A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-08 / 19. (10.) szám

2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY ■szemeszt. ^ég és kiadóhivatal — Publication Office (736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: t SUBSCRIPTION RATES: Ügy évre__________________$6.00 | One Year_________________$6.00 Fél évre __________________$3.50 I Half Year_________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. BÜNTETLEN BŰNÖSÖK Amikor egy kongresszusi bizottság vizsgálni kezdte unió raketirek visszaéléseit és beidézték tanú­nak Victor Riesel újságírót, az alvilági alakok fel­béreltek egy gazfickót ,hogy savat öntsön a rake­­tireket üldöző újságíró szemébe. A gazfickó 1000 dol­lárért elvégezte a rábízott merényletet, Riesel el­vesztette szemevilágát. A gazembereket több évi bör­tönbüntetésre ítélték. De nem minden hasonló gaztett talál ilyen meg­torlásra. Két példa: A háború után sok ausztriai vasúti kocsi került el Magyarországba és az osztrákok azokat visszakö­vetelték. Vita támadt a Magyarországon levő osztrák Kocsik számáról. A két kormány megállapodott ab­ban, hogy a svájci Genfben összeülnek és tisztázzák a dolgot. Az osztrák kormány Dr. Kätscher minisz­teri tanácsost bízta meg képviseletével. , Egy este 6 órakor Dr. Kätscher az adatokat tar­talmazó aktatáskával a hóna alatt távozott hivata­lából. Alig lépett ki az utcára, orosz katonák betusz­kolták egy autóba s azóta nyoma veszett. Az osztrák kormány kérdezősködéseire és panaszaira az orosz katonai parancsnokság — és később Sztálin — azt felelte, hogy nincsen tudomásuk ilyen esetről. Évekkel utóbb Dr. Kätscher orosz börtörJben meghalt. Ennek az emberrablásnak és végső soron gyil­kosságnak értelmi szerzői Moszkva urai voltak. Hogy Dr. Kätscher Genfben ne tudja igazolni Ausztria igényeit, eltették láb alól. Most egy másik hasonló eset tartja izgalomban Svédországot és az egész világot. A világháború vé­geidé Budapesten’ Raoul Wallenberg svéd diploma­ta vette védelmébe a zsidókat a náci és nyilas üldö­zéssel szemben. Az ő birtokában voltak az adatok, a bizonyítékok a zsidóktól elrabolt vagyonokról. Egy napon Wallenberg eltűnt és a szovjet ura' “semmitsem tudtak” a sorsáról. Most — száz meg száz svéd tiltakozásra és kö­vetelésre — a szovjet kormány bevallotta, hogy Wal­lenberget Budapesten a katonaság által elhurcoltat­­ták és ő már évekkel ezelőtt meghalt egy moszkva:'/ börtönben. Ez az elhurcolás és végső soron gyilkosság azért történt, mert az orosz kormánynak a háború után az volt a szándéka, hogy ami zsidó vagyont a német nácik elraboltak, azt német tulajdonnak minősítik és mint ilyent maguknak megtartanak. Minthogy Wallenberg kezében bizonyítékok voltak arra nézve, hogy azok a vagyonok nem német, hanem zsidó va­gyonok voltak, a szovjet kormány felbérelte a bu­dapesti orosz katonákat, hogy rabolják el Wallenber­get. Az orosz emberrablók és gyilkosok felbérlői még nem jutottak arra a sorsra, amely New Yorkban utolérte a Riesel elleni merénylet felbujtóit. VISSZA KÍNÁBÓL Samuel David Hawkins, 24 éves amerikai vete­rán, aki annak idején, a koreai háború után, kijelen­tette, hogy nem tér haza Amerikába, de a vörösök­kel marad, most a kínai kommunistáknak fordított hátat. A köpönyegforgató amerikai fiú, akit kom­munista jelszavakkal kábítottak el annak idején, azt mondja, hogy amikor a magyarországi forradalom­ról és a szabadságharcnak orosz által történt