A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-22 / 8. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; ________Founder; B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published e^ Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszt« oég és kiadóhivatal — Publication Office 1730 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: £gy évre_________________$6.00 One Year________________$6.00 Fél évre --------------------------$3.50 Half Year________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. * 1 2 SZINT VALLOTT A DIKTÁTOR Miután Eisenhower és Bulganin kikergették egyiptomi területről Anglia, Franciaország és Izráel csapatait, csak két fontos részletkérdés várt megoldásra : 1. A gázai földsávot, amely nem egyiptomi, hanem palesztinai terület volt, Izráel nem hajlandó kiüríteni addig, amig nem kap garanciát arra, hogy Nasser egyiptomi diktátor azt nem fogja ismét gyilkos bandák Izráel elleni támadásaira felhasználni. 2. A Szinai félsziget déli csücskénél lévő kis szigeteket az izraeliek nem hajlandók addig kiüríteni, amig nem kapnak garanciát arra, hogy onnan egyiptomi tüzérség nem fog, mint a múltban éveken át, Izráel felé tartó hajókra tüzelni, vagyis nem fogja blokád alatt tartani az izráeli kikötőhöz vezető Aqaba öbölt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete mindkét izráeli követelést jogosnak ismerte el. Minthogy azonban a világszervezetben az arab kommunista országok nagy számban vannak képviselve és ez okból lehetetlen volt ilyen értelmű határozatot hozni a tagnemzetek kétharmad többségének szavazataival, fél megoldást kíséreltek meg: Hoztak egy határozatot, hogy Izráel köteles kiüríteni a gázai sávot és a déli szigeteket, és hoztak egy második határozatot, hogy, ha Izráel csapatai kivonulnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete oda fog hatni, hogy Egyiptom a két garanciát megadja. Az első határozatot az arab és kommunista országok lelkesedéssel megszavazták, a második határozat szavazatra bocsátásánál azonban — nem éltek szavazati jogukkal. Ezzel elárulták rossz szándékaikat: azt, hogy ha az izráeliek feladják a gázai sávot |§s a szigeteket, ők a második határozatra, — amelyet nem szavaztak meg — fittyet hánynak. Ezen a ravaszságon persze átláttak az izráeliek és ragaszkodtak ahhoz, hogy első a garancia és második a kiürítés! De nemcsak az izráeliek láttak át az aralb álnokságon, hanem az egész világ, és ennek folytán még az arabok oldalán álló Dulles külügyminiszter is kénytelen volt Izráel igazát elismerni. Uj javaslatot tett, mely szerint az Egyesült Nemzetek garantálják az izráeli követelések teljesítését. Heteken át folyt ez a diplomáciai hercehurca és Nasser egyiptomi diktátor az egész idő alatt hallgatott. Gyanús volt ez a hallgatás, rossz szándékot sejttetett. De most, amikor Dulles a közvetítő javaslatot tette, megszólalt Nasser ő nem tűri a gázai sáv ellenőrzését az Egyesült Nemzetek által és nem hajlandó garantálni, hogy nem fogja újra blokád alatt rar tani az izráeli hajózást! Tehát szint vallott Nasser. Alig várja az izraeliek távozását, hogy újra megkezdhesse gyilkos bandák küldését és a hajózás blokádját. Miután hadserege csúfos vereséget szenvedett a Szinai félszigeten, bosszút liheg, uj háborúra készül Izráel ellen, miután a szovjet pótolta a tankokat, ágyukat és repülőgépeket, amelyek a szinai hadjárat során elpusztultak. És áhhoz, hogy háborút kezdhessen Izráel ellen, az Egyesült Nemzeteik segítségét kérte és várta. De hiába kéri és várja. Gáza és a kis szigetek kérdése holtpontra jutott s az izráeliek nem tágítanak álláspontjukból, vitathatatlan igazukra