A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-22 / 8. szám
A JÓ PÄSZTOR 3-IK OLDAL í ( KOMMUNISTA BÜNVALLOMÁS A budapesti lapokban olvasgatva, mindenekelőtt 'szembeötlik egy ellentmondás: Egyrészt újra meg újra túlontúl, hangsúlyozott őszinteséggel bevallják, hogy a múltban rengeteg hiba történt, másrészt az éveikig felgyülemlett elégedetlenség kitörését, a szabadságharcot, fasiszta, horthista ellenforradalmárok lázadásának igyekszenek feltüntetni. És feltűnik a magyarországi újságok olvasóinak még az is, hogy a sztálinista, rákosista időből sértetlenül átmentették az állítólag uj rezsimbe a szokásos nagyhangú frázisokat. Tévedéseiket és tévelygéseiket bevallják mellüket verve és a következő pillanatban már megint mindentudóknak és csalhatatlanoknak mutatják magukat. A régi közmondás uj változata: Kommunistából nem lesz igazmondó ember. Vádirat és védőbeszéd. Tipikus példája ennek a kétvágányú okoskodásnak laz a beszámoló, amelyet Gáspár Sándor, az úgynevezett Szabad Szakszervezetek Szövetségének országos tanácsa főtitkára tett a tanács legutóbbi ülésén. Azzal kezdte, hogy “népünk” elseperte a régi uralmat és mindent a dolgozó népnek adott: a földet, a gyárakat és minden hatalmat. (Rákosi is ezt mondta.) Amit az első időszakban (a Rákosi rezsim alatt) elértek a kommunisták, az a marxizmus megdönthetetlen igazságát bizonyítja. Mi volt hát a hiba? Átadjuk a szót a “szakszervezeti” főtitkárnak: Évről évre rosszabb f A sikerekben gazdag időszak után kezdtünk hozzá az első' ötéves tervnez, amely a termelőerők nagyarányú fejlesztését és az életszínvonal jelentős emelését tűzte célul. Az 195lHben jóváhagyott módosított ötéves terv azonban nem vette figyelembe népgazdaságunk t eh elbíró képességét, hazánk gazdasági, földrajzi és történelmi adottságait. Bár a terv igen jelentős életszinvonal-növekedést is előirányzott, már a végrehajtás első évében megtorpant az életszínvonal addigi egyenletes emelkedése, sőt az 1951—53-as időszakban a reálbér évről évre csökkent. Éhbérek ' • * ' * ... * # 1954-től némi javulásról beszélhetünk. Egyes foglalkozási ágakban növekedett a reálkereset, több lakás épült és javult, bár korántsem kielégítő mértékben, az egészségügyi és kulturális ellátottság is. A 'dolgozók többségének életszinvonala azonban nem alakult kielégítően. Különösen alacsony volt a1 sokgyermekes családok és a nyugdíjból élők jövedelme. A népgazdaság egyes ágaiban igen alacsony volt a kereset: 1956 júliusában a munkások és alkalmazottak mintegy 20 százalékának a fizetése 800 forintnál alacsonyabb volt. A lakosság egy részének pedig a béreik és az egyéb juttatások együttesen sem biztosították a létminimumot. A dolgozóik tekintélyes részénél tehát emiatt jogos volt az elégedetlenség. Szovjet recept. Gazdaságpolitikánk alapvető hibája az volt, hogy a tervek kialakításánál nem a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításából indultunk ki, hanem alárendeltük ezt a legfőbb célt a népgazdaság termelőerői fejlesztésének, elsősorban a túlzott iparosításnak. Ennek következtében a munkásosztályra hárult a szükségesnél nagyobb teher és életviszonyai nem javultak a nemzeti jövedelem növekedésének arányában. Nem törődtek a néppel A szocialista demokratizmus, a dolgozók bevonása a politikai életbe, sem fejlődött megfelelően. A bürokratikus vezetés, lehetetlenné tette a dolgozók beleszólását az ország sorsának irányításába, mert az ország akkori vezetői megfeledlkeztek a legfontosabbróT 1. hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életkörülményeinek javulásával; 2. hogy a dolgozók nemcsak formálisan, hanem ténylegesen is a legszélesebb alapokon kívánnak beleszólni az ország, a közösség és a