A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-03 / 18. szám
A JŐ PÁSZTOR 3-IK OLDAL. 1 Siet a vasfüggöny mögött VALLANAK A NÉP FOSZTOGATÓI A parasztságot terhelő kötelezettségek csökkentéséről Polcnyi Lajos pénzügyminiszter-helyettes a következőkben tájékoztatta a'sajtót: — Az eddig kiadott rendelkezésiek hatásaként a mezőgazdasági termelésit terhelő kötezettségek 1957 évben mintegy 5.1 milliárd forinttal csökkennek. Ez a hatalmas összeg zömében a beadási kötelezettség megszüntetéséből ered, ami a parasztság jövedelmét 4.5 milliárd forinttal növeli. A további 600 millió forint négy jelentősebb tételből tevődik össze. Az egyik ia kötelező biztosítás megszüntetése, a másik a gyermektelenségi adó megszüntetése (ennek falun is van hatása, iha lényegesen kisebb is, mint városon); a harmadik jövedelemnövelő tétel a mezőgazdaságfejlesztési járulék eltörlése; a negyedik pedik minden, az általános jövedelmi adórendszerben alkalmazott megkülönböztető tétel megszüntetése. * * * Ezt jelenti a magyarországi kommunista sajtó, szokása szerint tolvajnyelven. Becsületes magyar szóval mindez mást jelent. És pedig: 1. Amikor a Kádár kormány minisztere bejelenti, hogy a parasztnép terheit évi öt billió forinttal csökkenti, ezzel egyúttal bevallja azt, hogy eddig a parasztnéptől évi öt billió forintot jogtalanul, erőszakkal kipréseltek, oly módon, hogy a termelőket termésük áron aluli beszolgáltatására kötelezték. 2. Most beismerik, hogy a kötelező biztosítás és a mezőgazdaság-fejlesztési járulék nem volt egyéb, mint a többi adók tetejébe ráadás, rejtett adó. 3. Most beismerik, hogy a föld népét a jövedelmi adó 'előírásánál és behajtásánál külön, igazságtalan elbánásban részesítették, amit a Rákosi rezsim Szokatlan szerénységgel “megkülönböztetésnek” nevezett. PANASZA MINDENKINEK VOLT Akármit is verklizik a magyar és az orosz propaganda-kintornás, -tudja az -egész világ az igazat: hogy az októberi forradalom hirtelen robbant ki, tervezés és szervezés nélkül. Kirobbantotta a lelkek mélyén szunnyadt, immár elviselhetetlen elégül ellenség a szörnyű rendőri terror és lelketlen kizsákmányolás miatt. Még az ávosok sem tagadhatják ezt, ha őszinték akarnak lenni. A budapesti lapok most nagy részvéttel Írják, hogy két ávcs, akit a szabadságharcosok lelőttek, életben maradt, súlyosan megsebesülve. Részvétünket nem tagadhatjuk meg nyomorékká lett magyaroktól, még megtévedt, bűnös emberektől se. És megértéssel olvassuk, amit az egyik pesti újságírónak mondott: — Miért bántottak minket? Miért ölték meg csaknem 40 barátomat? Csupa nagyszerű fiú volt, munkás és paraszt gyerekek. Azt hitték rólunk, pénzéit harcolunk? Talán a 180 forint zisoldomat védtem? Apáméiknaik 12 holdjuk van. Ehhez a földhöz kilencen vannak. -Ö-tven mázsa búzánk termett s anynyi-t vittek el a beszolgáltatásnál, hogy a fejadag sem mar adt meg, a kenyeret a péktől kell venniük. Elhiszi, hogy nekem nincs egy ruhám, amiben -majd kimegyek a kórházból, ha meggyógyulok? Hát nekünk -nem -épp úgy fájtak Rákosiék embertelenségei, mint a többi dolgozóiknak? Iime, -egy ávcs beszél és vádol. Nemcsak azokat vádolja, érthetően, akik fegyvert fogtak reá, hanem vádolja azt a kormányzatot is, amelyet szolgált, — ki tudja, milyen brutalitással. Vádolja a kommunista kormányzatot, amely az ő szegény, küzködő szüleit embertelenül mindenükből -kifosztotta. Ennél súlyosabb vádat nem lehet emelni a magyarországi kommunista kormányzat ellen. Ez a veterán és rokkant ávcs a Rákosi rezsimet vádolja, de tudjuk, hogy Kádár se jobb Rákosinál. GÄLÄMBLILKEK TOKIO — Jonoszuke Itakura, a japán pósta-gala-mb szövetség igazgatója, aki 30 évet töltött galambok gondozására és népszerüsités-ére, 60-ik születésnapján megszivlelésre érdemes véleményt mondott a galambról mint az emberiség jótevőjéről. A galamb szeretete megpuhitja az •emberi szivet, a legv-érmesebb, erőszakosságra hajlamos embert megjühászitja. Házaspároknak különös figyelmébe ajánlja a -galambokat, a békesség és szeretet élő jelképeit. Az asszony, akinek kikapós férje van, vegyen a házába egy pár galambot; meglátja, a férj át fogja von ni a galamb szokását és minden este haza fog jönni. Hetek óta csuklik JOHANNESBURG —Maureen Morton 17 éves leány már több mint két és fél hónap óta szakadatlanul csuklik, semmi orvosság, semmi kezelés nem segit. A szerencsétlen leány mindennap százával kap leveleket jóakaratu emberektől, akik segíteni szeretnének a baján és mindenféle orvoslási módokat ajánlanak. Egyik levélíró felajánlotta, hogy elviszi egy benszülött csodadoktorhoz; egy másik azt a tanácsot adta Maureennak, hogy akaszsza fel magát, fejjel lefelé, a mestergerendára. Leégett a painesvillei (O.) Lake Erie College női dormitóriuma. A kár egymil-1* F 1 11 ' Az öregkor kezd hovatovább I nemzeti kérdéssé -válni. Ebben az évben 15 millió amerikai van, akik 65 -évnél idősebbek, és 1980-ra 25 millió lesz belőlük. Törvényhozás, társadalomtudomány, orvostudomány egyre több figyelmet szentel az öregkor problémájának. E tanulmányok és megfigyelések kapcsán azt tapasztalták, hogy feltételezve normális egészséget, az öregkor legnagyobb problémája a fáradtság, amely megakadályoz embereket a hasznos és egészséges tevékenységben és ezáltal aláássa boldogságukat. ban vannak, életük javarészében kedvükre való munkát -végeztek. FÁRADTSÁG ÉS LÉLEKTAN Ebből egy fontos tapasztalati igazságot vonhatunk le: az a munka, amit kényszeredetten csinálunk, jobban fáraszt, mint a -szórakozásból végrehajtott erőfeszítés. Itt felmerül a kérdés, mi a “munka.” Egy kitűnő magyar iró megállapitása szerint “munka az, amit muszáj megcsinálni”, így például, a favágó fárasztónak találhatja a favágást, de a néhai Vilmos császár 72-éves korában sem találta annak é,s hollandiai száműzetésében naphosszat fát vágott. A legtöbb ember -természetesen nem tudja elkerülni azt, hogy elvégezze a munkát, “amit muszáj megcsinálni”. Megélhetése függ tőle. Ámde szórakozásában sokkal nagyobb erőfeszítést sem fog fárasztónak találni. Hány embert ismerünk, aki a könnyű gyári munkát, ami manapság már alig kíván testi megerőltetést, fárasztónak tartja, de szabad idejében kész örömmel dolgozik a kertjében vagy a háza -körül? Holott a ka-pálgatás vagy festés a ház körül sokkal fárasztóbb. NE FÉLJÜNK A MUNKÁTÓL Ebből a megfigyelésből kiindulva, az orvosok azt tanácsolják az idősebb embereknek, hogy ne a tétlenségben véljék megtalálni a pihenést. Dr. Theodore G. Klumpp, egy kiváló orvos, aki sokat tanulmányozta az öregkor testi tüneteit, azt állítja hogy az öreg ember, bármennyit pihen, nem fog felfrissülést találni. A magyarázat: a tétlenség nem serkenti a vérkeringést, de a mérsékelt aktivitás igen. Dir. Klumpp bevallja, hogy előző években maguk az orvosok is téves álláspontban voltak. Fáradt öreg embereknek mindig azt az orvosi tanácsot adták, -hogy mérsékeljék tevékenységüket, bármilyen