A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-08 / 45. szám

2-IK OLDAL A Jő PÄSZTOK A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Ss-arkesztéaég és kiadóhivatal — Publication Office U36 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon CHerry 1-5028 33 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre----------------------------$6.00 Fél évre ______________1___$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year ______________„$3.50 Entered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd. 1879. HOZÓMRA ÉL A MAGYAR . .. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv-ben búkban fel a Mázolás, hogy “szegények vagyunk, de jói élünk”. Sehol a szegény ember nem tudott olyan jól élni, imimt Magyarországon, főleg Budapesten. Volt ebiben valami könnyed fölényesség a jövővel szem­ben. Valahogy csak lesz, mert úgy még sote volt, hegy sehogy se lett volna. A pesti ember “hozómra” élt, kezdve attól, hogy felirattá a kávéját a kávéház­ban és folytatva azon, hogy állandó hátvádbarctan volt az adcheszedővel. Amíg az egyes polgár használja ezt a filozófiát, még csák hagyjam Amikor azonban az állam hasz­nálja, már nagyobb bajok vannak belőle. Mert a Ká­dár-kormány most átvette a régi pesti polgár filozó­fiáját és a holnap terhére él. Budapesten ma viszonylagos jólét van. Tálán Csehszlovákiát kivéve, sehol a csatlós országokban nem olyan jó az élet, mint Magyarországon, alig egy évvel a forradalom pusztítása után. Gazdaságilag kifejezve, a forradalom egybillió dollár kárt okozott, rombolásban és elvesztett munkaidőben. A szovjet ezt körülbelül 200 millió dollár 'gyorssegéllyel pótol­ta. A Kádár kormány viszont nem a pusztítás helyre­­hozatalára költi a segélyt, hanem az életszinvonal ja­vítására. Külföldről hozat élelmiszert, iparcikkeket, hogy a lappangó feszültséget legalább a hiányok ne fokozzák. Szerintünk ennek a helyzetnek egyetlen előnye, hogy a szovjet, amely eddig fejte az orszá­got, most egyszerre kénytelen lett költeni rá. u ' Tartunk tőle azonban, hogy a hozómra élésnek meglesz a böjtje. Mintahogy az adóbeszedő és főpin­cér is előbb-utóbb rátette kezét a könnyelmű polgár­ra, a Kádár kormányt is utói fogja érni a számok vastörvénye. Ez a kormány a jövő terhére él és hitele hamar ki fog merülni. Sem magánember, sem ország nem élhet huzamosabb ideig kölcsönből. A fájdal­mas ebben az igazságban az, hogy a Kádár kormány gazdaságpolitikájának a magyar nép lesz a kárval­lottja. A NEVELŐK GONDJAI Az amerikai tanítóknak nincs könnyű dolguk New Yorkban. A Board of Education szerint a kö­rn és az elemi iskolákban a tanítóknak megnehe­zült a munkájuk. Főleg Manhattan szigetén és a kül­városokban, ahol sok a bevándorolt portorikoi. Ezek a gyerekek nem tudnak és nem is tanulnak meg an­golul. Értelmük mélyen alatta áll az átlagos színvo­nalnak. Ráadásul ingerlékenyek, veszekedős termé­szetűek. Ha a tanitó vagy tanár rendszabályozni próbálja őket, falkában támadnak rá. Emiatt taní­tók és tanárok százai hagyták el ezeket az iskolákat. Az iskolaügyi hatóságok tanácstalanok, nem tud­ják mit kezdjenek a zabolátlan sihederekkel. A fenyítés nem sokat használ. A tudatlanság gyűlölködéssel, törvénytelenkedéssel párosul. A szomszédok állandó panasza, hogy a gyerekek lop­nak, verekednek. A szülőket hiába hívják be az is­kolába, rém tudnak, vagy nem akarnak segíteni a tanítóknak. A bünhullám megnőtt ezekben a városnegyedek­ben és a rendőrségnek éppen úgy fáj a feje a fiatal­korú bűnözők miatt, mint az iskoláknak. Miközben legalább ezer uj tanitóra lenne szükség, a meglevők is tucatjával hagyják ott a tanintézeteket, mert nem birnak a vásott suhancokkal. Mint lehet segíteni a helyzeten? Talán ha porto­rikoi tanítók keze alá adnák a gyerekeket, ezek job­ban tudnának bánni velük, mint a new yorkiak. A VILÁGŰR TITKAI Tulajdonképen mire kiváncsi az emberiség a vi­lágűrben? Eltekintve a szomszéd