A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-04 / 1. szám

VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 január 4. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 1. SZÁM ÄMJSBi&Ä LEÖilAÜiuöJO MAGYAR HETILAPJA Th* GOOD SHEPHERD If the Ürgéit Hungarian Weakly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG RÖVID HÍREK WASHINGTON — Az amerikai kormány gaz­dasági segítséget készít elő Lengyelország számára. Hasonlóképpen hajlandó Amerika segítséget küldeni Magyarországnak is, mihelyt független kormánya lesz. PÁRIS — A belügyminiszter jelenti, hogy eddig 9500 magyar menekültnek sikerült munkát találni Franciaországban. JERUZSÁLEM — Az egyiptomi kormány rádió­ja jelentette, hogy az izraeliek a Szinai félsziget meg­szállása idején kifosztották a Szinai hegyen levő Szent Katalin kolostort és ellopták a kolostor világ­hírű könyvtárának legértékesebb ősrégi kéziratait. Most a kolostor archimandritája közölte a Nemzet­közi Vörös Kereszttel, hogy ebből a kairói rádióje­lentésből egy szó sem igaz, az izraeliek a kolostor­ban semmihez sem nyúltak hozzá. NEW DELHI — India legveszedelmesebb leá­nyát agyonlőtték. Csampa egy férfi banda élén hó­napok óta rettegésben tartotta Ragyasztán tarto­mány falvainak népét, öltek, raboltak. Csampa, húsz év körüli leány, kitűnő lövész volt, lövései sohasem tévesztettek célt. Férfiruhában ült tevéje hátán, úgy vezette harcba a bandáját. RÓMA — Az amerikai kormány tejport és va­jat küldött, 300,000 dollár értékben, a kormányfeles­legekből, az Olaszországba került magyar szabadság­­harcos menekültek részére. MOSZKVA — Az orosz kommunista párt köz­ponti bizottsága elmozdította állásából a tervezési minisztert. Az uj miniszternek feladata lesz a szov­jet és csatlós gazdaságok együttműködésének bizto­sítása. MONTREAL, Canada — Marie Dionne, a hi­res ötösikrek egyike,.becsutó} világüzletét, amelyet májusban nyitott ü5,ínÁJ dói Iái veszié­eég. MALIBU, Cal. — Erdőtűz pusztított végig a :;ehgerpart mentén Hollywood környékén, sok film­csillag pazar fényüzéses háza leégett, a kár milliókat tett ki. TOKIO — Az orosz-japán békeszerződés megkö­tése folytán sok japán hadifogoly hazatért szibériai fogolytáborokból. Az egyik fogolytábort deportált magyar szabadságharcosok befogadására készítik elő. VARSÓ — A szovjet kormány, hogy a lengye' népnek kedvére járjon, szabadonbocsátott 5000 len­gyelt, akiket 1939 óta hadifogságban tartott. De z lengyeleket ez nem nyugtatja meg, tekintve, hogy még körülbelül 400,000 lengyelt tartanak fogva az oroszok. MOSZKVA — “Szovjetdiákok” Allan Dullesnak az amerikai kémelháritó hivatal főnökének levelet ír­tak, amelyben tiltakoznak a hazugság ellen, mintha ők, a “szovjet diákok” nyugtalankodnának. Nem, ők szilárdan a párt és a kormány mögött állnak. Köny­­nyü kitalálni, hogy kik fogalmazták meg a “szov­jet diákok” levelét, amely emlékeztet a sztálini béke­propagandára, a százezres és milliós kikényszeritett aláírásokra. ELKÉSZÜLT! MEGJELENT! Az amerikai magyarság naptára! Megkezdtük szétküldését! ♦ EREDETI HELYSZÍNI FELVÉTELEK A DICSŐSÉGES MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL. Minden előfizetőnk, aki előfizetésével nincsen hátralékban, INGYEN kapja ezt a vaskos évkönyvet! \ ♦ Aki ajándékozásra még egy vagy több Naptárt akar vásárolni, rendelje meg minél előbb, mert csak korlátolt számban nyomattuk! Ára $1.00 Orosz tankok strázsálnak