A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-11 / 2. szám
A JŐ PÁSZTOR 7-IK OLDAL rjiZEHft^CSEJJU Irta: TÖLGYEST MIHÁLY — Adja az Isten, — fohászkodott fel Vasas. Lajos megtalálta Jucikát, akinek arcán könnyek nyomai látszottak. — Miért mentél el, lelkem? — kérdezte. — Mit üljek ott, mikor senki sem foglalkozik velem? Duzzogott Juci. — A nagyságos kisasszony dolga téged, ugylátszik nagyon érdekelt . . . Lajos megérzé a vágást. — Ne haragudjál Juci, — mondotta engesztelő- j leg. — Oh, én nem haragszom. De talán jclbb lenne, Lajos, ha jól meggondolnád a dolgot, mielőtt a paphoz mennénk. Lajos rettenetes zavarban volt . . . Juci szavai szivén találták őt. Megragadta a leány kezét, s igy Szólt szeme közé nézve: — Juci, Isten látja lelkem, nem akartam neked fájdalmat okozni. Szivem mélyéből sajnálnám, ha ezt bűnül rónád fel nekem, mert lásd, náladnál igazán keresve se találnék jobbat. — De azért mégis mindig csak arra a másikra gondolsz. Lajos hevesen rázta a fejét, — Most már nem! — kiáltotta. — Rajta leszek, hogy elfelejtsem. Juci légy segítségemre ebben. Légy az én jó hü feleségem s meglásd, én is híven komolyan fogom teljesíteni mindazt, amivel neked tartozom. — Csak segíthetnék! —sóhajtott fel Juci. — De aki szeret, az nehezen tud ám felejteni. Lásd én is . .. Hirtelen abbahagyta. — Nos, mit akartál mondani magadról? — Nem, nem, Lajos. — De már most tudni akarom! — kötötte magát Lajos és szeme egyszeriben villámlani kezdett. — Lfej, ha ez a leány is mást Szeretne. — Lásd, Lajos, — mondotta Juci —, én már akkor vonzódtam hozzád, mikor még együtt jártunk az iskolába. Mindig szívesen mentem, mert tudtam, hogy te is ott leszel. Később, mikor már kinőttünk az • kólából, vasárnaponkint a csárdást többször jártad velem. Ah, minden vasárnap nekem örömnapom is volt. Annak a kedves emlékéből táplálkozott szivem s a lelkem egy egész 'hétig. De aztán elmaradtál. Megtudtam, hogy másfelé vonzódol . . . Lajos homlokához kapott. — Hej, Juci ne is hozd elő ezt a korszakot. —• Dgye, még most se tudod felejteni? Lásd igy. voltam én is. Nem tudtalak felejteni. És mennyit szenvedtem érted. És mikor már kikosaraztak, még akkor sem jutottam én eszedbe. — Nem tudtam, hogy igy érzel irántam. Megragadta a leány kezét s jól a szeme közé nézve hozzá tette: — Hát igazán szeretsz engem, Jucikám lelkem? — Ha nem szeretnélek, nem mondtam volna igent. Mert én nem tudok hazudni. Lajos nem eresztette el Juci kezét, hanem még jobban szorította. Szivében valami változás ment végbe. Szeme előtt egyre jobban bontakozott ki a leány szépsége. Még csak most látta, milyen szép szeme van és mily sugár a növése. — Juci . . . Jucikám, — mondotta szenvedélyesen. — Sajnálom, hogy volt idő, amikor elhanyagoltalak. Valósággal kincs vagy te most nekem. Mái most hiszem, hogy elfelejthetem azt a másikat. Csali sajnálom, hogy úgy megjárta. — Hát te hiszed Lajos, hogy rablók hurcolták el őt? — Hogyne. Lorántffy Elemér bejelentette ezt a rendőrségnek. — Már én nem hiszem, — csóválta fejecskéjét Juci. — Elemér csak azért gondolta ki ezt, hogy ne háborgassák őt az atyafiai. — Nem, nem, Juci. A hatóságot nem lehet bolonddá tartani. Nem is Elemértől jött az első hir. hogy elrabolták, hanem az édesanyjától. Meglehet hogy idegen rablók nem vitték el Ilonkát, hanem igen is elvitette őt a méltóságos asszony s valahol fogva tartja. Lajos nagy szomorúsággal mondta ezt. — Lám, még most is hogy érdeklődői