A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-31 / 22. szám

Á ió PÁSZ j OR 7-IK OLDAL Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — Kegyed tehát nem akarja felmutatni a le­velet ? — Nem mutathatom fel, mert már nincs meg. A csendőrhadnagy semmire sem tudott vele men­ni, nagy bosszúságára Elemérnek, aki'sajnosán ta­pasztalta, hogy ez az ügy, minden igyekezete dacára, se megy előbbre. — Hadnagy ur, — fakadt ki Elemér — ön nem elég erélyes. Ön a legfontosabb mozzanatokat figyel­men kívül hagyja! György látta, hogy akkor este mind hárman a temető körül jártak s ön nem tar­totta érdemesnek őt csak egyszer is nővéremmel vagy Dinnyéssel szembesíteni. — Ezt a vizsgálóbíróra bízom, — felelte a had­nagy. — Én csak az előnyomozást teljesítem. A szem­besítést a vizsgálóbíró fogja eszközölni. — De már bocsásson meg hadnagy ur, ön az előnyomozást sem teljesiti úgy, ahogy én szeretném s az ügy érdekében kívánatos lenne. Én már felhoz­tam, hogy távollétem alatt egy idegen férfi fordult meg anyámnál. Ez közvetlenül'a rablás után volt s ebből én azt következtetem, hogy alighanem az volt a tettesek egyike. — Ki látta azt az embert? — Karika János látta. Hogy valami rosszban sántikált, eléggé bizonyítja, hogy titkon értekezett anyámmal s óvatosan kikerült mindenkit. — Haj, kedves Lorántffy ur, ha önök erre a rejtélyes idegenre vonatkozólag semmi kiindulási pontot sem tudnak kijelölni, akkor én a legjobb aka­rat mellett sem bírom őt kinyomozni. — Kétségbe kell esnem, — tépelődött Elemér. — Minden jel az ő bűnösségükre mutat, de nem tu­dunk hozzájuk férni. Már látom, a magam szakállá­ra kell megindítani a nyomozást. 22. FEJEZET Addig kell ütni a vasat, mig meleg Az öreg Nemeshegyi most már nem akarta el­szalasztani a kedvező alkalmat, a sors úgyszólván kezükbe játszotta Etelkát, most tehát meg kell csi­nálni ami után olyan régen vágyódnak. Ha sikerül Etelkát Nemeshegyi ödönnévé ten­ni, akkor nemcsak a nagy adósságtól szabadulnak meg, hanem még nyernek is, mert Elemér nővéré­nek férjhezmenetelekor köteles félmillió forintot ki­fizetni. Ennél jobb partit egy eladósodott bárónak a fia hamarosan nem találhat, de nem is kívánhat. — Fiam, — szólt Ödönhöz, — már most addig kell ütni a vasat, amig meleg. Etelka hálára van kö­telezve s bizonyára szívesen veszi szándékodat. — Most még nem lehet, atyám. — Hát mire vársz még? — Etelka még nincs abban a kedélyállapotban, hogy ilyesmiről beszélni lehessen vele. Még csak most temette el az anyját, meg aztán vizsgálat alatt is áll. — Fiam, a férjhezmenetel olyan téma, melyet bármely körülmények között elő lehet hozni. Mikor a férj még a ravatalon fekszik, az özvegynek már ajánlanak másikat. Ugyanez történik a leánnyal is, mikor árvasságra jut. Rögtön azzal állnak elő, hogy most már igazán férjhez kell mennie. — Jó, jó, apám, ha Etelka a jelenlegi körülmé­nyek között szükségét érzi annak, hogy férjhez men­jen, akkor valami módon jelét adja ennek. — Haha! — kacagott fel Nemeshegyi keserűen, — azt várod, hogy majd ő fog megkéretni téged? De bolond egy fiú vagy te még mindig! Más a te he­lyedben rögtön puhatolódznék, vájjon kedvező fo­gadtatásra találna-e mint kérő. És ha kedvező jele­ket lát, nekivág huszárosán a célnak. — Hát majd én is igy teszik, — mondotta Ödön, csakhogy végetvessen ennek a beszédnek. A második reggelinél az ebédlőben találkozott