A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-26 / 17. szám

A JÓ PÁSZTOR 7-IK OLDAL Irtai TÖLGYEST MIHÁLY — Az ineimi igaz, Dinnyés. Nem hihetek önnek. Szálljon magába, nem fogja megbánni. Nagy pénz­összeget adok önnek s minden további lépést beszün­tetek. Nem célom a bosszuállás, csak a feleségemet akarom visszakapni. — Mindez nagyon szép, nagyságos uram, de még sem teljesíthetem kívánságát, mert magiam sem tu­dom mi lett a feleségéből. Elemér dühös mozdulatot tett s már csengetni akart az inasnak. — Várjon, nagyságos ur, — intett neki Dinnyés. — Mivelhogy olyan szépen beszél hozzám, hát én is előzékeny akarok lenni s teszek önnek egy ajánlatot Elemér újból remélni kezdett. — Mi lenne az? — Ha már csakugyan kockáztatni akar valamit akkor íme felajánlom szolgálataimat. — Milyen irányban? — kérdezte Elemér megle­petve. — Keresni fogom a fiatal nagyságos assszonyt s ha megtalálom, ám akikor adja ki a nekem szánt ju­talmat. Elemér bizalmatlanul nézett rá. — Úgy látom, mégis tud valamit az elraboltról. önnek bizonyára vannak kiinduló pontjai. — Téved! E pillanatban semmitse tudok róla, de remélem, hogy hamar a nyomára jövök, ha egyszer igazán nekifekszem. A jutalmat csak úgy igénylem, ha meglesz a kívánt eredmény. Eleméi’ szúrós pillantást vetett rá. — Azt hiszi, hogy engem becsap? Tudja meg, hogy igy nem. alkuszunk. Vagy megmondja nekem mindjárt, hol van a feleségem és akkor meg is kapja á jutalmat, ha állítása valónak bizonyul . . . vagy pe­dig hagyok mindent menni a maga utján. — Akkor hát csak menjünk mindjárt, — mon­dotta Dinnyés. Elemér dühösen galléron ragadta a vén gazem­bert s kezdé őt kifelé tuszkolni. Dinnyés kötötte ma­gát, — Lorántffy ur! — rikácsolta —, nem tanács­­lom, hogy igy bánjon velem. Igen rosszul teszi, ha tovább is megmarad az erőszakoskodás terén. Ezál­tal nem annyira nekem ár, mint talán nejének . . . ezt jól tartsa észben. Elemér megdöbbent. Ezek a szavak mutatták, •hogy Dinnyés csakugyan tud valamit Ilonkáról, de mutatták azt is, hogy a cikosok véd- és dacszövet­ségben vannak -egymással. Amit Dinnyéssel ő most tesz, azt bizonyára Ilonka fogja megkeserülni. Borzasztó volt az, amit e pillanatban szenvedett. A cinkosok csupa bosszúból kegyetlenkedni fognak Ilonkával, ha megtudják, hogy ő mit csinál Dinnyés­sel. Borzasztó helyzet volt ez. — Dinnyés, — mondotta —, fejedelmileg meg fogom önt jutalmazni. Csak mondja meg, hol van a feleségem ? — Megmondani nem mondhatom meg, de ke­resni fogom s meg lehet róla győződve, hogy meg is találom, de intézkedjék, hogy a csendőrhadnagy le ne tartóztassson engem. Elemér gondolkozott egy percig. Végre is mit te­lhet? Nejére yaló tekintettel engednie kell. — Jól van, — mondotta. — Menjen csak egész nyugodtan a csendőrhadnagyhoz. Ő csak ki fogja hallgatni, de nem tartóztatja le, ha csak én nem ki­­váncm. Aztán jöjjön vissza hozzám, majd akkor megbeszéljük a többit. Dinnyés tehát eltávozott. Ravaszul mosolygó ar­ca elárulta, hogy e kedvező fordulattal meg volt elé­gedve. Elemér cöupa elővigyázatból János szolgát adta mellé kísérőül, ami egészen fölöslegesnek látszott, mert Dinnyésnek esze ágában sem volt megszökni. Ahogy a hadnagy elé lépett, a kihallgatás azon­nal meg is kezdődött. Dinnyés nem várta be, hogy kérdezzék, hanem mindjárt beszélni kezdett: — Hadnagy ur, nagyon csodálkozom, hogy az­zal a parasztfickóval szóba állott. Hiszen csak gon­doljon vissza, milyen szörnyű vád alatt állott nem ré­giben . . . — Most nem erről