támaszkodva. Az ő diplomáciai helyzetük megdönthetetlen, mert az Egyesült Nemzetek Szervezetét sohasem lehet arra felhasználni, hogy segítsen egy háborút megindítani. Még nincsen elfelejtve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét a béke megóvására alapították. A TOKAJI FÖLD Az oroszországi négyes ikrek hat hónaposak lettek. DERŰS HISTÓRIÁK A RÉGI MAGYAR ÉLETBŐL Hatvanhét gyerek Egy népszámláló biztos monidita el a magyar humor jellemzésére. Beállít e,gy öreg földmives házába és felveszi a szükséges adatokat. -— Aztán hány gyermeke van? — kérdi az öregtől. — Hatvanbárom vót, tekintetes uram. A biztos haragosan formed az öregre: — Kikérem magamnak az efélét! Ne tréfáljon! Mondja meg becsülettel, mennyi a család! — Hatvanhét vót uram. Ez az igazság. Csak nagynehezen derült ki a tényállás. — Hat van, hét vót, mer egy meghót — mondta a végén helyesen tagolva a szókat az öreg. A vaskorona A vaskorona-rend harmadosztályú érmével tüntette ki a király egyik nagyiparost. A -családban már hetekkel előbb a bekövetkezendő nagy eseményről álmoloztak. A házikisasszony, egy lipótvárosi körökben bőven megforduló hölgy, mindenütt a papa kitüntetéséről beszélt. Az ügy azonban sckáig késett. — Fiam — kiáltja — jön a A Jó Pásztor Verses Krónikája MUSZKA FOGOLY LÁGER Irta: SZEGED^ÁSZllÉ^ MERRE^P^OLTGA ZÍÍ& most is halódnak még rab-fogoly magyarok. Igaz, tiz fogolyból egy ha áll még lábon, a többin ott lebeg rég az örök álom. Ki nem ürült még a sok láger egészen s uj magyar folyokból most uj tábor lészen. Összefogtak ÁVO-k és a muszkakopók, vérszomjas pribékek, magyar emberlopók. Éjnek leple alatt jártak lopakodva s ezreket zsúfoltak be a vaggonokba. Bakacsin sötétbe tűnnek a vonatok; sorsuk éjjelébe rab-fogoly magyarok. cLMOS MESSZESÉGBEN, muszka-táborokban sok-sok magyar szive elszorulva dobban. A szent szabaságért folyt előbb a vérük és harcuk dijáért ez lett most a bérük. Könnyezve sóhajtnak: “Jobb lesz talán nyáron” s üzenetet küldnek fagyos szellő szárnyon: “Fagyos fekhelyünkön álmok szállnak reánk: látjuk-e még egykor vérző szülőhazánk? Szent magyar hazánkért ontottuk vérünket s most muszka-lágerben töltjük életünket. Fagyos sóhaj szárnyán tudunk csak üzenni: haza fogunk-e még valaha is menni?” “VISSZAVÁRTOK-E MÉG, véreink, epedve? Tudjuk: nem vagyunk még végkép elfeledve. Hisz minket is csak a vágy és remény éltet, mikor lelkünk titkon véletek beszélget. Halljátok-e szavunk az éjféli órán, mikor hozzátok ér lelkünk rádióján? Elérnek-e haza titkos, szent imáink s meghallják-e otthon szegény kis árváink? Érzik-e ha kezünk kis kezük megfogja s tudják-e hogy apjuk a muszkának foglya? Rombolnak-e tovább még a muszkavészek? Áll-e vagy elpusztult a családi fészek?” MI A BÁTORSÁG? Tetszik nekünk, ahogy a hadsereg kézikönyve meghatározza a bátorság: “A félelem leküzdése.” A meghatározás helyes és pontos. Vannak emberek, alkik nem félnek, — de ezek nem szükségszerűen bátrak, legfeljebb félelemnélküliek. A bátorsághoz szükséges a veszély tudata, felismerése és értékelése. Nyilvánvaló, hogy ha nincs veszélyérzetünk és nem félünk, nem tekinthetjük magunkat bátornak. Például egy kis gyermek nem fog megijedni egy oroszlántól, ámbár egy egértől megijedhet. Bizonyos, hogy intelligencia vagy képzelőerő szerepet játszik a bátorságban. Aki jobban el tudja képzelni egy helyzet következményeit, az jobban fél. Maga a félelem a lélekbúvárok szerint egészséges lelki tünet és szükséges is: felhívja figyelmünket a veszélyre. Az igazság az, hogy félelem nélkül az ember állandó veszélyben lenne. A bátorság kritériuma épen az, hogy félelmünk dacára is megtesszük azt, ami