A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-08 / 45. szám

Á JÓ PÁSZTOR 3-IK OLDAL £let a vasfüggöny mögött Magasabb bíróság — magasabb büntetés Amióta a magyarországi kommunista párt ki­mondta a szentenciát, hogy a vészbíróságok ítéletei nagyon enyhék, az egykori Kúria gyönyörű épületé­ben tanyázó Legfelsőbb Kommunista Bíróság egyre­­másra sulyosbbitja az eléje kerülő bűnügyekben a büntetéseket. Áthúzzák és megduplázzák a számo­kat, amelyek törtönéveket jelentenek, sokszor meg is sokszorozzák azokat. Például kitörlik a 4 évet és 12 évet írnak helyébe. Itt egy példa: Tóth Ferenc esztergályos Voilvár Sándor segéd­munkás társaságában november végén be akart ha­tolni Pesterzsébeten a Nagy György István utca 29. Számú villába, hogy elhurcolják Patkó Anna volt egészségügyi minisztert. A villát zárva találták, egyi­kük átugrott a kerítésen és belelőtt a zárba. T'óthék hiába keresték- a volt egésziségügyminisztert. Patkó Anna abban az időben betegen feküdt az egyik fő­városi szanatóriumban. Haragjukban vadul lövöl­dözni kezdtek, szerencsére lövésük senkit sem talált, igy a házbeliek megmenekültek. Egyszóval: végered­ményben semmi sem történt. A fővárosi bíróság Tóth Ferencet négyévi, Vol­­vár Sándort két és félévi börtönnel sújtotta. Enyhítő körülményként mérlegelte a vádlottak erősen italos állapotát. A legfelsőbb Bíróság az Ítéletet megsemmisítet­te és utasította a fővárosi bíróságot az ügy újbóli le­­tárgyalására. Az újabb tárgyaláson az, államügyész kiterjesztette a vádat: kérte, hogy szervezkedésben és szándékos emberölés kísérletében állapítsák meg a vádlottak bűnösségét. A bíróság ilyen értelemben döntött és Tóth Ferencet tizenkét évi, Volvárt hétévi börtönre ítélte. Ez a pálinkás história mégegyszer a Legfelsőbb Bíróság elé kerül és nincs kizárva, hogy a legfelsőbb bírák megnyalják a plaj'bászuk 'hegyét és a 12 és 7 évi börtönt még megtoldják vagy megduplázzák. Mert Magyarországon ma az a fő jogi elv, hogy rettegés­ben kell tartani a népet: Lássátok, feleim, egy kis alkoholos garázdálkodásért hosszú éveket lehet kap­ni! Napi 12 óra munkaidő Hiteles tudósítás a Kádár János-féle munkás­paradicsomból. BUDAPEST. — A Népakarat című lap, amely azelőtt Népszava volt és még korábban, a Rákosi­­előtti időkben, az igazi szakszervezetek lapja volt, azt jelenti, hogy a munkapiacon a helyzet újabban megjavult. Megjavult? . . . íme, ezt jelenti a Népakarat: A Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének el­nöksége legutóbbi ülésén a gépkocsivezetők munka­idő- és bérhelyzetéről tanácsokozott. Megállapítot­ták, hogy gépkocsivezetők munka- és életkörülmé­nyei az elmúlt néhány hónap alatt jelentősen javul­tak. A kormány az 1956. december 19-i rendeletében a gépkocsivezetők több éves panaszát orvosolta. Évi 100 millió forintot kapnak a munkaidő és a bérek rendezésére. Márciusban azonban módosítani kellett a rendeletet, mert a kapott előirányzatot túllépték. Az elnökség tapasztalatai szerint a gépkocsive­zetőknek március óta elegendő idejük jut szórako­zásra, szakmai továbbképzésre és arra, hogy több időt töltsenek családjuk körében. Bérük akkora, hogy általában elérik a jó szakmunkások átlagkere­setét és azt több esetben meg is haladják. 