bolygóktól, melye­ken talán van szerves élet, elsősorban a légköri viszo­nyokat, a kozmikus sugarakat, napfoltokat akarjuk tanulmányozni műholdak, később pedig világűr-ál­lomás segítségével. Kiváló fizikusok, csillagászok, mérnökök fog­tak össze, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, ami eddig csak a képzelet játéka volt: kirepülni a világűrbe, kifürkészni a kozmosz titkait. Keveset tudunk még a mágneses erőről, amely földünkön észlelhető és keveset a föld vonzerejéről amely még a levegő burkon túl is, sokszáz mérföld­­nyire a világűrben, érezhető. A gravitáció misztériu-A VŐLEGÉNY RÉGEN ÉS MOST B0CSKAY ÁRVA NÉPE Irta: BENEDEK RÓZSI Régi dicsőségről zengnek a költők a szomorú jelenben, a régi dicsőséget siratják a leá­nyok, mikor a vőlegény szó eredetéről tanulva megtud­ják, hogy ez bizony a vevőle­gényből származik és azt mu­tatja, hogy valamikor a menyasszony olyan becses portéka volt, akiért csengő aranyat, vagy más fizetőesz­közt adott a legény ellenérté­kűi az apának, hogy némileg kárpótolja azért a veszteség­ért, amit a leány távozása a szülői házból jelentett. Ma vi­szont, de nemcsak a leg­újabb időben, hanem azokban is, amiket réginek és jóknak nevezünk általában, az ily irá­nyú szokás oda módosult, hogy nem a vőlegény fizet a leányért, hanem az apa haj­landó anyagi áldozatra, csak akadjon valaki, kit a hozo­mány névre hallgató csalétek arra bir, hogy aranyszabad­ságát a házasság rabságával felcserélje. Az bizonyos, hogy a házas­ságról csak szebb lelkek ál­lítják, hogy Kupido isten fel­ügyelete alatt az égben kötik őket, a szerelem nyila meg­­sebzi a sziveket, akik azután semmi mással nem törődve, borulnak egymás nyakába. Mert hiába röpköd a nyil, hi­ába céloz Kupido istenhez illő tökéletességgel, a szerelem megvan, de karikagyűrűvel jelzett örökkévalóság csak akkor lesz belőle, ha a vételár — a régi időben a menyasz­­szonyé, később a vőlegényé, rendben van. Régi időben, mikor a tizen­nyolc éves leányok már mint családjuk szégyenére pártá­ban maradt vénkisasszonyok szerepeltek a köztudatban, a fiatal szivek szerelme előfelté­tele volt ugyan a házasságnak, de nehogy az apák számítását és jól megfontolt terveit ha­lomra döntse mindenféle ko­moly alapot nélkülöző érze­lem, hát nagyon vigyáztak, hogy a nagylánysorba serdülő hajadon csak olyan legények­kel ismerkedjék meg, akik el­len a szülőknek semmiféle ki­fogása sincsen. Hogy a kez­dődő szimpátia csorbát ne szenvedjen, azt leginkább az­zal igyekeztek elérni, hogy a fiataloknak lehetőleg kevés al­kalmat adtak egymást látni. Amikor mégis találkoztak, mert azt a kitűnő mohamedán szokást, hogy a fiatalok csak az esküvő után ismerkedjenek meg, bármilyen célszerűnek ismerték is el a szülők, még­sem rperték meghonosítani, de annyit a szigorú illemszabá­lyok segítségével mégis elér-1 tek, hogy a leány alig szólt, a1 fiatal ur sem sokkal többet, legfeljebb a szemek beszélhet­tek, de azok is csak óvatosan, mert ott ült a szigorú garde­­dame, aki még a pillantásokat is ellenőrizte. De minek is beszéltek volna a fiatalok, mikor a papák már pipaszó mellett mindent olyan nagyszerűen megbeszéltek és ha a régi időkről szóló száj- és Írásbeli hagyományoknak hin­ni lehet, akkor olyan tökélete­sek voltak az emberek, hogy úgyis minden fiúból minta­­férj, minden leányból tökéle­tes feleség lett. Bízvást min­denki hozzámehetett volna el­ső kérőjéhez, de azt azért nem intézték igy a családbali fel­sőbb hatalmak, mert a leányok értékét olyan nagy mértékben emelte a kiosztott kosarak le­hető nagy száma, hogy erről már csak a közvéleménytől va­ló félelemben sem lehetett le­mondani. A szelíd biedermayer idők­ből azután a gőz és villamos­ság komoly százada lett és eb­ben a megváltozott világban egyszerre nem volt helye an­nak a bájos fiatal leánynak, aki mint virág díszíti, mint a dalos madár vidította fel a há­zat. Nem lehetett többé di­­ványpárnát himezve várni a A Jó Pásztor