saját egyéni életük intézésébe; 3. hogy a nemzeti hagyományok elhanyagolása eérti a nemzeti önérzetet. A Sztalin-gyalázás visszhangja Az 1953 júniusa és 1956 nyara közötti három esztendőben voltak is próbálkozások a hibák kijavítására. A hibák kijavítását azonban megakadályozta a bók huzavona és félmegoldás. Az orosz kommu-A California! Veniceben levő Pacomia középiskola udvarára zuhant le egy jetrepülőgép, amely a levegőben összeütközött egy DC-7 óriásgéppel. A Suez csatorna építőié Néhány hét előtt Port Saidban, a Suez csatorna bejáratánál a felizgatott egyiptomi csőcselék ledöntötte Ferdinand de Lesseps, a csatorna építőjének szobrát. Valami rejtélyes és érthetetlen oknál fogva benne látták a mai válság okát és minden küzdelmük, nemzeti válságuk előidézőjét. Ez annál érthetetlenebb, mert Ferdinand de Lesseps müve nélkül Egyiptom nem lenne fontosabb bármely kis közelkeleti sivatagi államocskánál. Ami Egyiptomnak földrajzi, és ezzel politikai jelentőséget ad, az a tény, hogy a világ legfontosabb vizi útvonala, és ennélfogva Egyiptom erejét jóval túlhaladó fontoSc. ságot élvez a világpolitikában. Kegyeiért egyaránt vetekszik a nyugati világ és a szovjet. Mindez máskép lenne Ferdinand de Lesseps nagy életműve nélkül. "Megnyitni a világot..." Ferdinand de Lesseps ledöntött szobrán egy latinnyelvü jelszó volt bevésve: Asperire. terrain gentibus — Megnyitni a világot a zemberségnek. Ez volt Lesseps személyes jelszava. Ez az egyetlen gondolat hajtotta, sarkalta egész életén át. Később a Suez csatorna müvét meg akarta ismételni Panamában, de balsikerrel találkozott. A Panama csatorna építését Amerikának kellett átvenni. A Panama csatorna építéséhez Amerikának meg kellett alapítani egy uj államot, Panama köztársaságot, amelyet megegyezés utján Colombia államból vágtak el. Ez tehát egy állami vállalkozás volt és jelentőségében kisebb a Suezné. Az amerikai kontinens könnyebben tudna élni a Panama csatorna nélkül, mint Európa a Suez nélkül. A Suez volt a magánvállalkozás utolsó %agy diadala a világban, és hőse Ferdinand de Lesseps, akinek életrajza — elég időszerűen — most jelent meg a világ minden nagy nyelvén. Egy álmodozó... Ez az életrajz, amelyből a következő adatokat idézzük, “álmodozónak” nevezi hősét. Lesseps valóban a világtörténelem nagy álmodozói közé tartozott. Nagy jelszava: Meg nyitni a világot az emberiségnek — sohasem volt időszerűbb, mint amikor a csatorna épen el van zárva az emberiség elől. Ellent Agn a közhiedelemmel, Le»As nem volt mérnök és nemjfl pénzügyiszakembtu-. csodálatos, mert szakértelem hijján kellett döntenie, hogy a szakértők tervei közül melyik helyes, és pénzügyi kapcsolatok nélkül kellett a csatorna építéséhez szükséges összeget előteremtenie. Mint az életrajz szerzője mondja, Lessepsnek semmi sem állt rendelkezésére, “csak egy vizió és a kimeríthetetlen akaraterő.” A kételkedő szakértők Történetírók azt hiszik, hogy a faraók korában egyszer már létezett egy csatorna, nagyjából a mai Suez helyén, de szakszerű kezelés nélkül és Egyiptom hanyatlásával a csatornát betemette a homok. Talán ez a történelmi spekuláció — amire semmi bizonyítók sincs, kivéve néhány ókori szerző homályos célzása — késztette a modern szakembereket, hogy kételkedjenek a csatorna megvalósításában. A földnyelv, amely Ázsiát és Afrikát összeköti, oly keskeny, hogy már évszázadok óta csábítgatta a tervezőket az átvágásra. Maga Napoleon is tűnődött rajta egyiptomi hadjárata alkalmával. A szakértők azt mondták, hogy a földnyelv Uistapárt 20. kongresszusa után erősödött a tömegek nyomása a ihibáik kijavítása érdekében. A párt akkori vezetése azonban képtelen volt a jogos követeléseknek érvényt szerezni. A dolgozóik