A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-04 / 1. szám

4-IK OLDAL

A JO PÁSZTOR

A PÍR05-FEHÉR-ZÖLD VÁR

Ahol Nagy Lajos és Mátyás király történelmet csinált.

A smarag'dszinü erdőtől koszoruzott Bükk!i egység ölén, feleuton Miskolc és Lillafüred között1 egy szelidke dombon mered az égnek a diósgyőri vár omladozó négy tornya. Közöttük néhány romfal: enynyi és nem több, ami az egykori királyi várkastélyból megmaradt. A diósgyőri vár ma egyike az ország legrosszabb állapotban lévő építészeti emlékeinek. Romjaiban jelentéktelenné törpült az egykori sasfészek, annyira jelentéktelenné, hogy számos kiváló tudósunk és kutatónk közül egészen a legutóbbi évekig egy sem akadt, aki érdemesnek tartotta volna, hogy ásatásokat végeztessen az omló falak között és tudományos tervszerűséggel átvizsgálja a romköveket és ami esetleg alóluk előbukkan..

A diósgyőri várnak a magyar történelemben vitt egykori jelentőségteljes szerepéről egész könyvtárra menő irodalom tanúskodik.

A vár, ritka épitészeti szépségétől eltekintve is, történelmi nevezetesség. Nagy Lajos lengyel királlyá koronáztatása után Krakóból Diósgyőrbe jött országai vezetőinek hódolatát és a külföldi követek üdvözlését fogadni. Idetért megpihenni győzedelmes hadjárata után és az egyik toronyszobában irta alá 1381 november 26-án azt a békeokmányt, amellyel pontot tett a 'harmadik velencei háború győzelmes befejezése után. Lajoson, a magyar és lengyel királyon kívül a génuai köztársaság, a padovai fejedelemség és az aquilejai patriarchatus álltaik itt szemben a térdrekényszeritett Velencével1 amely évi 7000 arany hü- 1 éradó fizetésére vállalt kötelezettséget.

De nemcsak Velencéről volt akkor szó, hanem egész Európa békéjéről, amelynek sorsát akkor a magyar király intézte, a diósgyőri várból.

Mátyás király is intézett itt államügyeket, de ő inkább pihenni jött ide. A Bükk rengetegeiben akkor még csordaszámra élt bölényre, szarvasra, őzre, vaddisznóra vadászott, vagy a környékbeli monostorok tudós szerzeteseivel vitázott filozófiai vagy művészeti kérdésekről, az általa újjáalakított márványlapokkal, aranyozott oszlopokkal, ezüstveretekkel ékes termeikben.

De nemcsak a belseje volt a fényűző királyi pontja tükrözője1 a vár külső képe is messze vidékre ellátszóan hirdette, hogy a magyar király a büszke kastély ura.

Az idő vasfoga megőrölte a szép palotát, de ami áll még belőle: a négy csonka torony, századok viharzása után is mutatja, hogy három különböző színű kőből: pirosból, fehérből és zöldből rakták össze a külső burkolatát. A szél és eső rég lekoptatta a falak fényét, de a halványuló három szint ma is messziről is meg lehet különböztetni.

A disógyőri vár csak az utolsó évszázadban vált romhalmazzá, A múlt század elején még meglehetősen jókarban állott, sőt egyes részei lakhatók is voltak. Igaz ugyan, hogy a tatár, a török többizben erősen megrongálta, sőt 1596-ban a törökök felperzselték. A legnagyobb pusztítást azonban mégsem az idő “vasfoga”, sem pedig a körülötte dúló csaták viharzása végezte a hatalmas kockakövekből összerótt várfalakon1 hanem az emberi tudatlanság, amely nem ismerte fel ennek az építménynek históriai értékét. Az utolsó két évszázad során a környékbeli lakosság szinte tervszerűen lopkodta a köveket, még a vársáncból is kifejtette azokat és, mint utóbb a hatóságok megállapitották, Diósgyőr és a környező községek házainak igen nagy része épült a Mátyás király, sőt Nagy Lajos idején remekbe faragott mészkő és márvány darabokból.