Verses Krónikája HÁBORÚS SÍELEK FÚJNAK Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ KELETEN MÉG EGYRE forró szelek fújnak, véres sejtelmeink újra felujulnak. Megborzong a távol, megborzong a közel s remegő lelkűnkbe balsejtelem lövel. A Kremlin urai zugnak, kiabálnak: Kruscsev rakétái csak intésre várnak! Emberben az állat jut hát újra szóhoz s bárány helyett farkas megy inni a tóhoz? Mire kérdésemre a választ meglelem, már talán az atom robban a Keleten? S hiába kérdezem megrendülve, sírva: '.cm tudhatjuk milyen sors van rólunk Írva. Mily alakban tör ránk a háborús halál? Mi vár ránk? Rakéta? Golyó? Atomhalál? A BÉKESZIVÁRVÁNY nem volt más, csak álom; “Béke-Szentjánosnak” feje már a tálon. Fej vételre készül a szovjet-hatalom, Szíria most újabb háborús alkalom. Útban már a rémség a béke nevében s igy válik pokollá a földön az Éden. Meddig élhetünk igy szovjet-gőgöt tűrve? Féket rak-e Isten a készülő bűnre? Menybéli hatalom, hallgasd meg imánkat: fogadd oltalmadba fogadott hazánkat. Add, hogy békén érjen földünkön a kalász s békés tengereken halásszon a halász. ma csak akkor lesz megfejthető, ha külső észleleteink száma szaporodni fog. A kozmikus sugarakról is csak azt tudjuk, hogy állandóan bombázzák a földet és hogy az atom mag­­vát képezik. Irtózatos, felmérhetetlen energiák rej­tőznek e sugarakban és ha megfelelően alkalmazni tudjuk egy napon, az űrhajóknak nem lesz szükségük üzemanyagra. A világűrben áramló sugarak, vala­mint a mágneses erők szolgáltatják a rakéták hajtó­erejét. Csodálatos jövő vár az, emberiségre, amely elér­kezett az ezeregyéjszaka bűvös mesevilágának kü­szöbére. királyfit, részben mert annak jöttére nem lehetett biztosan számítani, de meg azért sem mert annyi évig tartott, amig a királyfiak modern utódai megjelentek, hogy egy királyi palotát is be lehetett volna rendezni a várakozás idő alatt készült diványpárnákkal. Ezt a luxust a polgári csa­ládok nem engedhették meg maguknak és ezért a leányok kenyérkereső munkával kezd­ték a várakozási időt haszno­san eltölteni. Ez a tény azon­ban az eljegyzés évezredes szokásokon alapuló tradícióit alaposan felforgatta. é,biren-i Az alföldi magyarság egyik jellegzetes néprajzi csoportját hajdúknak nevezi a néprajztudomány. Hajdúszoboszló, Böszörmény, Vámospércs, Hadház, Nánás és Dorog népes alföldi városokban élnek Bocs­­kay István fejedelem szabadságharca egykori haj­dú vitézeinek leszármazottjai. A hajdúk eredetileg földönfutó, menekült pász­torokból verődtek össze és fontosabb szerepet a ma­gyar történelemben a mohácsi vész után Zápolya Já­nos és Ferdinánd seregében szereztek maguknak. A hajdúk letelepítése Bocskay nevéhez fűződik. Három kiváltságlevelében több mint tizezer hajdúnak adott nemesi kiváltságot. A legnépesebb hajdutelep Szo­­boszló volt, amelynek várát már 1214-ben emliti a i Várad! Regestrum. Itt 700 lovas hajdú, családtag­jaikkal 4200 lélek élt egy 18. századbeli összeírás sze­rint. Györffy István szerint Hajdúszoboszló város északnyugati részén, a Kösely-folyó partján van egy Kisszoboszló vagy Pusztafalu nevű, régebben mocsa­ras hely, valószinüleg itt lehetett az ősi Szoboszló. Ettől a helytől délkeletre, szintén a Kösely-folyó part­ján telepedtek le Bocskay hajdúi is. A hajduvárosok határaiban kevés földet mü­veitek meg. Annyit vetettek, amennyi éppen kenyér­nek kellett. A földet nem trágyázták, hanem kihasz­nált szántóföldjeik helyett uj, pihent földet törtek fel a gyepből. A lakosság főfoglalkozása inkább a kevesebb munkával járó állattenyésztés, pásztorko­dás volt. Közlegelőik, ahol nagyszámú juh-, disznó­nyáj, gulya és ménes legel, ma is megvannak. A jó­szág kora tavasztól késő őszig ma is a legelőn jár és csak télen amikor leesik a hó, fogják be az istál­lóba. A téli takarmányt régebben a vizparti rétek szénája adta, újabban egyre több mesterséges takar­mányt termelnek, mert az egyre ritkább árvizek kö­vetkeztében a