A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-11 / 15. szám

4 IK oldal: a Jő PÁSZTOR Agyú dörög minden nap KANADA FŐVÁROSÁBAN (Canadian Scene)“ Kilenc­ven és óta minden nap hatal­mas dörrenés figyelmezteti Ottawa lakóit arra, hogy dél van és elérkezett az ebéd ide­je, valamint annak a pilla­nata, hogy mindenki megiga­zítsa óráját E jelezést Kana­da jelenleg legöregebb, még használatban levő ágyúja ad­ja meg. Bár magának az ágyúnak is megvan a története, még érdekesebb az, hogy mi is vezetett tulajdonképen a déli nagy pukkanás rendszeresíté­sére. Néhány hónappal ez­­előttig a déli ágyudörgés el­maradhatatlan volt Ottawa életében. E szokás visszave­zet egészen 1876-ra, amidőn Anglia egy akkor uj ágyúval ajándékozta meg az uj kon­­förderáoiót. Münden nap pontban há­romnegyed tizenkettőkor egy federális kormánytisztviselő (az utóbbi években a nyugal­mazott William J. Davis) nyugodt léptekkel felmegy a Rideau csatorna magas part­ján levő köraktárba, össze­szedi felszerelését és ugyan­olyan méltóságteljes léptekkel visszatér a Major Hill parkon át vezető utón az öreg ágyú­hoz. Majd nyugodt, de gyakor­lott mozdulattal kiveszi az ágyú csövét s a gyuj tószerke­zetét takaró bőrfedőt és tal­pazata alá helyezi. Azután egy 60 unciányi poroszacskót gyömöszöl be a töltöruddal az ágyú csövébe, egy maréknyi fekete lőport tesz a gyújtó­­szerkezetbe, amelyet hosszú rézdrót segítségével erősen lesulykol. Egy-két perccel tizenkettő előtt bronzgyutacsot helyez a gyujtószerkezet nyílásába és ráerősiti a tüzelőzsinórt a ka­kasra. A zsinór végén levő kilincsszerü fa-tartót kezébe fogja és a karján levő krono­méter mutatójára szegezi te­kintetét. ' Amint a mutató eléri a 12- őt és a kanális túlsó partján levő Béketorony harangjai megkondulnak, Bili Davis hir­telen eltűnik, gyors mozdulat­tal megrántja a gyuj tózsinórt és — bumm! Eldördült az ágyú! Sok év történelmét Írták meg azóta, hogy e kéttonnás és kilenc fontos golyóju öreg ágyucső a világ hét tengerét megjárva az ottawai parla­ment-dombra került. III. György király haditengeré­szetében kezdte meg szolgála­tát. Négy és fél incses csöve a 1807-es évszámot viseli, tal­pazatán pedig 1815 van fel­tüntetve. Amidőn az ágyút először sütötték el Kanadában 1867- ben, élő jelképe volt Anglia tengeri hatalmának és az anyaország erőteljes védő­karjának. Az első kanadai Dominion Day déli 12 órája­kor sütötték el először Kanada területén. Uj kor kezdetét je­lentette Kanada számára és az újabb nemzedékek meg őrizték e régi hagyományt. Minden hétköznapon délben eldördül az ágyú. Ezzel szemben vasárnap, Karácsony és Újév napján, valamint Thanksgiving és Nagypéntek ünnepén 10 óra­kor sütik el, hagyományból, — azért, hogy az ágyú keze­lője templomba mehessen és másokat se zavarjon meg áj­­tatoságuk közben. “Néha” — mondja Mr. Da­vis — füstkarikák szállnak fel a tüzelés után, máskor há­romszoros visszhang üti meg fülünket. Az emberek néha csodálkoznak. Egyszer egy munkás a könyvtár tornyá­nak állványáról majdnem le­esett ijedtében a szokatlan hang hallatára.” ASSZONY LESZ A LÁNYBÓL Mit tartogat a jövő a leá­nyok részére, akik ma ameri­kai középiskolába járnak? Mi a valószínűsége annak, hogy férjhez mennek, gyermeket hoznak a világra, állást vállal­nak? Az elmúlt év statiszti­káját véve alapul, az ame­rikai munkaügyi minisztéri­um az alábbi következtetések­re jut: 1. ) Száz lei’ny közül körül­belül 50 még busz éves kora előtt férjhez megy és további 40 leány harminc éves kora előtt lép házasságra. 