kevés volt is az. Ő maga gúnyosan emlegeti, hogy 30 év előtt egy betegének, aki csupán a hintaszékben hintázta magát, azt tanácsolta, menjen az ágyba és ott pihenjen. És bár a pihenésnek nagy gyógyászati értéke -van, túlzásba vitele az ellenkező hatást éri el. TESTGYAKORLAT AJÁNLATOS Dr. Klumpp azt a tanácsot adja minden idősebb embernek, akit krónikus jellegű fáradtság és csüggedt hangulat zaklat, hogy folytasson valami testgyakorlatot. Nem fontos, hogy mit, de annál fontosabb, hogy valami szórakozást találjon -benne. A testgyakorlat lehet valami sport — ő maga 65 éves korában teniszezik — de lehet egyszerűen gyaloglás vagy kerti munka. Dohányzás és kávé, ami rövid ideig stimulálhatja az idegeket, -sok -esetben ellenkező hatást -ér el, tanácsos tehát egy próbát végezni, vagyis egy időre leszokni -és ha azt tapasztaljuk, hogy jobban érezzük magunkat, végleg abbahagyni. Lényeges ebben a tanácsban az, hogy a fáradtságot nem tétlenséggel, hanem tevékenységgel lehet legjobban ellensúlyozni idősebb korban. Aggkori menházakban, ahol Dr. Klumpp kísérleteit folytatta, sokezer ember neki köszönheti, hogy -ma fiatalabbnak érzi magát, mint “fiatal korában”. HALLOTTA MÁR . . . ? . . . hogyLake Nicaragua az egyedüli édesvizü tó, amelyben emberevő krokodilusok élnek. AZ ÖREGKOR FÁRADTSÁGA A KIVÉTELES PÉLDÁK A fáradtság nem probléma az egészséges fiatalok számára: egyetlen -éjszakai jó alvással kialusszák a fáradtságot. De a középkortól kezdve azt tapasztaljuk, hogy ez nem olyan egyszerű. A fáradtság velünk marad, -sőt azt vesszük észre, hogy nem is találjuk olyan egyszerűnek a pihenést, még ha alkalmunk van is rá. A fáradtság — amint 50 évnél idősebb emberek tapasztalálhatják — bizonyos levertséget, kedvtelenséget, csüggedt hangulatot okoz, amelytől nem -könnyű megszabadulni. Az ok egyszerű. A fiatal ember fáradtsága nem a lelassult szív és mirigym-üködés következménye. De az idősebb embernél a szív kevesebb vért pumpál és a mirigyek kevesebb váladékot bocsátanak a vérbe. Az idegrendszerben is egy lassú gyengülés áll -be, ezért tudunk idegileg kevésbé ellenállni a fáradtságnak. Mindenki ismer azonban “fiatalos öregeket”, akik előrehaladott koruk dacára felveszik a versenyt magúknál jóval fiatalabb emberekkel. Nem nehéz a közéletből néhány tipikus példát említeni: Churchill, aki 81 éves korában írja emlékiratait, Adenauer kancellár, aki 80 éves korában egy állam feje, Ben Gurion izráeli miniszterelnök, aki 70 éves korában egy sivatagi farmot müvei sajátkezűlég, Harry Truman, aki 72 éves korában mérföldeket gyalogol, Bernard Baruch, aki mikor 75 éves volt, még fejest ugrott a magas trambulinról — és igy tovább. Elismerve, hogy vannak kivételes -szervezetű egyének, lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy az emberek “nem egyforma idősek”, vagyis nem az évek száma dönti el, hogy milyen testi állapotban vannak. Az orvosok egy nagyon fontos megfigyelést tettek e téren: azok az emberek, akik a szokottnál jobb testi állapotod legsimább, pénzért vásárolható teljesítőképességgel! Fáradtság és az öregkor tgy orvos tanácsot ad, hogyan lehet egyhitem az öregkorral járó fáradtságot Sima teljesítőképességet szerez, ha Super Boron-t vesz! Ez azért van, mert Super Boron a következőket adja: 1. Sohio szabadalmazott gazolin felfedezését. 2. Lökésmentes Aviation vegyiiletet. 3. Uj, nagyon magas octane értékelést. Super Boron a legsimább pénzért kapható erő! /
