jogász Szövetség köz­li, hogy a magyarországi kommunista kormány ren­delkezésére a bíróságok titkos tárgyalásokat folytat­nak le ügyvédek ellen, az októberi forradalomban való részvétel vagy más “ellenforradalmi” cselek­mények címén. i

Next

/
Thumbnails
Contents