van szó! — vágott szavába Palotás. — Oh, hallottam már, hogy unit akarnak tudni, — folytatta Dinnyés igen beszédesen és a legnagyobb nyugalommal. — Szitás Lajos azt képzelte magában, hogy mi hárman: Lorántffyné ő méltósága, Etelka kisasszony őnagysága és az én csekélységem, a ha­lottasházban összeesküdtünk volna Gyárfás Ilonka ellen. Ha-ha! Majd a méltóságos asszony egy halot­tasházba megy. — Ez tehát nem igaz ? — Egy betű sem igaz belőle. — Szitás Lajos pedig egész határozottan állítja s kész rá megesküdni. — Azt én szívesen elhiszem, hadnagy Ur. A le­gény bizonyosan álmodta ezt a jelenetet, vagy pedig lázas képzelete rajzolta elejébe s most igaznak tart­ja. De józan ember nem adhat kitett neki. — Ezt majd eldöntik a szakértők, — jegyezte meg Palotás. — Nekem csak az a feladatom, hogy magát erre nézve kihallgassam. Ön tehát tagadja? — Ugyan hadnagy ur, a dolog maga is oly kép­telenség, hogy senki el nem hiszi, Elemér ur már ma­ga sem hiszi. — Úgy? — nézett rá Palotás meglepetve —, ön alighanem téved, mert hiszen ő maga hozta ide Szi­tást. — Akkor talán hitte, de most már nem hiszi. — Ez különös, — rázta fejét Palotás. — Itt pe­dig olyan nagy dolgot csinált belőle. — Hát még unit csinált otthon. Mikor aztán ki­dühöngte magát és én nyugodtan megmagyaráztam neki Szitás állításának képtelenségét, akkor végre belátta tévedését, sőt azonfelül engem bízott meg az­zal, hogy keressem elrabolt vagy eltűnt feleségét. Palotás még jobban elámult. — Igaz lenne ez? — Ha nem hiszi hadnagy ur, kérdezze meg ma­gát Lorántffy urat. Épp mielőtt ide jöttem, abban egyeztünk meg, hogy a fiatal nagyságos asszony ke­resésére indulok. Panaszt is emelhetnék ellene, hogy személyes szabadságomtól megfosztott. ' — Hogy-hogy? — Bezáratott egy sötét lyukba és fenyegetett, hogy igy meg úgy tesz velem. De végre is belátta ár­tatlanságomat, régi bizalmas helyre állított & rám bíz­ta, hogy keressem elveszett nejét. Palotás kétkedve nézett Dinnyésre. Régi tapasz­talt ember létére, nem engedte magát könnyen be­csapatni. — Hol akarja tehát keresni a fiatal nagyságos asszonyt? — Azt még nem tudom, kérem. — De valami kiinduló pontjának csak kell len­nie, ha vállalkozott rá. — Én ép oly keveset tudok, mint önök, de leg­alább nem akarok oly tétlen lenni, mint önök. Én ben­nem legalább van jóakarat. — Ne mondjon ilyet! — támadt rá Palotás. — Magának nincs joga bírálatot mondani a csendőr­ségről. Maga anélkül is rendőri felügyelet alatt áll és ép azért, ha nem fejti ki előttem tervét, hol és hogyan akarja az elraboltat keresni, akkor én ma­gát el nem eresztem erről a környékről. Ezt pedig Lorántffy ur bánná me^f legjob­ban, — jegyezte meg Dinnyés félvállról. — Ez arra mutat, hogy maga csakugyan tud valamit a fiatal nagyságos asszonyról. — Hát azt tudom, hogy elrabolták, — mondot­ta hetykén Dinnyés. Palotás dühbe jött. — Ne beszéljen velem igy. Ez a nyegle kihívó modor inkább illik egy kapcabetyárhoz, de nem egy öreg emberhez, akinek kora tiszteletet parancsol. Ne gondolja, hogy ilyen beszéddel engem megtéveszt. Hallja tehát kijelentésemet: szavaiból azt veszem ki, hogy maga előtt nem ismeretlen a fiatal nagy­ságos asszony tartózkodási helye. Ön tehát csak ki akarja zsákmányolni Lorántffy urat. Egyébként majd tisztába hozom én ezt a dolgot. Maga egye­lőre nem fog erről a környékről távozni. Karika Já­nos, szólt az inashoz, maga ezt az urat most vissza fogja kisérni a kastélyba. Dinnyésnek ez nem tetszett, ő már azt hitte, hogy mindjárt