kiszáradt rétek több hasznot hajtó szántóföldekké változtak. Az első világháború utáni evekben az ármentesités és vizszabályozás is egyre fokozottabb mértékben igyekezett minél nagyobb és kihasználhatóbb szántóföldekre alkalmas területet adni a földművelésnek. Ezt a célt szolgálta a Kösely-folyó szabályozása iS, amely sok helyen, csak a sűrű nád között élő..vízi madaraknak adott szállást. Igaz, hogy a sűrű náder: dővel bontott vizes területet is kihasználta az em­ber: a nádból hajlékot épített, házát befödte vele, az ehető vizimadarat, a halat ősi eszközeivel megfog­ta, de ez az életmód természetes fejlődés folyamán elvesztette jelentőségét. Éppen ezek a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok, a legelők, szán­tóföldek elosztása, hozták létre a tanyarendszert, a' rendszeresebb és tervszerűbb földművelést, amely már nem engedheti meg, hogy a határ bármely te­rületet is teljesen ki nem használható víz, mocsár vagy nádas borítsa. A Kösely felett is megjelent a természetes hala­dás hírvivője ,a mérnök és kimérte a vad, úszó nád­szigetekkel teli vizmedrét, hogy a magyar földön mi­nél több magyar kenyér teremjen. Több, mint 300 esztendő telt el azóta, hogy a bölcs erdélyi fejedelem a hajdúkat a törökök által elpusztított és elnéptelenedett Alföld egyik részén letelepítette, hogy a magyar élet minél jobban virá­gozzék. A -délben egy órácskát sé­táló, délután néha látogató­ba menő jól nevelt leányká­kat még csak lehetett vala­hogyan kisérgetni, mert ck azt egészen természetesnek találták, ha nincs garde, ak­kor otthon kell maradni. Vi­szont az egyetemre, hivatal­ba, munkába menő leányt! egyedül kellett útjára bo­­csájtani és nem lehetett még arra sem vigyázni, hogy csak a szülők által jól ismert és az ő házassági terveiknek megfelelő fiatal urakkal is­méi kedj ék -meg. A leányok nagyon csckö­­nyösökké váltak az idők fo­lyamán, nem hajlottak az okos szóra, hanem a szigorú szülői intelmekre ellenvőle­génnyel feleltek. Itt aztán a szülők külömböző tempera­mentuma döntötte el, hogy rémülten megnémultak-e a leányuk sziveválasztottj át megismerve, vagy volt annyi erejük, hogy véleményük­nek hangos szóáradatban ad­janak kifejezést. Az bizonyos hogy elragadtatásról szó sem lehetett, sőt épen ellenkező­leg,. látva a7/ ifjút, akinek személye mindazokkal a jó tulajdonságckkal ékes, ami az apák kopaszkoeó jelöltjé­ből hiányzik, viszont állása, kereseti viszonyai, esetleg jellemének szilárdsága és megalapozottnak nem min­dig mondható világnézete nem birta el a szigorú kriti­kát. Hogy ebben a harcban ki lett a győztes, azt az ifjúság érzelmei döntötték el, mert hosszabb huza-vona után a forró érzelmek gyakran olyan nagy mértékben hül­tek le, hogy a leánynak “meg­jött az esze”, belátta, hogy a két kis szobánál, amiről egy érzelmes magyar nóta olyan szivettépőn állitja, hegy ben­ne a legnagyobb szerelem is elfér, szép és jó ugyan, de egy sokszobás, autóval ellá­tott viUa mégis csak sokkal kellemesebb otthon és pótol­ja esetleg azt a bájt és kelle: met is, ami a tulajdonos úr­ból hiányzik. Ha az élet sikerei mindig azoknak ölébe hullanának, akik komolysággal, szorga­lommal és egyéb, az idősebb generáció által szükségesnek vélt erényekkel ezt tényleg kiérdemlik, akkor a romanti­ka talán ki is ment volna a divatból. De mert nagyon sok kis hadnagyból lesz diadal­mas hadvezér, az oktalan leányokat az élet sokszor iga­zolja, úgy, hogy családi per­patvarokban mindegyik fél az életből vett példák egész ja fel saját igazolására, ja fel saát igazolására. RUSZKI A budapesti Szikra nyom­dában 3 műszakban — ahogy itt mondjuk: 3 shiftben — dolgoznak, orosz tankönyve­ket készítenek az összes ma­gyar iskolák számára. Sok orosz tankönyvre van szük­ség, mert a szabadságharc napjaiban a diákok elégették orosz könyveiket. A 72 láb hosszú Vanguard nevű amerikai rakéta a indulás percében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents