A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-19 / 16. szám

Irta: TOLGYESY MIHÁLY

— Haha! — kacagott fel Etelka. — Talán bizony mii béreltük fel Szitást?

— Őt nem, hanem Dinnyést és másokat. A következmények kétségtelenné teszik ezt. • Ép azért kénytelen voltam fellépni ellenetek.

— Szép, nagyon szép, — mondotta szorongva Lorántffy né. — Hogy egy fiú tulajdon édes anyját hurcolja a bünfenyitő 'bíróság elé, az valóban nem mindennapi esemény. És ennek a szomorú dicsőségnek egy Lorántffy Elemér a hőse. Legalább lesz botrány ia faluban s az egész atyafiságban.

— Nem én vagyok az oka, ha lesz.

— Talán mi?

— Igen is ti! — kiáltotta Elemér. — Ti szövetkeztetek azzal a gaz Dinnyéssel, sőt még egy cigánynyal is, hogy jegyesemet, vagyis feleségemet eltegye láb alól.

— Milyen hallatlan beszéd ez, — kiáltott fel Lorántffyné. — Hogy is gyanusithatsz egy olyan becsületes embert, mint Dinnyés, ilyen aljas cseleked étiéi?

— Becsületes ember az, aki attól a koldus aszszonytól, akit közönségesen mankós Hamisnak hívnak, reá d vonatkozó titkokat akart kicsikarni, hogy aztán ezzel sakkban tartson téged ?

Lorántffyné nagyot nézett. Eleimér türelmetlenül folytatta:

— Megdöbbenésed is mutatja, hogy Hanus nem egy sötét titoknak az őrzője. De légy meggyőződve, hogy majd ezeknek is a nyomára jövök.

Lorántffyné összecsapta kezeit és szólni sem bírt a felindulástól. Etelka azonban felpattant:

— Most már elég legyen! Szégyen, gyalázat, hogy hozzánk jössz ilyen alávaló gyanúsításokkal sérteni és meggyalázni. Távozzál innen.

Elemér szikrázó szemekkel fordult feléje:

— Te akarsz engemet innét elküldeni? Tudd meg, hogy én vagyok itt ura mindennek. De majd (megkapod a magadét. Voltakép te voltál minden'nek az intéző szelleme. Te bérelted fel a cigányt is, •hogy Ilonkát a nekivadult lovak kényére bízza. Száínolni fogsz még ezért nemcsak a földi bírónak, hanem az örök bírónak is. Nem érdemelsz kíméletet.

Etelka gunykacajba tört ki.

— Ez az ember tisztára meg van bolondulva.

— Etelka! — dobbantott lábával Elemér.

— Az Istenért, gyermekeim! — kiáltott közbe Lorántffyné. — Mit müveitek?

Elemér egyszerűk étszer tanácstalanul járt le-fel a szobában, majd megállóit Etelka előtt:

— Alattomosságaid fel vannak tárva, — mondotta. — A törvény irgalom nélkül rád teszi kezét. Téged nem sajnállak, hanem csakis a Lorántffy néven ejtendő gyalázatot. Ép azért felhívlak, mondd meg nekem, hol van Ilonka és akkor még egyszer irígalmias leszek irántad. Ha azonban megmaradsz inBgátaikoéotteágodfoan, akkor a börtön gyalázata. Vár reád.

Etelka fogait vicsorgottá, mint a fenevad, szemei Sötét lánggal égtek.

— Nem fogsz megtudni semmit, — kiáltotta szenvedélyesen.

— Akkor hát induljon megsemmisítő útjára a végzet. *

Lorántffyné oda dobta magát fia elé:

— Az Istenért fiam. Ne tedd . . . ne tedd! . . .

Többet nem mondhatott, mert Etelka oda kiáltott neki:

— Ugyan, anyám, miképpen is tudod ennyire megalázni magad?

— Elemér, fiam! — könyörgő tt az anya —, kímélj bennünket, kímélj engem.

Elemér elfordult. Most Lorántffyné, fagyos arccal emelkedett fel.

— Nincs többé fiam. Elszakítottad magadat tőlünk, egy mihaszna teremtés miatt.

— Nem mihaszna teremtés az, hanem az én felerégem, — kiáltotta Elemér. — És miért nem mondjátok meg, hogy hova tettétek őt? Nem akarjátok még ezen az áron lse visszaszerezni nyugalmatokat?

— Nem! — kiáltotta anyja helyett Etelka. —- Mi nem vagyunk cka semminek. Mi sokai büszkébbek vágyunk, hogysem összeesküdtünk volna ellene, ahogy ezt te képzeled. Ki tudja, kivel szökött meg?

