A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-01 / 44. szám
ü-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; _________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5023 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATESEgy évre__________________$6.00 One Year_________________$6.0 fél évre __________________$3.50 Half Year_____.___________$3.5 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Offic of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. ARABOK ÉS MAGYAROK RARÁTaI Mindenütt a szabad világban mindenki tudja miért csinál olyan hangos és harcias arab-barát propagandát a szovjet. Azért, hogy szitsa a gyűlölködést, összecsapásokat provokáljon és a zavarosban halászhasson. A végcél: Amerika kiszorítása a Közel-Keletről, amelynek nemcsak olajban való gazdagsága, hanem világrészeket összekötő útvonalai is életbevágóan fontosak a szabad világnak. Oly fontos a szabad világnak a Közel-Kelet és oly életveszély lenne a Közel-Kelet szovjet uralom alatt, hogy Amerika és szövetségesei kénytelenek lennének az utolsó fegyverhez nyúlni, ha úgy látnák, hogy másképp, mint világháború árán, nem védelmezhetik meg érdekeiket, szabadságukat, létüket. Megdöbbenéssel tapasztalja nap-nap mellett az újságolvasó, hogy a Közel-Keleten, az arab országokban ezt nem látják, a veszélyt nem ismerik fel, a kommunizmus előretörésétől nem tartanak. Vakok talán? Nem látták, mi történt Magyarországon, ahol a baráti szovjet vérfürdőt rendezett? Ne higyje senki, hogy az arab országokban mindenki vak, mindenki vesztébe akar rohanni, minden nép a magyar nép novemberi tragédiája után áhítozik. A napokban Kairóban a katonai bíróság súlyos börtönre Ítélt egykori minisztereket és főtiszteket, akik Nasser diktátor kormányának megbuktatására törekedtek. Ezek a politikusok és tisztek tisztában vannak azzal, hogy Nasser a szovjetbarátságával magyar sorsot készít elő Egyiptomnak. Más arab országokban még a hatalmon levő királyok és kormányok is tudják, hogy mit jelent és mit ér a szovjet, barátsága. Most Irák arab országból jön a hir, hogy t kormány veszedelmes intrikával vádolja meg í moszkvai kényurakat, akik Szíria védelmezőikéül lépnek fel és háborúval fenyegetőznek. Mindezek jc jelek: arra vallanak, hogy a Közel-Keleten vannak sokan, nagyon ..'okán, akik szemellenző nélkül egyenesen belátnak a szovjet ármánykodás sötét alagutjába.. MEYNER, A Jó KORMÁNYZÓ New Jersey állam népe sok sovány év után négy évvel ezelőtt végre olyan kormányzót kapott Robert B. Meyner szentélyűben, aki se jobbra, se balra nem kacsintva eladó szavazatok felé, következetesen csakis a köz érdekében munkálkodik, mégpedig olyan jó eredménnyel, hogy republikánus ellenlábasai fejveszetten nagyágyú kortesekért folyamodtak Washingtonban. Kaptak is nagyágyúkat, köztíX: Nixon alelnököt, aki arról nevezetes, hogy demokrata jelölteket merészen fejbevág koholt vádakkal’. Be hiába, New Jersey népét nem lehet holmi homályos célzásokkal fércvezetni, az állam népe négy év alatt meggyőződött arról, hogy Meyner a népnek, mindenkinek kormányzója, nem, pedig önző érdekeltségek szekértolója, tágranyitott zsebek adópénzzel tömője. Meyner ellenzékének haragja éppen emiatt nem ismer határt. Sohasem fogják elfelejteni, még ke véisbbé megbocsátani, hogy Meyner kormányzói vétójával megsemmisítette az állami törvényhozásnak nem kevesebb, mint 36 törvényét, amelyeknek legtöbbje adópénzek elpocsékolását jelentette volna. Ijesztő példaképpen legyen elég itt egy a papírkosárba dclbott republikánus törvények közül: Megszavazták