útnak eredhet, előbb azonban a mél­tóságos asszonytól pénzt fog kicsikarni, hogy vidám életet élhessen. Mert hatvanéves kora dacára, még igen nagy világfi volt ő kelme. Felérve a kastélyba, bo-sszusan panaszkodott Elemérnek, hogy a csendőrhadnagy korlátozni akar­ja őt szabadságában. — De igy, úgymond — semmi sem tehetek a fiatal asszony érdekében, hacsak nagyságod ke­zességet nem vállal értem. — Kezességet? — kérdezte Elemér csodálkoz­va. — Én, aki magát bepanaszoltam, még kezessé­get vállaljak magáért? — Legalább beszéljen nagyságod a csendőrhad­­naggyal, hogy szabadon mehessek. Én azonnal el szeretnék utazni. — Hová? — Azt e pillanatban még nem tudom. Elemér gyanakodva nézett rá. — Ebből az következik, hogy később valaki ma­gát útba fogja igazítani. Talán Etelka, vagy anyám. — Oh, ezek legkevésbbé. Ezek ép oly keveset tudnak, mint én. És ha tudnák, se mondanák meg. Nem marad tehát más hátra, mnithogy nagyságod bízzék bennem s az én kitűnő szimatoló képességem­ben. Meg fogom én tudni, hova vitték a fiatal nagy­ságos asszonyt, s nemsokára visszahozom karjai közé . . . Elemér felsóhajtott. v (FOLYTATJUK)--—----- - -------­Ujamerifcások Híradója CSAK A KEZDET NEHÉZ... CHICAGO. — Itt egy régi amerikás história, amely na­gyon tanulságos és megszív­lelendő olvasmány ujameri­­kásoiknak. Egyszer volt, hol nem volt egy ágrólszaikadt kisfiú, aki, hogy, hogy nem, hazájából, Svédországiból elkerült mesz­­szire, az Óperenciás tenge­ren túlra, abba a mesebeli amerikai paradicsomba, ahol koldusból milliomos lehet az, akire rámosolyog a szerencse. Ragnar Benson akkor — 48 évvel ezelőtt — 11 éves volt és hitt mesékben. Talált itt egy pár rokont, meg falu­belieket is Almhultból, s azok mind megerősítették Ragnar ihitét mesékben. Ragnar hamar megtanult angolul és amikor kikerült az iskolából, mindenféle munká­val próbálkozott, de legjob­ban az építési ipar vonzotta. Épitési vállalkozásoknál dol­gozott és idővel önállósította magát, kis épitési irodát nyi­tott meg. A kis épitési vállalat nőtt, nőtt. . . és a háború idején már milliós üzleteket csinált. Most 40 millió dollár a Rag­nar Benson épitési vállalatá­nak évi forgalma és a jólét­ben ,amit ez a vállalkozás biztosit, osztoznak nagyszá­mú alkalmazottai és munká­sai is. Ragnar Benson most 57 évest És még mindig hjis'Z mesékben. És arra a gondo­latra jutott, hogy a mesét, amit Amerikában átélt, el­mondja azoknak, akik otthon maradtak, Almhult faluban. Kibérelt egy repülőgépet és 88 utassal átrepült az óperen­­cián. A társutasok: felesége és fia meg a menye hat gyer­mekükkel, 24 más családtag és rokon, a cégnek 20 alkal­mazottja, egyesek családjuk­kal. Ketten ez alkalmazottak közül, ácsok, vele voltak már 10i22-ben .amikor épitési vál­lalatát megalapította. VÉGRE EGYÜTT A CSALÁD STRATFORD, Out., Can. — Udvari József nyolc év után most viszontlátta fele­ségét és két gyermekét és en­nek az örömteli találkozás­nak előzményeiről igy szá­molt be: Nyolc évvel ezelőtt a szülő­falujában halálra Ítélték mert eltitkolta b u z a t érmésének nagy részét. Sikerült azon­ban megszöknie a fogházból, délre menekült és a Dráva fo­lyón átusszva, Jugoszláviába került. Onnan hamarosan si­került Kanadába eljutnia. Kanadából aztán ismétel­ten kísérletet tett, hogy kiho­zathassa feleségét és két gyermekét, de a magyar kor­mány újra és újra megtagad­ta a kiutazási engedélyt. Jött a szabadságharc, az asszony és a gyermekek — 14 és 8 évesek — a szabadságharcos menekültekhez csatlakoztak