iránta, — szólt Juci fájdalmasan. Lajos hirtelen összeszedte magát: — Jó, jó, lelkem. Csak szó volt róla. De most térjünk vissza az öregekhez. Lajos jól érezte, hogy az egyensúly felbillen benr e, valahányszor Ilonka szóba kerül. A régi szerelem fellángol benne s megsemmisüléssel fenyegeti azt a is nyugalmat, amit eddig nehezen kiküzdött magá■ ak. Hej, érezte, hogy még sok baja lesz neki ezzel z ő makrancos szivével. Ezalatt a két öreg a szobában megbeszélte a 1 ázasságnak anyagi részét. Szitás Gergely kijelentette, hogy a fiataloknak átadja az egész vagyont; ő csak tízezer forint készpénzt tart meg magának. — Annak a kamataiból, úgymond megélek holtom napjáig. Holtom után az is az övék. De nem! — tette hozzá hirtelen. — Nem rájuk hagyom, hanem a születendő első leánygyermekre. Az legyen hozományának első alapja. Nem olyanok ám az emberek, mint én, hogy a leányban a jó erkölcsöket nézik. Ná szom, a maga Jucikája jól nevelt hajadon, jártas a gazdaságiban, emellett még szép is, okos is. őt szemeltem ki, hogy gyógyítsa ki a fiamat az ő nagy lelki betegségéből. — Adja az ég, hogy úgy legyen, — mondotta a kovács, ki szívesen adta leányát a Szitás házba, mely a legelső volt a faluban. Most visszatértek a fiatalok. Jucinak sugárzott az arca. Lajosé is jóval vidámabb volt. — Nos? — kérdezte Szitás Gergely tréfásan, — megértettétek egymást ? — Meg! — válaszolta Lajos bizonyos elégedettséggel. Most a kovács hangulata is megváltozott. Aggodalmai megszűntek s egész este most történt először, hogy szívélyesen megfogta Lajos kezét s megrázta : — Lajos! Rádbizom a lányomat, jól viseld gondját. — Legyen nyugodt István bácsi, hűségesen gondját fogom én viselni. — De ott leszek ám én is! — szólt közbe Szitás Gergely. — Majd kordában tartalak ám Lajos és jaj lesz neked, ha ezt az áldott teremtést elhanyagolni merészelnéd. De most térjünk a másik dologra. Lajos fiamnak egy bogara van, melyet nem tud kiverni a fejéből. Most hát a kegyelmed véleményét is szeretnek hallani, nászom. Ugyan Lajos, add elő a dolgot. A fiú elbeszélni azt a bizonyos jelenetet a halottas kamrában. — Hm! — csóválta fejét Vasas. — Ez igazán ka| landos dolog. A világon el nem hiszi senki. — Én is mondtam ezt! — kiáltott fel Szitás. — A méltóságos asszony egyszerűen csak ezt fogja moniani: nem igaz, s ezzel vége. Lajos hazugságban marad. Mert az csak bizonyos, hogy inkább hisznel neki, mint Lajosnak. — De én megesküszöm rá, hogy igaz — kiáltotta Lajos. — Erre is lesz feleletük, — jegyezte meg Vasas. — Azt fogják mondani, kificamodott agyad képjelt ilyen badarságot. Elő is fognak állani mindjárt a doktorok és ügyvédek és bizonyítani fogják, hogy ez képtelenség. — No lám, — emelte fel kezét Szitás, — nászunk Is ugyan igy fogja fel a dolgot, miniői-jHÉs nem is lehet máskép. — De édesapám, — veté ellen Lajos, — akár- I hányszor mondta, hogy vissza szeretné fizetni Lo? rántffyéknak mindazt, arpit rajtunk elkövettek. — Hát ez igaz, fiam. Szegény anyád halála az ■ I ő lelkűket nyomja. Szeretném is valamikép vissza; fizetni azt a sok gyötrelmet, amit okoztak nekünk j de aztán ismét elgondolom magamban: üsse kő! öreg | napjaimat nem pörösködésben, hanem nyugalomban akarom tölteni. • — Igaza is van, — bólintott fejével Vasas. — Eszerint hát a gazság győzedelmeskedjék? — kérdezte Lajos elkeseredetten. — Bízzuk az Istenre, hogy szolgáltasson igazságot, — mondotta Szitás. — Te pedig verd ki a fejedből azt a . . . nem akarom kimondani a nevét. Neked most már van menyasszonyod, foglalkozzál ezzel. Lajos elhallgatott. De azért e pillanatban egy gondolata támadt. Holnap úgyis vasárnap van, ta’án megvalósíthatja uj tervét. Midőn haza felé mentek, az öreg Szitás igy szólt: — Lásd, Vasas nászunk is egy nézeten van velem. Ő is mondja, hogy nem nyerhetünk semmit. Én tehát azt kívánom, hagyd abba a dolgot. Lajos el volt gondolkodva. Ha az öreg Szitás a végén elő nem hozza még egyszer a dolgot, a mai nap igen jól végződött volna. így azonban Lajos belseje ismét fel lett dúlva. Ezt Juci is észrevette és I kamrácskájába húzódva, titkon sirt emiatt, sőt maga Lajos is érezte, hogy a dolog nincs rendjén, de már nem segíthetett magán. Másnap Lajos már kora reggel midőn az öreg még aludt, eltávozott hazulról. Ma a paphoz kellett volna menni, de a jó Isten tudja, Lajost másfelé hajtotta valami megnevezhetetlen vágy vagy érzelem. Szitás Gergely csodálkozással hallotta később, hogy Lajos már régen elment hazulról. — Ugyan hová ment? — kérdezte bosszankodva. Erre azonban senki sem tudott felelni. Mindenki csak a vállát vonogatta. — Ejnye, ejnye, — rázogatta fejét az öreg. — I — Bizonyára kiment a szőlőt nézni. Idejére majd csak visszatér és még elmehet a paphoz. Vagy talán még jókor ment el a leányos házhoz? Ez jó jel lenne. Lajos ezalatt átballagott Csillagvárra. Szándéka volt vagy Elemérrel, vagy a legrosszabb esetben meghitt komornyikjával Gyurkával beszélni. (FOLYTATJUK) A Magyar Segély híréi jrészletes beszámolót a hely- 1 zetről, a segitség sürgős voltá- i ról, és felhívására sorra ada- 1 koztak a jelenvoltak. Eddig 706 dollár gyűlt be az újonnan ' érkezettek és egyre nagyobb számban érkezők részére. Egy nag-y ruharakomány már útnak indult és most készül a második szállítmány. ! I Mihályi segélyt kérő levele. két küldött szét politikusok- i nak, ügyvédeknek, orvosok| nak, üzletembereknek, bankoknak és máris mutatkozik | eredmény. Akik a gyűjtéshez ! hozzá akarnak járulni, küld| jék adományaikat e címre: | Charles Z. Mihályi, Glenfield N. Y. ; Megérkezett az első fecs. ke: Szerencs Jenő, akiről ide-I iglenesen Mrs. Rasmussen és . Kovalik Sándor rokonok gon: | doskoknak. Győr városából • 'jött harmadmagával. Mihályi most kapott légipos-II ta levelet egy budapesti rokoí nától. Élnek, de kis budai há-Jzuk összelőve, segítséget kérdnek. Mindenki segítséget kér. BROOKLYN, N. Y. — A Bay Ridge lakóháznegyedben a Breewort Savings Bank el. nöke két veterán testülettel . együtt a banképület előtt egy nagy, piros-fehér-zöldre fesj tett ládát helyezett el, hogy a környék népe ott ruhákat he’ lyezzen el a magyar menekülj. tek részére. A láda már többször megtelt és a ruhákat az amerikai katonaság továbbítja Ausztriába. A piros-f eh érzöld láda még sokáig ott marad. * ' NEW YORK. A bécsi Bu 7 dapest Hilfe javára a Mon- 4 signor étteremben ebédet rendeztek, kiváló művészek szórakoztatták a közönséget. Mrs. Basil Rathbone, a Vörös Kereszt volt elnökének felesége volt az ünnepi szónok, háziasszonyok pedig: a magyarszármazásu Lady Lito• veil és Miss Greta Keller. A . bécsi segélybizottság tagjai: 1 Esterházy hercegnő, Somo-8 j gyi Biéláné és Jeszenszky bár róné. k CAMP KILMER. - Eisenhower elnök Columbine III repülőgépével 21 magyar menez kiilt repült Amerikába, köz- 1; tűk 13 gyermek. Útközben megálltak Bostonban és ott a repülőgépen karácsonyi is. tentiszteletet tartottak. A ' Kilmer táborban Meyner jerseyi kormányzó rendelkezésére kiosztották a 17 nagy 1 katonai teherautóval az or- 1 szág minden részéből oda küldött ajándékokat. Msgr. Varga Béla mondott éjféli misét, Father Alpheus Forró és Nt. ’ Bertalan Imre végezték aiz • istentiszteletet, z * £ A Kilmer táborba megér- kezett az első amerikai állam:, polgár: Verébi Katalin asz• szony újszülött gyermeke a new-brunswicki megyei kórházból. * Mint D.P. menekült jött ~ Amerikába 1949-ben Henn 1 Liiv észtországi fiatalember, t akit a német nácik anyjává'- és nagyanyjával együtt elt hurcoltak és lőszergyárban i dolgoztattak. A fiatal ember- most az amerikai hadsereg• ben szolgál és bajtársai kö. rében gyűjtést rendezett a 1 magyar menekültek részére — 300 dollár eredménnyel. ★ Több Budapesten tartózkodó amerikai diplomáciai tisztviselő Amerikában küldött karácsonyi üdvözlő kártyáira viszonzáskép azt kérte, hogy az illetők küldjenek a magyac rok javára pénzadományt, ’ több mint 1500 dollár gyűlt ‘ össze. Mint egyik diplomata, aki magát nem akarta meg: nevezni, mondta, hogy a leg. több adományt South Caro: Imából kapta. McKeesport, Pa. j I. A Hadar Benjámin nagybi- ' íottsági elnök által összehívott gyűlésen a megjelentek , mindjárt összeadtak a magyar segélyre $751.60-t, azután a kétnapos városi Tag Day gyiij-, tés 2326 dollárt eredménye-l zett. A Tag Day gyűjtésből befolyt összeget a Nagybizottság átutalta a Pittsburgh-környé- j ki Hungarian Freedom Fundnak. McKeesporton a segélygyüjtés összes eredménye decem-1 bér 15-ig $4330.65 volt. Ebben; benne van a William Penn ■ Fraternális Egyesület 500 dől-; áros adománya, a Magyar Tár-! saskörtől $300, a McKeespor-j ti Nagy bizottságtól $100, a Függtelen egyháztól $410, az Első Ref. Egyháztól $100, a Rom. Kát. Egyháztól $330, a Göi. Kát. Egyháztól $100. A gyűjtést a négy helyi egyház J asszonyai és leányai végezték. A gyűjtési akció vezetésénél a Nagybizottság elnökének segítségére voltak: Lénárt j Gyula közjegyző, Kerezsi Mar-| git tanítónő és Halász Etelka1 és sokan mások. A termet a! gör. kát. egyház díjtalanul bocsátotta rendelkezésre. Ironton, O. Egy magyar család van ebben a városban, a Goydán család. És mégis, ebben a városban is volt december közepén nagy belvárosi utcai gyűjtés, szép eredménnyel. A Vörös Kereszt két irontoni hölgyet bziott meg a gyűjtési akció vezetésével és az egyik természetesen a magyar Goydán Sándorné volt. Goydánék remélik, hogy ezután többen lesznek magyarok Irontonban: három-négy magyar családot szeretnének városukba édesgetni. Miami, Fia. A magyar diákság “földalatti” irodalmának egy értékes töredéke a szabadságharc napjaiban megtalálta az utat . a szabad világba, kicsempészték Bécsbe, onnan eljutott Miamiba. Van abban sok régi ás uj diák vers, hazafias és népdalok, hires régi magyar kollégiumok és egyetemek múltjából vett képek, és üzenetek, amik a titkos ellenállási mozgalom fiataljai közt kézről-kézre jártak. Az egész tyüjteménynek már útközben jellemző címet adott az a diák, aki Magyarországból kicsempészte és Amerikába magával hozta: “SOS from Hungarian Students.” Hogy ki ez a fiú, azt nem árulhatjuk el, mert családja odahaza maradt és ezért tartani kell Kádár ék bosszújától. A magyar diákok SOS könyve egyelőre 3000 példányban fog megjelenni, az egész országban terjeszteni fogják és a kiadó a befolyó jövedelmet magyar menekült diákok, tanítók és tanárok, gyermekek megsegítésére ajánlotta