Az egykori büszke és történelmi nevezetességű vár ma már nem egyéb romhalmaznál, csak a négy saroktornya mered csonkán az égre, tetejét moha lepte és a vár udvarát benőtte a süni tüskés bozót, felverte a gaz.

Századunk elején a Műemlékek Országos Bizottsága egy nagyobb romhalmaz eltakarítása után a gyomverte várudvaron kiemelt a földből egy gyönyörűen faragott román stílusú oszlopot, amelyről minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, hogy az a vár Nagy Lajos-korabeli kápolnájából való. Kevéssel utóbb sikerült magának a kápolnának az alapfalait is kiásni. Megállapitották az alapfalak fekvéséből, pontos felméréseikkel és a régi tervrajzokkal való egyeztetéssel, hogy az a díszes ablakfülke, amely az egyik toronyhoz csatlakozva csodálatosképen a mai napig fennmaradt, a lovagterem ablakfülkéje volt. A felső hajó az idők folyamán teljesen elpusztult, de tudjuk róla azt, hogy itt voltak a király és családja, valamint udvartartása részére a díszesen faragott ülőhelyek, mig az alsó kápolnának külön bejárata volt a szolgák és a várnép számára.

Gazolin hiány Franciaországban: egyetlen “lóerővel” halad a pékkocsi.

— =0= — -AZOK A NŐK

MRS. WERRA HARMADIK ELETE

“Akasszátok fel! ÁVÓS”

Magyar menekültek vertek félholtra egy magyar titkosrendőrt Torontóban

Szokatlan jelenetnek voltak szemtanúi azok a torontóiak, akik a Queen Streeten levő, “Good Sheppard” otthon előtt haladtak el a minap. Egy Boros György nevű állítólagos magyar menekült tépett ruhában, ingben, vérző arccal menekült ki az épületből és jajveszékelve kiáltozta:

— Me refugee . . . help . . .

Többet nem tudott angolul a

negyven év körüli magyar férfi. Az elősiető rendőrök, élükön William Brownlee inspektorral vették védelmükbe, mert Boros mögött egy bősz falka rohant és az egyik üldöző kezében kötél volt.

— Akasztófára vele, ÁVÓS kém! — ezt kiáltották és a %alálraiiedt ember torka után ’•apkodtak, hogy a kötelet ráhurkolják. A rendőrök ezt természetesen megakadályozták.

A Good Shepperd épületében "00 magyar menekültet szállásoltak el ideiglenesen a kanadai hatóságok, itt ismerték fel Borost azok, akik, vallomásuk szerint, Budapesten találkoztak Vele, amikor még a magyar titkosrendőrség rettegett tagja volt.

A rendőr őrszobán kihallgatták Borost, aki igy vallott:

— Nem igaz, hogy az AVO titkosrendőre voltam. Győrben éltem évtizedeken át és amikor kitört a forradalom, november 9-én elmenekültem. 1948-ban szerencsétlenség következtében megsérült a gerincem és a lábam,Jlyen testi állapotban nem is lettem volna lakalmas detektív munkára.

Az egyik vádló azt állította, hogy annak idején Boros vallatta és kínozta őt az AVO főhadiszállásán.

— Hazugság — felelte Boros — én még egy gyermekhez sem nyúlnék, nemhogy felnőttet bántalmazzak.

A rendőrség védőrizetbe vette Borost, nehogy a menekültek ismét megtámadják. Közben folyik a nyomozás, hogy megállapítsák, tévedés történt e vagy valóban kommunista rendőrspiclivel van dolguk. Az utóbbi időben Bécsben több vörös spiclit lepleztek le. Ezeket a kommunista kormány küldte a menekültek közé, hogy megtudják, kik az otthonmaradt hozzátartozóik. A

rendőrségen más tanuk is jelentkeztek Boros ellen és ezért a vizsgálatot most már kormánykörökben is figyelemmel kisérik.

A kanadai igazságszolgáltatási közegek értésükre adták, tolmácsok révén, a magyar menekülteknek, hogy Kanadában gyanú alapján senkit sem ítélnek el.

