A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-04 / 1. szám

A JÓ PÁSZTOR 3 IK OLDAL EGY PERC ALATT CHRISTCHUCH, New Zealand — Egy csónak összeütközött egy autóval. Úgy történt a dolog, hogy Matthew Will motorcsónakja kiugrott a Waimaka­­riri folyóból és nekivágódott a parton, az országúton haladó autónak. Mind a csónak, mind az autó erősen megrongálódott. PÁRIS — Mona Lisa nem mosolyog titokzatosan a Louvre látogatóira. A múzeumot becsukták, mert az őrök bérköveteléseik nem-teljesitése miatt sztrájk­ba léptek. LONDON — Az angliai Napfürdőzők (vagyis meztelenek) Országos Szövetsége 1958-ban országos konvenciót tervez, de sokáig senkisem tudta, hol lesz a nagygyűlés, hol kapnak szállást a meztelenek. Most Bedford herceg — aki a legelegánsabban öltözködő angol arisztokraták közé tartozik — felajánlotta a Szövetségnek vendégszeretetét woburni birtokán, ahol a hercegi palotában 90 szoba van és van több ezer aker pázsit, tó, patak, árnyas erdő. A herceg, aki birtokán a turistáktól belépődíjat szed, kijelen­tette, hogy a mezteleneknek nem fog felemelt ára­kat számítani. ANSBACH, Németország — A város határában van egy nagy szükséglakás-csoport, barakkokban és vasúti kocsikban laknak ott az emberek, körülbelül 100 család. Ezt az egész házcsoportot most az ame­rikai katonaság tilos helynek minősítette, oda nem szabad amerikai katonáknak íbelépniök. Miért? Mert ott a lányos házakba ki-bejártak amerikai katonák, minek folytán az anyakönyvezetőnek túlsók dolga akadt . . . HANNOVER, Németország — Egy pékmestert, aki 1.91 százalék alkohollal a vérében sebesen haj­tott a város utcáin és eközben gyermekek biztonságát is veszélyeztette, a járásbiró 191 márka pénzbírság­ra Ítélt, hogy sohase felejtse el az 1.91 számot. Azon­kívül köteles minden hónap első vasárnapján a kór­házban betegen fekvő minden gyermek részére egy­­egy tortát hozni. ZÜRICH, Svájc. — A Zürich-Graubünden or­szágutat, amely dombodalakon vezet át és télidő­ben jégtakaróval van borítva, most villanyvezeték segítségével fűteni fogják, hogy a hó és jég elolvad­jon. _ * { ROTHENBURG, Németország — Ennek a kö­zépkorból úgyszólván sértetlenül megmaradt város­nak börtönét megvásárolta egy németszármazásu amerikai milliomos, a chicagói John Teichert, aki a cellákból a falak kitörésével nagy termeket alakit és azokban tágas lakosztályt rendez be a feleségének és ott fogja elhelyezni egy életen át gyűjtött műtár­gyait, főleg értékes régi festményeket. A börtönépü­let külsején Teichert nem változtathat, mert ez az épület, mint az egész város, emlékmüvédelem alatt áll. HOLZMINDEN, Németország — Már ebben a nem éppen nagy városban is közveszedelemmé lett az autó, a hatóságok tanakodnak, mit lehetne tenni az utcai forgalom biztonságának növelésére. Jelent­keztek a borbélyok: ők hajnyirás és borotválás köz­ben tarthatnak az embereknek felvilágosító előadást. RÓMA — Általános megdöbbenést keltett a rendőrség kimutatása, hogy az olasz fővárosban ka­rácsonyig 750,000 automobilistára róttak ki pénzbír­ságot. A forgalmi rendőrök buzgóságának magya­rázata az, hogy a bírságot ott helyben behajthatják és abból percenteket kapnak. Minél több automobilis­tát fütyülnek le, annál több pénzt visz haza a rendőr a feleségének. BÉCS —Az uj osztrák hadsereg halad a korral. Az ősszel bevonult rekrutákat vasárnapokon a ka­szárnyákban meglátogathatják nők — de nem akár­milyen nők, hanem csak a mama meg a baka szive­­választottja. MANNHEIM, Németország — Itt uj városi színház épült, amelynek különlegessége, hogy a kö­zönség bátran késhet, nem sokat mulaszt. Ugyanis a későnjövők részére, akiket nem bocsátanak be a nézőtérre, a folyosókon hangszórókat szereltek fel, amelyeken át kint hallják az első felvonást. BONN,Németország — Németek, akik külföldre utaznak, bebiztosíthatják