1956 má­sodik negyedévében például a MÁVAUT-nál egy gépkocsivezető havi 344 óra alatt 1589 forintot kere­sett, most 267 óra alatt 1973 forint a fizetése. Sok sok panaszt hallattak azonban a munkaidő körüli visszásságokról. Továbbra is mértéktelen túl­óráztatás folyik, különösen a belkereskedelmi válla­latoknál. Az építőipar pécsi bányájánál a gépjármű­vezetők közül sokan több mint 350 órát dolgoznak havonta. A belkereskedelemben is eltűrik, hogy a gépkocsivezetők havi 300 óránál többet üljenek a vo­lán mellett. Az ilyen esetek jelentős bérfeszültséget okoznak és alapját képezik a nagymérvű munkaerő­­vándorlásnak. A vita alapján az elnökség elhatározta, hogy fel­hívja a Szaktanács és a Munkaügyi Minisztérium fi­gyelmét a törvénytelen túlóráztatásokra. ^..........................................................................................<........Vffigg (ismeretek kincsestára] as ^ .............—— I, VAN ESZE AZ ÁLLATNAK A VARJÚ ÉS A VADÁSZ A rovarok után nézzük most a madarak világát, btt is begkapó jelenségeket észleltek a kutatók. A varjut és a csókát figyelték például és megállapí­tották, hogy ezek a rendkívül értelmes madarak pon­tosan felismerik, hogy az egyes emberek közül me­­yik a veszedelmes számukra. A földművelő közelé- 3en nyugodtan csipegetnek a szántás nyomán felszín­re kerülő izes kukacok után. Ha magános vándor tű­nik fel az utón, mintegy húsz lépésre megközelítik és onnét figyelik. De mihelyt meglátják a vadászt, puskával a vállán — anélkül, hogy lövést hallanának, — usgyi, repülnek tovább és károgással figyelmezte­tik társaikat a veszedelemre! Tehát felismerik a pus­kát formájáról és tudják, hogy ez számukra minő veszedelmet jelent! Ez már messze túlmegy az ösz­tön határán és határozott gondolkodást tételez fel. A HOLLÓ HITVESI HŰSÉGE Albert Anastasia, a hírhedt gangster, aki 65 embert ölt meg a Murder, Inc. ren-Uűlű+Ava allanfalainalr + Q lofT Flo'vnowvnvki liiirbplvü/lpflipn lfíítplf nevem A gazdaságot többféle mó­don lehet mérni, de általában kétféle módon mérik: vagyon vagy jövedelem után. De bármilyen értelemben mér­jük, a világ ■ leggazdagabb embere Saud Ihn Abdul al Aziz, Sauiíi Arábia királya. Jövedelme körülbelül évi 300 millió dollár. Vannak ter­mészetesen vállalatok, ame­lyeknek nagyobb évi jövedel­mük van, de azok részvény­­társaságok- Magánszemély ma nincs a világon, akinek jö­vedelme akár csak meg is kö­zelíthetné Saud királyét. A Ford, Rockefeller, Astor és a többi legendás családok tag­jai egyszerű “szegénylegé­nyek” hozzá képest. Miután ez a vagyon teszi lehetővé számára, hogy a világpoliti­kában oly jelentős szerepet játszón — sokkal nagyobbat, mint a primitiv sivatagi ki­rályság jelent — vagyonával érdemes e napokban foglal­kozni. AZ OLAJKIRÁLY Ha Saud gazdaságát nem jövedelem, hanem vagyon szempontjából vizsgáljuk, ak­kor azt még elképesztőbbnek kell tartanunk. Saud vagyona olajvagyon, a sivatagi Ihomok alatt fekszik. Ez egyike a vi­lág legnagyobb olaj lerakatá­­nak és potenciális értékét bil­liókkal, százbilliókkal kell mérni. Ha a világnak töíbb olajra lenne szüksége ebből a. sivatagból többet lehetne ki­bányászni és Saud jövedelme megnőne. Saud király mérhetetlen vagyonánaik jelentősége az, hogy abszolút uralkodó és nem alkotmányos király. Az olaj személyesen az övé és nem az országé. Jövedelmé­vel nem tartozik elszámolás­sal, sem alattvalóinak, sem kormányának vagy parla­mentjének. És bár a roppant jövedelem egy részét — de csak igen csekély részét — az ország fejlesztésére hasz­nálja, zömét még mindig sa­ját fényűző élvezeteire költi. Saud, aki egy nyomorúságo­sán szegény egykori törzs­­főnök fia, ma a régi keleti kényurak pompáját kelti életre. A KIRÁLY HÁZTARTÁSA Saud király háztartásának fényűzését csak a régi indiai maharadzsákéval lehet ösz­­szehasonlitani kezdjük az­zal, hogy a királyi háztartás­nak 10,000 tagja van, beleért­ve