Elemér olyan határtalan dühbe jött, hogy nővérére akarta magát vetni, anyja azonban közi': eve tette magát.

— Megtiltom neked, hogy bántalmazd leányomat.

— Jól van, — felelte Elemér. — Legyen hát a te lányod. De nekem többé nem nővérem. Kiszakítom őt szivemből s nem törődöm vele többé. Téged azonban anyám, kímélni akarlak és hu tudatjátok velem Ilonka tartózlkodáüi helyét, akkor mindentől visszalépek és ami vitás pont még van közöttünk, el fogom intézni.

A JŐ PÁSZTOR

7-IK OLDAL

A méltóságos asszony hallgatott.

— Nincs erre szavad? — kérdezte Elemér még egyszer.

Lorántffyné némán csóválta fejét.

— Akkor hát megyek, — dörögte Elemér fenyegetőleg.

— Csak rajta! — kiáltott utána Etelka. — Sok szerencsét a paraszttal való barátkozáohoz, aki egykor vetélytársad volt.

Elemér elsietett, nehogy nővérének szavai még jobban felizgassák.

Ezek az események nagy feltűnést keltettek a cselédségnél. Csoportokba összeverődve, élénken tárgyalták a házi pertpatvart s a legnagyobb rész 'meg volt győződve, hogy Csillagvárba alighanem le fog csapni a mennydörgős mennykő. Kimondani egyikük sem merte, de gondolták, hogy a fiatal nagyságos asszony Etelka kisasszony révén veszett el.

Lorántffyné annyira magánkívül volt, hogy alig tudott magához térni. Etelka, kinek szívós lelkét még ez a végzetes fordulat sem bírta megfélemliteni, váltig biztatta anyját'

— Nem szabad megijedni. Csak azért is megfogjuk mutatni, hogy annak a buta parasztnak a fecsegése meg nem fölemlíthet bennünket. Tagadni fogunk a legvégsőig. Lajosnak nincs tanúja.

— De meg fog esküdni.

— Azt hiszem a bíróság inkább nekünk fogja kínálni az esküt s mi meg is esküszünk.

Lorántffyné összerázkódott.

— Az ég szerelmére, Etelka, ezt nem tehetjük.

— Miért nem? Szitás Lajos nem látott bennünket ... ez a fő.

— De Elemérnek van olyan tanúja, aki látott bennünket akkor este a halotta'sháznál.

— Ki az?

— A komornyik.

— Bah, az érdekelt tanú. Azt én vissza fogom vetni. Egy fizetett szolga nem tehet bizonyságot gazdája érdekében.

— Mindegy lányom, hamisan még sem esküdhetek, — attól tartok ,‘hogy abban a pillanatban elnyel a föld.

Etelka haragosan szorította össze ökleit.

— De anyám, hogyan lehetsz olyan gyáva? Ha ezt a pert elveszítjük., ennek egyedül a te határozatlanságod és kiislelküséged lesz az oka. Gondold meg, hogy a Loránffyak mindenben hősies bátorságukkal tűntek ki.

— Oh leányom, nehéz bátornak lenni, mikor úgyszólván már torkunkon van a kés. Nagyon belemásztunk ebbe az áldatlan dologba.

— Talán már bánod?

— Magát a dolgot nem bánom, csak ne Így csináltuk volna.

— Bah, — bigyesztette ajakét Etelka. — Akárhogy csináltuk volna, mindenkép bajba jöttünk volna. Erre el lehettünk készülve. Éppen azért nem szabad kétségbe esnünk.

Ez alatt Elemér maga elé hozatta Dinnyést, hogy még egyszer beszéljen vele.

— Dinnyés, — szólt hozzá. — A feljelentés megvan téve. Önnek most a esendörhadnagy elé kell mennie.---'- ---U; A'-— —--A

■— És miért?

— Ki fog hallgatni a halottasházba történtekre vonatkozólag.

— Nagyon szép. Voltakép nem is tudom mi történt ott.'

— Majd ott megmondják. Én el fogom kisérni.

— Ne fárassza magát, nagyságod, egyedül is oda találok. Reményiem, Szitás Lajos b ott lesz. Legalább elbánok vele és kiverem a fejéből ezt a rögeszmét.

— Ön tehát tagadni akar mindent?

— Oh nem. Én, mint mindenben, úgy ebben is az igazsághoz tartom magam. Szitás Lajos nyilván álmodta mindazt, amit ellenünk felhozott.

— Bizonyára ön isi kész erre megesküdni.

— Hogyne? ! Az igazságra mindig meg lehet esküdni.

Elemér átlátta, hogy ezzel a vén megátalkodott bűnössel semmire se lehet menni. Kénytelen veit tehát más húrokat pengetni.

— Dinnyés, — kezdte ismét —, nincs magában annyi lelkiismeret, hogy belátná vétkét? Ön nagyot vétett feleségem ellen, nem érez magában annyi becsületérzést, hogy vétkét jóvátenni igyekezzék? Lássa, én magát gazdagon meg is jutalmaznám, ha magába szállana.

Dinnyés felfigyelt.

— Hun. Magamba ‘szálljak?

— Jó pénzért ezt könnyen meg lehet tenni.

— Ez okos beszéd, nagyságos uram. A pénzt minden ember szereti, legkiváltkép én . . .

— Most tehát alkalma nyílik a pénz iránti szeretetét a legnagyobb mértékben ’kielégíthetni.

— Szép, szép, nagyságos uram, ele nem tehetek semmit. Nem teljesíthetem kívánságát. Ncoi mondhatom meg, amit tudni akar.

(FOLYTATJUK)

A PARASZTOKRA RAJÁR A RÚD

BUDAPEST. — A Kádár kormány az orosz tankok védelme alatt most már olyan erősnek érzi magát, hogy hozzáfoghat azoknak a vivmányeknak eltörléséhez, amelyeket az októberi forradalom adott a föld népének. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter alábbi kijelentései, amelyekről a budapesti sajtó beszámol, fogalmat adnak a paraszt-ellenes akció módszereiről. így szól a pesti lapok beszámolója :

Március elején ült össze október óta először az országgyűlés' mezőgazdasági bizottsága, hogy megvitassa mezőgazdaságúik időszerű fcérdé-' seit.

Dögéi Imre földművelésügyi miniszter adott tájékoztatást mezőgazdaságunk j elenlegi

helyzetéről, és. a soron levő feladatokról.

Megemlítette, hogy az ellenforradalom falun a termelőszövetkezetek ellen irányította főereját. A termelőszövetkezetek (kolhozok) felbomlása azonban 'lényegéiben már megállt és a kormány határozott intézkedéseket tett a kolhozok személyi és vagyoni védelmére, a felbomlott termelőszövetkezetek újjáalakításának elősegítésére.

Megállapitotta Dögéi Imre, h ogy növényt er m esz tésünk

szerkezetében alapvető változásokat kell előidézni. A kenyérgabona területe előreláthatólag 28-30 százaléka lesz az ország szántóterületének, ami azt jelenti, hogy ameddig a termésátlagokat nem tudjuk megfelelően növelni, k en yér gabonából beh o zatalra szorulunk. A szántóterületnek legalább felén takarmányféléket kell termelnünk. A gyümölcstermesztésben is változást kell elérnünk olyan módon, hogy nagyobb gondot fordítunk a táj jellegének megfelelő, nyári érésű gyümölcsök termesztésére. Nagy feladataink vannak a szőlőtermesztés terén is. Fenn kell tartanunk meglevő szőlőterületeinket, s ugyanakkor növelnünk a minőségi bortermelést.

Az állattenyésztésben is biztosítani kell a belterjes fejlesztést, jelentős eredményeket kell elérnünk a szarvas marhatenyészté'S terén is. Fokoznunk kell olyan állati termékek előállítását, amelyek exportálása gazdaságos.

BESZOLGÁLTATÁS1 TERROR UJ FORMÁBAN

Helyesen kell összehangolnunk a népgazdaság és a termelő parasztság anyagi érdekeit. Az állami készleteik biztosításának egyik fő formájaként a termelési és szállítási szerződéseket kívánjuk fenntartani. A k é s z l1 etek gyűjtésének másik formája az állami és a szövetségi szervek utján történő szabadpiaci felvásárlás lesz.

A mezőgazdasági termékek j árát a jövőben úgy kell kialakítani, hogy a korszerű gazdálkodás mellett biztosítsa a termelés jövedelmezőségét és a termelés növelését is előmozdítsa.

Olyan szövetkezeti mozgalmat kell teremtenünk, amely 'biztosítja a termelés állandó fejlesztését. A szövetkezeti! mozgalomban t é n y 1 egesen j meg 'kell1 valósitanunk, hogy a parasztság önkéntes elhatározás alapján, a saját maga j

TRAGIKUS TALÁLKOZÁS

Budapesten több mint 80 éve ismert volt a Semler-féle posztóüzlet, amelynek Európa sok nagyobb városában volt fiókja. A londoni fiók vezetője Semler Imre volt, aki London kereskedelmi köreiben köztiszteletnek örvendett. Több mint 10 évig minden követ megmozgatott hogy fivérét Elemért a budapesti osztályvezetőjét és családját kihozassa Amerikába, de a magyar kommunista kormány megtagadta a kiutazási engedélyt. Végre sikerült a kiutazás1 és néhány nap előtt a pesti fivér Londoniba érkezett. Az állomásnál feketébe öltözött családtagok várták és közölték vele, hogy Semler Imre két nappal azelőtt 72 éves korában meghalt. Elemér már csak a ravatalon láthatta viszont Imrét.

SZELLEMI VÉRVESZTÉS

Az amerikai Országos Tudományos akadémia elnöke, D. W. Bronlk, jelenti, hogy Magyarországból a szabadságharc után több mint 100 elsőrangú tudós jött Amerikáiba és ezek legtöbbje már egyetemeken tanit, vagy az angol nyelv alaposabb megtanulása után fog katedrát kapni.

Izraelibe is több kimagasló képességű tudós vándorolt ki november 4 óta. Ezeket nyomban alkalmazták az egyetemen, tudományos kutató intézeteikben és kórházakban.

Sok száz magyar tudós, tanár és más értelmiségi Nyugat-Európaiban talált megélhetést és-ti.j működési lehetőséget.

választó tta szövetkeze telkiben tömörüljön. Világosan le kell szögeznünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése fő formájának a termelőszövetkezeteket tartjuk, és legfőbb feladatunk, hogy jól működő mezőgazdasági nagyüzemeket hozzunk létre. Ennek m e g v a 1 ó si tásához szükség van az állam, a munkásosztály hathatós támogatására, mind anyagi, mind politikai vonatkozásban. Meg kell akadályozni minden oly törekvést, amely továbbra is a termelőszövetkezetek önállóságát sértő módon bele akar szólni azok gazdálkodásába.

Ezenkívül ezrekre megy a kommunista pokolból elszabadult magyar diákok száma,

A magyarországi kommunista kormány, amikor Kruscsevtől az orosz tankok és mongol katonák segítségét kérte' a magyar nép elleni harcra, megfosztotta az országot az értelmiségi réteg egy nagy részétől, pótolhatatlan veszteséget okozva a magyar nemzetnek.

FÉKTELEN TERROR

A rendőri önkényuralom Magyarországon ma még félelmetesebb, mint volt a gyűlölt korábbi rezsim alatt, amely ellen a magyar nép egésze október 28-án fellázadt. A hivatalos lapban megjelent a belügyminiszter rendeleté, amely szerint a rendőrség más városba, faluba kiköltöztethet és ott rendőri felügyelet alatt tarthat bárkit, akit “az állam érdeke és a közbiztonság szempontjából, vagy gazdasági szempontból veszélyesnek” tart.

Azt, hogy ki veszélyes ember, a rendőrség állapítja meg.

KAAT0LIKUS0K

TILTAKOZNAK

Londoniban a Passió Vasárnapján1, április 7-én, 40,- 000 római katolikus ifjú és férfi csendes felvonulással tüntetett a csatlós országokban szovjet elnyomás alatt élő nemzetek mellett.

A menet élén katolikus főrendek, románok ibulgárok. és magyarok meneteltek. Nők és gyermekek a felvonulásban nem vethettek részt.

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN AZ ÖSSZMAGYARSÁGNAK

PÄPP ISTVÁN

“A Jó Pásztor” 'képviselője 403 Lawrie Street Perth Amboy, N. J.

Telefon: VAlley C-0717 . ................

Hírek Magyarországból

J\ II US VÉT

nekünk, magyaroknak, czidén jelentőségte 1 jesebb, mint máskor.

A hősies magyar szabadságharc leverése, a bolsevisták gálád árulása lefagyasztotta reményeinket, elkeseredéssel töltötte meg szivünket.

De iha be is borult minden körülöttünk, felvirrad egyszer a FELTÁMADÁS ünnepe s ha lassan is pirkád láthatárunk, erősen hisszük, hogy magyar hazánk felszabadulása is bekövetkezik a kegyetlen elnyomás után. A mi kéresztrefeszitésünk után b el kell jönnie a husvétnak, az igazság napjának fel kell ragyognia. a beborult égen.

Egyesületünk mindenkor védőbástyája volt az itteni magyarságnak. Csatlakozzék minden 'magyar sorainkhoz, hogy minél -erőteljesebben képviselhessük a magyarságot!---------------------------— ______ _. msmm

William Penn Fraternális Egyesület

436 FOURTH AVENUE

PITTSBURGH 19, PA

SZERENCSÉJE

SZÉP ILONKA