2. ) A legtöbb leány 17-18 éves korában kezd munkát vállalni, amikor a középisko­lát elvégezte. Bár sokan kö­zülök azonnal férjhez men­nek és sokan főiskolákba jár­nak, a legtöbb leány ilyenkor állásba megy. 3. ) A nők nagyobbrésze férjhezmenetele után is ke­­nyékereső marad. Azok, akik főiskolai hallgatókat válasz­tanak élettársul, legalább is addig dolgoznak, míg a férfi befejezi tanulmányait. Meg­lepő a statisztika, mely sze­rint a főiskolába járó fiatal­emberek 30 százaléka máris házasember. 4. ) Mielőtt az első gyermek megérkezik, a dolgozó asz­­szonyok legtöbbje lemond az állásáról és nem keres újabb munkát addig, mig legfiata­labb gyermeke is iskolássá válik. Mégis előfordul, hogy fiatal anyák, akiknek olyan gyermekük is van, aki még nem jár iskolába, házon kívül munkát vállalnak. Száz közül 15 esik ebbe a csoportba. So­kan csak azért keresnek pénzt, hogy háztartási alkal­mazottat vagy nevelőnőt tart­­hassnak. 5. ) Rendszerint 22 éves kor­ban jelentkezik először a gó­lya, a második gyermek több­nyire akkor érkezik meg, ami­kor az anya 25 éves, a har­madik, amikor 27 éves. Az ilyen családanya 35 éves ko­rában már ismét állást keres, mert gyermekei elérték az is­kolás kort. Rendszerint csak 8-10 évig tart, amig otthon “pihen.” 6. ) A legfőbb ok, amiért az asszony ismét dolgozni kezd: pénz. A családok magasabb életszínvonalra törekszenek; a gyermekek növekedésével a kiadások szaporodnak; az is­koláztatás külön gondokkal jár. De sokan csak azért jár­nak el dolgozni, hogy ne ma­radjanak egyedül otthon, mig az ifjúság az iskolában tar­tózkodik. Negyvenöt éves ko­ra után egyre több nő jut öz­vegységre és ilyenkor legta­nácsosabb munkát vállalni. 45-54 éves korában az anyák 20 százaléka elveszti férjét és az ilyen asszonyok legna­­gyobbrésze dolgozik, vagy gazdasági okokból vagy hogy produktiv foglalkozással tölt­se el idejét. 7. ) A lányok 10 százaléka egyáltalán nem megy férjhez. Ezek átlagosan 40 éven át maradnak a munikapiacon. A 20 éves korában asszonnyá lett nő, ha nincsen gyermeke, átlagban 31 éven át dolgozik házon kívül, míg a gyerme­kes anyák csak 27 évig. Óhazai Híradó "Minden a miénk" — elméletben Mindenki lop, csal — gyakorlatban Tanulságos riportok a pesti újságokból. ♦ VÁLNAK... A legújabb statisztika szerint a házasságok felbom­lása Magyarországon egyre gyakoribb és a válási arány­szám Románia, Egyiptom és Amerika után negyedik he­lyen áll. Terjessze lapunkat! AZ ÉPÍTŐIPAR SZARKAI Míult év augustusában 7500 forint értékű parketta tűnt el az Épületburkoló Vállalat Práter utcai raktárából. A je­lek arra mutattak, hogy a vál­lalat két dolgozója, Holli László és Sándor Dezső kö­vette el a lopást. A nyomozás során azonban nem sikerült megállapítani kinek adták el a parkettát és mivel a kárt megtérítették, a rendőrség megszüntette ellenük az eljá­rást. Nemsokkal ezután a Bacsó Béla ut 30. számiból hozott a házmester a rendőrségre egy köteg parkettát azzal, hogy