A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-08 / 19. (10.) szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY ■szemeszt. ^ég és kiadóhivatal — Publication Office (736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: t SUBSCRIPTION RATES: Ügy évre__________________$6.00 | One Year_________________$6.00 Fél évre __________________$3.50 I Half Year_________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. BÜNTETLEN BŰNÖSÖK Amikor egy kongresszusi bizottság vizsgálni kezdte unió raketirek visszaéléseit és beidézték tanúnak Victor Riesel újságírót, az alvilági alakok felbéreltek egy gazfickót ,hogy savat öntsön a raketireket üldöző újságíró szemébe. A gazfickó 1000 dollárért elvégezte a rábízott merényletet, Riesel elvesztette szemevilágát. A gazembereket több évi börtönbüntetésre ítélték. De nem minden hasonló gaztett talál ilyen megtorlásra. Két példa: A háború után sok ausztriai vasúti kocsi került el Magyarországba és az osztrákok azokat visszakövetelték. Vita támadt a Magyarországon levő osztrák Kocsik számáról. A két kormány megállapodott abban, hogy a svájci Genfben összeülnek és tisztázzák a dolgot. Az osztrák kormány Dr. Kätscher miniszteri tanácsost bízta meg képviseletével. , Egy este 6 órakor Dr. Kätscher az adatokat tartalmazó aktatáskával a hóna alatt távozott hivatalából. Alig lépett ki az utcára, orosz katonák betuszkolták egy autóba s azóta nyoma veszett. Az osztrák kormány kérdezősködéseire és panaszaira az orosz katonai parancsnokság — és később Sztálin — azt felelte, hogy nincsen tudomásuk ilyen esetről. Évekkel utóbb Dr. Kätscher orosz börtörJben meghalt. Ennek az emberrablásnak és végső soron gyilkosságnak értelmi szerzői Moszkva urai voltak. Hogy Dr. Kätscher Genfben ne tudja igazolni Ausztria igényeit, eltették láb alól. Most egy másik hasonló eset tartja izgalomban Svédországot és az egész világot. A világháború végeidé Budapesten’ Raoul Wallenberg svéd diplomata vette védelmébe a zsidókat a náci és nyilas üldözéssel szemben. Az ő birtokában voltak az adatok, a bizonyítékok a zsidóktól elrabolt vagyonokról. Egy napon Wallenberg eltűnt és a szovjet ura' “semmitsem tudtak” a sorsáról. Most — száz meg száz svéd tiltakozásra és követelésre — a szovjet kormány bevallotta, hogy Wallenberget Budapesten a katonaság által elhurcoltatták és ő már évekkel ezelőtt meghalt egy moszkva:'/ börtönben. Ez az elhurcolás és végső soron gyilkosság azért történt, mert az orosz kormánynak a háború után az volt a szándéka, hogy ami zsidó vagyont a német nácik elraboltak, azt német tulajdonnak minősítik és mint ilyent maguknak megtartanak. Minthogy Wallenberg kezében bizonyítékok voltak arra nézve, hogy azok a vagyonok nem német, hanem zsidó vagyonok voltak, a szovjet kormány felbérelte a budapesti orosz katonákat, hogy rabolják el Wallenberget. Az orosz emberrablók és gyilkosok felbérlői még nem jutottak arra a sorsra, amely New Yorkban utolérte a Riesel elleni merénylet felbujtóit. VISSZA KÍNÁBÓL Samuel David Hawkins, 24 éves amerikai veterán, aki annak idején, a koreai háború után, kijelentette, hogy nem tér haza Amerikába, de a vörösökkel marad, most a kínai kommunistáknak fordított hátat. A köpönyegforgató amerikai fiú, akit kommunista jelszavakkal kábítottak el annak idején, azt mondja, hogy amikor a magyarországi forradalomról és a szabadságharcnak orosz által történt legázolásáról értesült, megundorodott a kommunizmustól. — Hazugság, ámítás volt minden — mondotta keserűen a kiábrándult veterán. Én az életemet akartam áldozni egy eszméért, amely a világ népeit kívánja egyesíteni, hogy mindenki egyenlően szabad legyen. De most, hogy gyakorlatban láttam, mi a kommunizmus, kinyílt a szemem. Tévedni emberi dolog. Mi sem könnyebb, mint félrevezetni egy tapasztalatlan, fiatal fiút, aki 21 éves korában került kínai fogságba. Oklahoma Cityből indult el Hawkins és azt hitte, soha többé nem látja vissza szülőhazáját. De most inkább vállalta azt, hogy. szembenéz a hadbírósággal, családjával, barátaival, akik árulónak tartották, semhogy továbbra is a kommunistákkal tartson. Jó orvosság volt neki ez a pár esztendő, amit mint “gyakorló kommunista” töltött Pekingben. Nem Arab közmondások A floridai Marathon Shores kikötőjében 50 fiatal cethal érkezett, hiába kergették vissza őket a nyílt tengerre, folyton visszatértek az öbölbe. a nőkről és a házasságról Az arab embernek a nőről és a házasságról alkotott fogalmai a mi nézeteinktől merőben különböznek, de talán éppen ezért fölötte érdekes az arab ember érzésvilágának a megismerése, amely leginkább a közmondásban tükröző dik vissza. Az egész sereg közmondás a nő s a szerelem örök témáival foglalkozik és legnagyobb részük a nők ellen irányul. íme néhány közszájon forgó közmondás: “Három dologban nem szabad bízni: a szerencsében, az asszonyokban és a lovakban.” “Az asszony olyasvalami, aminek említésére szégyenpir borítja el az ember arcát.” A házasságról tett kijelentések sem kevésbbé keserűek, íme egynéhány; “A házasság első korszaka édes, mint a méz, a második korszaka olyan, mint a fűszerezett vaj, harmadik szakában ellenben olyan, mint a szurok.” “Aki életét meg akarja nehezíteni, annak csak egy szamarat meg egy kecskét kell venni, aki nem akarja házában a nyugalmat és a csendet, annak csak egy pár feleséget meg egy pár kutyát kell odavinnie.” Mindamellett szükségesnek tartja a házasságot az arab, amiről a következő közmondás tesz tanúságot: “Jobb egy öreg asszonyt elvenni, mint agglegénynek maradni.” Ha azonban már öreg aszszonyt kell elvenni, “jobb az öreg unokanővért elvenni, mint egy idegen nőt.” Az unokanővérrel való. házasság a régi araboknál különösen kívánatosnak látszott és sokhelyütt még ma is szokában van. Az egyik közmondás erre vonatkozólag ezt tartja: “Négy ostobaságot lehet elkövetni: az unokanővért egy idegennek engedni, pénz nélkül vásárra indulni, segítőtárs nélkül harcba menni és az oroszlánt barlangjában felkeresni. Vedd el az unokanővéredet, ha ver is téged} azért még nem nyel el.” Ha azonban unokanővér nincs kéznél, úgy legalább tisztességes származásra kell tekinteni a feleség megválasztásánál, még ha akkora lenne is az ilyen előkelő sfáiTha-' zásu nő ára, hogy a férjnek még az ágyát is el kellene adnia. Ezért mondja a közmondás: “Végy el egy tisztességes családból származó leányt és aludjál szalmazsákon.” A hitves megválasztásánál különben mindig az anyát kell nézni: “Válaszd a leányt az anya szerint.” “Végy el egy bolondot, ha okos anyának a leánya, de ne vedd el a bolondot, ha okos is”. Az egyes fajokra nézve a következő közmondás ad tanácsot : “Aki szép nőt akar, az válasszon georgiait, aki ravaszt akar, az vegyen el zsidó lányt, aki nyugalomra vágyik, az kereszténnyel kössön frigyet, büszkeség és fantázia jellemzi a török nőt, az arab nőt pedig nemes és előkelő gondolkozás” A szépség általában igen fontos az araboknál, amit a következő mondások bizonyítanak : “A szép nő szerencse, a csúnya szerencsétlenség.” “Három dolog hoz reád gyászt: a teher a vállon, a mezítlábj árás és a csúnya feleség.” Mivel azonban a szépség sokszor bajt okoz, azért egy másik közmondás ezt tartja: “Inkább egy rut feleség, aki békén hagy, mint egy gazellaszépségű, aki romlást okoz.” A házasság gyakran a legjobb barátságot is megrontja: “Semmi sem bontja meg olyan gyorsan a barátságot, mint a pénz és az asszonyok.” Azonban a férj mégse üsse a feleségét, mert: “Csak a korhely ember veri a feleségét.” HALLOTTA MÁR? . . . . . . hogy New Mexico állam körülbelül olyan kiterjedésű, mint Olaszország. . . . hegy egy modern csatahajó tervrajzai egymagukban 35 tonna súlyúak. ártana Amerika többi kommunistáit is Pekingbe, vagy Moszkvába küldeni néhány évre. Aki más kárán nem okul, a sajátján feltétlenül tanulni fog . . . ÁTMENETI ÁLLAST A National Farm Bureau felhívta figyelmünket arra, hogy a jelenlegi élelmiszer többlet termelés nennyire ingatag alapokon nyugszik és mennyire fönnyen változhat meg a jövőben. Ennek folytán, 'milyen veszélyes jelenség az, hogy a farmer lakosság létszáma az országban egyre csökken. Ez az ország 5—6 százalékkal több élelmiszert termel, mint amennyit el tud fogyasztani. Mondanunk sem !kell, hogy egyetlen rossz termés év több ív alatt felhalmozott felesleget eltüntethet. De ami ennél is fontosabb, az ország lakossága minden évben 2.5 millió lélekkel gyarapszik és a jövőben még többel fog. Például a húsfogyasztásnak 1975-re 36 százalékkal kell növekednie, és a többi élelmiszernek körülbelül hasonló arányban. Csakhogy 1975-re a farmer lakosság létszáma 20 százalékkal kevesebb lesz, mint ma, mert egyre több farmer kénytelen más foglalkozás után nézni. És vannak mezőgazdasági munkák, amelyeket nem lehet géppel fokozni, legalább is nem jelentős mértékben. Az állattenyésztésben például kevés szerepe van a gépnek. A gyümölcs termelésben szintén. Még mindig nem találtak ki gépet, amely képes gyüjmölcsöt szedni vagy állatot gondozni. Ez a jelentés megérdemli a kormány figyelmét, mert a mai irányzat mellett hovatovább odajuthatunk, hogy a farmfelesleg eltűnik — és vele együtt tűnik el a f armer is. AZ ISKOLÁK VÁLSÁGA Eisenhower elnök sürgette, hogy mindennél előbb foglalkozzék a kongresszus az amerikai iskolák válságával. Több nyilvános iskolát kell építeni több tanítót kell kiképezni. A szövetségi kormány hajlandó százmilliókat adni erre a célra. Kétmillióval több gyermek iratkozott az iskolákba ezidén és legalább százezer tanítóval több kellene, hogy kellőképen foglalkozhassanak velük. A tanintézetek, tantermek túlzsúfoltak. 40—50 gyerekkel kell egy tanítónak foglalkoznia. A világ minden más nemzete súlyt helyez a nevelésre, nálunknál sokkal szegényebb országok öszszehasonlithatatlanul sokkal többet nyújtanak arányaikhoz mérten, mint a világ leggazdagabb országa, Amerika. A kellő nevelés elhanyagolása most, amikor a szovjet minden téren úgy terjeszkedik, kétszeresen veszedelmes., Ha arab országoknak százmilliókat tudunk adni baráti gesztusként, akkor saját gyermekeinket sem hanyagolhatjuk el. Nem nézhetjük tétlenül, hogy egy uj nemzedék nőjjön fel elemi ismeretekkel rendelkezve