A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-10-26 / 43. szám
A JŐ PÁSZTOR 7- IE OLDAL SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYESY MIHÁLY A kisbiró ott azt a felvilágosítást nyerte, hogy Etelka kisasszony a fővárosba utazott, nincs azonban kizárva, hogy útközben rokonokhoz is betért látogatóba. Lehet, hogy már Budapesten van, de lehet az is, hogy nem érkezett oda. Az idézést tehát nem lehetett kézbesíteni. A méltóságos asszony úgy mondta, hogy leánya Budapestre ment, ezzel azonban valótlant mondott, mert nagyon jól tudta, hogy Etelka Bécsnek vette útját, ahova Dinnyés is utána ment. Ilonkát, mint tudjuk, elaltatták s csakhamar egy másik kocsiba dugták és szintén Bécsbe vitték. Ott egy külvárosban lakást béreltek számára s a házbelieknek azt mondották, hogy a fiatal nő egy igen különös betegségben szenved, mely ellen az it' teni professzorok segítségét akarja igénybe venni. Itt végre magához tért a boldogtalan fiatal nő s egy öregasszonyt talált maga körül, akit Rozáliának hívtak. Első kérdése természetesen ez volt: — Az istenért hol vagyok? És hol a férjem? — Legyen nyugodt nagyságos asszonyom, — -felelt Rozália. — A nagyságos ur egyelőre ide vitette kegyedet, hogy mentve legyen mindennemű támadástól. Úgy izente, hogy nemsokára ő is itt lesz. — De milyen varosban vagyok? — Bécsben instálom. — Ez Bécs lenne? — kérdezte csodálkozva. — Oh nagyságos asszonyom nem is ez az igazi Bécs. Ez csak a külvárosok egyike, ahol legtöbbnyire szegény nép lakik. Ilonka elcsodálkozott, de nem szólt semmit. Rozália kitalálta gondolatát s igy szólt: — Ezért kellett ilyen félreeső helyet választani, nehogy ellenségei rátaláljanak kegyedre. Ilonka ebbe belenyugodott, de azért alig várta hogy Elemér megérkezzék. Rozália igen nyájas volt vele szemben, előzékeny és figyelmes, amivel Ilonka bizalmát a legnagyobb mértékben megnyerte. így telt el egy nap s miután Elemér nem mutatta magát, Ilonka aggódva kérdezte: — Hol marad a férjem? — Valóban jöhetne már, — jegyezte meg Ro' zália. — Úgy mondta, hogy hogy nemsokára itt lesz. Remélem is, hogy még az ezt folyamán megérkezik. Ilonka ismét türelmesen várakozott. Este megszólalt a csengettyű. Hogy mit jelent ez? Ezzel még nem volt tisztában. Rozália kiment ... a következő percben hangok hallatszottak . . . Ilonka összerezzent: ez egyik hang olyan ismerős volt. A következő pillanatban Etelka lépett be, Rozáliától kisérve. Ilonka hátratántorodott. Azt mondták neki, hogy itt biztonságban lehet ellenségei elől s ime leghalálosabb ellensége mindjárt az első napon ráakadt. Ilonka egy percig merően bámult rá, aztán hirtelen összeszedve magát, kiáltani akart. — Meg se mukkanjon! — támadt rá Etelka. £ midőn Rozália kiment az ajtót bezárva, magához vette a kulcsot. — Nos hogy van? — kérdezte. ‘ — Az Istenért mondják meg nekem, hogyan kerültem én ide és mi céljuk van velem? — rimánkodott Ilonka. — Azt mindjárt megmondhatom. — bigyesztc ajakát Etelka. — Elemér hozatta magát ide. — Akkor bizonyára ő is ide fog jönni! — éledt fel Ilonkában a reménysugár. — Eszében sincs, — legyintett kezével Etelka gúnyosan. Ilonka rémülten nézett rá: — No igen, — folytatta Etelka — Ő semmi szín alatt sem fog ide jönni. Helyette itt vagyok én. Engem bízott meg, hogy veled végezzek. Most már tegezte őt, kihívó szemtelenséggel. — Lehetetlenség! — tördelte kezeit Ilonka. — Ezt nem hihetem el! Etelka haragos mozdulatot tett. — Mindaz, ami veled történt, az ő tudtával történt. Avagy azt hiszed, hogy úgyszólván szeme 3lől elvitettünk volna téged, ha ő is nem akarta volna? Ne számíts tehát Elemérre, hanem állítsd ki a nyilatkozatot, hogy lemondasz róla. — Őrültség, amit kegyed kíván tőlem. Hát, hogy hiheti, hogy én képes volnék ilyen nyilatkozat kiállítására? Soha! Ilyet nem lehet tőlem kérni. — Hahaha! — kacagott fel gúnyosan Etelka, — hát ki vagy te, hogy nem lehet tőled akármit kérni,? — Hirtelen komorrá vált az arca. — Jó, hát nem kérek, hiszen nem is akartam kérni, csak parancsolni, érted ? Parancsolok neked, — neked, te senki! . . . Ilonkát viperacsipésként érték ezek a lealázó szavak, de egyúttal öntudatra is ébresztették. Méltóságteljesen kihúzta magát s önérzetesen vágta vissza Etelkának: — Oktalanul bántó szavaival jelen helyzetemben nem törődök, hanem minden további vitatkozás elkerülése végett kijelentem, hogyha Elemér, az uram, szemtől-szmbe kijelenti nekem, hogy csakugyan szabadulni kíván tőlem, akkor majd én tudni fogom a kötelességem. — Úgy? — tört ki Etelka gúnyosan, —- és ha szabad tudnom, mi volna akkor a kötelességed? — Nem lennék egy pillanatig sem terhére — felelte csendesen Ilonka. — Női büszkeségem nem engedné hogy olyan ember után szaladjak, aki nyíltan megmondja, hogy nem kellek neki. Etelka még sértőbb gúnyolódással folytatta: — Ejnye, ejnye még benned is van büszkeség, lisztes nagysága? No de se baj! Elemér legfeljebb kacagni fog ezen és még inkább be fogja látni, hogy micsoda ostobaságot csinált, amikor magához emelt téged. Szóval tehát nem akarod kiállítani a nyilatkozatot? \ — Nem. Mert nem hiszem, hogy azt Elemér kívánná. Mint egy furia ugrott fel erre a határozott kijelentésre Etelka és villogó szemekkel rikácsolta: — Te ostoba, bolond! Tudd meg, ha ki nem állítod azt a nyilatkozatot, olyan rettenetes sorsod lesz, amilyen talán a pokolban sincs. Mert kényszeríteni foglak, hogy megírd azt a nyilatkozatot. A kényszerítő eszközökben pedig nem leszek válogatós! — Sorsom az Isten kezében van — felelte Ilonka nagy lelki erővel, nem törődve a sértő szavakkal. — Haha! — kacagott fel Etelka élesen. — Hogy játszod a jámbort. Pedig ravasz lotyó vagy, aki kacér fortélyokkal hálódba kerítetted a fivéremet. — Nem igaz! — kiáltotta felháborodva Ilonka. — Ezt az undok vádat a leghatározottabban visszautasítom. — Eh, majd én itt sokat vitatkozom veled! — sziszegte Etelka türelmetlen mozdulatot téve kezével. — Nekem erre sem időm, de kedvem sincs. Tudd meg, hogy most hatalmamban vagy. Ne áltasd magad azzal a reménnyel, hogy férjed eljön érted. Ez tökéletesen ki van zárva. E szavak után fogta a tintatartót és eléje tette, a tollat is kezébe nyomta. — írd, amit mondani fogok. — Egy betűt sem irok, — jelentette ki Ilonka határozottan. — De ha már mindenáron szabadulni akar tőlem, ismétlem annak igen egyszerű a módja. Jöjjön ide Elemér s jelentse ki előttem, hogy nem akar tudni rólam s én akkor megyek a magam útjára. — No persze! — sziszegte tovább Etelka, — keresztül látok én a szitán. A ravasz lisztes nagysága innét egyenesen a bírósághoz menne és busás tartásdijat vagy a házasság fentartását kívánná. Ennek azonban mi elejét akarjuk venni. És most ’állítsd ki a lemondó nyilatkozatot. Ha nem akarsz póruljárni. Ilonka ismét vonakodott, mire Etelka lekapta a falról a kutyakorbácsot s végighuzott Ilonka hátán. Éles sikoltás tört ki Ilonka ajakán. E gyalázatos bánásmód a felháborodás és a szégyen pírját kergette arcába. A tollat elhajítva, vonagló ajkakkal kiáltotta : — Egy betűt se irok le! Erőszaknak nem engedek! Ne merjen mégegyszer hozzám nyúlni. — Nem-e? — gúnyolódott Etelka. — Mondtam már, ne áltasd magad kába reményekkel és akkoi nem bántalak. Betolakodtál családunkba, oktalan lagyravágyásból nemesasszony akartál lenni, holott liszteszsákok között és parasztok társaságában nőttél fel. De a pünkösdi királyságnak hamar vége szakadt. És most utoljára szólítalak fel: ird meg a lemondási nyilatkozatot, úgy, ahogy én azt tollba mondom. E szavak után újabb csapásra tartotta készen az ostort. Ilonkát félelemmel vegyes undorral töltötte el mindez, ami vele történt. Hogy kiszabaduljon e méltatlan helyzetből, már már hajlandó volt megírni a lemondást. — Mi lesz akkor velem? — suttogta szinte önmagához. — Akkor enyhébb bánásmódban fogsz részesülni, sokkal enyhébben, mint megérdemelnéd. Ilonka írni akart, de keze megtagadta a szolgálatot. — Lehetetlen! Nem tehetem! — kiáltotta zokogva s hátrahanyatlott a széken. — Vigyázz magadra! — rikácsolta Etelka fenyegetőig. — Ha meg nem teszed, amit mondok, ismét táncolni fog hátadon az ostor! — Nem ! — jelentette ki Ilonka határozottan s minden erejét összeszedve, felszökött. — Egy betűt sem teszek papírra! Etelka erre feléje csapott az ostorral, Ilonka pedig védekezésül rávetette magát s ki akarta csavarni kezéből a kinzóeszközt. A legutóbbi napok szenvedéseitől azonban elgyengítve nem volt képes megbirkózni Etelkával, aki megtaszitotta őt, hogy az asztal sarkának esve, megütötte magát, annyira, hogy a fájdalomtól szinte elalélt. Erre Etelka hívására két markoslegény jelent meg, akik könyörtelenül megragadták és levitték egy boltíves, pinceszerü helyiségbe, amelynek csak az ajtó fölött volt ablaknyilása és az is rostéllyal volt ellátva. (FOLYTATJUK) lMUüriJ¥rC KÁVÉ,KAKAO,TEA,WYLON HARISNYA VA iTIIVIe II liS SZÖVET, VÁSZO N,C IPŐ, RADIO, KE R E K PA R, CIGARETTA ÉS EGYÉBB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LESZALLITÄ' SÁRA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁIN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKET. BEVÉZÉTTW Á OVO EREK ARVSETÁSAT/S AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYÓGYSZERUAZAK LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK. KIZÁRÓLAG RUHANEMŰT TARTALMAZÓ ^ POSTACSOMAGOK SfäM EAMMEM TESITFzSERE SZOLGÁLÓ BT AM/ &JMJtmM CÉGÜNKNÉL KAPHATÓK.- ^ÁRJEGYZÉKET •'TVDMM'LÓK/TT KfM/VJTR/f KÜLOÓ/VH -D. S. RELIEF PARCEL SERVICE inc PRONE: L£MGH 5-3535 3/5EAST 79ST NEW YORK2/, N.Y. LEBANON ZSAROLNI PRÚBAUA AZ OLAJTARSASAüOKAT BEIRUT, Lebanon — Kormányválságot idézett elő Lebanonban a kapzsiság. A kor mány már hetek óta civakodik az iraqi olajtársasággal, melynek vezetékei Lebanonon haladnak át. A kormány adó címén nagyobb évi összeget akar kihasítani a társaságtól. A vállalat erre azzal felelt, hogy uj olajvezetékeket állít Szírián át, elkerülve így Lebanont. amely hoppon marad. A botrány miatt lemondásra kénytelen a kormány, melyet élesen támadnak kapzsisága miatt. Szíriára haragszik a miniszterelnök, mert megengedi, hogy olajvezetékeket rakjanak le az országban. A kis koldus arab országok mind az olajvállalatoktól akarnak kisajtolni kisebb-nagyobb össezgeket. De az amerikai és angol társaságok torkig laktak a zsarolásokkal. FEKETE LISTÁRA KERÜLT RÁKOS! MÁTYÁS NEVE BÉCS — Alig pár hónapja még rettegtek tőle, de amióta lebukott és Krimeába ment, ahol állítólag megrendült egészségét ápolják, Rákosi Mátyás neve fekete listára került Kommunista Magyarországon. Gyárak, uccák faláról sorra szedik le az “emléktáblákat” melyeket a Rákositól való félelem szegezett oda. Nem múlik el nap, hogy ne támadnák a volt diktátort és ne lepleznék le körmönfont machinációit. A budapesti rádió adása szej rint a DISZ Petőfi Körének legutóbbi ülésén, mely a pedagógiai helyzettel foglalkozott, éles kritika hangzatt el a DISZ egyoldalú, baloldali szektáriánus politikája eilen Litván György szájából, aki ezért elsősorban Rákosi Mátyást tette felelőssé. Litván a DÍSZT (teljes joggal) “a bal oldali szektáriánizmus rohamcsapatának” nevezte. “A minisztertanács határozata egyes üzemek, intézmények uj elnevezéséről” cimü cikkében közli a Szabad Nép, hogy “a személyi kultusz egyes maradványainak felszámolása érdekében” a jövőben a Rákosi Mátyás Vas és Fémművek elnevezése: Csepel Vas és Fémművek lesz, a Rákosi Mátyás nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc) uj neve: Nehézipari Műszaki Egyetem, a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdeméremé pedig Egyetemi és Főiskolai Tanulmányi Érdemérem, míg a Rákosi Mátyás Egyetemi és Főiskolai Ösztöndíjat Népköztársasági Egyetemi és Főiskolai Ösztön dijnak fogják hivni. A Rákosi Mátyás Tanulmányi Verseny uj elnevezése: Országos Középiskolai Tanulmány Verseny. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyü lést október 22-ére összehívta. Ezen talán kiderül, hogy Gerőnek Hruscsovval, Bulganinnal és Titoval folytatott tárgyalása hoz-e valami változást a hazai kommunista politikában. HŐSI MENTÉS San Francisco és Hawaii között félúton volt a Csendes tenger felett egy óriási repülőgép, 31 utassal. Sötét éjjel volt már, amikor a pilóta, Richard Ogg kapitány, motorhibát fedezett fel. Nem volt remény, hogy eljut Hawaiiba. Le kellett szállni a vízre és hagyni a repülőgépet elsülyedni. Szerencsére látni lehetett egy hajót, a Coast Guard egyik hajóját. O'gg kapitány négy és fél óra hosszat körbe-körbe repült a hajó felett, bevárta a reggelt és amikor kivilágosodott, a repülőgépet leeresztette a viz felszínére, mind a 31- en átszálltak a hajóba és a repülőgép pár perc múlva elmerült a tenger vizében. Ogg kapitány merész és okos manővere megmentett 31 életet. 100 ÉVET ÉLT LOS ANGELES. — Walter Moon 100 évet élt, egy nappal sem többet. A hotelben, ahol lakott, este barátai szép születésnapi ünnepélyt rendeztek nek,i másnap reggel szobájában halva találták. Magyaiozszági Képeslap JÓ ÜZLETET CSINÁLT EZÉRT DUTYIBA KERÜLT OROSHÁZA. — A járásbíróság egy évi és 7 hónapi börtönbüntetésre, továbbá 400 forint pénzbüntetésre Ítélte Ifj. Virágh Antal, 20 éves gádorosi lakost, mert a környéki vásárokon 20 lovat és egy tehenet vásárolt, és ezekkel kupeckedve 12,000 forint jogtalan nyereségre tett szert. MEGBÍZHATATLAN BUDAPEST. — Tóth János a szerzetesrendek feloszlatása után állami szolgálatra jelentkezett és a Paksi Közgazdasági Technikumba kapott tanári állást. 1954-ben felterjesztették jutalomra. De — irja a budapesti Szabad Nép — a jutalmazásból nem lett semmi, mert hogyan kaphatna jutalmat egy volt szaléziánus? Megvádolták, hogy szabad idejét a plébánosnál tölti. Feljelentéseket küldtek ellene, hogy kétes elem, vigyázni kell reá, hiszen pap volt. Végül felmondták a Paksi Közgazdasági Technikumban betöltött állását. ITT ÉLNED, ÜLNÖD KELL! SZÉKESFEHÉRVÁR. — Tiltott határátlépést kísérelt meg Szijjártó László 19 éves székesfehérvári lakos, ezért két hónapi javitó-nevelő munkára Ítélte, 25 százalékos bércsökkenéssel a járásbíróság. ÍRÓ AZ EKE SZARVÁNÁL A MJagyar Nemzet egyik szeptemberi számában Sándor András helyszíni riportban számolt be erdélyi benyomásáról és főleg erdélyi írókról: a kolozsvári Szabó Istvánnál Zsobokon, Kemény Jánosnál Marosvásárhelyen, B a 1 o gh Edgár egyetemi tanárnál Vargyason és Kányádi Sándornál Nagy galambfalván tett látogatásáról. Szabó István most regényen dolgozik egy kalotaszegi faluról. “Az irót és feleségét, az iparművészt később dolgozni láttam. Nem Írtak és nem szőnyeget szőttek. Bó~ dizs István aznap aratott Zsobokon. Ő vágta a búzát, iparművész leánya szedte utána a markot, mérnök fia — Temesvárról érkezett — kötözött, [ró ve je az istállót hozta rendbe.” Adjunk 0HI0NAK erőteljes vezetést VÁLASSZA MEG POLITIKAI HIRDETÉS C. William "Bill" O’NEILL GOY ERIMill .1EI.ÖLTET Szovjet fegyverkezés Az amerikai haditengerészet egy magasrangu tisztje, Charles Wellborn altengernagy, azt hiszi, hogy az oroszoknak jelenleg 400 tengeralattjárójuk van és évente újabb 85-öt építenek. Lindseth kitüntetése A Cuyahoga megyei veterán szervezetek az 1956 évi Veterans Award kitüntetést Elmer L. Lindseth, az Illuminating Company elnökének Ítélték oda — a köz és a veteránok érdekében kifejtett érdemes munkálkodása elismeréséül. A kitüntetés ünnepélyes átnyujtása november 12- én lész Veterans Day ebéd keretében a Cleveland Hotelben. POLITIKAI HIRDETÉS