kötelességünk. Azt hisszük, az egész kérdést legjobban még mindig az első világháborúból származó magyar adoma fejezi ki. A lövészárokban az öreg népfelkelő kapkodja a fejét, amint a golyók süvítenek körülötte. Kapitánya gúnyosan szól hozzá: “Mi az öreg, talán félsz?” Mire az öreg népfelkelő igy válaszol: “Ha kapitány ur úgy félne mint én, már régen elszaladt volna.” vaskcrcna! . . . Holnap benn lesz már a hivatalos lapban. A kisasszony boldog és iz: gatott. — Igazán papa, — mondja — jó lesz még ma beküldeni a kabinetirodába a fej mértékedet! , Előrelátás A váci fegyház egyik tisztviselője kissé megszorult anyagilag. _ A tisztviselők ilyenkor mit csinálnak? Kölcsönt vesznek fel valami szövetkezetnél. A mi emberünk is bejött Pestre és két kezesének aláirásával ellátott váltóját benyújtotta egy pénzintézethez. Az igazgatósági gyűlésen annak a rendje és módja szerint szavazás alá került a f egy intézeti tiszt váltója is. A vezérigazgató referálta az ügyet, ajánlva, hogy a kölcsönt szavazzák meg. eszedékkőtől szavakkal fejezte be: — Adjuk meg, uraim, a kölcsönt, nem lehet tudni, hogy mikor szorulunk ezeknek az uraknak jóindulatára. A kölcsönt egyhangúlag megszavazták. A hamiskártyás A kávéházban alsózik két körmönfont ügynök. Kibicük is van; még pedig az egyik ügynök cégtársa, aki azonban nem a társának kibicel, hanem az ellenfélnek. Kiosztják a kártyát és a cégtárs kvintet kap a kezébe. Kijátszik és igy szól: — Kvint . . . Nem mer kontrázni. De ebben a pillanatban érzi, hogy a lábát nyomogatják. Hamar ki'bclki: — ... és kontra. — Szext és rekontra! — hallatszik diadalmasan a másik oldalról feléje; persze el is veszti a játékot. A kibic túloldalról szerény hangon megszólal: — Hát hogy kontrázhattad meg, amikor egy szexied hiányzik? Társa pirosán a dühtől oirdit felé: — Te állat! Miért nyomtad meg a lábam? A másik játékos hangosan felkacag és igy szól: — Ne szidja őt. Én nyomtam meg a maga lábát . . . Mert én ismerem magukat! Dr. Hombár Mihály védőbeszéde — Védencem, Szegfű András azzal vádoltatik, hogy egy elsőrangú virágkereskedésből nagyobb mennyiségű virágot ellopott. Be van azonban bizonyítva, hogy vádlott szenvedélyesen szereti a virágot.- Már pedig a költő szavai szerint: “aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.” Ennek alapján kérem védencem felmentését. A 16-ik században csodamódra elterjedt Magyarországon a köszvény. Halomszámra idézhetők a levelek, melyek mindegyike a podagráról panaszkodik, mely, ha egyszer befészkelte magát, váltig bujkál gyarló testünkben, hol itt, hol amott has JHBftÉgg-A baj hetjük, hogy valamikor sokkal több' b lom reá. Túl a Durain a Fertő mocsarai menH re terjedtek, a Csallóköz ágasbogas medre, a tB-V Rábca, Répce, Sió, lejebb a Mura, Dráva és mnH megannyi kisebb-nagyobb, tunya folyású patak, a tavaszi olvadás, őszi esőzés után összefüggő mo-^ csarak, vadvizek sokaságát hagyta maga után, mig. . az Alföldön a szeszélyesen kanyargó Tisza csavargóit kedve szerint, az ecsedi láp és világa terült el napi járóföldön. Éhez járult a hajdaniak életmódja, a mezőgazdaság, a katonáskodás, mindkettő bőséges alkalba a “csontig fázásnak”, a sokat megpanaszolt podagrának. Radetius István egri psüpök, mellesleg a pozsonyi kamara tanácsosa, nem szántott-vetett ugyan, —elvégezték ezt helyette a tiszttartói, robotos jobbágyai — a törökkel se verekedett, mégis utolérte a baj, még pedig a pozsony kamara jól fűtött helyiségében, tollpercegetés közben. Erre vall Paczóthy Jánosnak Kassáról 1573 február 23-án Írott levele, mely az Országos Levéltár kincses bányájából került elő. írója erősen mentegetődzik, hogy “tokaji