A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-31 / 22. szám
Á ió PÁSZ j OR 7-IK OLDAL Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — Kegyed tehát nem akarja felmutatni a levelet ? — Nem mutathatom fel, mert már nincs meg. A csendőrhadnagy semmire sem tudott vele menni, nagy bosszúságára Elemérnek, aki'sajnosán tapasztalta, hogy ez az ügy, minden igyekezete dacára, se megy előbbre. — Hadnagy ur, — fakadt ki Elemér — ön nem elég erélyes. Ön a legfontosabb mozzanatokat figyelmen kívül hagyja! György látta, hogy akkor este mind hárman a temető körül jártak s ön nem tartotta érdemesnek őt csak egyszer is nővéremmel vagy Dinnyéssel szembesíteni. — Ezt a vizsgálóbíróra bízom, — felelte a hadnagy. — Én csak az előnyomozást teljesítem. A szembesítést a vizsgálóbíró fogja eszközölni. — De már bocsásson meg hadnagy ur, ön az előnyomozást sem teljesiti úgy, ahogy én szeretném s az ügy érdekében kívánatos lenne. Én már felhoztam, hogy távollétem alatt egy idegen férfi fordult meg anyámnál. Ez közvetlenül'a rablás után volt s ebből én azt következtetem, hogy alighanem az volt a tettesek egyike. — Ki látta azt az embert? — Karika János látta. Hogy valami rosszban sántikált, eléggé bizonyítja, hogy titkon értekezett anyámmal s óvatosan kikerült mindenkit. — Haj, kedves Lorántffy ur, ha önök erre a rejtélyes idegenre vonatkozólag semmi kiindulási pontot sem tudnak kijelölni, akkor én a legjobb akarat mellett sem bírom őt kinyomozni. — Kétségbe kell esnem, — tépelődött Elemér. — Minden jel az ő bűnösségükre mutat, de nem tudunk hozzájuk férni. Már látom, a magam szakállára kell megindítani a nyomozást. 22. FEJEZET Addig kell ütni a vasat, mig meleg Az öreg Nemeshegyi most már nem akarta elszalasztani a kedvező alkalmat, a sors úgyszólván kezükbe játszotta Etelkát, most tehát meg kell csinálni ami után olyan régen vágyódnak. Ha sikerül Etelkát Nemeshegyi ödönnévé tenni, akkor nemcsak a nagy adósságtól szabadulnak meg, hanem még nyernek is, mert Elemér nővérének férjhezmenetelekor köteles félmillió forintot kifizetni. Ennél jobb partit egy eladósodott bárónak a fia hamarosan nem találhat, de nem is kívánhat. — Fiam, — szólt Ödönhöz, — már most addig kell ütni a vasat, amig meleg. Etelka hálára van kötelezve s bizonyára szívesen veszi szándékodat. — Most még nem lehet, atyám. — Hát mire vársz még? — Etelka még nincs abban a kedélyállapotban, hogy ilyesmiről beszélni lehessen vele. Még csak most temette el az anyját, meg aztán vizsgálat alatt is áll. — Fiam, a férjhezmenetel olyan téma, melyet bármely körülmények között elő lehet hozni. Mikor a férj még a ravatalon fekszik, az özvegynek már ajánlanak másikat. Ugyanez történik a leánnyal is, mikor árvasságra jut. Rögtön azzal állnak elő, hogy most már igazán férjhez kell mennie. — Jó, jó, apám, ha Etelka a jelenlegi körülmények között szükségét érzi annak, hogy férjhez menjen, akkor valami módon jelét adja ennek. — Haha! — kacagott fel Nemeshegyi keserűen, — azt várod, hogy majd ő fog megkéretni téged? De bolond egy fiú vagy te még mindig! Más a te helyedben rögtön puhatolódznék, vájjon kedvező fogadtatásra találna-e mint kérő. És ha kedvező jeleket lát, nekivág huszárosán a célnak. — Hát majd én is igy teszik, — mondotta Ödön, csakhogy végetvessen ennek a beszédnek. A második reggelinél az ebédlőben találkozott az egész család. Etelka is megjelent földig érő gyászban, ami rendkívül emelte arcának fehérségét, amely most oly hideg és érzéketlen volt mint a márvány, csak villogó szeme árulta el, hogy nem szobor, hanem élőlény. Ödön kissé elfogult volt, ami szörnyen bosszantotta az öreget ki annál többet beszélt s szinte kivette fia kezéből az udvarló szerepét. — Nem értem ezt a mai fiatalságot, — gondolta magában bosszúsan. — Csak lovagolni, vadászni, portyázni és könnyüvérü nőkkel flörtölni tudnak. A feleségnek való hölgyek társaságában egy okos szó nem jön a szájukra. Étkezés végeztével a többiek úgy intézték, hogy Ödön egyedül lehessen Etelkával, ami az utóbbinak is kapóra jöhetett, mert rögtön beszélni kezdett: — Kedves barátom, nagy köszönettel tartozom önöknek, különösen önnek s szinte restellem, hogy újabb kéréssel jövök, holott hálámat még le se róttam az előbbiért. — Oh kérem, Etelka. Rendelkezzék velem feltétlenül. Maga jól tudja, hogy tüzbe is megyek, ha kívánja. — De most igazán nagyot kívánok ám, majdnem igazán annyit, hogy tüzbe menjen, kezét kell nyújtania . . . — Oh a legnagyobb örömmel! — vágott bele Ödön. — Szivem már régen a magáé, miért se lehetne a kezem is! Etelka ravaszul mosolygott. — Nem igy értettem! — mondotta — erről majd máskor. Jelenleg csak segítő kezét kívánom egy célom eléréséhez. Ödön elpirult. Ennek is megint édesatyja az oka. Hej, hej, miért is ösztökélik őt az olyasmire, amihez nem ért. — Kedves barátom, — folytatta Etika, — elhatároztam magamban, hogy egyelőre elmegyek erről a vidékről. — Ugyan! — kiáltott fel Ödön szinte megdöbbenve. 1 — Nos? Különösnek találja ezt? Azt hiszem, az előzmények után mindenki beláthatja, hogy itt nincs maradásom. — De kegyed ezt nem teheti. — Miért nem? — Azért, mert atyám bizalmasan . . . Szava hirtelen elakadt. — Nos, mit tett atyja? — kérdezte Etelka tágranyilt szemekkel. — Bizalmasan kezeskedett kegyedért, hogy nem fogja elhagyni ezt a környéket. — Bah! — legyintett kezével Etelka. — Ki gátolja meg eltávozásomat? -—; — De gondolja meg, hogy atyám kompromittálva lesz. — Legyen nyugodt, barátom! Úgy fogom intézni, hogy őt vád ne érhesse. — Oh, Etelka, — könyörgött neki Ödön. — Maradjon. Hiszen nincs semmi a mi kegyedet elűzze innét. Kegyed ártatlan! — Ön annak tart, de nem látja, mennyire tör ellenem az egész világ, különösen a fivérem? És utoljára mit tettem? Nem akartam a családba befogadni egy érdemtelen teremtést! Egyedüli vétkem az, hogy meg akartam tisztogatni családunkat egy szennyfolttól. Hajdanában még töbebt is tettek a nemesi családok s még sem lett semmi bajuk ... — Az Istenért, Etelka, mit csinált Gyárfás Ilonkával? — Én? Semmit! Nem is tudom, mi történt vele! Magam is szereném tudni hová vitték, de mindeddig semmit sem sikerült megtudnom. — Kegyed tehát nem működött közre? Etelka erre nem felelt s mintegy a maga gondolatait továbbfüzve, mondta: — Mennem kell innen ... Nem tűrhetem, hogy engem a rendőrség szünet nélkül zaklasson! Félek, hogy utóbb én is anyám sorsára jutok. — Irgalom Istene! — lelkendezett Ödön rémülten. Etelka megfogta barátja kezét. — Magán kívül már senkim sincs, akiben bizhatnék, maga az egyetlen jóbarát, aKire támaszkodhatom, aki talán — szeret engem! Erre Ödönből kitört a szenvedély: — Szeretem, imádom! — tördelte. — Éppen azért nem nyugodhatom bele abba, hogy eltávozzék innét. — Tudja meg Ödön, hogy mennem kell! — Én meg az ellenkezőről vagyok meggyőződve. Ellenségei ellen megvédem én! Ami pedig Elemért illeti, tudja meg hát, hogy magáért heves szóváltás volt közöttünk, amelynek még alighanem következményei lesznek. Etelka nagy szemeket meresztett rá. — Igen, igen! — erősített Ödön. — Könnyen párbaj lehet a vége. Etelka szeme felvillant. De már a következő percben gondolt egyet s elejtette ezt a tárgyat. — Ez mind nem határoz! A törvény erőszakoskodásai ellen még ön se védhetne meg engem sikeresen. Nekem semleges területre kell menekülnöm s onnét intézni a védelmi harcot. — Oh Istenem, — szomorodott el Ödön. — Ki sem bírom mondani, mily fájdalmat okoz nekem! Úgyszólván két üz közé vagyok állítva. — És ha ön nem tudja az igazit eltalálni, akkor sajnálnám, hogy csak egy szót is szólottám, — felelte erre Etelka. Ödön rémülten nézett rá, úgy volt, mintha nehezen bírná csak e szavak értelmét felfogni. Etelkának e pillanatban szüksége volt a jámbor férfiúra s igéző pillantást vetett rá. Ettől nekibátorodott Ödön s szenvedéllyel megragadta kezét. Etelka engedve, sőt nem bánta azt sem, hogy Ödön átkarolta a derekát. (FOLYTATJUK) Ujamerikások Híradója CSALÁDOK EGYESÍTÉSE A menekült-bevándorlás dolgában úgyszólván az egész világon uj rend lépett életbe és mindenütt az az igyekvés és gondoskodás jelentkezik, hogy az október-novemceri forradalom viharaiban széjjelszakadt családok egyesülhessenek egy uj hazában. Az Egyesült Államokban az eddigi helyzettel szemben az a leglényegesebb változás, hogy amennyiben szétszórt családok egyesítéséről van szó, most már nem tesznek különbséget Ausztriában és másutt levő menekültek közt, kaphatnak — mint paroleek — olyan legközelebbi családtagok is, akik Ausztriából más európai országba kerültek el. Az erre vonatkozó amerikai hivatalos közlemény ezeket a más országokat a másod-menedék országainak nevezi: countries of second asylum. Amerikába ezenfelül különös képzettségű specialistáknak is van kilátásuk a bebocsátásra. A kanadai bevándorlást az egyéni elbírálás jellemzi. Kanadának konzulátusi és külön kirendeltségei vannak oly helyeken, ahol magyar menekültek nagyobb számban találtak menedéket. Ezek a kanadai hatóságok Kanada szükségletének megfelelően válogatnak a menekültek közt, de tekintettel vannak a családi kapcsolatokra is. Angliában az az előirás, hogy az ott lakó hozzátartozóknak rokonaikért vállalniok kell az anyagi eltartási felelősséget addig, amig a családtagok Angliában tartózkodnak. Az útiköltséget az angol kormány nem fizeti. Ausztráliában egyidőre fel volt függesztve másoknak, mint legközelebbi családtagoknak beutazási engedélye; a nagy távolság miatt nem tudjuk még, hogy ez az átmeneti korlátozás nem szünt-e meg időközben. Mindenesetre ajánlatos, hogy ausztráliai bevándorlásra készülők jelentkezzenek a következő címen: Commonwealth of Australia, Australia House, Strand,, (London W. C. 2. A fő követelmények a következők : Az útiköltséget a bevándorlónak kell előteremtenie. Azonkívül a megérkezéskor minden férfinek és nőnek kell hogy 25 font sterling készpénze legyen; házaspárok gyermekkel csak akkor számíthatnak beutazási permitre, ha egy ausztráliai állampolgár eltartási