ismeretlen emberek által lera­kott 'Szállítmányból maradt a kapu alatt. Ugyanekkor egy taxisofőr is átadott néhány parkettát. Ezután a József körút 22. számú házból egy fiatalember akart elszállítani parkettát. A házfelügyelő rendőrt hivott és a kerület kapitányságon kiderült, hogy Májzik István, a 24 számú Építőipari Válla­lat dolgozója volt a titokzatos tolvaj. Majzik a Forintos vendég­lőben hallotta, hogy -Sárközi­né — Bajnok utcai parkettá­zó kisiparos — szívesen vá­sárol lopott árut. Majzik Sár­köziné rendszeres szállítója lett. S á r k ö z i n é elismerte, hogy folyamatosan vásárolt az épitőipar Szarkáitól. A nyomozás során fény derült arra, hogy annak idején Hol­­liékat is jogosan gyanúsítot­ták. EGY VAGON GUMI Veszedelmes tovajbandát leplezett le nemrégiben a rendőrség. A banda tagjai kö­zel egy vagon nyersgumit lop­tak el a Műszaki Gumigyár­ból. A többszörösen büntetett előéletű emberekből összeve­rődött társaság munkameg­osztással működött. Csorba Béla, aki a gumivágó tizem­ben dolgozott, vállalkozott az áru “megszerzésére”, Farkas László pedig felajánlotta, hogy éjjel vagy nappal — amikor arra éppen szükség van — liften leszállítja a nyersgumit a korombemerő osztályra. A lopott holmit Kikillai Sándor szállította ki i a gyárból — a szeméttel, amely eltakarta a kocsi al­jára helyezett - nyersgumit. Este, amikor a sötétben már nyugodtan munkálkodhattak, Kikillai és Vultur János elő­szedték a napközben elrejtett anyagot. Szabó Lajos pedig nyakába vette a várost és gu­mi feldolgozó kisiparosoknál értékesítette a lopott holmit. A tolvajokkal szövetkező Ikisiparosok már olyan ibilz­­san számítottak megrendelé­seik beérkezésére, hogy pél­dául a kézi berendezésű mű­hellyel rendelkező Szaliz Kor­nél 60,000 forintért henger­gépet is vásárolt. A banda tagjai körülbelül 200,000 devizaforint kárt okoztak. A rendőrség több személyt őrizetbe vett. házépítés Gyüre István nagykátai la­kos, aki a MÁVAG-ban do­gozik, elhatározta, hogy há­zat épit, a házhoz szükséges faanyagot azonban ingyen kí­vánta megszerezni. Tervének végrehajtásában barátja, Lengyel László segítette. Gyüre és Lengyel, mint a rakodómunkások csoportveze­tői, pontosan tudták, hol ta­lálnak faanyagot, s amire szükségük volt, munkaidő alatt összehordották embe­reikkel. Ezután Gyüre vagon­tételben salakot igényelt, s a salak alatt elhelyezték a lo­pott holmit. Az igy szerzett faanyag már elég lett volna a családi ház építéséhez. De hát evés közben jön meg az étvágy. Gyüréék ismét igényeltek sa­lakot, valószinüleg azért, hoy további lopott holmit szállít­sanak el, s azt a feketepiacin értékesítsék. A berakodás megtörtént, Gyüréék nyugod­tan hazautaztak s várták a szállítmányt. Ehelyett azon­ban a rendőrség érkezett meg. Gyüre családja előtt eltit-VÁMMENTES KÁVÉ, KAKAO.TEA, NYLON UAMSNW SZÖVET, V\SZÖN,CIPŐ,RÁDIQ. KFRÉKBÁR, CIGARETTA ÉS CGYÉBB CIKKEKNEK A BUMPESTI RAKTÁRBÓL VÁLÓ LESZÁLLÍT^ SARA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSIBŐL < ÍJ I 5 SARA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKÉ. BM7£TTm 4 GYÓGYSZEREK 4/tvsrrAS4fn AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYÓGY SZER HÁZAK LÉGIPOSTÁN TOVABBfTAMK. CSEHSZLOVÁKIÁBA szóló vámmentes “TUZEX” csomagok