és igy próbáltak átjutni Au­sztriába, de elfogták őket. Most végre megkapták a ki­utazási engedélyt és mint­hogy a kanadai vizűm már ré­gen ki volt utalva számukra, Anglián át beutaztak Kana­dába, Stratford városába, ahol Udvari egy bútorgyár­ban dolgozik. MAGYAROK VENEZUELÁBAN CARACAS. — Jimenez tá­jbornak, köztársasági elmeik, egy újonnan érkezett magyar menekült csoporthoz intézett üdvözlő beszédéiben bejelen­tette, hogy a már eddig az or­szágba érkezett 1500 magyar menekültnél többre van zsük­­ség, úgy hogy a magyar be­vándorlást tovább folytatják. Ez nem csak jóindulatú szó­noklás volt, hanem e kijelen­tés mögött egy nagy ország­fejlesztési terv körvonalai bqntakoznak ki. Ez a szép délamerikai or­szág, amelynek neve Kis Velencét jelent, most na­gy obbára olajgazdaságból él, de az elnök-tábornokok a nemzetgazdaság többi ágait is ki akarja fejleszteni a vég­ből, hogy a lakosság életszín­vonala emelkedjék és az or­szág önellátóvá legyen, maga termelhessen sok szükségleti cikket, amit most külföldről kell importálni. A mezőgazdaság fejleszté­sére már ebben az évben 75 millió dollárt fordítanak. A kormány mintafarmokat lé­tesít, lakóházakat, gazdasági épületeket silókat épit és el­látja a gazdaságokat legmo­dernebb farmgépekkel, ame­lyeket az Egyesült Államok­ban vásárol. A mintagazdia­­iságokba magyar menekült földműveseket is felvesznek és ezek idővel a farmot, ame­lyen dolgoznak, meg is vásá­rolhatják. Hatalmas vizszabályozási müvek utján gondoskodás fog történni arról, hogy a farmok a hosszú száraz nyári idősza­kokban'vizzel el legyenek lát­va. A legnagyobb vizszabályo­zási terv a Guarico mellett épülő földgát, amely kilenc mérföld hosszú a legihosz­­szaibb a világon — és 5Ö0 bil­lió gallon vizet gyűjt össze egy 94 négyzetmérföld kiter­jedésű mesterséges tóban. Ennek a gátnak és vízmeden­cének épitési költsége 65 mil­lió dollár lesz. Ilyen nagyará­nyú vállalkozásnál igen sok magyar menekült részére is jut munka. A Guarico gát ál­tal összegyűjtött vizet 200 mérföld hosszúságban öntöző csatornák viszik el 300,000 aker szántóföldre. A kormány egyéb tervei — iparfejlesztés és kereskede­lem terén — idővel munkale­hetőséget fognak nyújtani 10 /milliónyi lakosságnak, s hogy a most hat milliónyi lakossá­got ennyire növelni tudják, Venezuelának még sok éven át sok bevándorlóra lesz szük­sége, mondotta az elnök. MENEKÜLTEK JUGOSZLÁVIÁBAN A Nemzetközi Menekült­ügyi Szervezet, amely egyes kormányok kiküldötteiből áll, közli, hogy a szervezet több tagja készen áll, hogy Jugo­szláviába utazzon az ottani 18,000 magyar menekült vég­leges elhelyezésének elinté­zésére. Kilátás van arra, hogy elég gyorsan el tudják őket helyezni. Eddig összesen 8.­­C00 menekült befogadására (tettek kötelező Ígéretet: Bel­gium, Canada, Svédország (Norvégia, Izráel, Spanyolor­­(szág és Ausztrália, Nyugat- 1-iémetország. NYELVTANFOLYAM BOSTONBAN Az International Institute, ,190 Beacon St., angol nyelv­tanfolyamot rendez kedd és csütörtök estéken fél 8-tól fél (10-ig. Beiratkozási díj 1 dol­lár, a tanfolyam látogatási dija esetenikint 25 cent. Ér­­deklődhi lehet telefonon is: KE 6-1081. MAGYAROK AUSZTRÁLIÁBAN Sydney az ausztráliai ma­gyarok fővárosa. Ott magyar újság is jelenik meg, Függet­len Magyarország ciánén. En­nek az -újságnak legújabb számában egy elvi nyilatko­zatot találunk, amely szerint a lap minden komoly és be­csületes magyar mozgalmat minden uton-módon támogat, és képzelgőket, akik Magyar­­ország felszabaditásáért