A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-05 / 27. szám

AtXK OLDAL A jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5023 * '■ ’ i) 3 ELŐFIZETÉSI DIJAK: £gy évre_________________$6.00 fél évre________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year _____________$6.00 Half Year — ........$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. NEM KELL OLCSÓ BÚZA! Bolond bezéd, mégis fel kell figyelni rá: Amerika és Brazília kormányai közt megálla­podás jött létre, amely szerint Amerika a gabona­feleslegekből 1,800,000 tonnát elad Brazíliának 140 millió dollárért, de úgy, hogy Brazília a vételárnak csak 15 százalékát tartozik sok év alatt letörleszteni, 85 százalékát a brazil kormány gazdasági fejleszté­si célokra használhat fel. Másszóval, a 140 millió dol­lár értékű gabonát Brazília 21 millió dollárért kapja. Jó vétel. Mégis, az ellenzék rettentő hévvel támadja ezért az olcsó vásárért Kubitschek köztársasági el­nököt, rámutatva arra, hogy India néhány év előti: ingyen kapott búzát Amerikától, tehát Brazíliának is teljesen ingyen kellett volna kapnia a búzát! A brazil ellenzék, amely mindenáron hibát akar találni az elnök személyében és politikájában, ezt kiabálja, holott tudja, hogy az amerikai kormány csak éhínség esetében ajándékozhat el feleslegeket, Brazíliában pedig nincsen éhínség. Bolond beszéd, de célja van, és ezért mégsem bolond beszéd. Meg kell gondolni, hogy Brazíliában a műveltség és a demokrácia még gyermekcipőben jár s ilyen országban a legbolondabb beszédnek, a legszemérmetlenebb népbolonditásnak is hatása le­het. SZÉKELYFÖLDÍ EZERMESTER CSODÁLATOS TALÁLMÁNYA Irta: SÓLYMOS REÁ A KOREAI HELYZET Egy cinikus megfigyelő, arra a kérdésre, hogy Koreában mi a helyzet, azt felelte, hogy “Koreában nincs helyzet.” Úgy értette, hogy a dolgok ott folyé­kony áll >otban vannak. Fegyverszünet van, de min­denki fegyverkezik. Hadvezetőségünk nemrég szál­lított oda ágyukat, repülőgépeket és tankokat, mi­után rájött, hogy a kommunisták módszeresen kiját­sszák az er.» vezmányt^ Altó á~~.. ^ ^ -Látva, hogy az airrerikaiak nem tréialWilv" a kommunistáknak van egy ellen javaslatuk. “Korea egyesítése — mondják — a koreai nép dolga.” Ennek folytán mindenki vonja ki csapatait abból a szeren­csétlen országból. Jó ja islat. Okos javaslat. Különösen a kommu­nisták npontjából. Vonják ki az összes külföldi csapatokat, de maradjon meg a szovjet és Kina ál­tal támogatott kommunista párt. Ez a párt azután, a maga cselszövéseivel, pártrendőrségével, magasra fejlesztett terrorjával, majd uralmába keríti egész Koreát. Választás? Természetesen. A választás ered­ménye majd 99.2 százalék lesz valamely “néppárt” javára, amely mögött a kommunisták lappanganak. Lásd például a választások eredményét múlt héten Kelet-Németországban. Kommunista kormányzat alatt a kommunisták mindig 99.2 százalék többséget kapnak. Sohasem 100 százalékot. Bizonyitani kell, hogy van 0.8 százalék, amely ellenük van. Számunkra mi sem lenne elfogadhatóbb, mint hogy a koreai nép döntsön saját sorsáról. De nem egy országban, ahol a kommunista párt — Kina tőszom­szédságában — domináns szerepet játszik a poli­tikai életben. Ez annyi lenne, mintha a bárány rá­bízná a farkasra a szavazást abban a kérdésben, hogy akar-e bárány húst enni. A SAKKOZÓGÉP Kempelen Farkas, a székely ezermester világ­híres találmánya, a sakkozó automata jut eszünkbe, amikor arról olvassunk, hegy a Massachusetts Ins­titute of Téchnolgy uj computere, melyet “gépágy­­velőnek” neveztek, sakkozni is tud, olyan remekül, hogy sakkbajnokokat vert meg több mérkőzésen. A modern sakkozógép nem aféle ördöngős bá­bu. A mechanikai agy velő megkapja az adatokat, az ellenfél lépését és fényjelekkel közli saját lépéseit. A gép tudása korlátolt. 