legá­­zolásáról értesült, megundorodott a kommunizmus­tól. — Hazugság, ámítás volt minden — mondotta keserűen a kiábrándult veterán. Én az életemet akar­tam áldozni egy eszméért, amely a világ népeit kí­vánja egyesíteni, hogy mindenki egyenlően szabad le­gyen. De most, hogy gyakorlatban láttam, mi a kom­munizmus, kinyílt a szemem. Tévedni emberi dolog. Mi sem könnyebb, mint félrevezetni egy tapasztalatlan, fiatal fiút, aki 21 éves korában került kínai fogságba. Oklahoma Ci­­tyből indult el Hawkins és azt hitte, soha többé nem látja vissza szülőhazáját. De most inkább vállalta azt, hogy. szembenéz a hadbírósággal, családjával, bará­taival, akik árulónak tartották, semhogy továbbra is a kommunistákkal tartson. Jó orvosság volt neki ez a pár esztendő, amit mint “gyakorló kommunista” töltött Pekingben. Nem Arab közmondások A floridai Marathon Shores kikötőjében 50 fiatal cethal érkezett, hiába kerget­ték vissza őket a nyílt tengerre, folyton visszatértek az öbölbe. a nőkről és a házasságról Az arab embernek a nőről és a házasságról alkotott fogal­mai a mi nézeteinktől merőben különböznek, de talán éppen ezért fölötte érdekes az arab ember érzésvilágának a meg­ismerése, amely leginkább a közmondásban tükröző dik vissza. Az egész sereg köz­mondás a nő s a szerelem örök témáival foglalkozik és leg­nagyobb részük a nők ellen irányul. íme néhány közszá­jon forgó közmondás: “Három dologban nem sza­bad bízni: a szerencsében, az asszonyokban és a lovakban.” “Az asszony olyasvalami, aminek említésére szégyenpir borítja el az ember arcát.” A házasságról tett kijelen­tések sem kevésbbé keserűek, íme egynéhány; “A házasság első korszaka édes, mint a méz, a második korszaka olyan, mint a fűsze­rezett vaj, harmadik szakában ellenben olyan, mint a szurok.” “Aki életét meg akarja ne­hezíteni, annak csak egy sza­marat meg egy kecskét kell venni, aki nem akarja házá­ban a nyugalmat és a csendet, annak csak egy pár feleséget meg egy pár kutyát kell oda­vinnie.” Mindamellett szükségesnek tartja a házasságot az arab, amiről a következő közmondás tesz tanúságot: “Jobb egy öreg asszonyt el­venni, mint agglegénynek ma­radni.” Ha azonban már öreg asz­­szonyt kell elvenni, “jobb az öreg unokanővért elvenni, mint egy idegen nőt.” Az uno­kanővérrel való. házasság a ré­gi araboknál különösen kívá­natosnak látszott és sokhe­lyütt még ma is szokában van. Az egyik közmondás erre vo­natkozólag ezt tartja: “Négy ostobaságot lehet el­követni: az unokanővért egy idegennek engedni, pénz nél­kül vásárra indulni, segítőtárs nélkül harcba menni és az oroszlánt barlangjában felke­resni. Vedd el az unokanővére­det, ha ver is téged} azért még nem nyel el.” Ha azonban unokanővér nincs kéznél, úgy legalább tisztességes származásra kell tekinteni a feleség megválasz­tásánál, még ha akkora len­ne is az ilyen előkelő sfáiTha-' zásu nő ára, hogy a férjnek még az ágyát is el kellene ad­nia. Ezért mondja a közmon­dás: “Végy el egy tisztességes családból származó leányt és aludjál szalmazsákon.” A hitves megválasztásánál különben mindig az anyát kell nézni: “Válaszd a leányt az anya szerint.” “Végy el egy bolondot, ha okos anyának a leánya, de ne vedd el a bolondot, ha okos is”. Az egyes fajokra nézve a következő közmondás ad ta­nácsot : “Aki szép nőt akar, az vá­lasszon georgiait, aki ravaszt akar, az vegyen el zsidó lányt, aki nyugalomra vágyik, az kereszténnyel kössön