A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-12 / 15. szám

A JÓ PÁSZTOR

SZERENCSÉJE

l»<a; TÓM.YCSV MIHÁLY

— De miért gyanúsít éppen engem nagyságod?

— Azért, mert ön egyike volt a halottasiházbeli összeesküvc'knök. Szitás Lajos állítása szerint hárman voltak. A másik kettőt már megneveztem.

— Ugyan, ugyan, nagyságos ur, hogy tud hitelt adni egy ostoba paraszt szavának. Mit kerestünk volna mi a halottasházban?

— Ne is beszéljen, — intett kezével Elemér. — Amit állítok, átkán teljesen biztos vagyok. Ön többé ki nem fog szabadulni a kezeimből. Anyámra és nővéremre maga ne támaszkodjék.

— Ártatlanságomra támaszkodom, — jegyezte meg Dinnyés.

Elemér most-imái* csakugyan kijött a béke.ülésből.

— Vén farizeus! — riadt rá bőszükén. De majd niegtanitom én magát.

..Csengetésére belépett János. Elemér Dinnyésre mutatott1

— Ezt az embert csukja a legsötétebb kamrába. További intézkedésemig ott fog maradni.

Dinnyés tiltakozni próbált.

— Nagyságodnak nem áll jogában engem megfosztani 'személyes szabadságomtól.

— Hát maguknak szabad volt a feleségemmel 'Ugyanezt tenni ?

— Tessék ezt rámbizonyitani.

— Majd kisütöm én. Erről meg lehet győződve. És most mars.

— Tiltakozom az ellen, hogy engem bezárasson!

, — ordított isimét Dinnyés.

— Ne üvöltsön, mint valami sakál! — támadt iá Elemér. — Anélkül is megtiltottam magának, hogy ide bemerje tenni a lábát. Vigyétek el őt, — intett a Szolgáknak.

— No várjon, ezt megfogja keserűim, — lihegte Dinnyés, miközben a szolgák elhurcolták.

Elemér egy darabig izgatottan járt fel s alá a szobában. — Mi lesz akkor, ha Dinnyés semmi áron se fogja bevallani tettét? Ha őt a törvény kezébe szolgáltatom, könnyen botrány keletkezhetik belőle.

Dinnyést ezalatt a kamrába tuszkolták s rázárták az ajtót. A vén lator rugdalódzott és tajtékzó ajkakkal lármázott még akkor is, miikor már magára maradt a sötét lyukban.

Későbbi azonban valamennyire lecsillapodott, 'egyelőre abban a gondolatban keresve elégtételt, hogy ezt az erőszakoskodást irtózatosan meg fogja bosszulni.

Azt hitte, hogy csupán Szitás Lajos lesz ellene a tanú.

— Oh, ezt játszva legyűröm, — mondotta maigában elbizakodva. — Ezt a buta parasztot hamar kiforgatom.

Hogy azóta mennyi gyanuokok halmozódtak fel, különösen Etelka ellen s hogy mindezeket a gyanúokokat éppen a imái titkos idejövetele 'megérősiti, erről a jámbornak még sejtelme seun volt. Ez altból elbizakodva várta a történendőket.

Elemér ezalatt végső aggályait is leküzdötte. Á tlátta, ha célhoz akar jutni, akkor nem szabad kímélnie senkit, még tulajdon édesanyját sem. Egyenesen ugyan nem emel vádat ellene, de ha az események árja őt is belesodorja, nem fog ellene tenni semmit. De nem is lehetne. A nemezis megköveteli a maga áldozatait.

Lorántffyné csakhamar értesült a történtekről. Közbe akart lépni, Etelka azonban határozottán lebeszélte őt.

— Világért se szabad ezt tenned. Ne azonosítsuk magunkat Dinnyéssel.

— De a gazember magával ránthat bennünket.

— Még akkor se tegyünk érte semmit. Ha ellenünk'vall, tagadni kell mindent, más nem maradt hátra.

Lorántffyné elhallgatott. De azért nem tudott belenyugodni. Ő nem volt úgy elbizakodva, -mint Etelka. Higgadtabb elméjében aggályok támadtak, hogy hátha mégis rosszra fordul a dolog. De akkor már nem lehet a végzet kerekét visszacsavarni.

