A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-26 / 17. szám

S-IK OLDAE A JÖ PASZTOf* Fehér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedis: este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanít­ványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való féle­lem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, meg­­mutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik is­mét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk le­helt és mondá nekik: Vegyétek a Szentleiket. Akik­nek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak ne­kik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettős­nek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, bem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nek­tek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én ol­dalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta­más, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. j_Még_ sok egyéb jelet is cselekvék ugyan Jézus az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva é könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, életetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk két­szer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel: “Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözítő, hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “ehnen­­, én az egész Világra, hirdessék az evangéliumot”, "lágy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istennel és az emberekkel való békére, hanem a belső, az ön­magunkkal való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a bé­rét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg eagyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával, azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Bün­­bocsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az em­ber lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hogy Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tar­tozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet. .'Bűn és béke nem fér össze: békét csak a bünbocsánat ad. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó ha­talmat apostolainak épp akkor, midőn a békéről be­szél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsá­nat nélkül nincsen; e kettő elválaszthatatlan össze­függésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és önmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje azonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bű­nösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, visz­­szavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagy­fokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nem­zetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rom­bolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással sze­rezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gaz­dagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen em­ber. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészen biz­tos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegényen született, szegényen élt és szegé­nyen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan lettek önként szegények! Krisztus Urunk sehol sem nevezi boldogoknak a gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazda­goknak”, a szegényekről azonban igy nyilatkozik: “Boldogok a lelki szegények!” ELŐKÉSZÜLET A "QUEEN'S BAT-HA Az amerikai Mária Pócs-i kegyhelyen megépítendő gö­rög katolikus aggmenház alapja javára május 19-én, vasárnap este 7 órai kezdet­tel a Tudor Arms Hotel Car­negie avenuei elegáns bálter­mében rendezik meg a “Queen’s Bál”-t, amelyen bi­zonyára szívesen vesz részt Cleveland és Ohio más váró­­sálnak má^yarsa^áj mert nemes célt szóljál. A belépő­jegyek 2 dollároba fognak ke­rülni. Büfférői is gondoskod­nak a ’bizottság asszonyai: Erdei Mary főrendező, Fetz­­kó Julia és Simon Ernőné Goldie társrendezők, Bensőn Betty titkár, Fetzkó Jenő pénztáros, Meyers Mary és Ferenc jegyrendezők, Szabó Lajosné büfférendező, Kere­kes Klára társ-büfférendéző, Szabó Istvánná és Karnyák András védnök könyv rende­zők, Oherosky Betty vendég­fogadó rendező, Olonek Geral­dine virág díszítési rendező. Estélyi ruha nem kötelező. A Szent Péter templom erkélyéről Pius pápa húsvéti áldást osztott a nagy té­ren gyülekezett tömegnek, amelyet 300,000 főre becsültek. A Szentatya an­nak a reményének adott kifejezést, hogy az atomenergiát az élet szebbé és ké­nyelmesebbé tételére fogja felhasználni az emberiség. Msgr. Böhm Karolj Az első amerikai magyar katolikus plébános Monsignor Böhm Károly Selmecbányán született 1853 június 13-án. Pappá szentelte az esztergomi hercegprímás 1876 julius 16-án. Mint nagy­­modrói plébános 16 évi papi működése után Vaszari Kolos hercegprímás engedelmével és áldásával a clevelandi püspök kérelmére Clevelandba jött 1892 decemberében. ő volt az első emigráns ka­tolikus magyar pap Észak Amerikában. Elhagyta szülő­hazáját, otthagyta szüleit, testvéreit, rokonait, barátait, ismerőseit. Feladta szép nagy parókiáját és mindent, ami a szivéhez volt nőve. idegenbe) ment. Május 5-én Cleveland váro­sa az első amerikai katolikus magyar nap, Msgr. Böhm Ká-Msgr. Böhm Károly roly emlékének tiszteletére “Msgr. Böhm Károly Nap”­­ot tart, amelynek műsora a következő: * Délelőtt 11 órakor a St. John székesegyházban, a Su­perior Ave. és East 9th St., leszsarkán ünnepi emlékmise lesz Edward F. Hóban érsek celebrálásában, Ft. Viglás Gyula, a Fairport Harbor, O.