fel. Detroit, iMch. A Detroiti Magyar Egyházak és Egyesületek Segélybizottsága 8113 West Jefferson Avenun ruhagyüjtő állomást állított fel. A bizottság d. e. 10-12 és d. u. 3-8 órák között dolgozik. Ugyanitt Michigan állam munkaközvetítő bizottsága is megkezdte működését. Szilágyi József vezetése alatt. Irodai órák: délelőtt fél 9-től délután 5 óráig. Glenfield és környéke A Magyar Házban rendkívüli gyűjtést tartott a Szövetség és öröm volt látni, hogy nagy számban jöttek el másodgenerációs magyarok is, akik már alig tudnak magyarul, úgyszintén nem-magyar szomszédok is. Juhász Lajos nyitotta meg a gyűlést, utána Mihályi Z. Károly egyleti elnök tartott Westbury, Long Islandon a Stanat Manufacturing Co. uj gyártelepet létesített, ahol felvesznek magyar menekült szakmunkásokat, akik jártasak általános gyári munkában, gépalkatrész gyűjtő asztalok kezelésében, malomgépek, hengeres őrlő és csiszoló gépek, villanyos forrasztóg'épek kezelésében. Unió munkabéreket fizetnék, számos biztosítási és 3gyéb kedvezménnyel. Az angol nyelv tudása nem szükséges, főkép ha a jelentkező jártas blueprint tervraj- - xok olvasásában. A gyár a Brush Hollow Rd. és Shames Drive sarkán van, a Long Island vasúttal könynyen elérhető. Telefonon is lehet érdeklődni: ED 4-8700. * A Bard College, Annendale on Hudson, N. Y.-ban, 300 magyar egyetemi hallgatónak nemcsak ingyenes egyetemi oktatást nyújt, hanem két hónapig teljes ellátást is. * Az ország minden részében a kormány financiális hozzájárulásával a városok lakóházakat építettek, ahol a. lakbér mérsékelt. Ezekben a házakban eddig csak amerikai polgároknak adtak ki lakást. De most Charles E. Slusser, országos lakásügyi commissioner, utasította a községi lakóháztelepek vezetőségeit, hogy uj magyar me- i nekülteknek is kiadhatnak lakásokat, amennyiben amerikai polgárok régebbi előjegyzései ennek nem lennének akadályai. * Az amerikai katonaság 1,- 800,000 dollár értékben meleg takarókat és ruhaneműket ad az Ausztriában levő menekülteknek. A szállítmányok már útban vannak Bécs felé. * A First Aid for Hungary (163 East 82 St., LE 5-7750) és az A. M. Szövetség keletí kerülete (1532 York Avr., LE 5-9680) eddig 50,000 font I ruhaneműt küldött Bécsbe és Münchenbe a magyar menekültek részére, azonkivül játékszereket a gyermekeknek s 18,000 dollár pénzadományt karácsony előtt. CAMP KILMER — A magyar menekültek már megismerkedtek az amerikai ipar egyik legcsodásabb alkotásával: az értelmes géppel. Az International Business Machine Co. rendelkezésre bocsátott egy gépet, amely villanyerővel, villámsebességgel osztályozza a menekülteket képzettségük és gyakorlottságuk szerint és ugyanakkor feljegyzi az ipari vállalatok részéről beérkezett munkás kereséseket is. Az értelmes gép a munkát kereső menekülteket nyomban összehozza a munkást kereső gyárvállalatokkal, így a munkaközvetités percek alatt megtörtébhet. ESKÜVŐ ITT IM0ML0M OTT EDMONTON, Alberta, Canadában volt az esküvő és Aarhu dániai városban volt a lakodalom . . . Hans Jensen kivándorolt Kanadába és a múlt héten Edmontonban oltár elé vezetett egy kanadai leányt. Az esküvőről filmfelvételt készitettek és azt elküldték az öreg -Jensen házaspárnak, az örömszülőknek. Jensenék aztán a farm jukon nagy lakodalmi ünnepséget rendeztek, 70 vendég muzsikaszó mellett falatozott, iddogált, táncolt és gyönyörködött a szép fiatal párról és az esküvői szertartásról Kanadában felvett mozgóképben. SZÉP ILONKA