szegény rokonokat. A ki­rály palotáinak száma 27, de azért most is épülőben van egy 50 millió dolláros palotá­ja. Detroifban sohasem ren­del 20 autónál kevesebbet, és azok mind különleges előírá­sok szerint épülnek, televízió­val, bárral és mosdóval fel­szerelve. Darabjuk 25-30,000 dollárba kerül. Múlt évben, amikor Iránban tett látoga­tást, a királynőnek egy egy­millió dollár értékű gyé­mánt nyakláncot adott aján­dékba. Külföldi utazásain a király hotelportások és pincérek öröme. Száz dollár borravaló a legkisebb, amit ad, de az ezerdolláros borravaló sem ritka. Amerikai utján egy ma­rine őrmesternek, aki támo­gatta, miközben a repülőgép­ről lelépett, 500 dollárt adott. Kilencven feleségéhez is bő­kezű, nem ritkán olyan aján­dékokkal látva el őket, ame­lyekre egy amerikai iparmág­nás gondolni sem merne. MINT AZ ORSZÁG JÓTEVŐJE Mióta Saud 1951-ben trón­ra került, olaj jövedelme kö­zel 2 billió dollár lehetett. En­nek az összegnek talán tized­­részét használta fel népe sor­sának megjavítására. Néhány utat és öntözőmüvet épdte­­tett, valamint féltucat iskolát és kórházat. A lakosság azon­ban nem természetes köteles­séget lát ebben, hanem jóté­teményt. Saudi Arábiában a király “az ország jótevőjé­nek” címét viseli'. Az ország­ban megjelenő egyetlen új­ság mindig ezen a címen utal rá. A mesés vagyon fontos bel­politikai eszköz Saud kezé­ben: azzal édesgeti magához a rakoncátlan törzsfőnököket. Ha valamelyik törzs engedet­­lenkedik vagy lázadó hangu­latot mutat, a király egy Ca­dillac autót küld ajándékba a törzsfőnöknek, vagy esetleg apjától tanult módszerrel, fe­leségül veszi a törzsfőnök lá­nyát és így a törzs közvetlen személyi kapcsolatba kerül a királyi házzal. Saud vagyona nagyon fon­tos külpolitikai tényező is. Például egy időben ő pénzel­te a kairói rádiót, amely Nas­ser részére Algírtól kezdve Pakistanig csinál Amerika-el­­lenes propagandát a moha­medánok közt. Régente évi 20 millió dollárral támogatta a rádiót, de amerikai látoga­tása óta azt az engedményt tette, hogy hozzájárulását 5 millió dollárra csökkentette. Jordán az 'elmúlt években, mióta lemondott az angol tá­mogatásról az; arab egység kedvéért, többször csődbe ke­rült volna Saud támogatása nélkül. Amit kevesen tud­nak: Saud nagyobb összeggé támogatja Jordánt, mint az Egyesült Államok. Ő a gaz­dag rokon az arab államfők között. A világ leggazdagabb em­bere csakugyan jótevője le­hetne népének, ha roppant jövedelmét az ország fejlesz­tésére használná. Erre azon­ban semmi remény amíg Sau­di Arábia abszolút monarchia marad. SAUD ÉS AMERIKA A következő hónapokban sokat fogunk hallani Saudról. • Sajnos, bármennyi kívánni­valót hagy is hátra a demok­rácia szempontjából, Saud ma a Nyugat egyik fontos tá­masza, főleg azért, mert ér­deke fűződik a régi rend fenn tartásához. Az “uj rend” csak a kommunizmus rohamos ter­jedését jelentené és vele együtt Saud mesés vagyoná­nak elolvadását. Mindazonál­tal, ezekben a napokban, mi­kor a hangulat a Közelkele­­ten lobbanékony, Saudi több gesztust fog csinálni “az arab egység” kedvéért, amelyek Amerika-ellenesek lesznek. Saud azonban nagyon jól tudja, hogy melyik oldalon van a kenyere megvajazva. Tudja, hogy a nasserizmus térj édesével és királysága megdőltével csak egy szám­űzött kis kényur lenne ide­genben, aki bizonyára fény­űzően megélhetne felhalmo­zott vagyonából, de koránt­sem úgy, mint jelenleg. A kö­vér Farouk király példája ál­landóan a szeme előtt lebeg. A világ leggazdagabb em­bere tehát nem más, mint egy arab “playboy”, ahogy Ame-A bécsi egyetem