a volt helyettes főügyésznek életfogytiglani fél fizetést, ami az állaim népének 140,000 dollár adópénzébe került volna. A többi megvétózott törvények is hasonlóak voltak: nem a nép összességének, ha nem egyes önző csoportoknak juttattak volna —- nem morzsákat, hanem azonnal 57 millió dollárt és a jövőben 100 millió dollárt. Ilyen esztelen pazarlás és pártos gondoskodás ellen csak úgy védekezhet New Jersey népe, ha most újra megválasztja kormányzónak Robert B. Meynert, akinél jobb kormányzója az államnak még sohasem volt és jobbat a republikánus táborban hiába is keresnének. A JÓ PÁSZTOR Egyiptomi hadihajók Latakia (Szíria) kökötőjében KAPUVÁRI NÉPSZOKÁSOK A falu társadalmi életét a népszokás irányítja, amely a hagyományok szerint változóan alakul minden vidéken. Meghatározott “szabályai” vannak még az udvarlásnak is, sőt elsősorban annak. Még az udvarlás időpontjában is alkalmazkodni kell a szabályokhoz: csak háromszor egy héten, meghatározott napokon van a “legényjárás.” Sopron megyében az a szokás, hogy kedden, csütörtökön és vasárnap este, kilenc óra után indulhat csak a legény a lányhoz. Az előzetes ismerkedés a bálban történik. Bálba nem “gardedámmal” megy a lány, hanem a barátnőivel. Bemennek a kocsma tánctermébe és megállnak hosszú sorban a fal mellett, asztalhoz nem ülhetnek. Onnét a sorból választják táncosnőiket a legények, és a tánc végeztével még csak a sorba sem kisérik vissza, hanem otthagyják, ahol megálltak, amikor a zene elhallgatott. Néhány órai tánc után megjelenik a bálban a lány édesanyja, aki fonott kosárban a vacsorát hozza. Ezzel a hazulról hozott ennivalóval — hideg hússal, süteménynyel, kaláccsal — megkínálja aztán a leány azt a legényt, aki legtöbbet táncolt vele, legjobban szórakoztatta. Ez a kinálás már egy bizonyos fokig azt is jelenti, hogy a legény tetszik a lánynak, hogy szivesen venné az udvarlását. A második fejezet az, hogy a legközelebbi vasárnap délutáni litánia után sétálni megy a legény a lánnyal. A harmadik fejezet a — szerenád. Kedden este a legény elhivja magával barátait és négyen-öten-hatan odaállnak a lány ab’aka elé, ahol elkezdik énekelni: Jaj de magas ez a nyárfás, nem halik át a kurjantás . . . Majd sorra veszik azokat a nótákat, amelyeknek szövege tudtul adja a legénynek a lány iránti érdeálődését. Csütörtökön este, kilenc óra után aztán a legény egyedül jön az Uroak alá; A lány persze tudja, hogy jönni fog, még a szomszédok is tudják, hisz a keddi szerenád előre jelezte ezt. De a lány azért mégis levetkőzik és ágyba fekszik nyolc óra után, mert igy kivánja az illendőség. Elaludni természetesen nem tud A Jó Pásztor Verses Krónikája Mindszenfek... Halottak Napja Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ MIEINK, KIK KORÁN elmentetek messze, hogy a test a lelket az Égbe eressze, nyugodjatok békén anyaföld ölében, nem vagytok egyedül az örök sötétben. Veletek virrasztunk, lelkünk körülrepked > mint örökös emlék fényiünk fel tinektek. Hisz mikor a testtől elválik a lélek, megnyílik ajtaja fönt a fényes Égnek. Földi porhüvelyét a lélek elhagyja s lelkünk simogatón az Ég befogadja. Ti, kik megváltatok régen testetektől, reánk mosolyogtok a fényes Egekből. KEDVESEINK OTT FÖNN, nem hiába vártok: halottak szent napján emlékszünk rátok. Őszi hervadt repkény kúszik a romokra s őszi virágokat hintünk sírotokra. Virággal hintjük be a porladó testet, mert a sir örökre rátok emlékeztet. Méltó rá sírotok, hogy könnyünk öntözze, mert a sir a földet Éggel köti össze. Szivünkben is nyílnak az örök virágok, amig szeretettel