az egész család. Etelka is megjelent földig érő gyász­ban, ami rendkívül emelte arcának fehérségét, amely most oly hideg és érzéketlen volt mint a márvány, csak villogó szeme árulta el, hogy nem szobor, ha­nem élőlény. Ödön kissé elfogult volt, ami szörnyen bosszan­totta az öreget ki annál többet beszélt s szinte ki­vette fia kezéből az udvarló szerepét. — Nem értem ezt a mai fiatalságot, — gon­dolta magában bosszúsan. — Csak lovagolni, vadász­ni, portyázni és könnyüvérü nőkkel flörtölni tud­nak. A feleségnek való hölgyek társaságában egy okos szó nem jön a szájukra. Étkezés végeztével a többiek úgy intézték, hogy Ödön egyedül lehessen Etelkával, ami az utóbbinak is kapóra jöhetett, mert rögtön beszélni kezdett: — Kedves barátom, nagy köszönettel tartozom önöknek, különösen önnek s szinte restellem, hogy újabb kéréssel jövök, holott hálámat még le se rót­tam az előbbiért. — Oh kérem, Etelka. Rendelkezzék velem feltét­lenül. Maga jól tudja, hogy tüzbe is megyek, ha kí­vánja. — De most igazán nagyot kívánok ám, majd­nem igazán annyit, hogy tüzbe menjen, kezét kell nyújtania . . . — Oh a legnagyobb örömmel! — vágott bele Ödön. — Szivem már régen a magáé, miért se lehet­ne a kezem is! Etelka ravaszul mosolygott. — Nem igy értettem! — mondotta — erről majd máskor. Jelenleg csak segítő kezét kívánom egy cé­lom eléréséhez. Ödön elpirult. Ennek is megint édesatyja az oka. Hej, hej, miért is ösztökélik őt az olyasmire, amihez nem ért. — Kedves barátom, — folytatta Etika, — elha­tároztam magamban, hogy egyelőre elmegyek erről a vidékről. — Ugyan! — kiáltott fel Ödön szinte megdöb­benve. 1 — Nos? Különösnek találja ezt? Azt hiszem, az előzmények után mindenki beláthatja, hogy itt nincs maradásom. — De kegyed ezt nem teheti. — Miért nem? — Azért, mert atyám bizalmasan . . . Szava hirtelen elakadt. — Nos, mit tett atyja? — kérdezte Etelka tágra­­nyilt szemekkel. — Bizalmasan kezeskedett kegyedért, hogy nem fogja elhagyni ezt a környéket. — Bah! — legyintett kezével Etelka. — Ki gá­tolja meg eltávozásomat? -—; — De gondolja meg, hogy atyám kompromittál­va lesz. — Legyen nyugodt, barátom! Úgy fogom intéz­ni, hogy őt vád ne érhesse. — Oh, Etelka, — könyörgött neki Ödön. — Ma­radjon. Hiszen nincs semmi a mi kegyedet elűzze innét. Kegyed ártatlan! — Ön annak tart, de nem látja, mennyire tör ellenem az egész világ, különösen a fivérem? És utoljára mit tettem? Nem akartam a családba befo­gadni egy érdemtelen teremtést! Egyedüli vétkem az, hogy meg akartam tisztogatni családunkat egy szennyfolttól. Hajdanában még töbebt is tettek a ne­mesi családok s még sem lett semmi bajuk ... — Az Istenért, Etelka, mit csinált Gyárfás Ilon­kával? — Én? Semmit! Nem is tudom, mi történt vele! Magam is szereném tudni hová vitték, de minded­dig semmit sem sikerült megtudnom. — Kegyed tehát nem működött közre? Etelka erre nem felelt s mintegy a maga gon­dolatait továbbfüzve, mondta: — Mennem kell innen ... Nem tűrhetem, hogy engem a rendőrség szünet nélkül zaklasson! Félek, hogy utóbb én is anyám sorsára jutok. — Irgalom Istene! — lelkendezett Ödön rémül­ten. Etelka megfogta barátja kezét. — Magán kívül már senkim sincs, akiben biz­hatnék, maga az egyetlen jóbarát, aKire támaszkod­­hatom, aki talán — szeret engem! Erre Ödönből kitört a szenvedély: — Szeretem, imádom! — tördelte. — Éppen azért nem nyugodhatom