frigyet, büszkeség és fantázia jellemzi a török nőt, az arab nőt pedig nemes és előkelő gondolkozás” A szépség általában igen fontos az araboknál, amit a következő mondások bizonyí­tanak : “A szép nő szerencse, a csú­nya szerencsétlenség.” “Három dolog hoz reád gyászt: a teher a vállon, a mezítlábj árás és a csúnya fe­leség.” Mivel azonban a szépség sokszor bajt okoz, azért egy másik közmondás ezt tartja: “Inkább egy rut feleség, aki békén hagy, mint egy gazella­­szépségű, aki romlást okoz.” A házasság gyakran a leg­jobb barátságot is megrontja: “Semmi sem bontja meg olyan gyorsan a barátságot, mint a pénz és az asszonyok.” Azonban a férj mégse üsse a feleségét, mert: “Csak a korhely ember veri a feleségét.” HALLOTTA MÁR? . . . . . . hogy New Mexico ál­lam körülbelül olyan kiterje­désű, mint Olaszország. . . . hegy egy modern csa­tahajó tervrajzai egymaguk­­ban 35 tonna súlyúak. ártana Amerika többi kommunistáit is Pekingbe, vagy Moszkvába küldeni néhány évre. Aki más ká­rán nem okul, a sajátján feltétlenül tanulni fog . . . ÁTMENETI ÁLLAST A National Farm Bureau felhívta figyelmünket arra, hogy a jelenlegi élelmiszer többlet termelés nennyire ingatag alapokon nyugszik és mennyire fönnyen változhat meg a jövőben. Ennek folytán, 'milyen veszélyes jelenség az, hogy a farmer lakos­ság létszáma az országban egyre csökken. Ez az ország 5—6 százalékkal több élelmiszert termel, mint amennyit el tud fogyasztani. Monda­nunk sem !kell, hogy egyetlen rossz termés év több ív alatt felhalmozott felesleget eltüntethet. De ami ennél is fontosabb, az ország lakossága minden év­ben 2.5 millió lélekkel gyarapszik és a jövőben még többel fog. Például a húsfogyasztásnak 1975-re 36 százalékkal kell növekednie, és a többi élelmiszernek körülbelül hasonló arányban. Csakhogy 1975-re a farmer lakosság létszáma 20 százalékkal kevesebb lesz, mint ma, mert egyre több farmer kénytelen más foglalkozás után nézni. És vannak mezőgazdasági munkák, amelyeket nem lehet géppel fokozni, legalább is nem jelentős mér­tékben. Az állattenyésztésben például kevés szerepe van a gépnek. A gyümölcs termelésben szintén. Még mindig nem találtak ki gépet, amely képes gyüj­­mölcsöt szedni vagy állatot gondozni. Ez a jelentés megérdemli a kormány figyelmét, mert a mai irány­zat mellett hovatovább odajuthatunk, hogy a farm­­felesleg eltűnik — és vele együtt tűnik el a f armer is. AZ ISKOLÁK VÁLSÁGA Eisenhower elnök sürgette, hogy mindennél előbb foglalkozzék a kongresszus az amerikai isko­lák válságával. Több nyilvános iskolát kell építeni több tanítót kell kiképezni. A szövetségi kormány hajlandó százmilliókat adni erre a célra. Kétmillió­val több gyermek iratkozott az iskolákba ezidén és legalább százezer tanítóval több kellene, hogy kellő­képen foglalkozhassanak velük. A tanintézetek, tan­termek túlzsúfoltak. 40—50 gyerekkel kell egy ta­nítónak foglalkoznia. A világ minden más nemzete súlyt helyez a ne­velésre, nálunknál sokkal szegényebb országok ösz­­szehasonlithatatlanul sokkal többet nyújtanak ará­nyaikhoz mérten, mint a világ leggazdagabb orszá­ga, Amerika. A kellő nevelés elhanyagolása most, amikor a szovjet minden téren úgy terjeszkedik, két­szeresen veszedelmes., Ha arab országoknak százmil­liókat tudunk adni baráti gesztusként, akkor saját gyermekeinket sem hanyagolhatjuk el. Nem nézhet­jük tétlenül, hogy egy uj nemzedék nőjjön fel elemi ismeretekkel rendelkezve csupán ma, amikor