E gondolattól nem volt nyugta s később Etelka tudta nélkül kereste fel Elemért.

— Fiam, fiam, mit csináltál, — kérdezte kezeit összekulcsolva.

— Mire gondolsz anyám? — mondotta Elemér hidegen.

— Mit csináltál Dinnyéssel?

— Úgy. Dinnyéssel. Én talán több joggal kérdezhetném, hogy miit csináltál velem? Én azt az embert kitiltottam a házból. És mégis eljött. Titkon hozzád jött. . . szólj, miért fogadtad őt?

— Csak nem logod ezt számon kérni tulajdon ’ anyádtól 1 Mily lelketlen vagy. Bezárattad azt az

öreg embert.

— Azt a vén gazembert! — kiáltotta Elemér bőszükén.

— De miért haragszol úgy rá?

— Miért, miért? Te még kérdezed, anyám! Gondolj vissza a halottas házban történtekre. De nem akarom ezt folytonosan előhozni. Meggyőződésem szilárd és megmásíthatatlan. Egy darabig még várok, megpuhul-e Dinnyés? Ha nem, akkor . . . hadd menjen a maga utján a végzet.

Lorántffyné fel ja j dúlt.

— Az Istenért, fiam! Hogy tehetsz ilyet?

— Miért ne tegyem, hiszen feleségem visszatéréséről van szó.

— Te most mindenkiben ellenségedet látod, mindenki gazember előtted. Fiam, ez nem jól van így. Pellengére állítod ezekkel az erőszakoskodásokkal magad, a családod és engem, az édesanyádat.

— Ugyan, miért? Mitől félsz, ha ártatlan vagy? Mi közöd neked Dinnyéshez?

E csípős szavaik hallatára Lorántffyné a székre rogyott.

— Fiaim, fiaim — dadogta arcát eltakarva, — milyen gyalázat, hogy igy bánsz velünk.

Elemér ingerülten folytatta:

— Több az, amit velem ti tettetek! Isten látja lelkem, sokáig küzdöttem a gondolat ellen, hogy téged is belesodortassalak. De a halottasházi jelenet, | Etelka magatartása, ennek a hitvány Dinnyésnek titkos idejövetele, több sürgöny, ami az én távollétem alatt ide érkezett, egy rejtélyes idegen látogatása, mindaz arra mutat, hogy itt egy sötét cselszövény lappang, melyet ki kell deríteni.

Lorántffyné megsemmisülve vergődött a széken.

— Ellenségemmé lettél, fiam. Oh, ezt nem bírom ki.

— Nem, anyám! Én csak azt a bűntényt akaróim megtorolni, amely akkor este a halottas kamrából indult ki.

Lorántffyné erőtlenül lehorgasztotta fejét és egy szót se bírt szóllani többé.

XX. FEJEZET.

Sarokba szorítva.

Még aznap délután a csendőrhadnagy szobájában megjelent Elemiér Szitás Lajossal együtt, Aki előadta a halottasházban történteket.

— Ez valóban igen különös eset, — mondotta Palotás. — De vájjon csakugyan világosan eszednél voltál-e, Lajos fiam?

— Egész tisztán hallottam, amit beszéltek, —

erősítette Lajos — csak mozdulni nem «géb ként teljesen eszemnél voltam s mindent tudtam, mi történik körülöttem.

— Hadnagy ur! — szólt közbe Elemér —, ha önnek Szitás Lajos b e szám it ha tósága tekintetében netalán kételyei lennének, kérek szakértőket kihallgatni.

— De ez költséggel jár ám, nagyságos uram.

— Viselni fogom a költségeket akármi lesz is a véleményük, — válaszolt Elemér.

— Szakértőket meghívni egyébként nem is az én dolgom — mondotta most Palotáé. — Én felveszek a mondottakból jegyzőkönyvet s mindent beterjesztek a a törvényszékhez. A vizsgálóbíró aztán kiterjeszti a vizsgálatot minden irányban.

— Ezt magam is óhajtom, — jelentette ki Elemér.

— De vájjon számolt-e a lehető következményekkel Lorántffy ur? Meggcndolta-e, hogy ez által igen éles ellentétbe jön édesanyjával és nővérével?

— Mindent meggondoltam, hadnagy ur.

— Akkor majd a vádlottakkal is jegyzőkönyvet fogok felvenni. Hadd mondhassák el ők ir a magukét. Hol van jelenleg Dinnyés?

— Fent van a kastélyban. Ott fogtam, hogy kéznél legyen, ha szükség lesz rá.

A csendőrhadnagy még egyszer Szitás Lajoshoz fordult

— Szitás, jól fontold meg, mielőtt bíró ele kerül a dolog. Meg mersz rá esküdni?

— Meg, — erősitette ismét Lajos.

Palotás elkészítette a jegyzőkönyvet s aláíratta. Elemér visszatért a kastélyba, azon tűnődve, vájjon megmondja-e anyjának, hogy az ügy már folyamatba van téve.

A történteik után senki se tehetett neki szemrehányást, ha nőm mondta volna is meg. Mindamellett nem akart teljesen lelketlen lenni ü legalább figyelmeztetni akarta anyját, hogy a csendőrhadnagy idézése se találja őt készületlenül.

Elment tehát anyjához, kit Etelka szobájában talált, ahol tanakodtak.

— Anyám, — kezdte Elemér —, tudtodra kívánom adni, hogy Szitás Lajossal a csendőrségen voltam.

— Tehát csakugyan felbérelted őt?

— Felbérelni? Nem. Ilyesmire én képtelen vagyok. De különben is mindenki tudja és tudod te is, hogy éppen én voltam az utolsó, kinek Szitás Lajos á halottasházban történteket elbeszélte. Tehát nem bérelteim fel. Ha egyáltalán felbőrelés történi, ezt nem én tettem, hanem ti.

(FOLYTATJUK)

V 1JL A U

megjegyezte: Tavaly egy másik Mrs. Molnár volt itt! Mire Molnár kedves mosollyal megszólalat: She was my mother! A felelet aÁ bároh mother! A felelet megjelent a lapban. Fedák pukkadt, Pest kacagott.

Hallottak-e már arról, hogy a kert gyógyít? Bizony gyógyít, jobban, mint sok gyógyszer. A kerti gyógymódnak már félig-eddig tudományos elnevezése is van: gárdenotherapy.

Lang Islandon, a norbbporti Veterán Kórházban próbálták ki a kerti gyógymódot. Illetőleg ott találták meg, szintté véletlenül, úgy, hogy az évek során a kertnek, a virágoknak és zöldségeknek gyógyító hatását megfigyelték. A kertben minden tavasszal uj élet születik meg és az örökös megújhodás a titka a kert lélekgyógyitó hatásának.

Húsz évvel ezelőtt a Veterán Kórház főkertészt kapott, akinek feladata volt rendben tartani és szépíteni a kórház területén és a szomszédos erdeiben a növényzetet, a virágágyakat. A kórház igazgatósága úgy gondolta, hogy a kert szépsége üdítően fog hatni a betegek kedélyére és lelki állapotára.

Eleinte semmi hatás nem mutatkozott. Nem csoda, hiszen nagyon súlyos “esetek” azok, akiket ebben a kórházban gondoznak. Öreg, nyomorék, gyógyíthatatlan veteránjai ' az első világháborúnak, sőt vannak egypáran a múlt századvég spanyol-amerikai 'háborújából isi Komor, mogorva emberek, emberi roncsok ezek; nehéz az ilyen embereket jobb kedvre deríteni.

De amint múltak az évek, leolvadt ezeknek a mogorva betegeknek leikéről a jégkéreg, megszerették a kerteket, gyönyörködni kezdtek a szép virágokban és . . . elkezdtek maguk is kertészkedni.

Egyre többen jelentkeznek, hogy saját virágágyat akarnak gondozni. Kaptak magvakat, műtrágyát, kitanitották eket a kertészet mesterségére, és többen már olyan szép v i rágok at 1 termesztettek, amelyeket bátran élvihettek virágkiállításokra is.

Most a Coliseum második emeletén lehet látni a northporti veteránok virágkiállítását.

*

A Monsignore Bárban mint bártender dolgozik Török László, aki báró és a jogi és politikai tudományok doktora.

Molnár anekdota

Molnár Ferenc és Fe-dák Sári házasságáról sok tréfás mondás volt forgalomban. Legtöbbször maga Molnár viccelte ki önmagát. Egyszer igy szólt:

— Majdnem minden nap megnéztem a János Vitézt. Ott játszott a tündéri pisze, szőke királylány: Medgyaszay Vilma — és én a hülye fejemmel János vitézbe szerettem bele.

Később igy jellemezte a házasságot: — Elvettem, hogy végre elválhassunk.

; Fedák Sári meg-gyülölte Molnárt, de mikor amerikai turnéra ment, jól jött neki Molnár világhíre és mindenütt mint Mrs. Molnár szerepelt. Hazatérte után egy évvel Molnár Ferenc feleségével, a gyönyörű fiatal Darvas Lillyvel ment New Yorkba. A kikötőben interjúra kész újságírók várták. Mikor Darvas- T.illyh, mint Mrs. Molnárt (meglátták, egyik riporter

Későn jött a magyar kivándorlási engedély

CLIFTON, N. J. — Barát James építési vállalkozó évek óta azon fáradozott, hogy 1920-ban M a g y a Írországra vissza vándorolt édesanyjának megszerezze; a kivándorlási engedélyt. Mikor ez végre sikerült, édesanyja a kivándorlás elkészületeivel járói izgalmak folytán szívrohamot kapott és hirtelen elhalálozott.

Barát 1956 óta elsőnek kapott utazási engedélyt, hogy édesanyjának a temetésére Magyarországra u> t a z z é k. Miután a magyar beutazási engedélyre is Ígéretet kapott, .már el is utazott.

Senkise h igy je, hogy pótolhatatlan. Miuggs, az okos és ügyes csimpánz, otthagyta a Garroway televízió programot, mert fcevesélte 1275 dollár heti fizetését. Jött helyébe Kokomo és kiderült, hogy Kokomo még többet tud, mint Muggs — tud basébalt játszani.

Kisért a mull . . . Mrs. Edith Co-ode 9 év előtt jött Angliából, f-érjhezment egy amerikaihoz, két gyermekük van. Jelentkezett állampolgárságért és ekkor kiderült, hogy 15 év előtt Angliában kétszer elitélték kisebb bűncselekmények miatt: egyszer lopott egy órát, másszor potyán próbált utazni a vonatban, Minthogy az amerikai bevándorlási és honosítási törvény szerint egy büntetést el lehet nézni, de kettőt niég akkor sem, ha azok jelent «éktelennek, a Bevándörlási Hivatal kénytelen volt elrendelni Mrs. Goode deportálását. Mrs. Goode kegyelmi kérelmét Erzsébet királynő elutasította. így hát most már csak egy segítség lehet: kongresszusi “privát törvény.”

Jamaicában egy rendőr megfigyelte, amint két férfi parkolóm érőkről leszedte a fejét, ahol a dájmok vannak, és a fejeiket, összesen 29 darabot, szép rendben elhelyezték az autójuk podgyászfülkéjében, aztán a kiskutyájával hozzájuk -csatlakozott csinos prémkabátos hölggyel együtt el akartak hajtani onnan.

A férfiak nem tagadhattak, tettenérés esetében a tagadás céltalan.

Vincent LaPrimo azt mondta, azért csinálta ezt, hogy legyen elég pénze a nászúira — Normával. (Norma Zamba, mint az olvasó már -sejti, a prémkabátos kis csinos.)

A másik, Joseph Barese, azt mondta, neki azért kellett pénz, hogy szép ruhát tudjon venni a barátja és Norma esküvőjére, ahol ő lett volna a vőfély.

És mit mond Norma? Azt mondja: “Először is szó sincs róla, hogy én -meg akarnék esküdni Vincent tel. Ők ketten -csak sétakocsizásra hívtak meg engem. Aztán időnkint azt mondták nekem, szálljak ki a kocsiból és sétálgassak egy kicsit Pom-Pommal, a pudl-ikutyámmal. Én nem láttam semmit.

Szobapincér és -gazdag özvegy . . . Erről a hagyatéki perről már volt említés e roatban. Most folyik a tárgyalás a hagyatéki bíró előtt. A 88 éves koráiban elhunyt özvegy, Mirs. Margaret Nahm, a Vörös Keresztnek, az Üdv Hadseregnek és a Gyógyíthatatlan Rákbetegek Szolgálóinak szánt vagyonát egy újabb végre ndeletben kizárólagosan An-gel Esteves cuíbai pincérre hagyta, aki ott a Hyde Park Hotelben mint szobapincér kiszolgálta,

A 716,000 dollár örökséget azért -szánta Angelnek, mert mint szobapincér kiszolgálta ót ? “Nem, mondja An-gel, ha- _ nem azért, mert egyszer beváltottam neki egy 4000 dolláros csekket.”

A per még nem ért véget. A Vörös Kereszt és a többi jótékonycélu intézmények nevében a Public Administrator az értehetetlen végrendel ,1 megsemmisit-és-ét kéri.'

7-IK OLDAL

MI TÖRTÉNT ÉS MI NEM TÖRTÉNT A SZÉPSÉGES RARTÚK ÉVÁVAL? ..

Hollywoodban senkise tudja,' nil történt éjjel 11 és 1 között á jóképű 28 éves Francis Murray Lakásán, mégis Hollywoodban mindenki erről beszél. A komédiának három szerepleje van: Bartók Éva, 28 éves, a ‘Tízezer hálószoba’ eiirnü part ümillatu film izgatóan feminin főszereplője; Paál Sándor filmigazgató, 47 j éves, a szép Éva négy elvált j f-érj e közül a második; és Francis Murray, akit talán j inkább elsőnek kellett volna említeni, merbhiszeii ő volt az ur a házban, a háziúr.-De csak addig volt M!r. Murray az ur a házban, amíg — a második óra után — kirohant a házából, átszaladt a a szomszéd -háziba -és ott elkiáltotta magát: “Egy őrült magyar ember van ott, a házamban, agyon akart engem verni!”

A film story, amely Mr. Murray házában 11 és 1 között lejátszódott, még csak vázlatban, első fogalmazásban került a rendőrség elé és a rendőrség annak kidolgozására az ügyészt kérte fel. Addig is, mig a végleges szöveg elkészül, elégedjünk meg a cselekvő és szenvedő felek előadásával.

Murray: Jött Paál és utána jött Éva és felelősségre vontaik engem az Éva mostani állapotáért. Éva követelte, hogy adjam ki a dolgait. Ezt én megtagadtam, mire Pál rám támadt, felkapta a -kandalló mellől a piszkaiét és az arcomba vágott, de nem n ■pi.oríkafáivn!. ha-nctn az öklével. Erre én elszaladtam, át

a szomszéd házé ha, a lépcsőn megbotlottam és a térdeim megsérült.

Paál: Nincs semmi mondanivalóm a rendőrségnek.

Éva: Murray egyike volt az udvari-óimnak, párszor együtt voltunk, aztán decemberben ráuntam és kiadtam az útját. De ő nem nyugodott bele a szakításba, folyton szaladgált utánam, nem hagyott nyugton. Mi ketten-, én meg az ex-férjem, azért mentünk a házába, hogy -barátságosan a leikére beszéljünk, -hogy hagyjon engem nyugton. Mikor én pár percre a konyhába mentem, hallottam, hogy a szobáiban dulakodás folyik, de én -nem láttam semmit. Paál Sándor mindjárt kijött -és mi gyorsan eltávoztunk.

Utóirat: Egy másik verzió szerint Mr. Murray a -konyhába követte Évát, bizalmaskodni kezdett vele, mire a lovag ias magyar védelmére kelt elvált feleségének és areulütötte a tolakodó Don Jüant.

Uigyiámcsalk eltérő verzió: Murray másik állítása szerint nem Éva követelte vissza tőle a dolgait, hanem Paál követelte, hogy jóvátételül Éva jelenlegi állapotáért Írja át reája egész vagyonát.

Milyen az Éva “jelenlegi állapota”? Semmilyen, mondja ő.

Ezért a filmért, amit éjjel 11 és 1 között csináltak, a három szereplő közül egy sem fog Oscart kapni.

IIIKSA

SZÉP ILONKA