400,000 “ismeret” és adat van elraktározva benne, ennek keretein belül adja vála­szait, döntéseit. A computer használhatósága matematikai isme­reteiben rejlik. A geofizikai év alkalmából csillagá­szok megfigyeléseiből eszközöl számításokat, másod­percek alatt. Ilyen kalkulációk elvégzéséhez, ha em­beri erővel történik, néha napok, hetek kellettek. Ma még csak korlátozott képességekkel rendel­keznek a gépagyvelők. De nincs messze az idő, ami­kor ezek az elektromos áram éltette szörnyetegek valóban “gondolkodni” tudnak majd. Ki tudja, ta­lán hidegségük, gépiességük ellenére is “emberib­bek” lesznek, mint azok, akik ma a vasfüggöny mö­gött népeik és a világ sorsát intézik. Csikszentmártonban egy kis asztalka fölé hajolva fa­­darabkákat illesztget egy­máshoz a Székelyföld egyik legismertebb ezermestere, delnei Botskor Domokos nyu­galmazott vasúti tisztviselő. Fur-faragó mester ő, ki egész lelkét beleteszi munkájába s talán azért oly tökéletes és megkapó minden darab, mely művészi keze alól kikerül. Főszerszáma egy éle sie fent székely bicska. Ezzel az egyetlen szerszámmal mü­­vésikedte ki azt a sok ked­ves ta:kaíbaika£|ág|át, amely őt műhelyében körülveszi. Van itt karácsonyi betlehem, számos faszobor, emberi és állati figurák, kis tulipános ^Lehozok. scjMsaga^ sz^éta­í vM'iioiv kék, pompás székely kapuk s ezek mind kemény, tölgyfá­ból vannak kifaragva a leg­hívebb pontossággal, mint a legősibb s legeredetibb szé­kely kapuk. Annyira művé­sziek, hogy nem hatnak já­tékszereknek. Amint jól körülnézünk, csodálkozva ismerjük fel a csikszentmártcni öreg temp­lom régi oltárának mását, minden figurájával együtt. Meglepetve szemléjük az er­délyi püspöknek, Márton Áronnak installál.' sa alkal­mával a szülőfaluja által adott emlékét: a püspök szü­lőfalujában lévő házacskájá­nak és belső telkének kicsi­nyített mását. Ezt a belsősé­get — vagyis az életet, ahogy a székelyek nevezik, a házuk körüli portát — Botskor Do­mokos maga faragta ki s olyannagy hatást gyakorolt pillantása, könnyekre fa­kadt. ífogyme, hiszen a mes­ter keze alatt megelevene­dett a szülőház muskátlis ab-A Jó Pásztor Verses Krónikája Fourth of July Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Száznyolcvanegy éves dicsőségünk fénye, egyben jelenünk és jövendőnk reménye. Fourth of July szabad életünk alapja: Boldog nemzet, amely fényét ettől kapja. Akik létre hozták: sok-sok nagy lángelme, Fourth of July: éltünk örökös értelme. Becsület, vitézség s jellem összefogtak, s szabadságot adtak a rab gyarmatoknak. Szabadok vagyunk most e hazában bárhol, s szabadságunk napja messzire világol. Honunk dicsősége minden rab nemzetnek, s nem csalódnak, akik bennünk reménykednek. Velünk ünnepel most Washington szelleme, s egész világ lelke együtt érez vele. Washington honában szabad még a lélek, s vágyódva tekintnek felé minden népek, Elődeink tette, karja legyen áldott: ők vívták ki nekünk a szent szabadságot. Védjük meg elszántan a szent örökséget, sohse tévesszen meg “uj világszemlélet”. Véres küzdelmeket sejt máris sok látnok: vesszen az áruló, pusztuljon az álnok. Népeknek szemetje, nemzetének alja: aki ezt a hazát rutul cserben hagyja. Ha üt a nagy óra, világriadóra, fel kell készülnünk a nagy véres valóra. Fourth of July szelleme hatja át majd lelkünk, s dicsőségre válik nagy véres küzdelmünk. Mit a múlt és jelen vállainkra rónak: díszére válik majd dicső lobogónknak. S hőseink vérétől, kik érte elvesznek, zászlónk csillagai fényesebbek lesznek. Messze világit majd szent lobogónk fénye: távoli rabnépek éltető reménye. Fourth of July van ma, fénycsóvák lobognak, örömére e nagy dicsőséges napnak. lakjaival, ahol Márton Áron mint gyermek