­­Páduai Szent Antal Egyház plébánosa és Ft., Vaskó János a youngstowni Szent István Egyház, plébánosa segédleté­vel. Szentbeszédet mond Msgr. Richard Walsh, a St. John’s katedrális rektora. Délután 1 órai kezdettel fényes emlékbaniket-ebéd lesz a Hotel Cleveland báltermé­ben, amelyen a nemzeti him­nusz után Edward F. Hóban érsek fog asztali áldást mon­dani, majd Báchikai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára bevezető be­széd keretében bemutatja An­thony J. Celebrezze polgár­­mestert. A Szt. Antal Egyház kombinált énekkara fog sze­repelni dr. Balogh Lajos egyetemi zenetanár vezényle-, téve!. Ft. Ádám József, Joliet 111.-1 plébános beszédet mond. Szavalat egy pap err.Iekéfé. A Nem tudta az ország nyel­vét, nem ismerte szokásait, éghajlatát, az élet körülmé­nyeit. Itt nem volt magyar hitközség, templom, papiak, iskola, zárda. Nem volt újság. Nem voltak azok a technikai dolgok, amik életünket olyan kényelmessé teszik manapság. Mégis eljött ide, mert buzdí­totta az isteni főpásztor példá­ja. Eljött, mert a magyar ka­tolikusok lelkeit meg akarta menteni, őket gondozni, istá­­polni, segiteni, örömüket, bá­natukat megosztani akarta. Mindene volt mindenkinek. Plébániákat szervezett. Tem­plomokat, iskolákat, paplako­páduai Szt. Antal Egyház kombinált énekkara. Msgr. Varga Béla, a Magyar Nem­zeti Bizottmány elnöke, Ed­ward F. Hóban érsek, vala­mint a Böhm család nevében Petrásh Lajos városi bíró fog szónokolni. Az érsek záróimája után a banketebéd a magyar nem­zeti himnusszal ér véget. * Délután 4 órakor a Cal­vary temetőben a Msgr. Böhm Károly emlékművet, felszenteli Edward F. Hóban érsek. Ft. Bartkó Alajos, a Sacred Heart Egyház plébá­nosa tart angol nyelvű em­­lék'beszédet, majd a Fairport Harbor, O.-i Szent Antal Egyház énekkara dr. Balogh Lajos egyetemi zenetanár vezényletével! énekel. Ft. Bé­­kessy István jézusrendi atya magyar emlékbeszédet mond. Edward P. Hóban érsek em­lékbeszéde után záróima fe­jezi be a ’’Misgr. Böhm Ká­roly emléknap”-ot. * Sokan vannak, akik emlé­keznek még Msgr. Böhmre, akik ismerték őt személyesen és bizonyára örömmel vesz­nek részt az emlékünnepsége­ken. A Ft. Viglás M. Gyula plébános által inditott moz­galom nemcsak képletes, de élő emléket is céloz, ameny­­nyiben az 1955 és 1965 évek közötti gyűjtésben befolyó összegekből a magyar kato­likus papnövendékek tanul­mányait kívánja anyagilag segiteni a vasfüggönyön in­nen és túl, valamint az Ame­rikában és Kanadában szét­szórt katolikus magyarság részére szükséges magyar missziókról gondoskodni, vé­gül emlékművek és szertartá­sok utján Msgr. Böhm emlé­két megörökíteni. Az ünnepségek főrendező­je: Leo G. Ohimo, clevelandi rendezője: Hornyák J. Ed­ward, a sajtóbizottság elnöke Budák Ernő magyar rádió­­igazgató. kát épített. Újságokat alapí­tott és irt. Ment mindenfelé, ahol ma­gyarok laktak és segítségre szorultak. Negyven évig dolgozott, mint Krisztus hűséges papja Amerika földjén. 1932 április 9-én adta vissza lelkét Teremtőjének. Ott nyugszik a clevelandi Kálvária temető csendjében, még ma is jeltelen sírjában az első emigráns katolikus ma­­tolikus magyarokért, vagy ta­lán az egész magyarságért Amerika földjén, mint bárki más. Április 9-én volt halálának 25-ik évfordulója. Ennek em­lékére a clevelandi érsek báto­rításával és segítségével moz­galom indult meg 1955 január­jában, amelynek a célja: A megboldogultnak méltó sírkő felállítása és gondoskodás sir­­halmának örökös rendbentar­­tásáról. A Bőhrn bizottság további célja egy $100,000 Böhm em­­lépalap összegyűjtése tiz év alatt és ebből az ő emlékére úgy egyházmegyés, mint szer­zetes katolikus magyar pap­­növendékek neveltetése úgy a vasfüggönyön innen, mint mö­götte, valamint ebből az alap­ból magyar missziók tartása olyan helyeken, ahol a magya­roknak nincsen rendes lelki ellátása, vagy templom vagy magyarul tudó lelkipásztor hiánya miatt. Az uj nemzet Katedrálisban, Washington, D. . C.-ben egy tábla fogja emlékét megörö­­kiteni. Amerika és Kanada minden katolikus magyar vagy ma­gyar eredetű templomában egy bronz emlékérmét szeret­ne a bizottság elhelyezni. Ára $35. Már megvan Fairporton, Youngstownban, Akronban, Montrealban, Elyriában. Dar­­byben, Philadelphiában, Court landon, Torontóban, Hamil­­tonban, Washington, D. C.