egészségüket az utazási irodákban. Négy vagy több márka biztosítási díjért az utasok Európa bármely országában ingyen kór­házi ágyat, operációt és fogorvosi kezelést kapnak két héten át, 1000 márka összegig. LILLE, Franciaország — Amikor a rendőrség razziát rendezett a város egyik nyomortanya körze­tében, találtak egy ablaknélküli viskóban két nyomo­rékot, egy 53 éves férfit és egy 59 éves nőt, akiket az anyjuk 42 év óta ott tartott. Jeanne Murray, a most 78 éves anya egész életén át mint cseléd dolgo­zott és táplálta a gyermekeit. A leány 17 éves korá­ban balesetben elvesztette mindkét lábát, a fiú szüle-Joppa (Md.) közelében történt a hármas autókarambol a Pulaskv utón, ahol személyautó és teherautó rohantak egymásba, majd egy harmadik teherautó ütközött beléjük, öt sebesüítje van a szerencsétlenségnek. Szembenézés a balállal Egy hires iró( akinek már csak rövid ideje van hátra, elmondja utolsó gondolatait Nincs ember, akit egy bizo­nyos koron túl ne foglalkoztat­na a halál gondolata és főleg, hogy milyen körülmények közt fog meghalni. De kevés ember van, aki olyan artikuláltan tud beszámolni erről az érzés­ről, mint például egy iró. És ilyen iró például Joyce Cary, az angol regényíró, akit nap­jaink egyik legnagyobb művé­szének • tekintenek. Cary, aki most 68 éves, napról napra várja a halált. Teste teljesen bénult és az orvosok szerint csak néhány hónapja van hát­ra, amig a bénulás átterjed a fontos szervekre. Legjobb esetben egy éve van hátra, a Valószínűség pedig — három hónap. Ez a rendkívüli ember, egy nagy iró és gondolkodó, most egy amerikai magazin munkatársának tollbamondta utolsó gondolatait. BOLDOG VOLTAM ... Mindig azt reméltem — movidja Cciiy — hogy hirtelen fogok meghalni, egy golyóval a fejemben. De bizonyos te­kintetben ez a betegség sze­rencsésnek mondható: nem okoz fájdalmat és a vég is fáj­dalom nélkül fog jönni, mond­ják az orvosok. Közben az agyamat nem érinti és tudok gondolkodni. Nem szorulok semmiféle vigasztalásra. Megvan a hitem és az nekem elég. Boldog vol­tam életemben és nem hiszem, hogy bárkinek joga van pa­naszkodni, ha egy boldog élet után hal meg. Elvégre az éle­tet ajándékba kaptuk és sem­mit sem tettünk érte, hogy ki­érdemeljük. A regényemet, amit 1954-ben kezdtem, még szeretném befejezni, diktálás­­sal. Remélem, hogy sikerülni fog, de ha nem, annyira közel lesz a befejezéshez, hogy má­sok könnyen befejezhetik a hátrahagyott vázlat alapján. NEM HISZEK CSODÁKBAN . . . Nem hiszek csodákban, már tudniillik, hogy valami csoda történhet betegségem körül. Általában nem hiszek csodák­ban az élet természetes és el­kerülhetetlen menetével kap­csolatban. Az ok, amiért nem hiszek a csodákban, a következő: ha Is­tenben látjuk a csoda forrósát, akkor benne kellene látnunk a rossz forrást is, márpedig nem tételezek fel gonosz szándékot Istentől. Másszóval :| ha pél­dául egy gyermek Isten akara­tából gyógyul ki egy gyógyít­hatatlannak nevezett beteg­ségből, akkor Isten akarata az is, hogy mondjuk egy 5 éves gyermek gerincsorvadásban haljon meg. Isten — folytatta a nagy iró — nem törölhette el a föld­ről a gonoszságot. Ha eltöröl­te volna, nem lenne jóság sem. A világ egy gép lenne: nem lenne jóság és nem lenne go­noszság. Nincs semmi okom feltenni, japgv^stencsodát akar müvelnisgyííí^emBéfrel és rosszal sújtani a másikat. Milyen önhittség lenne bár­ki részéről, hogy Isten épen őt választja ki csodatételre. A LÉLEK SZERKEZETE Koragyermekkoromtól kezd­ve vallásos nevelésben része­sültem és mélyen hiszek Isten­ben. Ennek folytán hiszek a lé­lekben is. De mi a lélek ? Szá­momra a személyiség, a szel­lemi tulajdonságok összege. Részben öröklött tulajdonság, de részben saját hitének és tö­rekvéseinek kifejezője. De lé­lek csak szabad emberek tár­sadalmában létezik. Ahol az