feellősséget vállal a családért. Kivételt tesznek az asetben, ha a családnak elegendő pénze van hogy Ausztráliában lakást tudjon szerezni és még két heti megélhetésre is jut pénz. Braziliába való bevándorláshoz a külügyminiszttérium előzetes engedélye szükséges. Az engedélyért a jelenlegi tartózkodási országban levő brazil konzulátushoz kell fordulni. Az első és fő követelmény az, hogy a bevándorló elegendő pénzzel rendelkezzék, amiből meg tud élni addig, amig Brazíliában keresethez jut. AZ ANDAUI HID 50 NYELVEN NEW YORK — James Michener könyvét — The Bridge of Andau, Az andaui hid — amely a magyar szabadságharcosok hőstetteit és az andaui hídon át Ausztriába menekültek viszontagságait irja le, eddig már több mint 50 nyelvre fordították le. A magyar szabadságharcnak ez a hőskölteménye minden politikai propagandánál hatásosabban befolyásolja a viilág közvéleményét a magyar nép és a magyar felszabadulás érdekében. MAGYAROK SAN DIEGO, CAL.-BAN Hogy magyar szabadságharcos menekültek vannak San Diegoban, azt egy embernek lehet köszönni: Révész László baptista lelkésznek, aki mint egy tagból álló menekült-segélyező b i z o ttság sokat fáradozott és szép eredményt ért el. Egyizben ellátogatott Kilmerbe és onnan 38 menekülttel jött vissza, akik közt még véletlenül se akadt baptista vallásu. De ő nem a vallásfelekezetet nézte, előtte minden magyar egyenlő. Kilmerbe nem üres kézzel ment, több mint nyolc tonna ruhaneműt küldött oda, amit sandigoi magyarok és nem-magyarok százai adományoztak a lelkes magyar pap kérésére. Menekülteket nemcsak sponsorolt, nemcsak sponsorokat szerzett nekik, hanem munkaalkalmat, sokaknak lakást is. Több mint hatvan menekültnek már jó keresete van. Van köztük két mérnök és egy sportbajnok. Megszervezte az angol nyelvtanítást, melyet Dr. Szabó Endre kollégiumi könyvtáros lát el. Keresztülvitte azt, hogy az újonnan jött magyarok, akik még nem tudnak angolul, az autó KOMMUNISTA MESE A Magyar Ifjúság cimü kommunista hetilap, az uj bolsevista ifjúsági szervezet (KISZ) hivatalos újságja egy rémtörténetet tálal fel egy állítólagos összeesküvő társaságról, melynek tagjain keresztül a cikk szerint a Szabad Európa Rádió igyekezett volna fegyveresen megdönteni a mai magyarországi rezsimet. “1956 elején letartóztattak egy fegyveres összeesküvő csoportot, Sulyánszky Jenőt* és 14 társát — irja a Magyar Ifjúság. — Valamenynyien hadapródok voltak tak Horthy hadseregében. A kihallgatások során kiderült, hogy a hadapródiskolások már 1949-ben összejöveteleket tartottak. Szervezkedésük célja a magyar népköztársaság megdöntése volt. 1956 szeptemberében Sulyánszky Jenő ezeket mondotta: — 1954-ben felkerestük Désaknai Györgyöt, volt főtörzsőrmesterünket, és beszámoltunk neki terveinkről. Elmondtam neki, hogy feladatunknak tartjuk a rádió elfoglalásának és a politikai foglyok kiszabadításának tervét. Désaknai közölte, hogy ő külön szervezkedik, de terveinkről, megmozdulásainkról szívesen ad jelentést a Szabar Európa Rádiónak. Én, Mikófalvy és Bánáthy adatokat adtunk Désaknainak a Fekete Hang részéről.’’ Szerinte Sulyánszkynak volt “igazolványszerző, fegyverszerző, gépokcsiszerző és rejtekhelykijelölő csoportja”, ami ugyebár hozzátartozik minden valamirevaló összeesküvéshez. Volt titkos jelszó is (Mezartim), amellyel a cikk szerint Sulyánszky összeköttetésbe lépett Désaknai Győrben lakó öccsével, Désaknai Lóránttal (akit már halálra ítéltek kémkedés cimén) és Désaknai Gizellával, akit 15 évi börtönre Ítéltek hűtlenség és kémkedés vádja miatt. A cikk szerint Sulyánszky azt is tervezte, hogy csoportjával lemegy Szegedre és ott a város központjában kitűzik az amerikai zászlót. Ez nyilván egyike lett volna a legnagyobb bűneinek. SAJTÓ HÍREK Hétfői Hírek cimmel uj hehajtási vizsgát magyar nyelven tehessék le, az ő tolmácsi közreműködésével. Az Ausztriában levő mene-, kültek érdekében is sokat tett£ Nt. Révész László, összegyüj-; tött és Ausztriába küldött 4000 dollárt. Negyven otthoni lelkésztársaának pedig egyenkint 25 font súlyú ruhacsomagokat küldött. Alig van ma népszerűbb magyar ember San Diegoban, mint Révész László, akinek istentiszteleteit a 4100 Fairmount Avenuen levő baptista templomban minden felekezetű magyar testvérek szorgalmasan látogatják. TIZENKETTEN MINT AZ APOSTOLOK Tucson, Arizonában Czapar Ferenc és neje fűszer- és huskereskedők sponsoroltak egy menekült magyar családot, miután az ő hazai hozzátartozóik között nem akadt menekült. Mikor a menekültek vasúton megérkeztek, Czapárék nagyot néztek, mert a vonatról először egy hattagú család, később két férfi, majd egy házaspár két gyermekkel, összesen tehát tizenketten érkeztek hozzájuk. Nincs semmi baj, mondotta Mrs. Czapar, nekünk még mindig van egy szobánk egy újabb menekült részére. Ami pedig az élelmezést illeti, az sem képez gondot, mert hus- és élelmiszer üzletünk van, üzletünket kibővitjük és lesz elég mind nekünk, mind a 12 menekültnek. tilap indult Budapesten, melyet Parragi György és Révész István szerkesztenek. - Parragi nyilatkozott a Petőfi rádióban és kijelent ette, hogy “az uj lap segíti a kormányt céljaiban, hogy a proletárdiktatúra alapján a szocializmust építse. Nemzetközi feladata: a proletáriátus godolkodásának és a világbéke gondolatának népszerűsítése.” A kommunista kormány Bécsben “Ungarischer Presse dienst” névvel uj sajtóirodát álitott fel a MTI bécsi munkatársainak felhasználásával. “Arcátlanok arc képcsaroka” cimmel a Szabad Föld Kommunista hetilap személyi támadást intéz a Szabad Európa Rádió egyes munkatársai ellen. DOLGOZIK A HÓHÉR A budapesti rádió szerint a Legfőbb Bíróság külön népbirósági tanácsa Pálházi Ferencet, Varga Rezsőt és Preis£ Zoltánt halálra ítélte. Kegyelemért folyamodtak. A Petőfi-rádió szerint a Fővárosi Bíróság gyorsított eljárással megkezdte a karcagi és kisújszállási “ellenforradalmárok” ügyének tárgyalását. A fő vádlottak: Sinkovics Gyula és Rácz Sándor. VEGYES HÍREK Május 9-én 42 fiatalkorú menekültet adott vissza Jugoszlávia a magyarországi kommunista hatóságoknak (valószinüleg gyermekeket), jelenti a budapesti rádió. Budapesten a KLM holland repülőtársaság a Vörösmarthy-téren megnyitotta jegyirodáját. A társaság alelnöke kijelentette, hogy a Ferihegyi-repülőteret fontos repülőgócponttá szeretnék fejleszteni, elsősorban a Közelkelet felé. HARAPÓS MAJOM NEW YORK — Egy hajó- - ról a városba szökött majom tévedt a brookjyni Red Hook Stádiumba, ahol egy kisfiút, , aki simogatni akarta, megharapott. Rendőrök vették üldö-: zőbe a riadt állatot, melyet szívós hajsza után sikerült csak elfogni. Hírek Magyarországból SZERENCSÉJE SAÍ I* IlilXK l
