A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-26 / 17. szám

A JÓ PÁSZTOR

7-IK OLDAL

Irtai TÖLGYEST MIHÁLY

— Az ineimi igaz, Dinnyés. Nem hihetek önnek. Szálljon magába, nem fogja megbánni. Nagy pénzösszeget adok önnek s minden további lépést beszüntetek. Nem célom a bosszuállás, csak a feleségemet akarom visszakapni.

— Mindez nagyon szép, nagyságos uram, de még sem teljesíthetem kívánságát, mert magiam sem tudom mi lett a feleségéből.

Elemér dühös mozdulatot tett s már csengetni akart az inasnak.

— Várjon, nagyságos ur, — intett neki Dinnyés.

— Mivelhogy olyan szépen beszél hozzám, hát én is előzékeny akarok lenni s teszek önnek egy ajánlatot

Elemér újból remélni kezdett.

— Mi lenne az?

— Ha már csakugyan kockáztatni akar valamit akkor íme felajánlom szolgálataimat.

— Milyen irányban? — kérdezte Elemér meglepetve.

— Keresni fogom a fiatal nagyságos assszonyt s ha megtalálom, ám akikor adja ki a nekem szánt jutalmat.

Elemér bizalmatlanul nézett rá.

— Úgy látom, mégis tud valamit az elraboltról. önnek bizonyára vannak kiinduló pontjai.

— Téved! E pillanatban semmitse tudok róla, de remélem, hogy hamar a nyomára jövök, ha egyszer igazán nekifekszem. A jutalmat csak úgy igénylem, ha meglesz a kívánt eredmény.

Eleméi’ szúrós pillantást vetett rá.

— Azt hiszi, hogy engem becsap? Tudja meg, hogy igy nem. alkuszunk. Vagy megmondja nekem mindjárt, hol van a feleségem és akkor meg is kapja á jutalmat, ha állítása valónak bizonyul . . . vagy pedig hagyok mindent menni a maga utján.

— Akkor hát csak menjünk mindjárt, — mondotta Dinnyés.

Elemér dühösen galléron ragadta a vén gazembert s kezdé őt kifelé tuszkolni. Dinnyés kötötte magát,

— Lorántffy ur! — rikácsolta —, nem tanácslom, hogy igy bánjon velem. Igen rosszul teszi, ha tovább is megmarad az erőszakoskodás terén. Ezáltal nem annyira nekem ár, mint talán nejének . . . ezt jól tartsa észben.

Elemér megdöbbent. Ezek a szavak mutatták, •hogy Dinnyés csakugyan tud valamit Ilonkáról, de mutatták azt is, hogy a cikosok véd- és dacszövetségben vannak -egymással. Amit Dinnyéssel ő most tesz, azt bizonyára Ilonka fogja megkeserülni.

Borzasztó volt az, amit e pillanatban szenvedett. A cinkosok csupa bosszúból kegyetlenkedni fognak Ilonkával, ha megtudják, hogy ő mit csinál Dinnyéssel.

Borzasztó helyzet volt ez.

— Dinnyés, — mondotta —, fejedelmileg meg fogom önt jutalmazni. Csak mondja meg, hol van a feleségem ?

— Megmondani nem mondhatom meg, de keresni fogom s meg lehet róla győződve, hogy meg is találom, de intézkedjék, hogy a csendőrhadnagy le ne tartóztassson engem.

Elemér gondolkozott egy percig. Végre is mit telhet? Nejére yaló tekintettel engednie kell.

— Jól van, — mondotta. — Menjen csak egész nyugodtan a csendőrhadnagyhoz. Ő csak ki fogja hallgatni, de nem tartóztatja le, ha csak én nem kiváncm. Aztán jöjjön vissza hozzám, majd akkor megbeszéljük a többit.

Dinnyés tehát eltávozott. Ravaszul mosolygó arca elárulta, hogy e kedvező fordulattal meg volt elégedve.

Elemér cöupa elővigyázatból János szolgát adta mellé kísérőül, ami egészen fölöslegesnek látszott, mert Dinnyésnek esze ágában sem volt megszökni.

Ahogy a hadnagy elé lépett, a kihallgatás azonnal meg is kezdődött. Dinnyés nem várta be, hogy kérdezzék, hanem mindjárt beszélni kezdett:

— Hadnagy ur, nagyon csodálkozom, hogy azzal a parasztfickóval szóba állott. Hiszen csak gondoljon vissza, milyen szörnyű vád alatt állott nem régiben . . .

— Most nem erről van szó! — vágott szavába Palotás.

— Oh, hallottam már, hogy unit akarnak tudni,

— folytatta Dinnyés igen beszédesen és a legnagyobb nyugalommal. — Szitás Lajos azt képzelte magában, hogy mi hárman: Lorántffyné ő méltósága, Etelka kisasszony őnagysága és az én csekélységem, a halottasházban összeesküdtünk volna Gyárfás Ilonka ellen. Ha-ha! Majd a méltóságos asszony egy halottasházba megy.

— Ez tehát nem igaz ?

— Egy betű sem igaz belőle.

— Szitás Lajos pedig egész határozottan állítja

s kész rá megesküdni.

— Azt én szívesen elhiszem, hadnagy Ur. A legény bizonyosan álmodta ezt a jelenetet, vagy pedig lázas képzelete rajzolta elejébe s most igaznak tartja. De józan ember nem adhat kitett neki.

— Ezt majd eldöntik a szakértők, — jegyezte meg Palotás. — Nekem csak az a feladatom, hogy magát erre nézve kihallgassam. Ön tehát tagadja?

— Ugyan hadnagy ur, a dolog maga is oly képtelenség, hogy senki el nem hiszi, Elemér ur már maga sem hiszi.

— Úgy? — nézett rá Palotás meglepetve —, ön alighanem téved, mert hiszen ő maga hozta ide Szitást.

— Akkor talán hitte, de most már nem hiszi.

— Ez különös, — rázta fejét Palotás. — Itt pedig olyan nagy dolgot csinált belőle.

— Hát még unit csinált otthon. Mikor aztán kidühöngte magát és én nyugodtan megmagyaráztam neki Szitás állításának képtelenségét, akkor végre belátta tévedését, sőt azonfelül engem bízott meg azzal, hogy keressem elrabolt vagy eltűnt feleségét. Palotás még jobban elámult.

— Igaz lenne ez?

— Ha nem hiszi hadnagy ur, kérdezze meg magát Lorántffy urat. Épp mielőtt ide jöttem, abban egyeztünk meg, hogy a fiatal nagyságos asszony keresésére indulok. Panaszt is emelhetnék ellene, hogy személyes szabadságomtól megfosztott.

' — Hogy-hogy?

— Bezáratott egy sötét lyukba és fenyegetett, hogy igy meg úgy tesz velem. De végre is belátta ártatlanságomat, régi bizalmas helyre állított & rám bízta, hogy keressem elveszett nejét.

Palotás kétkedve nézett Dinnyésre. Régi tapasztalt ember létére, nem engedte magát könnyen becsapatni.

— Hol akarja tehát keresni a fiatal nagyságos asszonyt?

— Azt még nem tudom, kérem.

— De valami kiinduló pontjának csak kell lennie, ha vállalkozott rá.

— Én ép oly keveset tudok, mint önök, de legalább nem akarok oly tétlen lenni, mint önök. Én bennem legalább van jóakarat.

— Ne mondjon ilyet! — támadt rá Palotás. — Magának nincs joga bírálatot mondani a csendőrségről. Maga anélkül is rendőri felügyelet alatt áll és ép azért, ha nem fejti ki előttem tervét, hol és hogyan akarja az elraboltat keresni, akkor én magát el nem eresztem erről a környékről.

Ezt pedig Lorántffy ur bánná me^f legjobban, — jegyezte meg Dinnyés félvállról.

— Ez arra mutat, hogy maga csakugyan tud valamit a fiatal nagyságos asszonyról.

— Hát azt tudom, hogy elrabolták, — mondotta hetykén Dinnyés.

Palotás dühbe jött.

— Ne beszéljen velem igy. Ez a nyegle kihívó modor inkább illik egy kapcabetyárhoz, de nem egy öreg emberhez, akinek kora tiszteletet parancsol. Ne gondolja, hogy ilyen beszéddel engem megtéveszt. Hallja tehát kijelentésemet: szavaiból azt veszem ki, hogy maga előtt nem ismeretlen a fiatal nagyságos asszony tartózkodási helye. Ön tehát csak ki akarja zsákmányolni Lorántffy urat. Egyébként majd tisztába hozom én ezt a dolgot. Maga egyelőre nem fog erről a környékről távozni. Karika János, szólt az inashoz, maga ezt az urat most vissza fogja kisérni a kastélyba.

Dinnyésnek ez nem tetszett, ő már azt hitte, hogy mindjárt útnak eredhet, előbb azonban a méltóságos asszonytól pénzt fog kicsikarni, hogy vidám életet élhessen. Mert hatvanéves kora dacára, még igen nagy világfi volt ő kelme.

Felérve a kastélyba, bo-sszusan panaszkodott Elemérnek, hogy a csendőrhadnagy korlátozni akarja őt szabadságában.

— De igy, úgymond — semmi sem tehetek a fiatal asszony érdekében, hacsak nagyságod kezességet nem vállal értem.

— Kezességet? — kérdezte Elemér csodálkozva. — Én, aki magát bepanaszoltam, még kezességet vállaljak magáért?

— Legalább beszéljen nagyságod a csendőrhadnaggyal, hogy szabadon mehessek. Én azonnal el szeretnék utazni.

— Hová?

— Azt e pillanatban még nem tudom.

Elemér gyanakodva nézett rá.

— Ebből az következik, hogy később valaki magát útba fogja igazítani. Talán Etelka, vagy anyám.

— Oh, ezek legkevésbbé. Ezek ép oly keveset tudnak, mint én. És ha tudnák, se mondanák meg. Nem marad tehát más hátra, mnithogy nagyságod bízzék bennem s az én kitűnő szimatoló képességemben. Meg fogom én tudni, hova vitték a fiatal nagyságos asszonyt, s nemsokára visszahozom karjai közé . . .

Elemér felsóhajtott. v

(FOLYTATJUK)--—----- - -------Ujamerifcások Híradója

CSAK A KEZDET NEHÉZ...

CHICAGO. — Itt egy régi amerikás história, amely nagyon tanulságos és megszívlelendő olvasmány ujamerikásoiknak.

Egyszer volt, hol nem volt egy ágrólszaikadt kisfiú, aki, hogy, hogy nem, hazájából, Svédországiból elkerült meszszire, az Óperenciás tengeren túlra, abba a mesebeli amerikai paradicsomba, ahol koldusból milliomos lehet az, akire rámosolyog a szerencse.

Ragnar Benson akkor — 48 évvel ezelőtt — 11 éves volt és hitt mesékben. Talált itt egy pár rokont, meg falubelieket is Almhultból, s azok mind megerősítették Ragnar ihitét mesékben.

Ragnar hamar megtanult angolul és amikor kikerült az iskolából, mindenféle munkával próbálkozott, de legjobban az építési ipar vonzotta. Épitési vállalkozásoknál dolgozott és idővel önállósította magát, kis épitési irodát nyitott meg.

A kis épitési vállalat nőtt, nőtt. . . és a háború idején már milliós üzleteket csinált. Most 40 millió dollár a Ragnar Benson épitési vállalatának évi forgalma és a jólétben ,amit ez a vállalkozás biztosit, osztoznak nagyszámú alkalmazottai és munkásai is.

Ragnar Benson most 57 évest És még mindig hjis'Z mesékben. És arra a gondolatra jutott, hogy a mesét, amit Amerikában átélt, elmondja azoknak, akik otthon maradtak, Almhult faluban. Kibérelt egy repülőgépet és 88 utassal átrepült az óperencián. A társutasok: felesége és fia meg a menye hat gyermekükkel, 24 más családtag és rokon, a cégnek 20 alkalmazottja, egyesek családjukkal. Ketten ez alkalmazottak közül, ácsok, vele voltak már 10i22-ben .amikor épitési vállalatát megalapította.

VÉGRE EGYÜTT A CSALÁD

STRATFORD, Out., Can. — Udvari József nyolc év után most viszontlátta feleségét és két gyermekét és ennek az örömteli találkozásnak előzményeiről igy számolt be:

Nyolc évvel ezelőtt a szülőfalujában halálra Ítélték mert eltitkolta b u z a t érmésének nagy részét. Sikerült azonban megszöknie a fogházból, délre menekült és a Dráva folyón átusszva, Jugoszláviába került. Onnan hamarosan sikerült Kanadába eljutnia.

Kanadából aztán ismételten kísérletet tett, hogy kihozathassa feleségét és két gyermekét, de a magyar kormány újra és újra megtagadta a kiutazási engedélyt. Jött a szabadságharc, az asszony és a gyermekek — 14 és 8 évesek — a szabadságharcos menekültekhez csatlakoztak és igy próbáltak átjutni Ausztriába, de elfogták őket. Most végre megkapták a kiutazási engedélyt és minthogy a kanadai vizűm már régen ki volt utalva számukra, Anglián át beutaztak Kanadába, Stratford városába, ahol Udvari egy bútorgyárban dolgozik.

MAGYAROK

VENEZUELÁBAN

CARACAS. — Jimenez tájbornak, köztársasági elmeik, egy újonnan érkezett magyar menekült csoporthoz intézett üdvözlő beszédéiben bejelentette, hogy a már eddig az országba érkezett 1500 magyar menekültnél többre van zsükség, úgy hogy a magyar bevándorlást tovább folytatják. Ez nem csak jóindulatú szónoklás volt, hanem e kijelentés mögött egy nagy országfejlesztési terv körvonalai bqntakoznak ki.

Ez a szép délamerikai ország, amelynek neve Kis Velencét jelent, most nagy obbára olajgazdaságból él, de az elnök-tábornokok a nemzetgazdaság többi ágait is ki akarja fejleszteni a végből, hogy a lakosság életszínvonala emelkedjék és az ország önellátóvá legyen, maga termelhessen sok szükségleti cikket, amit most külföldről kell importálni.

A mezőgazdaság fejlesztésére már ebben az évben 75 millió dollárt fordítanak. A kormány mintafarmokat létesít, lakóházakat, gazdasági épületeket silókat épit és ellátja a gazdaságokat legmodernebb farmgépekkel, amelyeket az Egyesült Államokban vásárol. A mintagazdiaiságokba magyar menekült földműveseket is felvesznek és ezek idővel a farmot, amelyen dolgoznak, meg is vásárolhatják.

Hatalmas vizszabályozási müvek utján gondoskodás fog történni arról, hogy a farmok a hosszú száraz nyári időszakokban'vizzel el legyenek látva. A legnagyobb vizszabályozási terv a Guarico mellett épülő földgát, amely kilenc mérföld hosszú a legihoszszaibb a világon — és 5Ö0 billió gallon vizet gyűjt össze egy 94 négyzetmérföld kiterjedésű mesterséges tóban. Ennek a gátnak és vízmedencének épitési költsége 65 millió dollár lesz. Ilyen nagyarányú vállalkozásnál igen sok magyar menekült részére is jut munka. A Guarico gát által összegyűjtött vizet 200 mérföld hosszúságban öntöző csatornák viszik el 300,000 aker szántóföldre.

A kormány egyéb tervei — iparfejlesztés és kereskedelem terén — idővel munkalehetőséget fognak nyújtani 10 /milliónyi lakosságnak, s hogy a most hat milliónyi lakosságot ennyire növelni tudják, Venezuelának még sok éven át sok bevándorlóra lesz szüksége, mondotta az elnök.

MENEKÜLTEK

JUGOSZLÁVIÁBAN

A Nemzetközi Menekültügyi Szervezet, amely egyes kormányok kiküldötteiből áll, közli, hogy a szervezet több tagja készen áll, hogy Jugoszláviába utazzon az ottani 18,000 magyar menekült végleges elhelyezésének elintézésére. Kilátás van arra, hogy elég gyorsan el tudják őket helyezni. Eddig összesen 8.C00 menekült befogadására (tettek kötelező Ígéretet: Belgium, Canada, Svédország (Norvégia, Izráel, Spanyolor(szág és Ausztrália, Nyugat- 1-iémetország.

NYELVTANFOLYAM

BOSTONBAN

Az International Institute, ,190 Beacon St., angol nyelvtanfolyamot rendez kedd és csütörtök estéken fél 8-tól fél (10-ig. Beiratkozási díj 1 dollár, a tanfolyam látogatási dija esetenikint 25 cent. Érdeklődhi lehet telefonon is: KE 6-1081.

MAGYAROK

AUSZTRÁLIÁBAN

Sydney az ausztráliai magyarok fővárosa. Ott magyar újság is jelenik meg, Független Magyarország ciánén. Ennek az -újságnak legújabb számában egy elvi nyilatkozatot találunk, amely szerint a lap minden komoly és becsületes magyar mozgalmat minden uton-módon támogat, és képzelgőket, akik Magyarország felszabaditásáért harcolnak (nagyhangú szónoklatok fegyverével) és a világ nagy problémáinak megoldásán törik fejüket.

A magyarok körében előtforjluló vádaskodásokról és 1 feljelentésekről is sző van a

•nyilatkozatban és ehhez hozzá kell tenni, hogy igenis sok bűnös jutott el Ausztráliába az utóbbi években és egyikük, Miegay László, az ungvári .gettó réme, még nyilvánosan is merészel szerepelni, mint magyar hazafi, miután Ungváron, amikor ennek az ősi magyar városnak Uzborod volt a cseh neve, Pecsövnyiik néven lelkes .szlovák hazafi ■volt.

Ausztráliáiban a magyarok ;száma 1945-ig körülbelül 2000 ■volt. 1945 után, főleg a nyugatos D. P. menekültek beérkezése révén, a számuk ugrásszerűen 15,495-re emelkedett. Most az antikommunista szabadságharc menekültjei jönnek, a kormány egyelőre 10,000 menekültet fogad be, úgy hogy ez év folyamán Ausztrália magyar lakossága több mint 27,000 lesz.

A magyarok legtöbbje a multiban New South Wales államban és annak nagyvárosában, Sydneyben telepedett le, igy lesz ez valószinüleg a mostani bevándorlásnál is. \ Több ezer magyar él Victoria államban és annak nagy váírosában, Melbourneben, több mint ezer South Ausztrál államban, Adelaide városban;

; kisebb számban Queensland, ■West Ausztrál és Tasmania államokban, Brisbane, Perth és Hobart városokban.

MÉG MINDIG KELL SEGÍTSÉG

Az Amerikai Miagyar Szövetség segély szerve, a hivatalosan elismert Coordinated’ Hungarian Relief, újra felhívja a magyarság figyelmét arra, hogy az adakozási kedvnek nem szabad ellankadnia, ■mert még mindig ngy a szükség — főleg ruhaneműikben. Akinek nélkülözhető ruhája vagy kabátja van — például , a most már feleslegessé vált télikabát és téli öltöny — vigye be vagy küldje be a gyűjtőhelyre: a 1532 York Ave.

( városi iskolába, Vagy hívja e számot: LE 5-4331.

A begyült ruhákból úgy itt levő menekültek, mint otthon (élő nélkülözők részesülnek. A Magyarorezágba való küldés , tetemes kiadással jár és ezért | a Coordinated pénzbeli adományokat is kér a magya rságtól. Csekk vagy money order a Coordinated Hungarian Relief névre álitandó ki és e címre küldendő be: American Hungarian Federation, Ave. 17th St., N. W. Wash- 614 Mills Building, Penna Ave. — 17th St. S.W. Washington 6, D. C.

MENEKÜLTEK

HÁZASODNAK

A Bécsi Magyar Híradó jelenti: A Schlesinger Píatzon j lévő anyak-ö n yvvezetőség 1 forgalma megnőtt az utóbbi időiben. Ebben az anyakönyvi hivatalban köthetnek a magyarok házasságot. Házasulótklban nincs hiány. Legutóbb január 27-én a magyarul utánozhatatlan bájjal beszélő osztrák anyakönyvvezető előtt házasságot kötött Budapest kedvenc tánedalémekesnője Boros Ida és Gom- 1 mermiainm István, a kiváló Ihu- 1 maorist». Házasságikötésük a legegyszerűbben zajlott le. Gommermann István a forradalom alatt főszerkesztője lett az újból megalapított Szabad Száj cimü vicclapnak.

A szovjet orvtámadás miatt a lap sajnos nem jelenhetett meg. A két ismert művész december végén érkezett Bécsibe.

FEHÉR IGAZOLVÁNYOS

A menekültek legtöbbje mint parolee van jelenleg Amerikában és1 ezeknek fehér személyazonossági ligazolványük van. Figyelmeztetjük a ! fehér igazolványosökat, hogy | nem szabad elhagyniok az or( szagot, mert ha átlépik a ha! tárt Kanada vagy Mexico felé, ide vissza nem engedik be | őket. Egy sajnálatos eset már megtörtént a kanadai határon; a menekültet beengedték Kanadába, de vissza ; már nem jöhetett.

SZERENCSÉJE

SZÉP ILONKA