csupán ma, amikor a tudás az élet minden fázisában elengedhetetlen kelléke a boldogulásnak. Forradalom és ellenforradalom Világtörténelemi két kötetben s Irta: KARINTHY FRIGYES Első kötet Dr. Ugyanaz kezével a villamoskocsi feljárójának fogantyújába, lábával abba a táblába kapaszkodva, melyen a “Megtelt” felírás jelzi, hogy még legfeljebb csak huszonötén szállhatnak fel, homlokát nekifeszitve a peron állásai előtt heverő összenyomott hullák ezreinek. Micsoda beszéd az, hogy már nincs hely? De mennyire van hely, csak tessék egy kicsit összébb szorulni ! Disznóság, hogy az embert nem hagyják felszállni — nekem éppen annyi jogom van felszállni, mint maguknak, akik már fent vannak. Nagyon sajnálom, hogy ráléptem a kezére az urnák, háború van! Ha nem megy másképpen, majd erőszakkal szerezzük meg magunknak a jogainkat — ha a vezetőség eltűri, hogy egyik ember felszállhasson, a másik meg nem — hát akkor majd csinálunk mi rendet! Mit gondol, nekem nincs éppen olyan sürgős dolgom, mint magának? Hogy maga még az előbbi állomáson szállt fel? Bánom is én! Éppen eleget utazott akkor! Lárifári! Szálljon le! Nekem dumálhat az ur — itt nem arról van szó, hogy ki áll ott régebben vagy nem régebben, nem tudni, kinek a korrupt protekciója révén — hanem arról, hogy kinek van tehetsége meg ereje hozzá, hogy ott álljon! Félre az utamból! Le a kocsivezetővel! Le a hájasokkal! Éljen a forradalom! Utánam! . . . (Egy ellenállhatatlan rohammal felnyomakszik a peronra. A kocsi megindul.) Második kötet Dr. Ugyanaz a következő állomáson, kiállva a peron lépcsője elé, szavait a feltolakodó tömeghez intézi: De uraim . . . Uraim! ... Az Istenért, hát nem látják, hogy már nincsen hely? . . . Hiszen leszakad a peron — hát ne tolakodjanak, impt az oktalan állat! — Uraim! — az emberi méltóság! Hiszen emberek vagyunk! Az oktalan állat se száll fel a villamosra, ha már nincs hely! — Uraim, az Istenért — tartsuk be a rendet, hiszen másképp összeomlik minden, amit a bölcs kormányzat a jövő fejlődés érdekében megalkotott! Türelem, uraim, türelem — tessék várni a következő kocsira — a türelmes és szakszerű, rendszeresen elvégzett várakozás bizonyára megtenni gyümölcsét — egy szebb jövőt — persze, csak a törvényes kereteken belül. Gondoljunk, uraim, a müveit Nyugatra! Az alkotmányos nemzet nevében felszólítom az urakat, oszoljanak szét békésen és várják meg a következő villamost! ••>!« j *#' mwm Éljen a kalauz ur, éljen szeretett kocsi vezetőnk, ki bölcs belátással vezeti kocsinkat a nehéz napokban — éljen a kormány! GYERMEKEK Mielőtt megnősültem, hat elméletem volt arról, hogy miképpen kell gyermekeket felnevelni. Most van hat gyermekem és nincsen egyetlenegy elméletem sem. Lord Rochester * Ha tudni akarod, hogyan ízlik a cseresznye, kéij1- dezz meg egy gyermeket. Goethe * ! Majdnem minden igazság, amit ebben az életben hallani lehet, gyermekek szájából jön. Oliver Wandell Holmes *■ -| Adj egy kis szeretetet a gyermekeknek és egy nagy szeretetet kapsz érte vissza. John Ruskin * A legkomolyabb, legnehezebb feladat a gyermeknevelés. Montaigne Várd meg, amíg gyermeked okos lesz; idő előtt nem teheted okossá. Samuel Johnson * A legnagyobb áldás, amit a Gondviseléstől kaptunk, a gyermek. Cicero * A gyermek, aki megégette az ujját, kerüli a tüzet — másnapig. Mark Twain * A legrosszabb gyermekek mindig a szomszéd gyermekei. Német közmondás
