A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-19 / 16. szám

Irta: TOLGYESY MIHÁLY — Haha! — kacagott fel Etelka. — Talán bi­zony mii béreltük fel Szitást? — Őt nem, hanem Dinnyést és másokat. A kö­vetkezmények kétségtelenné teszik ezt. • Ép azért kénytelen voltam fellépni ellenetek. — Szép, nagyon szép, — mondotta szorongva Lorántffy né. — Hogy egy fiú tulajdon édes anyját hurcolja a bünfenyitő 'bíróság elé, az valóban nem mindennapi esemény. És ennek a szomorú dicsőség­nek egy Lorántffy Elemér a hőse. Legalább lesz bot­rány ia faluban s az egész atyafiságban. — Nem én vagyok az oka, ha lesz. — Talán mi? — Igen is ti! — kiáltotta Elemér. — Ti szövet­keztetek azzal a gaz Dinnyéssel, sőt még egy cigány­nyal is, hogy jegyesemet, vagyis feleségemet eltegye láb alól. — Milyen hallatlan beszéd ez, — kiáltott fel Lorántffyné. — Hogy is gyanusithatsz egy olyan be­csületes embert, mint Dinnyés, ilyen aljas cseleked ét­iéi? — Becsületes ember az, aki attól a koldus asz­­szonytól, akit közönségesen mankós Hamisnak hív­nak, reá d vonatkozó titkokat akart kicsikarni, hogy aztán ezzel sakkban tartson téged ? Lorántffyné nagyot nézett. Eleimér türelmetle­nül folytatta: — Megdöbbenésed is mutatja, hogy Hanus nem egy sötét titoknak az őrzője. De légy meggyőződve, hogy majd ezeknek is a nyomára jövök. Lorántffyné összecsapta kezeit és szólni sem bírt a felindulástól. Etelka azonban felpattant: — Most már elég legyen! Szégyen, gyalázat, hogy hozzánk jössz ilyen alávaló gyanúsításokkal sérteni és meggyalázni. Távozzál innen. Elemér szikrázó szemekkel fordult feléje: — Te akarsz engemet innét elküldeni? Tudd meg, hogy én vagyok itt ura mindennek. De majd (megkapod a magadét. Voltakép te voltál minden­­'nek az intéző szelleme. Te bérelted fel a cigányt is, •hogy Ilonkát a nekivadult lovak kényére bízza. Szá­­ínolni fogsz még ezért nemcsak a földi bírónak, ha­nem az örök bírónak is. Nem érdemelsz kíméletet. Etelka gunykacajba tört ki. — Ez az ember tisztára meg van bolondulva. — Etelka! — dobbantott lábával Elemér. — Az Istenért, gyermekeim! — kiáltott közbe Lorántffyné. — Mit müveitek? Elemér egyszerűk étszer tanácstalanul járt le-fel a szobában, majd megállóit Etelka előtt: — Alattomosságaid fel vannak tárva, — mon­dotta. — A törvény irgalom nélkül rád teszi kezét. Téged nem sajnállak, hanem csakis a Lorántffy né­ven ejtendő gyalázatot. Ép azért felhívlak, mondd meg nekem, hol van Ilonka és akkor még egyszer ir­­ígalmias leszek irántad. Ha azonban megmaradsz inBgátaikoéotteágodfoan, akkor a börtön gyalázata. Vár reád. Etelka fogait vicsorgottá, mint a fenevad, sze­mei Sötét lánggal égtek. — Nem fogsz megtudni semmit, — kiáltotta szenvedélyesen. — Akkor hát induljon megsemmisítő útjára a végzet. * Lorántffyné oda dobta magát fia elé: — Az Istenért fiam. Ne tedd . . . ne tedd! . . . Többet nem mondhatott, mert Etelka oda kiál­tott neki: — Ugyan, anyám, miképpen is tudod ennyire megalázni magad? — Elemér, fiam! — könyörgő tt az anya —, kí­mélj bennünket, kímélj engem. Elemér elfordult. Most Lorántffyné, fagyos arc­cal emelkedett fel. — Nincs többé fiam. Elszakítottad magadat tő­lünk, egy mihaszna teremtés miatt. — Nem mihaszna teremtés az, hanem az én fe­lerégem, — kiáltotta Elemér. — És miért nem mond­játok meg, hogy hova tettétek őt? Nem akarjátok még ezen az áron lse visszaszerezni nyugalmatokat? — Nem! — kiáltotta anyja helyett Etelka. —- Mi nem vagyunk cka semminek. Mi sokai büszkébbek vágyunk, hogysem összeesküdtünk volna ellene, ahogy ezt te képzeled. Ki tudja, kivel szökött meg? Elemér olyan határtalan dühbe jött, hogy nővé­rére akarta magát vetni, anyja azonban közi': eve tette magát. — Megtiltom neked, hogy bántalmazd leányo­mat. — Jól van, — felelte Elemér. — Legyen hát a te lányod. De nekem többé nem nővérem. Kiszakí­tom őt szivemből s nem törődöm vele többé. Téged azonban anyám, kímélni akarlak és hu tudatjátok velem Ilonka tartózlkodáüi helyét, akkor mindentől visszalépek és ami vitás pont még van közöttünk, el fogom intézni. A JŐ PÁSZTOR 7-IK OLDAL A méltóságos asszony hallgatott. — Nincs erre szavad? — kérdezte Elemér még egyszer. Lorántffyné némán csóválta fejét. — Akkor hát megyek, — dörögte Elemér fenye­­getőleg. — Csak rajta! — kiáltott utána Etelka. — Sok szerencsét a paraszttal való barátkozáohoz, aki egy­kor vetélytársad volt. Elemér elsietett, nehogy nővérének szavai még jobban felizgassák. Ezek az események nagy feltűnést keltettek a cselédségnél. Csoportokba összeverődve, élénken tárgyalták a házi pertpatvart s a legnagyobb rész 'meg volt győződve, hogy Csillagvárba alighanem le fog csapni a mennydörgős mennykő. Kimondani egyikük sem merte, de gondolták, hogy a fiatal nagy­ságos asszony Etelka kisasszony révén veszett el. Lorántffyné annyira magánkívül volt, hogy alig tudott magához térni. Etelka, kinek szívós lelkét még ez a végzetes fordulat sem bírta megfélemliteni, vál­tig biztatta anyját' — Nem szabad megijedni. Csak azért is megfog­juk mutatni, hogy annak a buta parasztnak a fecse­gése meg nem fölemlíthet bennünket. Tagadni fo­gunk a legvégsőig. Lajosnak nincs tanúja. — De meg fog esküdni. — Azt hiszem a bíróság inkább nekünk fogja kínálni az esküt s mi meg is esküszünk. Lorántffyné összerázkódott. — Az ég szerelmére, Etelka, ezt nem tehetjük. — Miért nem? Szitás Lajos nem látott bennün­ket ... ez a fő. — De Elemérnek van olyan tanúja, aki látott bennünket akkor este a halotta'sháznál. — Ki az? — A komornyik. — Bah, az érdekelt tanú. Azt én vissza fogom vetni. Egy fizetett szolga nem tehet bizonyságot gaz­dája érdekében. — Mindegy lányom, hamisan még sem esküdhe­tek, — attól tartok ,‘hogy abban a pillanatban elnyel a föld. Etelka haragosan szorította össze ökleit. — De anyám, hogyan lehetsz olyan gyáva? Ha ezt a pert elveszítjük., ennek egyedül a te határozat­lanságod és kiislelküséged lesz az oka. Gondold meg, hogy a Loránffyak mindenben hősies bátorságukkal tűntek ki. — Oh leányom, nehéz bátornak lenni, mikor úgyszólván már torkunkon van a kés. Nagyon bele­másztunk ebbe az áldatlan dologba. — Talán már bánod? — Magát a dolgot nem bánom, csak ne Így csi­náltuk volna. — Bah, — bigyesztette ajakét Etelka. — Akár­hogy csináltuk volna, mindenkép bajba jöttünk vol­na. Erre el lehettünk készülve. Éppen azért nem sza­bad kétségbe esnünk. Ez alatt Elemér maga elé hozatta Dinnyést, hogy még egyszer beszéljen vele. — Dinnyés, — szólt hozzá. — A feljelentés meg­van téve. Önnek most a esendörhadnagy elé kell men­nie.---'- ---U; A'-— —--A ■— És miért? — Ki fog hallgatni a halottasházba történtekre vonatkozólag. — Nagyon szép. Voltakép nem is tudom mi tör­tént ott.' — Majd ott megmondják. Én el fogom kisérni. — Ne fárassza magát, nagyságod, egyedül is oda találok. Reményiem, Szitás Lajos b ott lesz. Legalább elbánok vele és kiverem a fejéből ezt a rög­eszmét. — Ön tehát tagadni akar mindent? — Oh nem. Én, mint mindenben, úgy ebben is az igazsághoz tartom magam. Szitás Lajos nyilván álmodta mindazt, amit ellenünk felhozott. — Bizonyára ön isi kész erre megesküdni. — Hogyne? ! Az igazságra mindig meg lehet es­küdni. Elemér átlátta, hogy ezzel a vén megátalkodott bűnössel semmire se lehet menni. Kénytelen veit te­hát más húrokat pengetni. — Dinnyés, — kezdte ismét —, nincs magában annyi lelkiismeret, hogy belátná vétkét? Ön nagyot vétett feleségem ellen, nem érez magában annyi be­csületérzést, hogy vétkét jóvátenni igyekezzék? Lás­sa, én magát gazdagon meg is jutalmaznám, ha ma­gába szállana. Dinnyés felfigyelt. — Hun. Magamba ‘szálljak? — Jó pénzért ezt könnyen meg lehet tenni. — Ez okos beszéd, nagyságos uram. A pénzt minden ember szereti, legkiváltkép én . . . — Most tehát alkalma nyílik a pénz iránti szere­­tetét a legnagyobb mértékben ’kielégíthetni. — Szép, szép, nagyságos uram, ele nem tehetek semmit. Nem teljesíthetem kívánságát. Ncoi mond­­hatom meg, amit tudni akar. (FOLYTATJUK) A PARASZTOKRA RAJÁR A RÚD BUDAPEST. — A Kádár kormány az orosz tankok vé­delme alatt most már olyan erősnek érzi magát, hogy hoz­záfoghat azoknak a vivmá­­nyeknak eltörléséhez, ame­lyeket az októberi forradalom adott a föld népének. Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter alábbi kijelentései, ame­lyekről a budapesti sajtó be­számol, fogalmat adnak a pa­raszt-ellenes akció módszerei­ről. így szól a pesti lapok be­számolója : Március elején ült össze október óta először az ország­­gyűlés' mezőgazdasági bizott­sága, hogy megvitassa mező­gazdaságúik időszerű fcérdé-' seit. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter adott tájékoztatást mezőgazdaságunk j elenlegi helyzetéről, és. a soron levő feladatokról. Megemlítette, hogy az el­lenforradalom falun a terme­lőszövetkezetek ellen irányí­totta főereját. A termelőszö­vetkezetek (kolhozok) fel­bomlása azonban 'lényegéiben már megállt és a kormány ha­tározott intézkedéseket tett a kolhozok személyi és vagyoni védelmére, a felbomlott ter­melőszövetkezetek újjáalakí­tásának elősegítésére. Megállapitotta Dögéi Imre, h ogy növényt er m esz tésünk szerkezetében alapvető válto­zásokat kell előidézni. A ke­nyérgabona területe előrelát­hatólag 28-30 százaléka lesz az ország szántóterületének, ami azt jelenti, hogy amed­dig a termésátlagokat nem tudjuk megfelelően növelni, k en yér gabonából beh o zatal­ra szorulunk. A szántóterület­nek legalább felén takar­mányféléket kell termelnünk. A gyümölcstermesztésben is változást kell elérnünk olyan módon, hogy nagyobb gondot fordítunk a táj jellegének megfelelő, nyári érésű gyü­mölcsök termesztésére. Nagy feladataink vannak a szőlő­­termesztés terén is. Fenn kell tartanunk meglevő szőlőterü­leteinket, s ugyanakkor nö­velnünk a minőségi borter­melést. Az állattenyésztésben is biztosítani kell a belterjes fejlesztést, jelentős eredmé­nyeket kell elérnünk a szarvas marhatenyészté'S terén is. Fokoznunk kell olyan állati termékek előállítását, ame­lyek exportálása gazdaságos. BESZOLGÁLTATÁS1 TERROR UJ FORMÁBAN Helyesen kell összehangol­nunk a népgazdaság és a ter­melő parasztság anyagi érde­keit. Az állami készleteik biz­tosításának egyik fő formá­jaként a termelési és szállítá­si szerződéseket kívánjuk fenntartani. A k é s z l1 etek gyűjtésének másik formája az állami és a szövetségi szer­vek utján történő szabadpiaci felvásárlás lesz. A mezőgazdasági termékek j árát a jövőben úgy kell kiala­kítani, hogy a korszerű gaz­dálkodás mellett biztosítsa a termelés jövedelmezőségét és a termelés növelését is elő­mozdítsa. Olyan szövetkezeti mozgal­mat kell teremtenünk, amely 'biztosítja a termelés állandó fejlesztését. A szövetkezeti! mozgalomban t é n y 1 egesen j meg 'kell1 valósitanunk, hogy a parasztság önkéntes elhatá­rozás alapján, a saját maga j TRAGIKUS TALÁLKOZÁS Budapesten több mint 80 éve ismert volt a Semler-féle posztóüzlet, amelynek Euró­pa sok nagyobb városában volt fiókja. A londoni fiók ve­zetője Semler Imre volt, aki London kereskedelmi körei­ben köztiszteletnek örven­dett. Több mint 10 évig min­den követ megmozgatott hogy fivérét Elemért a budapesti osztályvezetőjét és családját kihozassa Amerikába, de a magyar kommunista kor­mány megtagadta a kiutazá­­si engedélyt. Végre sikerült a kiutazás1 és néhány nap előtt a pesti fivér Londoniba érke­zett. Az állomásnál feketébe öltözött családtagok várták és közölték vele, hogy Semler Imre két nappal azelőtt 72 éves korában meghalt. Ele­mér már csak a ravatalon lát­hatta viszont Imrét. SZELLEMI VÉRVESZTÉS Az amerikai Országos Tu­dományos akadémia elnöke, D. W. Bronlk, jelenti, hogy Magyarországból a szabad­ságharc után több mint 100 elsőrangú tudós jött Ameri­káiba és ezek legtöbbje már egyetemeken tanit, vagy az angol nyelv alaposabb meg­tanulása után fog katedrát kapni. Izraelibe is több kimagasló képességű tudós vándorolt ki november 4 óta. Ezeket nyomban alkalmazták az egyetemen, tudományos ku­tató intézeteikben és kórhá­zakban. Sok száz magyar tudós, ta­nár és más értelmiségi Nyu­gat-Európaiban talált megél­hetést és-ti.j működési lehető­séget. választó tta szövetkeze telkiben tömörüljön. Világosan le kell szögeznünk, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se fő formájának a termelő­szövetkezeteket tartjuk, és legfőbb feladatunk, hogy jól működő mezőgazdasági nagyüzemeket hozzunk létre. Ennek m e g v a 1 ó si tásához szükség van az állam, a mun­kásosztály hathatós támoga­tására, mind anyagi, mind politikai vonatkozásban. Meg kell akadályozni minden oly törekvést, amely továbbra is a termelőszövetkezetek önál­lóságát sértő módon bele akar szólni azok gazdálkodásába. Ezenkívül ezrekre megy a kommunista pokolból elsza­badult magyar diákok száma, A magyarországi kommu­nista kormány, amikor Krus­­csevtől az orosz tankok és mongol katonák segítségét kérte' a magyar nép elleni harcra, megfosztotta az or­szágot az értelmiségi réteg egy nagy részétől, pótolha­tatlan veszteséget okozva a magyar nemzetnek. FÉKTELEN TERROR A rendőri önkényuralom Magyarországon ma még fé­lelmetesebb, mint volt a gyű­lölt korábbi rezsim alatt, amely ellen a magyar nép egésze október 28-án fellá­zadt. A hivatalos lapban meg­jelent a belügyminiszter ren­deleté, amely szerint a rend­őrség más városba, faluba ki­költöztethet és ott rendőri felügyelet alatt tarthat bár­kit, akit “az állam érdeke és a közbiztonság szempontjá­ból, vagy gazdasági szem­pontból veszélyesnek” tart. Azt, hogy ki veszélyes em­ber, a rendőrség állapítja meg. KAAT0LIKUS0K TILTAKOZNAK Londoniban a Passió Va­sárnapján1, április 7-én, 40,- 000 római katolikus ifjú és férfi csendes felvonulással tüntetett a csatlós országok­ban szovjet elnyomás alatt élő nemzetek mellett. A menet élén katolikus fő­rendek, románok ibulgárok. és magyarok meneteltek. Nők és gyermekek a felvonu­lásban nem vethettek részt. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN AZ ÖSSZMAGYARSÁGNAK PÄPP ISTVÁN “A Jó Pásztor” 'képviselője 403 Lawrie Street Perth Amboy, N. J. Telefon: VAlley C-0717 . ................ Hírek Magyarországból J\ II US VÉT nekünk, magyaroknak, czidén jelentőségte 1 jesebb, mint máskor. A hősies magyar szabadságharc leverése, a bolsevisták gálád árulása lefagyasztotta reményeinket, elkeseredéssel töltötte meg szivünket. De iha be is borult minden körülöttünk, felvirrad egyszer a FELTÁMADÁS ünnepe s ha lassan is pirkád láthatárunk, erősen hisszük, hogy magyar hazánk felszabadulása is bekövetkezik a kegyetlen elnyomás után. A mi kéresztrefeszitésünk után b el kell jönnie a husvétnak, az igazság napjának fel kell ragyognia. a beborult égen. Egyesületünk mindenkor védőbástyája volt az itteni magyar­ságnak. Csatlakozzék minden 'magyar sorainkhoz, hogy minél -erőteljesebben képviselhessük a magyarságot!---------------------------— ______ _. msmm William Penn Fraternális Egyesület 436 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA SZERENCSÉJE SZÉP ILONKA

Next

/
Thumbnails
Contents