bele abba, hogy eltávozzék innét. — Tudja meg Ödön, hogy mennem kell! — Én meg az ellenkezőről vagyok meggyőződ­ve. Ellenségei ellen megvédem én! Ami pedig Ele­mért illeti, tudja meg hát, hogy magáért heves szó­váltás volt közöttünk, amelynek még alighanem kö­vetkezményei lesznek. Etelka nagy szemeket meresztett rá. — Igen, igen! — erősített Ödön. — Könnyen pár­baj lehet a vége. Etelka szeme felvillant. De már a következő percben gondolt egyet s elejtette ezt a tárgyat. — Ez mind nem határoz! A törvény erőszakos­kodásai ellen még ön se védhetne meg engem sikere­sen. Nekem semleges területre kell menekülnöm s onnét intézni a védelmi harcot. — Oh Istenem, — szomorodott el Ödön. — Ki sem bírom mondani, mily fájdalmat okoz nekem! Úgyszólván két üz közé vagyok állítva. — És ha ön nem tudja az igazit eltalálni, akkor sajnálnám, hogy csak egy szót is szólottám, — felel­te erre Etelka. Ödön rémülten nézett rá, úgy volt, mintha ne­hezen bírná csak e szavak értelmét felfogni. Etelká­nak e pillanatban szüksége volt a jámbor férfiúra s igéző pillantást vetett rá. Ettől nekibátorodott Ödön s szenvedéllyel meg­ragadta kezét. Etelka engedve, sőt nem bánta azt sem, hogy Ödön átkarolta a derekát. (FOLYTATJUK) Ujamerikások Híradója CSALÁDOK EGYESÍTÉSE A menekült-bevándorlás dolgában úgyszólván az egész világon uj rend lépett életbe és mindenütt az az igyekvés és gondoskodás jelentkezik, hogy az október-novemceri forradalom viharaiban széj­jelszakadt családok egyesül­hessenek egy uj hazában. Az Egyesült Államokban az eddigi helyzettel szemben az a leglényegesebb változás, hogy amennyiben szétszórt családok egyesítéséről van szó, most már nem tesznek különbséget Ausztriában és másutt levő menekültek közt, kaphatnak — mint paroleek — olyan legközelebbi család­tagok is, akik Ausztriából más európai országba kerül­tek el. Az erre vonatkozó ameri­kai hivatalos közlemény eze­ket a más országokat a má­sod-menedék országainak ne­vezi: countries of second asylum. Amerikába ezenfelül külö­nös képzettségű specialisták­nak is van kilátásuk a bebo­csátásra. A kanadai bevándorlást az egyéni elbírálás jellemzi. Ka­nadának konzulátusi és külön kirendeltségei vannak oly he­lyeken, ahol magyar mene­kültek nagyobb számban ta­láltak menedéket. Ezek a ka­nadai hatóságok Kanada szükségletének megfelelően válogatnak a menekültek közt, de tekintettel vannak a családi kapcsolatokra is. Angliában az az előirás, hogy az ott lakó hozzátarto­zóknak rokonaikért vállalniok kell az anyagi eltartási fele­lősséget addig, amig a csa­ládtagok Angliában tartóz­kodnak. Az útiköltséget az angol kormány nem fizeti. Ausztráliában egyidőre fel volt függesztve másoknak, mint legközelebbi családta­goknak beutazási engedélye; a nagy távolság miatt nem tudjuk még, hogy ez az átme­neti korlátozás nem szünt-e meg időközben. Mindenesetre ajánlatos, hogy ausztráliai bevándorlás­ra készülők jelentkezzenek a következő címen: Common­wealth of Australia, Austra­lia House, Strand,, (London W. C. 2. A fő követelmények a kö­vetkezők : Az útiköltséget a bevándorlónak kell előterem­tenie. Azonkívül a megérkezés­kor minden férfinek és nőnek kell hogy 25 font sterling készpénze legyen; házaspá­rok gyermekkel csak akkor számíthatnak beutazási per­­mitre, ha egy ausztráliai ál­lampolgár eltartási feellőssé­­get vállal a családért. Kivé­telt tesznek az