ember nem szabad, a lélek nem fejlődhet ki. Persze, a szabad ember lelke gonosz dolgokat is tervezhet, miután szabad. Néha meg is teszi, de gondoljunk arra, mi­lyen elenyésző a gonosz célok érdekében kifejtett lelki erő­­feszités a kreáló erőhöz ké­pest, ami a világot mozgatja. A világ, a szabad ember vilá­ga tele van bizonytalansággal. tése óta nyomorék volt. Emberi lényeknek alig mond­hatók, még beszélni sem tudnak érthetően. DUBLIN, Írország — Thomas Devereux valami kihágásért két hónapi fogházbüntetést kapott. Arra kérte a bírót, Ítélje el ugyancsak két hónapra a fele­ségét, hogy legyen aki a fogházban gondját viseli. K. Reddin biró ezt elutasította azzal az indokolással, hogy a fogházban nincsen családi lakosztály. ATHÉN — A görög kormány elrendelte a gazo­lin használatának korlátozását A páros rendszámú autók csak páros napokon, a páratlan rendszámuak csak páratlan napokon közlekedhetnek MELUM, Franciaország — Letartóztattak két ócskavas kereskedőt, akik e kocsijavító fészerben feldaraboltak és apránkint elszállítottak, elloptak öt vasúti mozdonyt. RUSTERBURG, Dél-Afrika — Hét benszülött kuruzsló és öt nő áll az itteni bíróság előtt gyilkos­ság vádja alatt. A vádlottak megöltek egy embert, testét feldarabolták és az egyes testrészeket minden­féle kenőcsökkel kenték, aztán áruba bocsátották mint csodaszereket, amelyekkel biztosítani lehet bő­séges termést. Ez az ár az, amit a szabadság­ért fizetünk. MIT SAJNÁL? Van-e valami, amit sajná­lok — valami, amit nem értem el az életben? Nem igazán. Szerettem volna jobb regénye­ket Írni. Minden regényről, amit megkezdtem, azt hittem igazi mestermü lesz, és mire befejeztem, nem voltam meg­elégedve vele. Ha lenne még egy életem — vagy ha van tul­­világi élet — szeretném egy tucat regényemet átírni. En­nél több vágyam nincs. Mindig úgy éreztem, hogy az iró nem olyan erőteljes ki­fejező művész, mint a zenész. A szó csak egy jel a papiroson. A zene mélyebb érzelmeket tud kiváltani, — de nem olyan pontos, mint á szó. így hát be­letörődöm abba, hogy iró let­tem és ezen a téren szolgáltam embertársaimat. A fontos az, hogy ne távozzunk a világból, anélkül, hogy valami nyomot hátrahagytunk volna. NEM AKAR CSERÉLNI . . . Becserélném-e könyveimet néhány évi életre? Határozot­tan nem. Ezek a könyvek vol­tak az életem, és mi a biztosí­ték rá, hogy egy másik éle­tem jobb lenne? Nem azért, mintha a könyveimet olyan nagyszerűnek hiszem, hanem mert nem hiszem, hogy jobba­kat tudnék Írni. Megváltozva látom-e a vilá­got most, hogy olyan kevés van hátra az életemből? Egy­általán nem. Kivéve, hogy erő­sebben tapasztalom az embe­rek jóságát. Ezer és ezer leve­let kaptam ismeretlen embe­rektől és kiérzem belőlük a mély együttérzést és szerete­tek Sajnálom-e, hogy meg kell halnom ? Természetes, hogy sajnálom Nagyon is sajánlom. De min­dent egybevetve, nem érzem, hogy meg vagyok rövidítve. Jó életem volt és elégedetten tá­vozom belőle, mert mindent, amit az élettől kaptam, aján­déknak tekintek. És ennél több mondanivalóm nincs azok szá­mára, akiket hátrahagyok. Az ÄFL-CI0 UNIÓ SEGÍTI fi HONTALANOK ELMÉLYEDÉSÉT CAMP KILMER — Nixon alelnök, miután meg­tekintette a magyar menekült-tábort, kijelentette, hogy a hontalanok elhelyezkedése simán és gyors tempóban folyik. Naponta átlag 500 magyar hagyja el Camp Kilmert, hogy megkezdje uj életét Ameri­kában, ahol munka vár rájuk. A 21,500 magyar ‘'be­fogadása” február 19-én ér majd véget. Aztán sor kerülhet a további 29,000 magyar átszállítására, il­letve munkába állítására, ha a kongresszus hozzá­járul Eisenhower javaslatához, melynek értelmében összesen 50,000 magyar jöhet az Egyesült Államokba. Nixon megelégedését fejez-'* te ki a gyors tempó fölött és elismeréssel adózott az AFL­­OIO unióknak, amelyek “rend­­kivüli módon siettek