Igazságos bírói eljárás jár ki Borosnak, mindaddig amig a bíróság valóban bűnösnek nem találja.

Ha kiderül, hogy Boros valóban AVO titkosrendőr volt, a bevándorlási hatóságoknak adják át és ezek majd gondoskodnak deportálásáról.

A Royal Canadian Mounted Police nyomoz két másik ügyben is. A kanadai sajtójelentések alapján az amerikai menekülték rostálásánál is alaposabban “csekkéinek” hogy a konkolyt különválasszák a tiszta búzától.

A tervezésügyi miniszter, M. Nickle kijelentette, hogy reméli, hasonló incidens nem fordul többé elő és a menekültek mérsékelni fogják magukat.

— Kanadában nem lincselünk és nem akasztunk tömegfelháborodás alapján — mondotta Nickle.

SEMLEGESSÉG MAGYARORSZÁG SZAMÁRA- EGY III TERV

A francia parlamentben vetették fel az eszmét, amivel Washinatnr» íss egyetért

WASHINGTON. — A napokban a írm^ia parlament dzehvedéT'^5s4Sfff)olitÍkar vitája közepette felvetődött a magyar kérdés is. Pineau külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar kérdés egyetlen megoldása az Ausztriához hasonló semlegesség. Javasolta, hogy a nyugati hatalmak adjanak a szovjetnek biztosítékot, hogy Magyarország semlegességét sohasem fogja megsérteni és hogy soha nem tesz erőfeszítést Magyarország besorozására a NATO- ba a szovjet ellen.

Ez a terv egybeesik Washington elgondolásával. A közönség figyelmét a választás idején és a lázas magyar események közepette elkerülte Dulles külügyminiszter beszéde, amelyben lényegében ezt az elvet fektette le. “Magyarországban — mondta — mi nem keresünk potenciális szövetségest. Minden kívánságunk csak az, hogy Magyarország külső befolyástól mentes és szabad legyen.”

Washington oia úgy érzi, hogy a semlegesség az egyetlen megoldás a magyar ügyben. Sem a magyar lakosság nem tudja legyőzni a szovjet ; hadsereget, sem a szovjet had- 1 sereg nem tudja megtörni a

MILWAUKEE, Wis. — Stanley Werra 44 éves szerszámgépmühelyi munkás 20,- 000 dollár kártérítést követel 59 éves kollegájától, Jacob Apseltől, azon a címen, hogy elidegenítette tőle a felesége szivét, feldúlta családi boldogságát.

A különös eset egy évvel ezelőtt kezdődött és 180 esztendővel ezelőtt végződött. Különös, ugy-e? Ilyen szokatlan eset alapos ismertetést kíván meg, tessék figyelmesen olvasni :

Egy évvel ezelőtt Apsel, látogatóban kollégája házában, azzal büszkélkedett, hogy ő nemcsak szerszámgépeket tud csinálni, hanem hipnotizálni is tud. Werra felesége mindjárt próbára tette, hipnotizáltatta magát férje barátjával. A próba sikerült, Mrs. Werra percek alatt hipnotikus iálomba merült és azt mondta, azt tette, amit a hipnotizőr parancsolt neki.

Ez elég érdekes volt. De még 1 egyre érdekesebb lett. Apsel beleplántálta Mrs. Werra elméjébe azt a hitet, hogy neki mostani élete előtt már két élete volt és első életében örök hűséget és szeretetet fogadott — Apselnek. Mint az első szerelem, úgy az első holtomiglan is szent és sérthetetlen és ennélfogva neki, Mrs. Werrának, igazi, sírig szeretett és szerető férje Jacob Apsel, a Függetlenségi Nyilatkozat évében kötött szent frigy felbonthatatlan.