is rendelhetők. — Kérjen árjegyzéket. ^TUDN/MLÓK/rr K/MAt/TTRA AÚUHJm <+ u. s. RELIEF PARCEL SERVICE inc PfíO/Vf: UUICH 5-3535 3/5fAST 79ST. NÍW YORK21, H.Y. kotta, hogy görbe utón szerez­te a faanyagot. Elhitette az otthoniakkal, hogy a gyárból kapta — részletre. A házku­tatás során körülbelül egy há­romtonnás teherautóra való gerendát, padlót és szarufát találtak gondosan gúlába rak­va és takarmányféiékkel elta­karva. Gyüréék összesen 29 gerendát, 11 különböző szög­vasat, 120 kiló tekercselt dró­tot, 6 kiló szeget, 38 négyzet­­méter kátránypapirt és még nást lapátoltak a salak közé. Mi történt? Háziurak eldorádója lett a magyarországi szovjetparadicsom BUDAPEST. — A Népsza, badság panaszolja, hogy egy háromtagú munkáscsaládot kilakoltatnak lakásukból egy többszörös háztulajdonos ked­véért és előnyére. Hallatlan! — panaszolja, mert a lap sze­rint, ha Magyarországon pro­letárdiktatúra van, a házi­urakat illenék sanyargatni, nem pedig proletárokat... Miért nem sanyargatják eb­ben az esetben, amelyet mind­járt ismertetünk, a háziurat, akit, mert ingatlan vagyona van és azt gyümölcsözted is, a proletárdiktaturás nyelv­­használat szerint kapitalistá­nak is lehetne nevezni ? Azért, állapitja^meg méltatlankod­va a Népszabadság, mert — az ő oldalán van a törvény. Hm, a riépidemokráciában a törvény a 'kapitalistát védi a munkással szemben, a gaz­dag embert a szegény ember­rel szemben ? ... Érdekes. A “eset” a következő: Skergula László egy állami edénybolt üzletvezetője. Fe­leségével és kis gyermekével az Üllői utón lakott, de lakó­házát az oroszok rommálőt­­ték. Napokig szomszédoknál húzták meg magukat Sker­­guláók, mig aztán a kerületi tanács kiutalt nekik a Victor Hugó utcában egy lakást, amelynek lakói külföldre me­nekültek. L/f nem sokáig tartott a kis család nyugalma. Egy napon jött Dr. Róbert Miklós, a köz­lekedésügyi minisztérium al­kalmazottja, és felszólította őket a lakás kiürítésére. Mert, mondotta, ez az ő öröklakása, amellyel a törvény értelmé­ben szabadon rendelkezhet. Ráadásul még ki is oktatta Skergulát, hogy a kerületi ta­nács törvénysértést követett el, amikor nekik kiutalta ezt a lakást. Hogy, hogy nem, Skergula tudta, hogy a doktor elvtárs­nak kétszobás lakása van a Szalay utcában. Azt mondta tehát Dr. Róbertnek: “Jól van cseréjünk, mi kiköltöztünk a maga öröklakásából, maga pedig átengedi nekünk a Sza­lay utcai lakását,amely úgyis az állam tulajdona.” Dr. Róbert nem fogadta el a csereajánlatot. Azt mond­ta, ő a Szalay utcai állami la­kásában marad, ezt az örök­lakását pedig kiadja annak, akinek akarja. Ebből a lakásjogi vitából hosszú hatósági, tanácsi, ügyészségi, bírósági huzavo­na lett, amelynek során Sker­gula hol győzött, hol veresé­get szenvedett. A huzavona közben napfényre derült még egy érdekes tény: az, hogy a doktor urnák a budapesti ál­lami lakáson és öröklakáson kívül Miskloeon három háza volt; ezekből egyet államosí­tottak, a másik két házban nyolc lakó van és fizet házbért a pesti háziúrnak. A több mint egyéves huza­vona részletei nem elég érde­kesek ahhoz, hogy itt részle­tesen ismertessük a kapitalis­ta és a proletár elkeseredett tusájánaik minden egyes fá­zisát. Legyen elég — mert eléggé tanulságos — a vég­ső