a tudás az élet minden fázisában elengedhetetlen kelléke a boldogulásnak. Forradalom és ellenforradalom Világtörténelemi két kötetben s Irta: KARINTHY FRIGYES Első kötet Dr. Ugyanaz kezével a villamoskocsi feljárójá­nak fogantyújába, lábával abba a táblába kapaszkod­va, melyen a “Megtelt” felírás jelzi, hogy még leg­feljebb csak huszonötén szállhatnak fel, homlokát nekifeszitve a peron állásai előtt heverő összenyo­mott hullák ezreinek. Micsoda beszéd az, hogy már nincs hely? De mennyire van hely, csak tessék egy kicsit összébb szo­rulni ! Disznóság, hogy az embert nem hagyják felszáll­ni — nekem éppen annyi jogom van felszállni, mint maguknak, akik már fent vannak. Nagyon sajnálom, hogy ráléptem a kezére az urnák, háború van! Ha nem megy másképpen, majd erőszakkal szerezzük meg magunknak a jogainkat — ha a vezetőség eltűri, hogy egyik ember felszáll­hasson, a másik meg nem — hát akkor majd csiná­lunk mi rendet! Mit gondol, nekem nincs éppen olyan sürgős dol­gom, mint magának? Hogy maga még az előbbi állomáson szállt fel? Bánom is én! Éppen eleget utazott akkor! Lárifári! Szálljon le! Nekem dumálhat az ur — itt nem arról van szó, hogy ki áll ott régebben vagy nem régebben, nem tudni, kinek a korrupt protekciója révén — hanem arról, hogy kinek van tehetsége meg ereje hozzá, hogy ott álljon! Félre az utamból! Le a kocsivezetővel! Le a há­jasokkal! Éljen a forradalom! Utánam! . . . (Egy el­lenállhatatlan rohammal felnyomakszik a peronra. A kocsi megindul.) Második kötet Dr. Ugyanaz a következő állomáson, kiállva a peron lépcsője elé, szavait a feltolakodó tömeghez intézi: De uraim . . . Uraim! ... Az Istenért, hát nem látják, hogy már nincsen hely? . . . Hiszen leszakad a peron — hát ne tolakodjanak, impt az oktalan ál­lat! — Uraim! — az emberi méltóság! Hiszen em­berek vagyunk! Az oktalan állat se száll fel a villa­mosra, ha már nincs hely! — Uraim, az Istenért — tartsuk be a rendet, hiszen másképp összeomlik minden, amit a bölcs kor­mányzat a jövő fejlődés érdekében megalkotott! Tü­relem, uraim, türelem — tessék várni a következő kocsira — a türelmes és szakszerű, rendszeresen el­végzett várakozás bizonyára megtenni gyümölcsét — egy szebb jövőt — persze, csak a törvényes kereteken belül. Gondoljunk, uraim, a müveit Nyugatra! Az al­kotmányos nemzet nevében felszólítom az urakat, oszoljanak szét békésen és várják meg a következő villamost! ••>!« j *#' mwm Éljen a kalauz ur, éljen szeretett kocsi vezetőnk, ki bölcs belátással vezeti kocsinkat a nehéz napok­ban — éljen a kormány! GYERMEKEK Mielőtt megnősültem, hat elméletem volt arról, hogy miképpen kell gyermekeket felnevelni. Most van hat gyermekem és nincsen egyetlenegy elméle­tem sem. Lord Rochester * Ha tudni akarod, hogyan ízlik a cseresznye, kéij1- dezz meg egy gyermeket. Goethe * ! Majdnem minden igazság, amit ebben az életben hallani lehet, gyermekek szájából jön. Oliver Wandell Holmes *■ -| Adj egy kis szeretetet a gyermekeknek és egy nagy szeretetet kapsz érte vissza. John Ruskin * A legkomolyabb, legnehezebb feladat a gyermek­­nevelés. Montaigne Várd meg, amíg gyermeked okos lesz; idő előtt nem teheted okossá. Samuel Johnson * A legnagyobb áldás, amit a Gondviseléstől kap­tunk, a gyermek. Cicero * A gyermek, aki megégette az ujját, kerüli a tü­zet — másnapig. Mark Twain * A legrosszabb gyermekek mindig a szomszéd gyermekei. Német közmondás

Next

/
Thumbnails
Contents