har­colnak (nagyhangú szónok­latok fegyverével) és a világ nagy problémáinak megoldá­sán törik fejüket. A magyarok körében elő­­tforjluló vádaskodásokról és 1 feljelentésekről is sző van a •nyilatkozatban és ehhez hoz­zá kell tenni, hogy igenis sok bűnös jutott el Ausztráliába az utóbbi években és egyikük, Miegay László, az ungvári .gettó réme, még nyilvánosan is merészel szerepelni, mint magyar hazafi, miután Ung­­váron, amikor ennek az ősi magyar városnak Uzborod volt a cseh neve, Pecsövnyiik néven lelkes .szlovák hazafi ■volt. Ausztráliáiban a magyarok ;száma 1945-ig körülbelül 2000 ■volt. 1945 után, főleg a nyu­­gatos D. P. menekültek beér­kezése révén, a számuk ug­rásszerűen 15,495-re emelke­dett. Most az antikommunis­­ta szabadságharc menekült­jei jönnek, a kormány egye­lőre 10,000 menekültet fogad be, úgy hogy ez év folyamán Ausztrália magyar lakossága több mint 27,000 lesz. A magyarok legtöbbje a multiban New South Wales ál­lamban és annak nagyváro­sában, Sydneyben telepedett le, igy lesz ez valószinüleg a mostani bevándorlásnál is. \ Több ezer magyar él Victoria államban és annak nagy vá­­írosában, Melbourneben, több mint ezer South Ausztrál ál­lamban, Adelaide városban; ; kisebb számban Queensland, ■West Ausztrál és Tasmania államokban, Brisbane, Perth és Hobart városokban. MÉG MINDIG KELL SEGÍTSÉG Az Amerikai Miagyar Szö­vetség segély szerve, a hiva­talosan elismert Coordinated’ Hungarian Relief, újra fel­hívja a magyarság figyelmét arra, hogy az adakozási kedv­nek nem szabad ellankadnia, ■mert még mindig ngy a szük­ség — főleg ruhaneműikben. Akinek nélkülözhető ruhája vagy kabátja van — például , a most már feleslegessé vált télikabát és téli öltöny — vi­gye be vagy küldje be a gyűj­tőhelyre: a 1532 York Ave. ( városi iskolába, Vagy hívja e számot: LE 5-4331. A begyült ruhákból úgy itt levő menekültek, mint otthon (élő nélkülözők részesülnek. A Magyarorezágba való küldés , tetemes kiadással jár és ezért | a Coordinated pénzbeli ado­mányokat is kér a magya r­ságtól. Csekk vagy money or­der a Coordinated Hungarian Relief névre álitandó ki és e címre küldendő be: Ameri­can Hungarian Federation, Ave. 17th St., N. W. Wash- 614 Mills Building, Penna Ave. — 17th St. S.W. Wash­ington 6, D. C. MENEKÜLTEK HÁZASODNAK A Bécsi Magyar Híradó je­lenti: A Schlesinger Píatzon j lévő anyak-ö n yvvezetőség 1 forgalma megnőtt az utóbbi időiben. Ebben az anyakönyvi hivatalban köthetnek a ma­gyarok házasságot. Házasu­­lótklban nincs hiány. Legutóbb január 27-én a magyarul utá­nozhatatlan bájjal beszélő osztrák anyakönyvvezető előtt házasságot kötött Bu­dapest kedvenc tánedaléme­­kesnője Boros Ida és Gom- 1 mermiainm István, a kiváló Ihu- 1 maorist». Házasságikötésük a legegyszerűbben zajlott le. Gommermann István a forra­dalom alatt főszerkesztője lett az újból megalapított Szabad Száj cimü vicclapnak. A szovjet orvtámadás miatt a lap sajnos nem jelenhetett meg. A két ismert művész december végén érkezett Bécsibe. FEHÉR IGAZOLVÁNYOS A menekültek legtöbbje mint parolee van jelenleg Amerikában és1 ezeknek fehér személyazonossági ligazolvá­­nyük van. Figyelmeztetjük a ! fehér igazolványosökat, hogy | nem szabad elhagyniok az or­­( szagot, mert ha átlépik a ha­­! tárt Kanada vagy Mexico fe­lé, ide vissza nem engedik be | őket. Egy sajnálatos eset már megtörtént a kanadai határon; a menekültet been­gedték Kanadába, de vissza ; már nem jöhetett. SZERENCSÉJE SZÉP ILONKA

Next

/
Thumbnails
Contents