A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-10-26 / 43. szám
?-TK OTT) AL A Tfi PUSTTOH Gyermekzabió is volt Sztálin Időről-időre cifra dolgok sülnek ki a világ proletárjainak védőszentjéről, akit saját utóda, a részeges Kruscsev, a sárba rántott le. Azt már korábban hallottuk, hogy szadista tömeggyilkos volt Sztálin, de eddig úgy hittük, hogy csak valódi vagy képzelt ellenségeit gytörte, üldözte és gyilkoltatta. Most kiderült, hogy a gyermekrablást is elkövetett. Tito pattantotta ki a titkot. Nyolc évvel ezelőtt, amikor Tito és Sztálin még jóban voltak egymással, Tito Moszkvába küldött 8-10 éves jugoszláv fiukat, hogy a Szuvorov Katonai Akadémián tisztekké képezzék ki őket. De nem sokkal utóbb beállt a szakadás Tito és Sztálin közt és Sztálin a jugoszláv fiukat nem engedte vissza hazájukba. Szüleik hívták őket, de Minden Kommunisták Jóságos Atyuskája nem engedte őket vissza. Azóta a fiuk 16—18 évesek lettek, kadétokká nevelték őket, többen már el is felejtették anyanyelvűket és oroszokká vedlettek át. Most Tito Yaltában sok egyéb probléma mellett ezt a gyermekrablási esetet is megtárgyalta az uj Sztálinnál és ez, Kruscsev, pár pohár vodka felhörpintése után hozzájárult a fiuk hazabocsátásához. De — csak negyvenen akarnak hazamenni, huszonöt;:: ctt maradnak. Pünkösd után 23. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9. fej., 18;—26. szakasz. Az időben egy elöljáró jött Jézushoz, imádá őt, mondván: Uram* leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog. Erre fölkelvén Jézus, követé őt tanítványaival együtt. És ime.egy asszony, ki vérfolyásban szenved 12 év óta, hozzája járulván, hátulról megillető köntöse szegélyét, mert mondá magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok. Jézus pedig megfordulván, s meglátván őt, szóla: Bízzál, lányom, a hited meggyógyított téged. És meggyógyult az asszony abban az órában. Amint pedig Jézus az elül járó házába ért és látta a fuvolásokat és a zajongó sereget, mondá: Távozzatok, mert nem halt meg a leány, hanem alszik. És kinevették őt. — Miután pedig eltávolították a sereget, beméne, megiogá a kezét és a leányzó felkelt. ^ZENTBESZÉD A mai szent evangéliumot a halál gondolata lengi át. . . Úgy a fejedelmet, mint a vérfolyásban szenvedő asszonyt a halál viszi Krisztushoz, ahhoz a Krisztushoz, aki hatalmas a szavakban és tettekben egyaránt és ahhoz a Krisztushoz, akitől mindketten menekülést, szabadulást kérnek és várnak a halál elől. “Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog,'’ — igy könyörög a fejedelem Krisztushoz, “hacsak ruháját illetem is, meggyógyulok,” — igy sóhajt fel magában a szenvedő asszony, ugyancsak Krisztushoz. “Uram, halódunk, de jer, tedd reánk kezedet, adj hitet szivünkbe és mi élni fogunk,” igy kellene közülünk is mindenkinek felkiáltani Krisztushoz, a mai szent evangélium nyomán. De nemcsak az evangélium, hanem az élet, a tapasztalat nyomán is. Közeledünk a halottak hónapjához, novemberhez, alig pár nap választ el már csak bennünket halottak napjától, — haldoklik körülöttünk minden, illő és méltányos tehát, hogy legalább ezekben a napokban gondoljunk mi is a halálra, gondoljunk elsősorban a mi halálunkra! Meghalunk! Ezt hirdeti a nagy természet, ezt hirdeti nekünk a temető. “Mindennap halunk, haldoklunk, mindennap eltávozunk és mégis örökkévalknak képzeljük a földön magunkat,” — igy kiált fel Szent Jeromos. — Az élet semmi más, mint fjb dozás és foltozás; toldozzuk-foltozzuk életünk fonalát, mig egyszer mégis csak elszakad. És ki tudja, mikor halunk meg; ki tudja, hogyan halunk meg? Az evangéliumban azt olvasom: “Nem tudjátok, mikor jön el a háznak ura, este-e vagy éjfélkor, vagy kakasszóláskor, vagy reggel.'’ Saul, a zsidók királya, Gelboe hegyén szövögeti győzelmi ábrándjait és ahonnan a dicsőségbe akart bevonulni, onnan vonult be a halál országába. Hány gazdag csinál magának nagyszerű terveket a jövőre nézve; hány tudós, hány művész akarja még egy-két nagy hirü müvei gyarapítani hírnevét, de hát ide is, oda is belenyúl az élet Ura s azt mondja: “esztelen, az éjjel számon kérik tőled lelkedet!” Hány szegény szeretne még egykét évvel tovább élni, hogy még valamit szerezzen a családjának, hogy felnevelje kicsinyeit; de hiába minden, a halált nem lehet megvesztegetni . . . Hányán mondhatják el Ezekiás királlyal: “Az én napjaim közepén megyek az alvilág kapuihoz, keresve esztendeim maradványát.” Gondoliunk mi is gyakran, legalább ilyenkor, ősszel, a halálra, a mi halálunkra és iparkodjunk úgy élni mindennap, hogy a haláltól félni és rettegni sohase legyen okunk. Gömbalaku házakat épít egy svéd mérnök Stockholmban. A* Egyház és Izrael Msgr. Antonio Vergani, a pápa izraeli megbízottja, názáreti székhelyéről eljött Jeruzsálembe, s előadást tartott, — ismerkedési est keretében, — az Uj ságiró Egyesület klulbhelyiségében. Sajtófőnöke és a lelkészkedő papság egyik tagjának kíséretében je'ant meg, akik modern irodalmi héber nyelven beszéltek. A kül- és belföldi sajtó képviselői nagy számban jelentek meg. Nem is csoda, ez völt az első alkalom, amikor vatikáni megbízott közvetlenül beszélgetett a héber sajtó képviselőivel. Monsignore Vergani előadásának címe ez volt: “A katolikus egyház viszonya Izrael államához”. Papírlapról olvasta fel az angol nyelven megfoga’(»nazott, gondosan csiszolt előadást, amely öt részre oszlott. Az első rész elismerést tartalmazott Izrael államával szemben, hogy restaurálta, megjavittatta, rendbehozatta a renoválásra szoruló szenthelyeket; uj utakat épített Kfár Náchunba és a Tábor hegyére. Kidomborította az idegenforgalmi hivatal és a vallásügyi minisztérium jóindulatú segitőkészségét. Hálás szavakkal nyugtázta, hogy -az államalakulás első hónapjaioan igénybe vett egyházi épületeket, az állam visszaadta a katolikus egyháznak. A második részben kifejezte a katolikus egyház híveinek -lojalitását. Az -egyház felügyelete alatt lévő iskolákban egyre intenzivebben fogják tanítani -a héber nyelvet. Itt mutatott rá, ho-gy Izrael államának megalakulása óta csak egy iskolát alapítottak, az-t is, kizárólag -az arab tanulók részére, Gus Chálávb-an. A harmadik résziben nyomatékosan hangsúlyozta azt, hogy a katolikus -egyház Izraelben nem akar téríteni. Ami az ismert, — erre vonatkozó — vallási elvet illeti, az nem úgy értendő, hogy -már a mi napjainkban valósul meg, hanem csak az “idők végezetén”, amikor is, az egyház tanítása szerint, minden ember megtér hozzája. Ez azonban nem aktuális program. A negyedik részben Msgr. Vergani kifejtette, ho-gy eí egyház szemében Izrael állama nem olyan ország, mint a többi. Ennek a szentsége megdönthetetlen és nem évű’ el soha. Az ő feladata Izrael ben: a hívei lelki gondozása s a szent helyek védelme. Az -ötödik résziben felvetette a lehetőségét, hogy Izrael és a Vatikán között a diplomáciai kapcsolatok -létrejönnek s ez, meggyőződése szerint, mindkét félnek a javára fog válni. Az előadást kérdések követték, amelyekre egyenkint, külön-lkülön válaszolt Antonio Vergani. Az egyik napilap munkatársa megkérdezte, mi a véleménye Jeruzsálem helyzetével kapcsolatban? Msgr. Vergani kérte a felelet -elhalasztását, mivel ő nem a Vatikán külügyminisztériumához tartozik, hanem az adminisztrációs ügyeket intéző -bel ügyminisztériumihoz. Amikor azonban Béri K-orálnik, -a jeruzsál-emi Újságíró Egyesület elnöke, záróbeszédében azon reményének adott kifejezést, hogy eljön -az idő, — s talán nam is olyan -soká —, hogy a Vatikán is elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael állam fővárosát, Antonio Vergani a héber sajtó imunkatársaival tapsolt. A h-éber ujsági-rókn-ak -a-z volt a benyomásuk, hogy Msgr. Vergani nyilatkozata talán -az -első lépés volt a Vatikán részéről Izrael állama elismerése felé. ... és bízva bízzál T. Coleman Andrews, a legfrissebb Harmadik Párt elnökjelöltje, kijelentette, hogy ha Amerika népe nem Stevensont, nem Eisenhowert választja meg elnöknek, hanem őt, akkor ő a szovjettől és a csatlós kormányoktól azonnal követelni fogja amerikai foglyaik íszabadonbocsátását. Azo-nkivül követelni fogja a -ko-ngreszszustól a jövedelmi adó megszüntetését is. Kisüzletembeiek reszkessenek! Miközben az egyre hevesebb választási kampány során Stevenson azt állítja, hogy a republikánusok előnyben részesítik, dollár-aranyesővel árasztják e. a milliós és billiós vállalatokat és elhanyagolják a írisüzletemberek érdekeit, és miközben Eisenhowei ezt tagadja, a Wall Street Journalban — a milliomosok és billiomosok lapjában — azt olvassuk, hogy: A nagy supermerket vállalatok egyre terjeszkednek. Wrigley, az egyik legnagyobb detroiti supermarket vállalat, benyomult Clevelandba, St. Louisba és Oklahomába és betörni készül Texasba és Kansasba. Red Owl, amelynek kilenc északnyugati államban vannak supermarketjei, mindenfelé keres nagyobb élelmiszerüzleteket, amelyeket fel akar vásárolni. Kroger, eddig a Közép-Nyugat egyik legnagyobb supermarket vállalata, Californiát és Flori- Iát készül elárasztani uj supermarketekkel. A supermarket országos szövetség tudósításé szerint ebben az évben körülbelül 2500 uj supermarket nyílt meg az országban, szemben a múlt évi 1800- il. Ugyanakkor becsuknak kisebb saját üzleteket 'íogy a vevőközönséget óriási supermarketjeikbe toborozhassák. Minden egyes uj supermarket rontja az úgynevezett szomszédsági füszerüzletek tulajdonosainak megélhetési lehetőségeit. November elején számos supermerketben minden vevő kapni fog egy cente1 egy borítékban és vele egy magyarázó Írást, amelj szerint a supermarketekben minden 1 dollár utár 1 cent a profit. Éppen ez az, amiért a kisüzletesel reszketnek: A supermarket olcsóbban tud adni min dent, mert óriási a forgalma, igy hát a kisüzlet í supermarkettal nem versenyezhet. A kis üzlet csak amolyan kisegítő szerepet játszik, főleg az esti órák , ban, amikor a supermarketek már be vannak zárva Pünkösd után 23-ik vasárnap EVANGÉLIUM Azon időben: Jőve Jézus a gadarenusok tartományába, mely Galileának átellenében vagyon. És amint kiszállott a szárazra, egy férfiú jőve eléje a városból, kiben ördögök valának már sok idő óta, és nem öltözött ruhába, sem házban nem lakott, hanem a sírboltokban. Ez a mint meglátta Jézust, leborula előtte, és fölkiáltván nagy szóval, mondá: Mi közöm veled? Jézus, a magasságbeli Istennek Fia! Kérlek téged, ne gyötörj engem. (Mert parancsolt a tisztátlan léleknek, hogy menjen ki az emberből) ; mivel már sok idő óta gyötörte őt, és meg vala kötözve láncokkal, és bilincsekben őrizteték, de elszaggatván a köteleket, a pusztákba üzeték az ördögöktől. Kérdé pedig őt Jézus, mondván: mi a neved? Az pedig mondá: Sereg; mert sok ördög ment vala beléje. És kérék őt, ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek. Vala pedig ott nagy sertésnyáj, legelvén a hegyen; és kérék őt, engedje meg nekik, hogy azokba menjenek. És megengedő nekik. Az ördögök tehát kimenvén az emberből, a sertésekbe menőnek, és a nyáj, a tóba rohana, és megfullada. Mely dolgot látván a legeltetők, elfutának, és megjelenték a városban és majorokban. Kimenőnek tehát látni mi történt, és Jézushoz jövének, és ülve találák az embert, akiből az ördögök kimentek vala, felöltözötten és ép ésszel az ő lábainál, és megfélemlének. És elbeszélők nekik, a kik látták vala, mint szabadult meg az ördögtől megszállott. És kéré őt a gadarenusok tartományának egész népsége, hogy távozzék el tőlük; mert nagy félelemben valának. Ő pedig a ha:óba menvén, visszatére. És kéré őt ama férfiú, kiből kimentek vala az ördögök, hogy vele lehessen. De Jézus elbocsátá őt, mondván: Térj vissza házadba és beszéld el, mely nagy dolgot cselekedett veled az Isten. És az egész várost eljárja, hirdetvén, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus. Krisztus Urunk a galileai tengertől nem messze fekvő gedarenusok tartományába ment, hol két ördöngősök a sírboltokból jöttek ki és oly dühösek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az utón mellettük. SZENTBESZÉD Amint az ördöngősök Krisztushoz értek, kiáltottak: Mi közünk veled? Jézus, Istennek Fia! — Mintha mondták volna az ördöngősök: Hagyjál békét nekünk, Jézus! E szavak: Jézus, Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen emberekből másnemű lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hog ya patrraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő Isten Fia; legkevésbbé lehetett pedig ördöngősöktől várni ily vallomást . . . Idő előtt jöttél ide minden gyötörni? — kérdők az ördöngősök Jézustól. Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó Téletet idő előtt már most akarja megtartani és azért mtézték Jézushoz eme kérdést: Már most idő előtt hol Krisztus kiűzte az ördöngősökből az ördögöt, öttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, nagy sertésnyáj legelt: Az ördögök tehát kérék Jézust ,mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mélységébe, hagyj élnünk a földön. A sertéseket azért választhatták a gonosz szellemek, hogy a gerazenusoknak azáltal kárt okozzanak és őket Jézus ellen fellázítsák. Az Ur erre mondá az ördögöknek: Eredjetek tudniillik a sertésekbe. Az ördöngősök pedig kimenvén, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének mind a sertések. Buzgón esedezzünk az Ur Jézushoz, hogy távoztassa tőlünk a sátán cselszövévenyeit, a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi javakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más, mint aggodalom és nyugtalanság, ellenségeskedés, lelki furdalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és —örök kárhozat. Törekedjünk tehát az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereti, már e világon boldogul s egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített, kik szeretik. diákjai ünnepelték. Stevenson demokrata elnökjelöltet a Yale University