együtt­működni illetékesekkel, jólfi­zetett munkát ajánlva a ma­gyaroknak”. Mindössze azt nehezményezte, hogy a külön­féle magán segélyegyesületek nem küldtek több pénzt, ho­lott ez módjukban állott vol­na. A sajtónak kijelentette, szó sincs róla, hogy külön “menekült-adót” vetnének ki. A további segélyezést közada­kozásból kívánja fedezni Ei­senhower. A bevándorlási hatóságok kijelentették Washingtonban, hogy az átszürési munka ala­pos volt “és kommunista nem szivárgott az országba.” Bur­leson texasi képviselő ellenzi, hogy több menekültet hozza­nak át, Burdick (N. D.) kép­viselő viszont a kvóta feleme­lése mellett kardoskodik. Olcsó munkáén CLEVELAND, O. — Donó András, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke és Daróczy Mátyás, a West Sidei Magyar Református Egyház lelkipász­tora a clevelandi városházán azt a vádat' emelték egyes munkaadók ellen, hogy “olcsó munkaerőt akartak nyerni a menekült magyarok révén és teherkocsi számra szállították a hontalanokat Camp Khmer­ből Oregon és más államok­ba.” Cleveland polgármestere, Anthony J. Celebrezze bizott­ságot állított fel, melynek az lesz a dolga, hogy az ideérke­ző magyaroknak munkát ta­láljon. Leffier M. Andor azt panaszolta, hogy minden 5,0 magyar útiköltsége, élelmezé­se, ruházása ezer dlolárba ke^ rül. A Vörös Kereszttől mit sem kaptak a magyar egyle­tek és egyházak erre a célra. Celebrezze hangoztatta, hogy Eisenhower elnöknek 5 millió dollár áll a rendelkezésére a menekültek- segélyezésére és ebből az alapból még mit sem költöttek a magyarok segíté­sére. ’’Ezzel szemben nekünk, a városnak kell mindenért fi­zetnünk.” A gyárakban való elhelyezkedés az angol nyelv nemtudása miatt még egy hó­napig nehéz lesz. A szakmun­kások az* . kaptak munkát, de a többieknek nem lesz könnyű dolguk, jósolják itteni illetékesek. Elmozdítottak az oroszbarát papokat CLEVELAND, O. — Nt. Csutoros István, a clevelandi presbitériánus egyház lelki­­pásztora, több napot töltött iBécsben és ausztriai magyar menekült-táborokban, ahol tá­jékozódott a szükségről és se­­tartózkodása idej én érdekes értesüléseiket szerzett Ma­gyarországból, a református egyházi élet köréből. E hírek szerint Debrecenben Péter János püspököt elmozdították tisztségéből és eltiltották a lelkészi szolgálattól. Buda­pesten lemondásra szólították fel Bereczky Albert püspököt, aki a kommunista kormányt kiszolgálta. Amikor Bereez- Iky az egyházkerület határo­zatáról értesült, szélütést ka­pott. , Régi állásába visszahelyez­ték Ravasz László püspököt és Muraközi Gyulát, a buda­pesti Kálvin-téri templom s • gédlelkészét. HALÁLHÍR Kolozsvár — Dr. ja­kabffy Elemér, egykori buda­pesti magyar, majd bukan s­­ti román parlamenti tag, a ro­mániai Országos Magyar Párt elnöke, a Magyar Kissebbség cimü folyóirat szerkesztő-ki­adója, számos nemzeti kisebb­ségi vonatkozású mü szerző­je, elhalálozott. $25,000 JUTALOM NEW YORK — A város 25,00 dolláros jutalmat tűzött ki a bombás bolond kézrekeri­­tője számára. Ez az őrült évek óta maga gyártotta robbanó­anyagokat helyez el nyilvános helyiségekben, középületek­ben, főleg közkönyvtárakban. Ä8ANYT01VÄJ0K MOSZKVA — Az Irkutz környéki aranybányában 17 szovjetmunkást tartóztattak le, mert 264 font aranyat lop­tak. Az igazgatóval játszot­tak össze és hamis adatokat vezettek a kimutatásokat tar­talmazó könyvekbe. A rend­őrség úgy jött a tolvajlás nyomára, hogy feltűnt két aranybányász fényűző élete. Moszkvai bárokban ittak és nőkkel tivornyáztak, ez okozta aztán a vesztüket. Mind a 17 súlyos Ítéletet kapott, fejen­­kint 15 évi kényszermunkát és már vissza is vitték őket Szibériába. Vastag hó borítja Colorádot is. Delia Martinezt az állami egyetem hallgatóját ábrázolja képünk. UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI

Next

/
Thumbnails
Contents