­­ben és South Bendben, ' Ezt a bronz emlék érmet megaranyozva szeretnénk el­helyezni abban az uj kápolná­ban is, amelyet most építenek a clevelandi Newburgh elme­gyógyintézet területén, ahol ő élete alkonyán naponta láto­gatta, vigasztalta és bátorí­totta a betegeket. Ezen későbbi célok elérésé­re és megvalósítására is gyűj­tés utján szeretné a Böhm bi­zottság az alapot megteremte­ni. Adományokat ezekre a cí­mekre lehet küldeni: Attorney Leo Chimo, 10007 Buckeye Road, Cleveland, 0. Rev. Julius M. Viglás, 316 Fifth Street, Fairport Harbor, Ohio. Mr. Edward Hornyák, Sr., 11002 Buckeye Road, Cleve­land, Ohio. Ünnepségek Msgr. Böhm Károly megemlékezésére Tamás vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19—31 Mikor pedig este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanít­ványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való féle­lem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik Békesség nektek. S midőn ezt mondá, meg­­mutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik is­mét : Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk le­helt és mondá nekik: Vegyétek a Szentjeiket. Akik­nek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak ne­kik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettős­nek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nek­tek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én ol­dalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Is­tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta­más, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvék ugyan Jézus az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megirva e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, életetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium Tamás apostolt állítja szemeink elé, aki sehogysem akarta elhinni, hogy Jé­zus feltámadott. Mikor társai elbeszélték neki, hogy látták az Urat, sőt beszéltek vele, ő ezek hallatára hitetlenül rázta a fejét és azt mondta: “Ha nem lá­tom az ő kezein a szegek likgatását és ujjaimat a szegek helyére nem bocsátom, nem hiszem.” De Jézus újból megjelent tanítványainak és igy szólt Tamáshoz: “Ereszd ide ujjaidat és lásd kezei­met és hozd ide kezedet, és bocsásd az én oldalamba és ne légy hitetlen, hanem hivő.” Az Üdvözítő várat­lan megjelenése és szemrehányó szavai mélységes ha­tást gyakoroltak az apostolra. Tele szégyennel és féle­lemmel borult Jézus lábaihoz és igy kiáltott fel: “Én Uram, én Istenem!” Mire Jézus ezt mondta neki: “ML velhogy láttál engem, Tamás, hittél, de még boldo­gabbak, akik nem láttak és hittek.” Mily örvendetesek reánk nézve az Ur Jézus ezen szavai! Mi vagyunk azok a boldogok, kik az Ur Jé­zusban, mint igaz Istenben hiszünk, bár sohase lát­tuk őt. Hisszük a katolikus Anyaszentegyházban sér­tetlenül megőrzött tanítását. És mi ezen hitünkben boldogok vagyunk, mert Jézus tanitása nemcsak az ég felé kalauzoló vezetőnk, hanem egyszersmind föl­di boldogságunknak is a megalapozója. Az ember földi boldogsága abban áll, hogy ál­landó jó egészsége legyen, mocsoktalan hírnévvel bír­jon, legyen miből tisztességesen megélnie, meglegyen a külső és belső békessége. Szent hitünk parancsai ezt célozzák. Vájjon mi árt többet az ember egészsé­gének, mint a rendetlen, kicsapongó élet, a fajtalan­­kodó és haragból eredő önemésztő élet? Mily sok em­bernek ássák alá boldogságát ezen bűnök! Ezektől igyekszik Jézus tanításának gondoskodó atyai sze­­retete visszatartani minket. Vájjon mi rontja meg úgy az ember becsületét és jó hírnevét, mint ha vagyonát igaztalan uton-mó­­don. gyarapítja? Ezért mondja Szent Pál apostol: “Ne csaljátok meg magatokat, mert sem a tolvajok, sem a fösvények, sem a ragadozók nem fogják bírni az Isten országát,” Jézus tanitása útmutatást ad nekünk az ember­társainkkal való mindennapi érintkezésre, mikor azt mondja: “Amiket akartok, hogy cselekedjenek nek­tek az emberek, ti is cselekedjétek nekik”. Vájjon mi dúlja fel inkább az egymásközötti békét, mint a ke­vélység, bosszúvágy, harag és civakodás? És mily ha­tározott szavakkal kárhoztatja Jézus ezen bűnöket, mikor azt mondja: “Aki magát felmagasztalja, meg­­aláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztalta­­tik.” Hányán mennek tönkre henyélés, oktalan tékoz­lás és állásuk lelkiismeretlen teljesítése által! Ezért joggal mondhatja az apostol: “Aki nem dolgozik, ne is egyék.” Jézus tanitása megparancsolja a házastár­saknak az egymásiránti hűséget és szeretetek A gyer­mekeknek a szülők szeretetét. az irántuk való tisz­teletet és engedelmességet köti szivükre. A gazdago­kat arra buzdítja, hogy a jótékonyságról és adako­zásról meg ne feledkezzenek, a szegényeket pedig ar­ra inti, hogy türelemmel viseljék keresztjüket és jó­tevőikért imádkozzanak. A hatalmasakat arra fi­gyelmezteti, hogy hatalmukat Istentől birják és azért azt szeretettel és szelidséggel gyakorolják. Az alatt­valóknak pedig azt mondja: “Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, mert ők őrködnek felettetek, mint akik számot fogbak adni lelkesekért.”

Next

/
Thumbnails
Contents