Az esetben különös és érthetetlen az, hogy mindezt Mrs. Werra nemcsak hipnotikus álomban, hanem ébren is hinni kezdte és ennek következménye lett a teljes elhidegülés Stanley Werrától, akivel ő csak harmadik életében esküdött meg. Nyíltan és szenvedélyesen állítja, hogy őt szorosabb érzelmi kapocs fűzi elsőéletbeli férjéhez, mint harmadik-életbeli férjéhez.

magyar lakosság ellenállásának szellemét, csupán terrort tud létesíteni, amely ffi?»gött teljes politikai és gazdasági anarchia uralkodik. Más kérdés azonban, hogy lehetne a szovjetet erre a tervre rávenni. A nehézség az, hogy a szovjetnek valami általános terv keretében kell kivonulnia Közép Európából. Ez csinosan beleillene abba tervbe — amelytől a szovjet sem idegenkedik — hogy egy 500 mérföld széles semleges zónát létesítsenek, amelytől Amerika és a szovjet egyaránt kivonná csapatait.

Ebbe az 500 mérföld széles zónába beleesne Magyarország — és ami még ennél is fontosabb politikialag — Németország. Dulles már azt is kijelentette, hogy Amerika “latolgatja” csapatai kivonását Európából, ha a szovjet valami garanciát tud adni, hogy respektálná a kiürített területek semlegességét.

A terv kényes és roppant finom dilomáciai manőverezést kíván, de miután az egyetlen elképzelhető megoldásnak látszik, nem reménytelen. És ebben a megoldásban rejlik a sokat szenvedett Magyarország jövője.

A detroiti St. Claire tavon két teherhajó gyulladt ki éjszaka, bevilágítva az egész környéket.

A milwaukeei válóbiró előtt lefolyó pert élénk érdeklődéssel várják nemcsak a peres felek, hanem a hipnózis gyakorlói, hívői és tagadói is.

. . . hogy a Pennsylvania Dutch elnevezés tévedésen alapszik. Nem holland (Dutch) hanem német (Germán) eredetűek ezek az ál-Dutchok.

. . . hogy Nagy Péter cár egyidőben adót szedett be szakállas férfiaktól.

. . . hogy a középkorban szokás volt, hogy háborús felek megállapodtak abban, hogy a téli hónapokban békén hagyják egymást.

... hogy a régi görögök egyegy bírósági ülésszakra több száz esküdtet rendeltek ki, hgoy az esküdtek nagy sázma megnehezítse, megdrágítsa a megvesztegetést.

. . . hogy a csörgőkígyó mérgét sárgaláz ellen, a kobra mérgét pedig szivbetegségek ellen használják.

. . hogy Michigan államban van elég só még egymillió évre egész Amerika részére.

. . . hogy Svédországban és New Zealandban legalacsonyabb a halálozási ráció.

. . . hogy egy lóerő oly erő, amellyel 33,000 font súlyt 1 perc alatt 1 láb magasságba lehet emelni.

.. . hogy Saud arábiai király akinek már több kastélya van, most egy uj palotát építtet Ríjad fővárosban, 174 millió dollár költséggel. A király minden egyes dollárját az amerikai olajfinomító társaságoktól kapja.

Magyar menekültek az osztrák határon. Egy budapesti operaénekesnő énekel hegedükisérettel.

TŐZSDEI SZAKÉRTŐ

DES MOINES, la. — Walter Price 17 éves volt 1936- ban, amikor gyilkosság miatt börtönbe került. Azóta a Fort Madison állami börtön lakója. Cellájában mindenféle tudományokkal foglalkozott, többek között pénzügyekkel, és értéktőzsdei spekulációval oly sikert ért el, hogy már 27,000 dollár vagyona van. Életfogytiglanra szóló büntetését most a kormányzó 90 évi börtönbüntetésre változtatta át és

igy Price kegyelmet kaphat a kegyelmi tanács legközelebbi ülésén.

TŰZ OTT, TŰZ ITT!

LOS ANGELES. — Herold Schaeffer elutazott San Jóséba, hogy olcsón vásárolhasson tűzkár miatti kiárusításon bútorokat. Meg is vett olcsón néhány bútordarabot. Azután hazatérve azt találta, hogy időközben földig leégett hatalmas butorraktára North Hollywoodon, 150,000 dollár kárt szenvedett.

I

^-“

s ........]

Emlékezzünk a régiekről I