földet” nem tud szerezni, bármennyire is ráirt a tokaji tiszttartóra. Ami csekélyke volt nála házi használatra, készségesen küldi egy fadobozban. Ezután kidicséri az áldott tokaji földet, mely a testi nyavalyák minden fajtája ellen használ, és az a különös ereje is megvan, hogy a podagrát csodálatos módon enyhíti. Élő példa reá a felesége, aki, ha elfogja a fájdalom, ezt a földet porrá törve, erős ecetben felforralva, amúgy forrón gyolcsba kenve teszi megkínzott testrészére, mire a fájdalom lecsillapul, mert az orvosság a betegség tüzességét, erejét kiszívja. Ebből a földből különösen az a hathatós, mely a nyelvhez értetve, ahoz hozzátapad. Annak bizonyítására pedig, hogy csakugyan becsületesen utána járt a gyógyszernek, leveléhez csatolja a tokaji tiszttartó sorait, aki értesíti, hogy: “Kért vala kegyelmed engem, hogy valami tokaji földet szereznék kegyelmednek és felküldeném, azért bizony nagy szorgalmatossággal voltam érte, de semmiképen nem tehettem szerit, mert az kőbányába -nem mielfietnek, ugyan barátuknmíl isAíerestem, sehol szerit nem tehettem. Tokaj. 1573. február 22.”' így hát Tokaj vidéke nemcsak szivet derítő szüretéről, tűznél tüzesebb, csóknál édesebb hétputtonyos máslásáról volt régente világszerte híres, de Istenáldotta földje, melyből a királyok itala kapta zamatját, a betegágyon sinylődőknek is megszerezte az enyhülést. Ami ellen ma a fürdő meg iszap szolgál, azt hajdanában a tokaji föld mesterséges iszapja gyógyította. Éltek is vele századokon át, mert a jó öreg Korabinsky földrajzi munkájában felemlíti, hogy Fischer orvosdoktor 1732-ben irt a tokaji földről egy nagytudományu értekezést. FALUSI NÉP mm ISMER TRÉFÁT Egy aradi román professzor, aki behatóan foglalkozik a népköltészettel és a népfantázia egyéb megnyilvánulásaival, mesélte el a következő esetet: . — Szászsebesi diák koromban egyik szünidőt’ egy kis román községben töltöttem az unokabátyámmal. Egy napon, már,ősz felé járt az idő, elhatároztuk, hogy megtréfáljuk a községbelieket. Mikor besötétült, egy égő gyertyát helyeztünk el a falu két felét összekötő hid alatt. Nem csináltunk semmi mást,, és mégis rendkívüli hatást értünk el. Azon a napon több esküvő volt a faluban s román népszokás szerint a násznép a menyasszonyt át szokta kísérni az uj férj házába. A hid a kiszáradt patak felett a falu közepén volt és igy a lakodalmas meneteknek a hídon kellett volna áthaladniok. De azon éjszaka egyetlen ember se mert áthaladni a hídon, sőt messze elkerülték. Másnap pedig csodadolgokat meséltek. Az egyik paraszt látta, hogy kékes fényben ragyogva a hid alatt gubbaszkodott az ördög. A másik érezte a kénszagot, a harmadik látta, amint az ördög fehér palástban a hídról a patak medrébe vetette magát a többen hallottak földöntúli zajt. MIT ADOTT, MIT KAPOTT SZAUD? Szaud arab király üres kézzel jött, mindössze borravalókat osztogatott, és teli marokkal távozott Amerikából. Adott: engedélyt arra, hogy Amerika tovább is fenntarthassa légi bázisát az ő országában. Kapott: Ígéretet, hogy pár száz millió dollár gazdasági és katonai segítséget kap Amerikától. % Kérdés: Mi célra kellenek neki amerikai tankok, ágyuk és repülőgépek? És mit fog csinálni a sok gazdasági segítséggel? Talán jót, talán roszszat. Amerika kockázatot vállalt, amikor Szaudnak segítséget adott. Mert Szaud király ugyan nyugat-barátnak vallja magát, de ugyanakkor Nassert nagy arab vezérnek tekinti. Amerika közelkeleti politikáját — az úgynevezett Eisenhower doktrínát — támogatja, de ugyanakkor támogatja a Nasser csoportot (Egyiptom, Szíria, Jordán), amely orosz-barát. Cöupa ellentmondás és kockázat, , ( A Jó PÁSZTOR ___