emlékezünk rátok. Bármily messze a sir, nem hiába vártok: emlékezés szárnyán elérünk hozzátok. s izgatottan várja a bekö-! vetkezendőket a pelyhes dun-1 na alatt. Sötét már a kisahlak, amikor a legény megérkezik és bekiabál: — Adjon a Szentisten, tulipántos, rozmaringos, szegfüszeges jó estét! Semmi válasz. Az első köszöntést nem illik meghallani. Úgy való, hogy a legény egy kicsit erőlködjék. Megismétli hát háromszor-négyszer a szép színes köszöntést, mire odabentről felhangzik az adjonisten. A leány anyja köszön vissza. Erre a legény igy folytatja a mondókáját, a szabályok szerint: — Kedves jó keresztanyám, küldje ki a lányát! Az asszony, aki persze nem leer; sztanyja a legénynek, szabódva ellenkezik: — Nem küldöm, mert lefeküdt már! — Hát keltse fel, kedves jó keresztanyáim! — kéri a legény.-— Nem keltem, mert nagyon mélyen alszik! — mondja a mama, noha jól tudja, hogy a lánya már szivdobogva huzza a harisnyáját a dunna alatt. A legény meg folytatja a rábeszélést: — No, csak a lábujját fogja meg egy kicsit, kedves jó keresztanyám, menten felébred a Kati! Jó negyedórái vitatkozás után az asszony nagy sóhajtással beleegyezik: — No ió, hát megpróbálom felkelteni, valahogy tán lelket rázok bele, — mondja a fiúnak, aztán a lányához fordul és suttogva rászól: — Siess már te, mert még elmegy! Most aztán kiugrik a lány •az ágyból, magára kapja a ruháját és kiszalad a kiskapuba a legényhez, akinek első szava: szemrehányás, amiért úgy megváratták. De aztán az udvar sötétjében hamar megbékül. Éjjel tizenegy óráig tart az nvelgés az udvaron; aztán hazamegy a legény és csak a legközelebbi hivatalos udvarlási napon látja a lányt újra. Néha évekig is eltart egyegy udvarlás, de a házba be nem hívják a legényt soha, csak már vőlegény korában, vagyis három héttel az esküvő előtt, mert a megkérés után nyomban mennek a paphoz, bogy hirdesse ki az esküvőt. KEDVESEINK, EGYKOR utánatok megyünk s egy tisztább világban újra egyek leszünk. M kor lámpásai az égi azúrnak esténként ragyogón felettünk felgyulnak; csillagszemetekkel ti néztek le reánk, s akaratlanul is imára nyil a szánk. Apák, anyák, mátkák, testvér, apró gyermek: telekalakban majd egykor ránk ismernek. Levetkőzünk mindent, ami testi-földi s menybéli ruháját lelkünk is felölti. Szétágazott éltek, mik egy tőről voltak: Isten országában újra egybeforrnak! HALÁLOS SEGÍTSÉG EUDAPEST — Pilisszentkereszten erdőmérésnél dolgozó Pápay Domokos 55 éves mérnök megkérte az egyik munkást, hogy dobjon oda neki egy másfélméteres jelzőlécet. A szerencsétlenül dobott léc fémhegye nyakán találta el Pápay Domokost és átvágta a nyaki ütőeret. Mire a mentők megérkeztek, a mérnök elvérzett. Mi lesz a lehullott falevélből? Ősszel a sárguló lombok közt zizegve surran a szál. Letépi a faleveleket és elszórja utján, mint megunt játékszert. Ha ilyenkor bokáig jártunk a süppedő levelek avarjában, vájjon gondoltunk-e arra, hogy mi lesz a lehullott levelekkel? Sokan közülünk egyszerűen tudomásul veszik, hogy a földön heverő levél lassan elpusztul, végkép megsemmisül. A természettudományokkal foglalkozó azonban itt is életet talál. De ezt az életet már nem a falevél éli, hanem az alacsonyabbrendü növényi szervezetnek, gombáknak és [baktériumoknak egész légiója. Vegyünk fel csak úgy találomra a lehullott levelek tömegéből néhányat. Nézzük meg nagyítóval. Azt fogjuk tapasztalni, hogy majdnem mindegyikén parányi fekete pontok vannak .Ezek különféle tömlős gombák. Még akkor támadták meg a levelet, amikor az a fa koronáján zöldéit. Mindezek a gombák teljes fejlettségüket