először tekin­tett ki a világba. Eléje vará­­zsolódott az udvar a csűrrel a pajtával, a szénaboglyák­kal, a háziállatokkal, a ba­romfiakkal, a gyümölcsös és a virágos tornác, ahol az egy­szerű földmüvesszülők gyer­meke az ábécét silabizálta s talán már akkor megálmodta a főpásztori hivatásának nagy misszióját. Botékor Domokos műhelye nem egyszerű faragómester helyisége, hanem muzeum is egyben, ahol .a .legkü’-pnfé­­lőtb hangszerek ejtenek ámulatba, mert azt mind ő maga alkotta bűvös szerszá­mával, az egyetlen székely joicskavaMr'"' "elsősorban fel­­templomi orgona. Ez 352 síp­ból áll.. Öt változaton, azaz regiszteren szólalnak meg a sípok glóriái: a burdonon, a " principálon, az okarinán, a csöves fuvolán és az echón. | Szabályos pedálsor, billen­* tyüzött, lábbal és áttétellel hajtható fujtatószarkezet és tölcsértormáju sípok alkot­ják ezt az orgonát. Minden darabját Botskor Domokos faragta ki két évi kitartó tü­relemmel. Kiderül közben, hogy az orgona alkotója még a zene­­birodalcim terén is művész s szinte áhítattal ül hozzá, vé­gigfuttatja hosszú, mozgé­kony ujjait a billentyűkön s mi önkéntelenül is lehunyjuk szemünket s templomban képzeljük magunkat. Az or­gona szava édesen bug, meg­­inditóan lágyan muzsikál, mintha szeráfok kórusának éneke kisérné. Régen hallot­tunk ilyen szépszavu orgo­nát. Talán a nagy ezermes­ternek a poéta barátnak, Ká­­joni Jánosnak szelleme lebeg­te körül, aki a 17. század kö­zepén készített egy csodás­­’ szavú orgonát: sajátkezűkig faragta ki, hogy hosszú ideig a csiksomlyói templom zené­jét szolgálja. Botskor Domokos orgoná­jának nagy előnye, hogy egy ember játszhat rajta és a fuj­­tatót is segítség nélkül mű­ködtetheti. De mindnagyobb felfedezés ekr e bukkanunk itt. Faragott az ezermester két különböző tipusu xilo­font hatoktávcs billentyű­­rendszerű játszóasztallal. A falon prim-, alt-, kontra- és basszus tamiburák — tulipán­­testű formákba tökéletesítve ■— hirdetik Botékor Domokos i rendkívüli tehetségét. Botskor Domokos minden elképzelhető hangszeren mű­vésziesen játszik, Ide natura­lista módon s nem kó tálból, mert sohasem volt mestere, csak az istenáldotta őstehet­ség sugallatával csal ki tüne-AZ ÖRÖKKÉ ÉGŐ MÉCSEI A tudomány mai fejlettsége sok olyan rejtélyes tüneménynek hatolt a mélyére, amit eddig valóság­gal lehetetlenségnek képzeltünk. Ismeretes tény az, hogy az archeológusok az újabb kutatások alkalmával az ókori síroknak né­mely koporsóiban égő mécsesekre találtak. S igy te­hát ezeknek a jelenkorig kétségkívül századokon, sőt egyiknek-másiknak immár évezredeken keresztül kellett égnie. De különösen az teszi rejtélyessé és titokzatos­sá a tüneményt, hogy jelenleg még senkinek sem si­került ilyen bűvös és csodaszerü mécsesre szert ten­ni. Mert a titokzatos mécses a koporsó felnyitása után, már az első megérintésre, mintegy varázsütés­re — eddig ismeretlen oknál fogva történő robba­násszerű égési tünemények közt — megsemmisül. Ilyen körülmények közt természetesen nem tud­hatunk többet az örökké égő mécses titkairól. Mivel a régieknek is volt már tudomásuk az örökké ’égő mécses létezéséről, nem lesz érdektelen, ha a középkorból fennmaradt müvek nyomán elmon­dunk egyet-mást a csodaszerü mécses titkairól. A 16. században legelsőbben Rhodiginus vagy eredeti nevén Riuhieri Lajos (1450—1520) milánói professzor hívta fel a tudósok figyelmét a rejtélyes tüneményre. De csak jóval később a 17. században foglalkoz­tak ismét újra a tudósok a mécses problémájával. így a 17. század egyik neves orvosa, Licetus Fortunius, (1577—1656) “Az ókori mécsesekről” cí­mű, 1653-ban megjelent müvében ezt irta: “A régieknek koporsóiban voltak olyan égő lám­pások, amelygk soha el nem aludtak . . .” Ezt bizo­nyitani igyekszik