fejlemény: Dr. Róbert Miklós a bíró­sághoz fordult. A 13. kerü­leti bíróság helyt adott Dr, Róbert keresetének, kötelez­te Skerguláékat, hogy .három héten belül ürítsék ki az örök­lakást, Ráadásul még az ügy­védi és bírósági költségek megtérítésére is ítélték a pro­letár családot. A per a kerü­leti bíróságtól a fellebbezési bírósághoz került és ez a ki­­lakoltatási ítéletet helyben­hagyta, azzal az indokolással, hogy öröklakás felett a tulaj­donosa szabadon rendelkez­het. Eddig az “eset” és a Nép­­szabadság megjegyzi, hogy még több hasonló eset van ma Budapesten. A MEGRÖVIDÍTETT RÖVIDITAL BUDAPEST. — A Népsza­­va jelenti: A Kelenföldi pá­lyaudvaron, majd később a Keleti pályaudvari Utasellá­tónál dolgozott Dévényi Lász­ló. Az italmérést vezette. Tavaly felváltva működött együtt Raffai Mátyással, Pohl Mártonnal, Cseh Józseffel, Nagy Károllyal és Szakács Józseffel. Mégbeszélték: né­mi haszonra tesznek szert az­zal, hogy a vevőközönséget megröviditik. így történt, hogy a fél deci röviditalba öt centiliter helyett három és fél centilitert mértek, a három deci sör igy lett két deci. Ily módon alig egy esztendő alatt Dévényi több mint 47,000, Raffai több mint 30,000, a többiek pedig fejenként kö­rülbelül 8000 forint haszonra tettek szert. Dévényi ezenkí­vül néhány apróságot is el­tett emlékbe a vállalattól: ab­roszokat, konyharuhákat, evő­eszközöket, ‘ sótartókat és egyebeket. Dévényi rendőrségi vallo­másában Polliról elmondta, hogy valóságos zsonglőr volt a pálinkamérésben, Raffai pedig a sörméré&bén volt el­ismert szaktekintély. MÉG AKKOR IS HAZUDNAK, AMIKOR IGAZAT MONDANAK A budapesti Népakarat je­lenti: 643 magyar tudós, ku­tató járt tavaly külföldön az Akadémia kiküldetésében kü­lönböző nemzetközi kong­resszusokon, tanulmányúton, akadémiai e g y ü t tmüködési egyezmények, k u 11 u r á 1 is egyezmények alapján, illetve más kiküldetésben. A Szov­jetunióban, Lengyelország­ban, «a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában A Szovjetunión, Kínán, Len­gyelországon, Csehzslováki­­án, Románián, a Német De­mokratikus Köztársaságon, Bulgárián, Albánián, Jugo­szlávián, a Mongol Népköz­­társaságon kívül magyar tu­dósok jártak Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban, Ausztriában, Olasz­országban, F i n n o r szagban, Norvégiában, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, Portugáliában, Törökország­ban, Kanadában. Nagy számiban keresték fel hazánkat is külföldi tudó­sok. Az elmúlt évben több mint 200 külföldi tudós, ku­tató járt a Miagyar Tudomá­nyos Akadémia vendégeként Maygarországon. * Minthogy évek óta, különö­sen az októberi szabadság­­harc óta; szokássá lett ma­gyar tudósok, irók, techniku­sok, tanárok, színészek, orvo­sok, diákok, stb., stb. emigrá­­lása, kommunista . zsargon szerint diszidálása, a 643-as számból csak azoknak száma lenne érdekes, akik nyugatra, vagyis disszidálható orszá­gokba látogattak el. Ezt azon­ban a Népakarat szándékosan és tudatosan elhallgatja és megtévesztés -céljából egy zsákba tömi a csatlósorszá­gokba delegált és a szabad országokba utazott tudósokat. Alapos a gyanúnk, hogy a legtöbben a 648 tudós közül olyan csatlósországokba mentek, ahonnan nem lehet a szabad világba