csak a levél elrothadása után érik el. Kétféle életmódot folytatnak. Kezdetben a zöld levélen élősködnek, majd később az elhalt levélből táplálkoznak. Életmódjukkal hozzájárulnak a levél szétbomlasztásához. Hogy munkájukat elvégezhessék, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a kellő nedvesség. A mi éghajlatunk igen kedvez a levélrothasztó gombáknak. Hiszen alig hullottak le a levelek a fák koronájáról, beköszöntenek az őszi esőzések, a ködös, borús napok. A nyirkos, átnedvesedett, egyre jobban összetapadó leveleket ilyenkor újabb gombák lepik el. Szintén parányiak, de már nem élősdiek, hanem olyanok, amelyek csak elhalt szerves anyagokból, rothadó levelekből táplálkoznak. Ezek többnyire feketés vagy zöldesbiarna és pelyhes vagy bársonyos bevonatok alakjában jelentkeznek. Gyakran találhatunk a pusztuló levelek halmazában kénsárga és fehéres penészszerű lepképet is. Továbbá magasabbrendü, kalapot viselő gombák kezdő alakjait is, amelyek sárgás vagy fehéres fonálkötegek alakjában jelentkeznek. Ha aztán lehull a hó, ennek súlya összenyomja a levéltömegeket. Vékony rétegek keletkeznek, ezeken a levelek különféle baktériumok, penészgombák hatására megpuhulnak és megfeketednek. A hótakaró védelme alatt az alsóbbrendű szervezetek élete tovább folyik, úgyhogy tavasszal a hó elolvadása után már alig találunk ép levelet. Egyes levelekből csak íz erek hálózata marad me^Majd minden levél anynyira megpuhult, hogy ujjunk közt könnyen szétmállik. Végül beköszöntenek a meleg tavaszi napok, ezek aztán a bomlást rohamosan siettetik. Most már a magassabbrendü gombák kalapos termőtestei is kinőnek a levéltömegből. Vannak olyan apróbb kalaposgombák, amelyek tömegesen jelennek meg egyegy bükk- vagy tölgylevélen. Mi lesz hát végülis a lehullott levelekből? Ezek széteséséből származó anyagok alkotják a televényföldet, amint latin szóval mondjuk, a humuszt. A jó fekete erdei földet. Ennek a levéltömegnek átalakításában a parányi élő szervezeteknek óriási száma vesz részt. Tapasztalhattuk, hogy az erdőkben tavasszal, sajátságos földszag van. Ez is a penészgombáktól és baktériumoktól származik. Az elmondottakból is megállapíthatjuk, hogy a természet csodálatos világában nincs megsemmisülés, csak örökös átalakulás. CSEH KÜLÖNVÉLEMÉNYEK Vladislav Fiikar, a csehszlovákiai írek könyvkiadó vállalatának igazgatója, neves költő, a magyar szabadságharcról úgy nyilatkozott, hogy annak fő okai a következők voltak: A kormány a nehézipar erőltetése miatt teljesen elhanyagolta a nép javára való munkálkodást. Ellentétben Csehszlovákiával, ahová a nagy szláv testvérnép, mint felszabadító jött be, Magyarországba a történelmi ellenség, az orosz, mint győző vonult ibe legyőzött országba és Sztálin 300 millió dollár hadisarcot vetett iki az állítólag felszabadított magyar népre. Óriási feltűnést keltett Csehszlovákiában az irók szövetségének az a bejelentése, hogy nemsokára uj kiadásban megjelennek Franz Kafka és Rainer Maria Rilke könyvei. Ezek az irck tudvalevőleg esküdt ellenségei voltak minden diktatúrának és szellemi rabságnak. KIKÖZÖSÍTETT R. K. PAPOK RÓMA — A Vatikán hivatalos lapja jelenti, hogy Beresztóczy Miklós és Horváth Richard katolikus papokat kiközösítették a római katolikus anyaszentegyházból, mert nem teljesítették a Szentszéknek azt az utasítását, hogy tartózkodnak kell aktiv politikai tevékenységtől a kommunista rezsimben. Hir szerint Badalik veszprémi püspököt házi őrizetben tartják. A Kádár kormány csak annyit mond, hogy a püspököt csak egyházi funkciójától fosztották meg.