jogos 'bírálata mellett az ellenség jól leplezett általános támadást indított a párt és a proletárdiktatúra alapvető intézményei ellen. •ú Eddig megy a főtitkár az önvádban és most következik a közvád: Azt fejtegette beszámolójában, hogy október 23-án az ifjúság a hibák orvoslását követelte, mire az ellenforrada lm árok kapva kaptak az alkalmon és magukhoz ragadták a forradalom vezetését és a nyugati reakciósok támogatták őket. Hogy imivel támogatták a nyugatiak a szabadságharcosokat, azt persze nem mondta, mert ilyen támogatás nem is volt, * két partja külömböző szinten van, ami nem ad alkalmat a víznek egy egyenletes szint fenntartására. Azonkívül a tengeráram sodra rengeteg iszapot rak le, aminek kotrása lehetetlen. Végül pedig, a körülötte levő mészkő, kréta és egyéb puha kőzetek oly bizonytalanok, hogy a part széle beomolhat. Ä politikai nehézségek De a szakértők technikai aggályai eltörpültek a politikai és gazdasági nehézségek mellett. Törökország — mert akkoriban Egyiptom török fenn-' hatóság, alatt volt — tudni sem akart a csatornától. A török kormány attól tartott — nem egészen jogosulatlanul — hogy a csatorna feletti uralom nagy nemzetközi vetélkedés tárgya lehet és saját biztonságát veszélyezteti. Az egyiptomi “khedive”, akinek engedélyére szintén szükség volt a koncesszióhoz, szintén vonakodott és csak akkor adta be a derekát, amikor Lesseps a csatorna részvények egy részét Ígérte neki. Nem kisebb volt az angolok ellenkezése. Az angolok flottája akkoriban dominálta a nagy tengereket és a Távolkelethez vezető utat, főleg azért, mert Afrika partjain köröskörül mindenütt bázisaik voltak. De ha más népek könnyű tengeri útvonalhoz jutnak a Suezen át, Anglia távolkeleti pozícióját veszélyeztethetik. Legalább is ez volt a makacs Palmerston miniszterelnök véleménye. Lessepsnek azonbar sikerült mozgósítani az angol közvéleményt a csatorna mellett és igy a kormány kénytelen volt feladni ellenkezését. Lesseps diadala E rövid cikk keretében nem vállalkozhatunk arra, hogy ismertessük a technikai nehézségek, a politikai harcok és intrikák szövevényét, amely p csatorna építését megelőzte De Lesseps teljes diadalt aratott. Mire a csatorna ténylegesen megépült, az egész világ meg volt győződve annak hasznossá g á r ó 1. Lessepset mint az emberiség egyik jótevőjét ünnepelték. A csatorna felélénkítette Európa kereskedelmét a Távolkelettel és olyan gazdasági virágzást tett lehetővé, amire alig van péjda az európai kontinens történetében. Miután Lesseps francia volt, a csatorna irányításában Franciaországnak hosszú ideig döntő szerepe volt. Később az angolok szerezték meg a ELKÉSZÜLT! MEGJELENT! Az amerikai magyarság naptára! Y Megkezdtük szétküldését! ♦ EREDETI HELYSZÍNI FELVÉTELEK A DICSŐSÉGES MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL. Minden előfizetőnk, aki előfizetésével nincsen hátralékban, INGYEN kapja ezt a vaskos évkönyvet! ♦ Aki ajándékozásra még egy vagy több Naptárt akar vásárolni, rendelje meg minél előbb, mert csak korlátolt számban nyomattuk! Ára $1.00 Hírek Magyarországból (Szabad Európa, Sajtószolgálata) November végén menekült nyugatra egy műegyetemi hallgató, aki október 24- én szemtanúja volt a budapesti kommunista pártiház ostromának az egykori Tisza Kálmán téren, és az épület elfoglalása után végigjárta annak szobáit, átnézve az ott talált titkos okmányok egész sorát. Londoni munkatársunknak utóbbiakról igy nyilatkozott : A titkos irattárban mindegyik miniszterről volt káderlap. Boldocki János külügyminiszterről például le volt fektetve, hogy iskolai végzett ségi öt elemi, valamint 6 hónapos pártiskola és két évi tanulmányút a Szovjetunióban. Kovács István nagylbudapesti