asetben, ha a családnak elegendő pénze van hogy Ausztráliában lakást tudjon szerezni és még két heti megélhetésre is jut pénz. Braziliába való bevándor­láshoz a külügyminiszttéri­­um előzetes engedélye szük­séges. Az engedélyért a je­lenlegi tartózkodási ország­ban levő brazil konzulátushoz kell fordulni. Az első és fő követelmény az, hogy a bevándorló elegen­dő pénzzel rendelkezzék, ami­ből meg tud élni addig, amig Brazíliában keresethez jut. AZ ANDAUI HID 50 NYELVEN NEW YORK — James Mi­­chener könyvét — The Bridge of Andau, Az andaui hid — amely a magyar szabadság­­harcosok hőstetteit és az an­daui hídon át Ausztriába me­nekültek viszontagságait irja le, eddig már több mint 50 nyelvre fordították le. A magyar szabadságharc­nak ez a hőskölteménye min­den politikai propagandánál hatásosabban befolyásolja a viilág közvéleményét a ma­gyar nép és a magyar felsza­badulás érdekében. MAGYAROK SAN DIEGO, CAL.-BAN Hogy magyar szabadság­­harcos menekültek vannak San Diegoban, azt egy ember­nek lehet köszönni: Révész László baptista lelkésznek, aki mint egy tagból álló me­nekült-segélyező b i z o ttság sokat fáradozott és szép ered­ményt ért el. Egyizben elláto­gatott Kilmerbe és onnan 38 menekülttel jött vissza, akik közt még véletlenül se akadt baptista vallásu. De ő nem a vallásfelekezetet nézte, előtte minden magyar egyenlő. Kil­merbe nem üres kézzel ment, több mint nyolc tonna ruha­neműt küldött oda, amit san­­digoi magyarok és nem-ma­gyarok százai adományoztak a lelkes magyar pap kérésére. Menekülteket nemcsak spon­­sorolt, nemcsak sponsorokat szerzett nekik, hanem mun­kaalkalmat, sokaknak lakást is. Több mint hatvan mene­kültnek már jó keresete van. Van köztük két mérnök és egy sportbajnok. Megszervez­te az angol nyelvtanítást, me­lyet Dr. Szabó Endre kollégi­umi könyvtáros lát el. Ke­resztülvitte azt, hogy az újon­nan jött magyarok, akik még nem tudnak angolul, az autó KOMMUNISTA MESE A Magyar Ifjúság cimü kommunista hetilap, az uj bol­sevista ifjúsági szervezet (KISZ) hivatalos újságja egy rémtörténetet tálal fel egy ál­lítólagos összeesküvő társa­ságról, melynek tagjain ke­resztül a cikk szerint a Sza­bad Európa Rádió igyekezett volna fegyveresen megdönte­­ni a mai magyarországi rezsi­met. “1956 elején letartóztat­tak egy fegyveres összeeskü­vő csoportot, Sulyánszky Je­nőt* és 14 társát — irja a Ma­gyar Ifjúság. — Valameny­­nyien hadapródok voltak tak Horthy hadseregében. A kihallgatások során kiderült, hogy a hadapródiskolások már 1949-ben összejöveteleket tar­tottak. Szervezkedésük célja a magyar népköztársaság megdöntése volt. 1956 szep­temberében Sulyánszky Jenő ezeket mondotta: — 1954-ben felkerestük Dé­saknai Györgyöt, volt főtörzs­őrmesterünket, és beszámol­tunk neki terveinkről. El­mondtam neki, hogy felada­tunknak tartjuk a rádió el­foglalásának és a politikai foglyok kiszabadításának ter­vét. Désaknai közölte, hogy ő külön szervezkedik, de terve­inkről, megmozdulásainkról szívesen ad jelentést a Sza­­bar Európa Rádiónak. Én, Mi­­kófalvy és Bánáthy adatokat adtunk Désaknainak a Fekete Hang részéről.’’ Szerinte Sulyánszkynak volt “igazolványszerző, fegyver­szerző, gépokcsiszerző és rej­tekhelykijelölő csoportja”, ami ugyebár hozzátartozik minden valamirevaló összees­küvéshez. Volt titkos jelszó is (Mezartim), amellyel a cikk szerint Sulyánszky összeköt­tetésbe lépett Désaknai Győr­ben lakó öccsével, Désaknai Lóránttal (akit már halálra ítéltek kémkedés cimén) és Désaknai Gizellával, akit 15 évi börtönre Ítéltek hűtlenség és kémkedés vádja miatt. A cikk szerint Sulyánszky azt is tervezte, hogy csoportjával le­megy Szegedre és ott a város központjában kitűzik az ame­rikai zászlót. Ez nyilván egyi­ke lett volna a legnagyobb bű­neinek. SAJTÓ HÍREK Hétfői Hírek cimmel uj he­hajtási vizsgát magyar nyel­ven tehessék le, az ő tolmácsi közreműködésével. Az Ausztriában levő mene-, kültek érdekében is sokat tett£ Nt. Révész László, összegyüj-; tött és Ausztriába küldött 4000 dollárt. Negyven otthoni lelkésztársaának pedig egyen­­kint 25 font súlyú ruhacsoma­gokat küldött. Alig van ma népszerűbb magyar ember San Diegoban, mint Révész László, akinek istentiszteleteit a 4100 Fair­­mount Avenuen levő baptista templomban minden felekeze­tű magyar testvérek szorgal­masan látogatják. TIZENKETTEN MINT AZ APOSTOLOK Tucson, Arizonában Cza­­par Ferenc és neje fűszer- és huskereskedők sponsoroltak egy menekült magyar csalá­dot, miután az ő hazai hozzá­tartozóik között nem akadt menekült. Mikor a menekültek vas­úton megérkeztek, Czapárék nagyot néztek, mert a vonat­ról először egy hattagú csa­lád, később két férfi, majd egy házaspár két gyermek­kel, összesen tehát tizenketten érkeztek hozzájuk. Nincs semmi baj, mondotta Mrs. Czapar, nekünk még mindig van egy szobánk egy újabb menekült részére. Ami pedig az élelmezést illeti, az sem képez gondot, mert hus- és élelmiszer üzletünk van, üzletünket kibővitjük és lesz elég mind nekünk, mind a 12 menekültnek. tilap indult Budapesten, me­lyet Parragi György és Ré­vész István szerkesztenek. - Parragi nyilatkozott a Petőfi rádióban és kijelent ette, hogy “az uj lap segíti a kor­mányt céljaiban, hogy a pro­letárdiktatúra alapján a szo­cializmust építse. Nemzetkö­zi feladata: a proletáriátus godolkodásának és a világbé­ke gondolatának népszerűsí­tése.” A kommunista kormány Bécsben “Ungarischer Presse dienst” névvel uj sajtóirodát álitott fel a MTI bécsi munka­társainak felhasználásával. “Arcátlanok arc képcsar­­oka” cimmel a Szabad Föld Kommunista hetilap személyi támadást intéz a Szabad Eu­rópa Rádió egyes munkatár­sai ellen. DOLGOZIK A HÓHÉR A budapesti rádió szerint a Legfőbb Bíróság külön nép­­birósági tanácsa Pálházi Fe­rencet, Varga Rezsőt és Preis£ Zoltánt halálra ítélte. Kegye­lemért folyamodtak. A Petőfi-rádió szerint a Fő­városi Bíróság gyorsított el­járással megkezdte a karcagi és kisújszállási “ellenforra­dalmárok” ügyének tárgya­lását. A fő vádlottak: Sinko­­vics Gyula és Rácz Sándor. VEGYES HÍREK Május 9-én 42 fiatalkorú menekültet adott vissza Jugo­szlávia a magyarországi kom­munista hatóságoknak (való­­szinüleg gyermekeket), jelen­ti a budapesti rádió. Budapesten a KLM holland repülőtársaság a Vörösmar­­thy-téren megnyitotta jegy­irodáját. A társaság alelnöke kijelentette, hogy a Ferihe­gyi-repülőteret fontos repü­lőgócponttá szeretnék fejlesz­teni, elsősorban a Közelkelet felé. HARAPÓS MAJOM NEW YORK — Egy hajó- - ról a városba szökött majom tévedt a brookjyni Red Hook Stádiumba, ahol egy kisfiút, , aki simogatni akarta, megha­rapott. Rendőrök vették üldö-: zőbe a riadt állatot, melyet szívós hajsza után sikerült csak elfogni. Hírek Magyarországból SZERENCSÉJE SAÍ I* IlilXK l

Next

/
Thumbnails
Contents