továbbutazni, diszidálni. A fél igazság nem más, mint hazugság. "A törvénysértést otthon tanulták" A svájci biróság megdöbbentő megállapítása a ma­gyarországi kommunista rezsim erkölcsrontó hatásáról ZÜRICH, Svájc. - Négy magyar menekült fiatalember súlyos vád alatt állt az es­­küdtibiróság előtt. Sorozatos betöréseket követte el. Karászi László 23 éves is­tállóim, Lissek József 21 éves lakatos, Misiik István 18 éves esztergályos és Misik János 30 éves autószerelő 1956 de­cemberében érkeztek Svájc­iba. 1957 június 24-re virradó éjszaka betörtek a svájci evangélikus egyházi segély­szerv zürichi helyiségébe, ahol 350 frankot zsákmányol­tak. (Ez a szerv támogatja a magyar menekülteket és a vádlottak is többször kaptak innen segélyt.) A következő éjszaka egy lovarda irodájá­ba törtek be, ahol Karászi László régebben dolgozott. In­nen 4150 svájci frankot és 5550 osztrák schillinget lop­tak el. Julius 5-re virradó éj­szaka a zürichi technikai fő­iskola diákotthonába hatol­tak be. Revolverrel megfenye­gették a takarító alkalmazot­tat és nagyobb összeget tulaj­donítottak el. Karászi László egy motorkerékpárt is lopott, amelyet részegen, jogosítvány nélkül vezetett. Csaknem öthónapi letar­tóztatás után a zürichi bíró­ság most meghozta Ítéletét: 3 évi fegyházra ítélték Kará­szi Lászlót, 2 és fél évre Lis­sek Józsefet, Misik János 2 évet, Misik István 10 hóna­pot kapott. Az utóbbi ítélete­ket 3 évi próbaidőre felfüg­gesztették. Az ítélet indokolásában a tárgyalásvezető biró figyel­meztette a vádlottakat, hogy ezek a büntetések svájci mér­tékkel mérve nagyon enyhék, svájci állampolgárok ilyen bűncselekmények miatt sok­kal szigorúbb büntetéseket kaptak volna. A biróság azon­ban enyhítő körülményként figyelembe vette, hogy a vád­lottak olyan rendszerben nőt­tek fel, ahol a köz elleni vét­ségeket hazafias cselekede­teknek tekintik. Az esküdtbiróság Ítélete, illetőleg az elnöklő biró idé­zett kijelentése, élénken fog­lalkoztatta a svájci sajtót és a lapok egyöntetűen helyesel­ték a bírói megállapítást. Á baseli National-Zeitung ezt irta: “A vádlottak résztvet­­tek a magyar forradalomban, segítettek világtörténelmet csinálni. Egyesek közülük az­ért éltek nehéz körülmények közt Magyarországon, mert vonakodtak belépni a kom­munista pártba.” HOLLYWOODI TRAGÉDIA Lana Turner mozicsillag­nak szépségét, szerencséjét és boldogságát vetítik a nézők elé a moziszinházak, de nem mutatják életének árnyékos oldalát. Négyszer keresett házassági boldogságot, mind­annyiszor csalódott, ötödször­re összeállt egy nagyon szép, nagyon erős, ellenállhatatlan csábitóerövel biró alvilág fi­gurával, akiről elég annyit mondani, hogy a hírhedt Sam Cohen gangster testőre volt. Házasságainak egyikéből származik leánya, a 14 éves Cheryl. Ez a kislány — hús­véti látogatáson odahaza az iskolából — hallotta, hogy anyja és barátja veszeked­nek, mint oly sokszor a múlt­ban, és hogy Johnny Stompa­­nato, a barát, megint azzal fenyegetőzik, hogy összevag­dalja a mama szép arcát. Hosszú késsel a kezében Che­ryl berohant a szobába, a kést beleszurta Johhny hasá­ba. Halálos szúrás volt. Ez nem az első tragédia Lana Turner életében. Ami­kor 10 éves volt, apját rabló­­gyilkos ölte meg.

Next

/
Thumbnails
Contents