párttitkár előterjesztésére Rákosi, " Gerö, Révai, Hegedűs és Kovács István személyi védelmét — mindegyikét külün-külön — 150 főre emelték fel. A szovjetmagyar titkos gazdasági egyezmény arról tanúskodott hogy a Szovjetunió a magyar országi áraiknak csak két százalékát fizette a neki szállított árucikkekért. A titkos irattár elárulta, hogy az ÁVFI tisztek havi keresete sokszor meghaladta a havi 8-10,000 forintot is, ezenkívül negyedévenként még külön prémiumot is kaptak. Kovács István párttitkár szobája a második emeleten volt elhelyezve, ahova fényűzően berendezett, süppfedö szőnyegekkel teli szobákon át lehetett bejutni. Noha a Petőfi Kör legtöbb tagja nem tartózkodott a komunista párt kötelékébe, mindegyik káderlapja ott feküdt Kovács Istvánnál, némelyikről egész füzetnyi megjegyzéssel. Kovács szobájának faburkolata mögött szabályszerűen berendezett kinzókaimrát is találtak, gumiszijjal, egy székkel, amibe be lehetett láncolni az illetőt, és feltűnően erős villanylámpákkal. Otthagyták a kolhozokat A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint 1056 október 23- és 1957 január 1 közt a 3954 termelőszövetkezetből 2455 oszlott fel. Január 15-én újra 1999 kolhoz működött, csaknem egymillió holdon. Kis hírek (Szabad Európa) A Népszabadság jelenti, hogy a január 31-i budapesti egyetemi diákotthonokban v é g r ehajtott házkutaátsok során a fegyver- és röpcédularejtegetők ezek voltak: Beke Tibor 23 éves egyetemi hallgató, a Műszaki Egyetem MEFESZ titkárságának tagja, Nemes József, 25 éves, a MEFESZ ideiglenes i n t ézőbizottságának tagja, Wekerdi József, 30 éves egyetemi adjunktus, aki “Eszmélet” című illegális lapot sokszorosított és terjesztett; és Kornidesz István 36 éves magántanár, aki “már egész összeesküvő hálózatot szervezett.” Lakásán írógépet, stencilpapirokat és körleveleket találtak. Kevés a viz Pesten, a régi lakóházakban, különösen a magasabb emeleteken napok óta tart a vizbiány. Kimerültek a kutak, a Duna vízállása még alacsony. A nagylengyeli olajmer.ő napi termelése 1100-1200 tolna, a régi 2000 tonna helyetí, amit rablógazdálkodással lehetett csak kitermelni. A kőolaj-szakmunkások havi átlagos keresete 1280 forint. ❖ Meghalt Grosz Ödön, a régi budapesti élet jellegzetes alakja, a Berlin majd Ostende kávéház ismert tulajdonosa, 88 éves korában. ÉGIG NŐNEK A DOLLÁRFÁK Lennie Ross 11 éves California! fiú, a tőzsde és a pénzügyek koraérett szakértője, a televizió Quiz programjain már eddig három dijat nyerte; kétszer 64,000 dollárt és egyszer 100,000 dollárt, összesen 228,000 dollárt. Charles Van Dórén, a newyorki Columbia egyetem tanársegédje, a Twenty-one programon 31- ik születésnapjára korábbi dijait 138,000-re emelte, miután extra 10,000 dollárért megmondta, hogy Miksa osztrák császár volt az, aki Mexico császára lett és főbelövetése után felesége Charlotte megőrült. Neuman János meghalt Az amerikai és magyar tudományos életet súlyos veszteség érte; Dr. Neuman János, a világhírű matematikus, a hidrogénbomba előállítóinak egyike, az amerikai atomenergia bizottság tagja, 53 'éves korában meghalt a Walter Reed katonai kórházban Washingtonban. részvénytöbbséget — miután az egyiptomi khédive részvénycsomagját 4 millió fontért megvették — és a csatorna lett Anglia közelkeleti és távolkeleti pozíciójának kulcsa. Mikor Nasser- államosította a csatornát, egy uj történelmi fejezetet nyitott meg, amelynek kimenetele teljesen bizonytalan. Anglia megszűnt nagyhatalom lenni — és erre semmi sem jellemzőbb, mint hogy kénytelen volt feladni azokat a bázisokat, amelyeket Suez védelmére épített. ÍN a vasfüggöny mögött Életrajz Ferdinand de Lessepsről, aki példátlan nehézségek közt hozta létre a csatornát