még ma is Budapest forgalmasabb utcáin. A magyar szabadságharc egyik eredménye lesz az amerikai bevándorlási s honosítási törvény enyhítése Nem haltak meg hiába! . . . Tragikus vereségükben a magyar szabadságiharcosok győzelmek egész sorozatát aratták. Megremegtették a Kreml urait, akik, vörös hadseregük hatalmára támaszkodva, lep­lezetlen gőggel hirdették győz­hetetlenségüket. Megdönget­ték az orosz gyarmatbiroda­lom hordozó pillérjeit, ország­­világ előtt és Moszkva urai­nak szeme előtt világossá tet­ték, hogy a csatlós országok­ra mjrür szövetségesekre ^ nem sza'rnitfiatnak, hanem, ellen­kezőleg, háború esetén a csat­lós hadseregek ellenük fordul­nának, mint tették Magyar­­országon. Áldozatukkal a magyar sza­badságharcosok lerombolták azt a tekintélyt és tiszteletet, amit Kruscsev és Bulganin Genf után Ázsia semleges or­szágaiban learattak. PÓRULJÁRTAK A RABLÓK A szovjet kizsákmányolás rendszerét szovjet szükség­­helyzetté változtatták át. Vé­ge a “jó időnek,” amikor az orosz kényurak kényük-ked­­vük szerint kiuzsorázihatták, kifoszthatták magyar és töb­bi gyarmataikat. Most kény­telen-kelletlen segítséget kell küldeniük Magyarországba, ahol a termelés teljesen el­akadt, és a többi csatlós orszá­gokba, ahol a munkásság és a parasztság — a magyar el­lenállás példáján felbuzdulva — engedményeket csikar ki, véget vet a munkahajszának s az erőszakos terménybehajtás­nak és ezzel lehetetlenné teszi a termelés legjavának lefölö­zését a szovjet által. MÁSOK IS ARATNAK És a magyar szabadságharc győzelmeképen lehet elköny­velni azt is, hogy elindított egy amerikai belpolitikai irányzatot, amelyért minded­dig hasztalanul hadakoztak li­berális elemek úgy a demokra­ta, mint a republikánus párt köréből: Útját gyengették a McCarran-Walter-féle beván­dorlási és honosítási törvény enyihitő módosításának. A kor­mány és a kongresszus nem­csak arra készül, hogy feleme­lik a 21,500-as magyar mene­kült-bevándorlási kvótát, ha­nem ugyanakkor átírják az egész bevándorlási törvényt, felemelik az állandó kvótákat, felszabadítják a D.P. törvény alapján mortgage adósággal megterhelt fél kvótákat, de te­szik ezt nemcsak a magyarok érdekében, hanem a többi kom­munista uralom alatt álló or­szágok menekültjeinek érde­kében is. Nagy dolog ez, meggondolva azt, hogy 1920 óta az ameri­kai kvótarendszer merev volt és mindezidáig lehetetlenség volt a törvénykönyvből töröl­ni azt a ki nem mondott, de a szavak és a számok közt el­rejtett felfogást, hogy a kelet-, dél- és közép-európai népek a civilizáció alacsonyabb fokán állnak és ez okbólitömeges be­.'"í^li ' ll'UMprf '­zeti test egészstgének rová­sára menne. A magyar nép örök dicsősége — és jogcíme szomszéd országok hálájára is —, hogy az amerikai tör­vényhozást ilyen módon befo­lyásolta. SENKISEM MAGASABBRENDÜ Az amerikai bevándorlási törvénynek az a célkitűzése, hogy nagyobb számban csak angolszász, germán és nyu­gateurópai bevándorlók jöjje­nek az országba, a “faji elmé­letnek” enyhébb formában va­ló jelentkezése. A középeuró­pai bevándorlás ellenségei nem mondják ki nyiltan, hogy a középeurópai népeket faji­­lag vagy máskép alacsonyabb­­rendüeknek tartják, de azt nyiltan kimondják, hogy néze­tük szerint ezek, a magyarok, szlávok istb. kevésbbé tudnak beolvadni az amerikai népkö­zösségbe, mint nyugateuró­paiak. Nos, a magyar nép most példamutatóan bebizo­nyította, hogy ugyanez a sza­badságszellem lelkesíti, amely az amerikai nemzeti szellem alapvető fontosságú tényező­je, és hogy az ideálokért, ame­lyek Amerikának is ideáljai, hajlandó a legnagyobb, a vég­ső áldozatot is meghozni. Le­néztek rájuk, most feltekinte­nek reájuk — milyen változás. Az első változás az amerikai bevándorlási törvény módosí­tására már megtörtént. A kongresszusba mindjárt meg­nyitása után benyújtottak de­mokrata és republikánus sze­nátorok egy törvényjavasla­tot, amely megszünteti az uj­­bevándorló magyarok két ka­tegóriáját. Ennek megértésé­hez tudni kell a következőket: KIEGYENESÍTIK A SÁNTA KVÓTÁKAT Az első 6500-as kvótát az időközben, Szilveszter éjszaká­ján, hatályon kívül helyezett, 1953 évi menekült-bevándor­lási törvény alapján kiosztott vízumokkal bocsátották be. A további 15,000-es kvóta tulaj­donképen törvényellenes, vagy mondjuk inkább: törvényen­­kivüli intézkedésen alapul. Minthogy az uj amerikaiak még tájékozatlanok az ameri­kai bevándorlási jog labirin­tusában, megpróbáljuk egy­szerű szavakkal megmagya­rázni: A kvótafelüli 15,000 magyar menekült bebocsátása a törvény megkerülésével tör­ténik, de sebaj, a törvény meg­engedi az igazságügyminisz­ternek, hogy szemet hunyjon éjujje indítson denortál/isi eh. járást, később aztán a kong­resszus törvényhozási utón legalizálja, törvényesíti ezek­nek a bevándorlóknak státu­szát, vagyis telj es jogú beván­dorlókká avatja őket. AKI ITT MARAD, ÁLLAMPOLGÁR LEHET Első tekintetre ez úgy tet­szik, mint játék a szavakkal, aminek gyakorlati jelentősé­ge nincsen, hiszen mind a 21,- 500 magyar szabadságharcos menekültet olyan lelkesedés­sel, olyan meleg szeretettel fo­gadja be Amerika, amilyen fo­gadtatásra a kossuti emigrá­ció óta itt nem volt példa. Pe­dig bizony volna ennek gyekor­­lati jelentősége, ha a törvényt nem módositanák. Ugyanis azok a bevándorlók, akiknek itt csak az igazságügyminisz­ter kedvezéséből van tartózko­dási joguk, a törvény szerint sohasem kaphatják meg az amerikai állampolgárságot. Ezen a nehézségen akar se­gíteni az első törvényjavaslat, amennyiben törvényesíti az ig^zságügyminiszteri “parole” alatt bevándoroltak státuszát. De tovább is megy az uj ja­vaslat és az évi bevándorlási kvótákat 71,000-el, körülbelül 50 százalékkal fel akarja emel­ni. Ez a 71,000-plusz javaslat már tavaly is foglalkoztatta a kongresszust, de nem lehetett törvényerőre emelni. A ma­gyar szabadságharc által itt felkeltett lelkesedés folytán most már a törvényjavaslat elfogadása bizonyosra vehető. Amerikai történelmet csinál­tak a magyarok! 21,500 PLUSZ A múlt héten az amerikai konzulátusok befejezték a 21,- 500 menekült papírjainak ki­állítását. Az első kivételes kvó­ta tehát be van töltve. De Ei­senhower elnök utasítást adott ki, hogy a konzulátusok és a többi illetékes hatóságok l folytassák a menekültek lajs­­’ tromozását és kihallgatását, MEGNYÍLT A PóSTA MAGYARORSZÁGBA Az amerikai posta újra megnyílt Magyarország felé, újra lehet leveleket és csomagokat küldeni. A csomagokért Magyarországon ez idő szerint nem kell vámot fizetni. Csapj fel, öcséin, szénbányásznak! Ez a verbuváló jelszó legjobban jellemzi a ma­gyarországi helyzetet, a pusztulást, amit az oroszok barbár vérengzése és pusztítása okozott Magyaror­szágon. Szén! Szén! Szén kell, szén nélkül nem le­het megindítani a gyárak gépeit. A Kádár-féle úgynevezett kormány dupláig me­nő munkabéreket kínál bányászoknak, mindenkinek, aki szénfejtésre vállalkozik. De hiába a kétségbeesett kiáltványok, hiába az Ígéretes újsághirdetések, bá­nyászok nem jelentkeznek kellő számban. Hogyan is képzelik el az ország szovjet helytartói, hogy ez másképp lehetne, hiszen sok bányászt az orosz tan­kok és az ÁVH pisztolyok leteritettek, sokan szabad földre szöktek, sokan még egyre bujdosnak a hegyek közöt, északon és délen. Budapesti hírek szerint a 84,000 bányász közül majdnem a fele valamiképpen hiányzik. Nem csoda, hogy nincsen szén, nincsen ter­melés, nincsen fűtés és világítás. A csepeli nagy gyárban, amely Weisz Manfréd gyár volt, aztán Rákosi Mátyás Műnek volt csufne­­ve, leálltak a kerekek. Tiz napra szüneteltették a munkát szénhiány miatt. Több mint 30,000 munkás tétlen, illetőleg 4 ezerrel kevesebb, mert 4000 mun­kást javítási és karbantartási munkákkal foglalkoz­tatnak. A hazaküldött munkások fél munkabért kap­nak. Hasonló gyártási szüneteléseket jelentenek az ország többi részeiből, kisebb gyárakból is. A szovjet, amely több mint tiz év óta hozzászo­kott ahhoz, hogy kénye-kedve szer hu kifossza a ma­gyar népet, most kenyTélen-Kelietíen segítséget iger és talán fog is segítséget nyújtani, hogy a teljes össze­omlástól megóvja a magyarországi kormányt. Állí­tólag 700,000 tonna szenet fog szállítani a szovjet mostantól március végéig. De hogy ettől az orosz segítségtől milyen ered­ményt; remélnek, arról fogalmat ad a Népszabadság (a volt Szabad Nép) siralmas gazdasági beszámolója, amely úgy szól, hogy hamarosan 200,000 lesz a mun­kanélküliek száma Magyarországon — a szénhiány miatt. Még a legmakacsabb kommunisták is ráfanya­lodnak arra a gondolatra (vagy álomra . . .) hogy itt nem szovjet segítség, hanem kapitalista segítség szükséges. Mert azt ők is tudják, hogy amit a sza­bad világtól kapnának, az valódi segítség lenne. Te­hát elment egy küldöttség Párisba, a Világbank köz­ponti irodájába, 100 millió dollár kölcsönért. AMERIKA SEGÍTSEN? Ez a Világbank (amelynek teljes hivatalos ne­ve International Bank for Reconstruction and Deve­lopment) nemzetközi pénzintézet, amelynek alaptő­kéjéhez legtöbbel Amerika járult hozzá és igy Ame­rikának van legtöbb beleszólása abba, hogy a bank megadja-e a magyar nép árulóinak a financiális se­gítséget, hogy megszilárdíthassák önkényuralmukat. Segíthet Amerika egy magyar kormányt, amely nem a magyar népet, hanem az orosz imperializmust szol­gálja? Nem! ZUHAN A FORINT A magyar forintért alig lehet valamit vásárolni, mert elakadt az ipari termelés. Nem csoda tehát, hogy mélyebbre zuhant az értéke a nemzetközi pénz­piacon, mint valaha. New Yorkban és Zürichben a forintot — amelynek hivatalos árfolyama 12 cent — mindössze 1 centre taksálják, 1 centért adják. Az orosz rubel sem ér sokat kint a nagyvilág­ban. Hiába büszkélkednek a szovjet urai 25 centes “értékkel’”, a szabad piacokon 7 centéi többet nem adnak egy rubelért. Egy évvel ezelőtt még 12 és fél centet ért egy rubel. hogy az ügyek gyors elintézé­sében ne legyen fennakadás, amikor a rendkívüli kvóta fel­emelésére kerül sor. Hogy a 21,500-as kvótát felemelik, ar­ra nézve nincsen kétség, de pontos számot majd csak ak­kor tesznek közzé, amikor — január első napjaiban — az elnök megbeszéli az ügyet a kongresszus mindkét pártjá­nak vezetőivel. Az utolsó szót ugyanis a kongresszus fogja kimondani törvény formájá­ban. Uj bevándorlási törvényt

Next

/
Thumbnails
Contents