Cicero leányának, Tulliának meg­talált állítólagos sírjával. Ugyanis Rómában III. Pál pápa idejében a hi­res “Via Appia” országút mentén egy sírra akadtak s a koporsón a következő sírfelirat volt: “Leányom Tullia.” “A koporsóban — Írja Licetus — egy nőnek a teste feküdt, ez azonban már az első érintésre por­rá hullott szét, amikor a test a külső levegővel érint­kezett; egy égő lámpás is volt a test mellett, de ez is azonnal elaludt, midőn a koporsót felnyitották.” Más példákat is ir le Licetus. Majd müvének vé­gén magyarázatképen megjegyzi, “hogy ezekben a mécsesekben bizonyosan elu thatatlan olajnak kell lenni.” Később, szintén a 17. században, részletesen ési ffögtóWft’z-o'Lt problémával Fer-Vari Oktáv (1607—1682) a j majd á^niiiaroT l egyetem tanára “A siri mé sekről” cimü müvé­ben. Ferrari a probléma megoldását igen egyszerűen és természetesen magyarázza. Szerinte a rejtélyes tünemény nem egyéb, mirt a foszfor égése. Ugyanis a foszfor a sötétben vilá­git, a külső levegővel érintkezve pedig meggyullad s egy darabig égve, úgy tűnt fel a régieknek ez, mint­ha kezdettől fogva, talán évszázadok óta égett volna. S igy ez volna tehát az örökké égő mécses rej­télyes problémájának a titka. menyes hangokat és dallamo­kat a zongorából, hegedűből,, csellóból, oboából, balalajká­­ból és nagybőgőből. De még a nehéz réztrombitát, vagyis a szárnykürtöt is mesterien kezeli. Botskor Domokos végtele­nül szerény ember, s alig le­het belőle egy-egy szót kicsi­karni. Képzelőtehetsége fog­lalkoztatja őt s egy más vi­lágba emeli. Egykedvűsége azonban egyszerre feloldó­dik, szeme lázasan csillog, ha találmányára, az uj hangzser­­re tereljük a szót. Különös valami eiz az uj hangszer, amelyet tremofónnak nevez el alkotója. Még soha nem láttunk ilyent is ilyen csodá­sán szép rezgő hangokat sem hallottunk még. Botskor Domokos más meglepetést is tartogat bű­vös tarsolyában s kiderül al­­kotózsenij'ének ujalbb oldala is. Itt látjuk a csikszentimár­­toni egyszerű falusi portán a szerény mester limloimja között a rég kifaragott ősré­gi tipusu hajtórudakkal fel­szerelt angol gőzgépnek ki­csinyített mását, melynek minden részecskéje fából van kifaragva s hűen van le­másolva az egy gombnyomás­ra működésbe hozható gőz­óra, gőzesapek, vizállásmuta­­tó. A tüzszekrényben ventilá­torral és villannyal hűen van utánozva a tűz s a mozgás­ban is hűen adja vissza az eredeti nagy modellt. Kerek egy hónapig 'dolgo­zott rajta a mester s aztán bekövetkezett Erdély elvesz­tése, teltek az évek, a székely művész csak álmodott, furt­­faragott és erősitgette hitét, mintmegannyi székely test­vére, akik rendületlenül hit­tek és dolgoztak keményen, acélosan, mert tudták, szé­kely szivük minden fanatiz­musával érezték, hogy eljön ■még egy jobb kor. DRÁGUL A POSTA Julius 1-én megdrágult! mindennek tetejébe, a posta is. Drágábbak lettek a köven kező postai szolgálatok: i Special Delivery: 30 cent(az! eddigi 20 cent helyett), kéti fonttól 10 fontig 45 cent, tiz' fonton felül 60 cent. J Special Handling: Két foA tig 25 cent ( a monstani ■ cent helyett). Kát fonttólTM fontig 25 cent, tiz fonton lül 50 cent. Money Order: 5 dollárig il cent, 10 dollárig 20 cent, lfl dollárig 30 cent. ■ Registered (ajánlott) lev« 10 dollár értékelésig 50 ceiB 100 dollárig 75 cent, 200 d« lázig 1 dollár, tovább 200-doS láronkint 25 centtel több, 800' 1000 dollár értéknlé 2 dollár. Emelkedtek a biztosítási di­jak is, úgyszintén az üzleti vá­laszlevél és a címváltozás-be­jelentés dijaiba. Az amerikai hadsereg olyan készülékkel rendelkezik, amely fényképeket a fe: vétel után, rádióhullámok segítségével, 5 perc alatt tud több mérföldes távolsá| ba továbbítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents