A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-12-14 / 50. szám
A JÓ PÁSZTOR 3-IK OLDAL A boldogság titka Elmagyarázza egy thailandi bölcsész, aki boldogtalannak tartja az amerikaiakat S u k i c ih. Nimmanbeminda, | egy thailandi egyetemi tanár nyelvtörő neve és exotikus származása dacára a nyugat egyik kiváló szakértője. Specialitása :' néplélektan. Jelenleg a UN ösztöndijával járja a világot különféle országok népének jellemét tanulmányozva. Két hónapot töltött Amerikában és legfőbb megfigyelése: az amerikaiak nem boldogok. Thailand egy sokkal kisebb és szegényebb ország, de lakosai boldogabbak, mint az amerikaiak. Mindenesetre Nimma — mi csak a rövidített nevét használjuk — távozása előtt cikket irt egy népszerű magazinba erről a kérdésről és ebből a cikkből fogunk néhány részt idézni a boldogság titkának megfejtésére. AMI NEM TÖRTÉNT MEG... Amerikaiak legfőbb baja, hogy olyan dolgok miatt aggódnak, amelyek nem történtek meg — mondja Nimma professzor. — Nem az a bajuk, hogy nem tudják kifizetni a ház vagy az autó részletét, hanem hogy nem fogják tudni kifizetni. Jövőre vagy két év múlva. Nem azért aggódnak, hogy betegek, hanem azért, hogy mi lesz ha megbetegednek. Mi Thailandban néni aggódunk a holnap miatt. A boldogság legfőbb titka, hogy elfogadjuk az életet olyannak, amilyen. Amit nem lehet gyógyítani vagy javítani, azt el kell viselni — mondja egy népszerű thailandi közmondás. Semmi sem olyan jó és semmi sem olyan rossz, mint amilyennek látszik. Mó- Ittet mindig lehet találni ki- PIl^iBMÄBWTiTikat a legreménv■tadenebbnek látszó helyzetből Vs. Ha ellenfelünket nem tudjuk legyőzni, a türelmét mindig ki tudjuk vékonyítani. ÁZSIAI FILOZÓFIA Mindez a filozófia nagyon is ázsiai a mi felfogásunknak, de Nimma professzornak jó oka van hinni benne. Thailandban legalacsonyabb az idegbajosok és elmebajosok száma, valamint a bűnözési statisztika is., A boldogtalan ember bűnözik, mert kiutat keres indulatai számára — mondja. Egy másik tipikusan ázsiai tanácsa: Amit megtehetsz holnap is, ne végezd el ma — ami épen megfordító ttja a mi közmondásunknak. Meg lennénk lepve — mondja — milyen keveset változtat életünkön vagy jólétünkön, hogy rohanva, valami hajtó kényszer alatt végzünk egy munkát vagy várunk vele addig, amíg kedvünk van rá. Nimma elismeri, hogy Thailand boldogságában része van annak is, hogy sohasem volt idegen uralom alatt, mint más ázsiai országok. Nem ismerték tehát a szolgalelküséget és a keserűséget sem, amelyet a gyarmati népek szenvednek. Nincs különleges becsvágyuk, de nincs kisebbrendűségi érzésük sem. NEM FÉLNEK A HALÁLTÓL . .. Ellentétben a fehér emberrel, a thailandiak nem f élnek a haláltól. Ebben valószínűleg része van a buddhista vallásnak, amely szerint nincs örökösen tartó pokol. Buddha tanítása szerint az alvilágban a bűnöző telkeknek egy tüskés faágon kell mászniok, de olyan sok a bűnöző, hogy a tüskék már eltöredeztek és a bűnöző lelkek útja egyre könnyebb. Thailandiak nem érzik magukat kényelmetlenül nyugati idegenek társaságában és nem szégyelik, hogy hazájuk technikailag elmaradottabb azokénál. Nyugati üzletemberek néha idegtépőnek találhatják a thailandiak lassú üzleti módszerét. A legkisebb ürügy is elég arra, hogy egy tárgyalást félbeszakítsanak és szórakozással élénkítsék az unalmas tárgyalást. Ha minden jól üt ki, a thailandiak vidámak és IkJönnyüszivüek, de ha nem megy valami várakozás szerint, akkor mai pen arai — holnap jobbra fordulnak a dolgok. Teleki Kati grófnő, az öngyilkos magyar miniszterelnök, Teleki Pál gróf unokahuga egy new yorki antikommunista tüntetésen. Alul: Paul Robeson, a szov- I jetbarát énekes, akit rendőrök védelmeznek a tömeg I haragjától. A BOLDOGSÁG NEM EXPORT CIKK Nimma professzor elismeri bizonyos fokig azt is, hogy “a boldogság nem export cikk” — másszóval, hogy a körülmények Thailandon kívül mások. Thailand “predesztinálva van boldogságra” — 'mondja. Nincsen sok gazdag és nincsen sok szegény. Koldus alig van, ellentétben a többi ázsiai országgal. Mindenki megtalálja a megélhetését és nincsenek emésztő becsvágyai. A megélhetéshez kevés kell. Az időjárás kellemesen balzsamos, fűtésre, nehéz ruházatra nincsen szükség. És a nádból épült kis házak mögött ott van a kert, ahol úgyszólván gondozás nélkül nő meg a banán és más déligyümölcs. De még elismerve azt, hogy Amerika társadalmi és gazdasági szerkezete, vagy éghajlata és földrajzi helyzete nem épen azonos Thailandéval, a professzor azt hiszi, í hogy az amerikaiak “nem is; olyan boldogak, mint amilye-i nek papírforma szerint lehetnének.” ERÉNY ÉS GYENGESÉG Nima professzor szerint az amerikaiak “1 e g n a g y óbb gyengesége az, ami a legnagyobb erényük: a becsvágy”. Mindenki “előre akar jutni az életben.” Ez a magatartás alkalmas arra, hogy egy vibráló, erélyes emberfajtát termeljen ki — de nem egy boldog emberfajtát. Mert a becsvágy természetéből következik, hogy sohasem vagyunk megelégedve azzal, amit elértünk, ennek folytán újabb és újabb eredmények elérésére sarkalljuk magunkat. Minthogy kevés ember tudja minden becsvágyát megvalósítani, az eredmény az, hogy a többség elégedetlen. A thailandi professzor elmefutásában sok van, ami a mi nyugati civilizációnk törvényei szerint túlságosan keleti. Amerika bizonyára nem i fejlődött volna bámulatosan j rövid idő alatt a világ legha- I talmasabb országává, ha a I thailandi filozófia szerint éli ■ nemzeti életét. De még igy is, a professzor tanácsainak egy része megérdemli a tűnődést. Ha követjük azokat, talán nem leszünk olyan sikeresek az életben, de talán boldogabbak teszünk. . . á—3—o Tekintet nélkül hogyan mondja.. Karácsony az ünnepi évad legfontosabb eseménye; ez az esemény mindannyiunkat kissé érzéknyebbé tesz embertársaink iránt. Azonban nekünk:, itt Amerikában, a karácsony még többet jelent. Itt, ahol melegek az otthonok, ahol nem üres a gyomor, ahol sok a jó állás, a karácsony szabadságot, örömet, melegséget jelent és minden jót, amit mi természetesnek veszünk itt és megszeretnénk osztani azokkal, akik kevésbé boldog országban élnek. De szabadság az, ami a karácsonyt elsősorban teszi vidámmá. Amikor “Vidám” karácsonyi ünnepeket kívánunk, arra kérjük, hogy ossza meg a karácsony szellemét távollevő rokonaival és barátaival. írjon. Közölje velük, hogy a szabadság mit jelent a karácsonynak a mi módunkon való ünneplésekor. Küldjön reményt nekik, hogy talán nemsokára ők is Isten kegyelmében részesülve, ismét szabadon ünnepelhetik meg a karácsonyt. És mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! REPUBLIC STEEL Irodái: Clveland 1, Ohio. «5 O tó O tó jé fi w M fi £ «« O H <*> fi s U fi tó 4 fi tó H O Z No matter how you say it... Christmas is the climax of the Holy Season; a Season that makes us all a little more conscious of the needs of our fellow men. But to us in America, Christmas means evén more. Here, where homes are warm, where stomachs are filled, where good jobs are plentiful, Christmas means Freedom, Joy, Warmth, all the good things we take for granted and want to share with those in less fortunate lands. But Freedom, above all else, is what makes a Christmas merry. In wishing you a “Merry” Christmas, we ask that you share your Christmas spirit with your relatives and friends abroad. Write. Tell them what Freedom means to your way of celebrating Christmas. Send them hope that soon they too may have God’s full bounty of a Free Christmas once again. And, to you, a General Oftices: Cleveland 1, Ohio