zoológiái intézetében “hollóki­­sérleti állomást” rendezett be Lorentz doktor és Ma­­rinelli professzor, hogy a feketetollu madarak lel­két és értelmét vizsgálják. Megfigyelték, hogy a hol­lók szociális élete, társadalmi berendezkedése legjob­ban az emberekéhez hasonlít. Megállapították, hogy a holló intelligenciája a kutyáéval vetekszik. Megfi­gyelőképessége, emlékezőtehetsége bámulatos. Ér­­zelemvilága meglepően gazdag. Az embert a hang­járól felismerik és megértik a szavát, sőt szót is fo­gadnak, ha veszélyre hívja fel figyelmüket az ember. Marinelli professzor szerint: ha egy emberrel megbarátkoztak, úgy megszeretik, mintha az is hol­ló lenne! Hálásak, szelídek, barátságosak, hízelgők hozzá és felismerhetően csodálkoznak, hogy ember­barátjuk — nem tud repülni. A hollók házasélete egyenesen példás. Feltétlen hűség jellemzi. A házas­pár nem tűr meg maga mellett más hollót, a him a párosodási idő alatt, sőt még azon túl is együtt ma­rad a feleségével és sohasem fordul elő, hogy meg­csalná ! GÓLYA-CSALÁDI DRÁMA A házassági hűséget és az erkölcsi felelősséget még szigorúbban veszik a gólyák. A budapesti Állat­kertben történt, hogy kísérletként elvették egy gó­lyamama két tojását és hattyutojásókat csempésztek be helyettük a fészekbe. Mindez természetesen úgy folyt le, hogy a gólyaházaspár nem vette észre a cse­rét. Amikor a tojások kikeltek: a gólya-mama riad­tan bámult a két hattyúra és rémülten repült — szin­te menekült — a fészekből. De a férj utána iramo­dott, utolérte és úgy elverte, hogy belehalt szegény. Nyilvánvalóan azt tételezte fel életpárjáról, hogy hűtlenséget követette el ellene és ezért büntette. De amikor látta, hogy megölte: kétségbeesetten nézte hosszú ideig, aztán nagy busán ténfergett néhány napig — a megcsufolt fészket gondosan elkerülve — s végül bánatában megszakadt a szive . . . szárnyas vészbíróság Szinte hihetetlennek hangzik ez a “gólya-re­gény”, de természetbarátok, akik sokat járnak a szabadban, bizonyíthatják, hogy nem egyszer látnak hasonló esetet. László Zoltán számolt be arról a meg­rázó “vészbíróságról”, amelyet a hüvösvögyi Nagy­réten ültek a gólyák egy késő nyári hajnalon, ötven­hatvan gólyamadár tanácskozott a réten, izgatott kelepeléssel. Középen három öreg gólya állt: ezek le­hettek a választott bírák vagy talán egy volt a biró köztük, a másik az ügyész, a harmadik a védő. Ezek­től elkülönítve állt egy szárnyaszegett, szomorú gó­lya: nyilvánvalóan a vádlott. Most hirtelen elkele­­pelte magát a hármas tanács középső tagja, mire egyszerre néma csend lett. Megkezdődött a tárgyalás. Az egybegyűltek hangtalanul figyelték, amint a bíróság “beszélt”. Végül a vádlott is szólt valamit, kétségbeesetten, le­törtem De nem használt semmit. A bíróság látha­tóan kimondta az Ítéletet, amelyet a tárgyalás közön­sége kelepeléssel helyeselt. A vádlott most szökni próbált. Hirtelen a leve­gőbe emelkedett és délnek repült. De az egész gólya­társadalom nyomába kerekedett, hamarosan utolérte és ott a levegőben ütni-verni kezdte. Valóságos lin­­cselés folyt le. Végül véresen hullott le a szerencsét­len üldözött a földre. Ott aztán addig ütötték tovább, amig kiadta a lelkét. A környéken lakók mesélik, hogy már nem egy­szer láttak ilyen gólya-biráskodást. riká'ban neveznék. Sajnos azonban a világpolitikai hely­zet ma olyan, hogy ezzel az idejétmulta intézménnyel, az arab zsarnok királyságokkal csinyján kell bánnunk. A világ leggazdagabb embere Nem más, mint Saud király, aki senkinek sem iartozi] felelőséggel jövedelméről

Next

/
Thumbnails
Contents