A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-12-07 / 49. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA TU« GOOD SHEPHERD !s the largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ. PHILAI FÜG GETLENSÉG VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1956 december 7. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 49. SZÁM RÖVID HÍREK SINGAPORE — Egy indonéziai főpap, haza­térve Szovjet Közép-Ázsiából, jelentette, hogy az ot­tani mohamadán lakosság több helyen fellázadt a szovjet ellen. A lázadást a katonaság leverte, de mo­hamedánok ezrei elmenekültek közeli országokba: Perzsiába, Törökországba és arab országokba. PÁRIS — A kommunista vezetés alatt álló or­szágos munkás szövetség országos sztrájkra és tün­tetésre hívta fel a francia munkásságot, hogy ilyen módon juttassák kifejezésre csodálatukat és tiszte­letüket a szovjet iránt, amely dicsőségesen leverte a magyar fasiszták ellenforradalmi lázadását. Ennek a felhívásnak eredménye az lett, hogy számos unió kilépett az országos szervezetből és csatlakozott az antikommunista munkásmozgalomhoz. RÓMA — A Szent Péter bazilikában 40,000 hivő imádkozott a világ és Magyarország békéjéért. Pius pápa megjelent a Vatikán erkélyén és megáldotta a nagy téren gyülekezett 100,000 katolikust. NYERI, Kenya, Afrika. — Dedan Kimathit, a Mau-Mau lázadók egyik vezérét, tiltott fegyvervise­lés címén halálra Ítélték. Négy évi hajsza után tud­ták csak nemrég az őserdőben elfogni ezt a fanati­kus lázadót, aki esküt tett, hogy Kenyában minden fehérbőrű embert agyon fog verni. JERUZSÁLEM — Izrael déli részében kémke­dett egy egyiptomi és amikor felismerték és ő szökni próbált, lelőtték. NEW DELHI, India. — Tibetből eljött ide lá­togatóba két fiatal ember, akiket a tibetiek isteni származásúnak tekintenek és imádnak. Ezek: a Da­lai Láma és a Pancsen Láma, akik egymás isteni ere­detét nem ismerik el és örökös viszályban élnek. Or­száguk kínai kommunista uralom alatt áll. A látoga­tás alkalma: Buddha születésének 2500-ik évofdulója. *s *—»•»«fLVN- PTEÄ4*?*C«*l. ■ Gilbert Paipn 1^ é'in ­dián fiú bevallotta, hogy ő okozta, egy égő gyufát j, fü közé dobva, a Cleveland National Forestben a nagy erdőígést, amelynek 11 áldozata volt és 44,000 aker erdő pusztult el. ALGÍR — Az algériai felkelők elleni harc során a franciák a múlt hét egyik napján 50 lesipuskást agyonlőttek. Nasser egyiptomi diktátor, miután az Egyesült Nemzetek szervezete segítségével megnyer­te vesztett háborúját, ujult erővel lázitja az algériai felkelőket. Kaminer Jenő, felesége és két kislányuk Camp Kilmerben. Jobbról egy ma­gyar i iu a menekültek elhajigált csizmái között válogat. Magyarország népe nem adja meg magát A sztrájk még egyre tart a közlekedés fennakadt, nincsen elég élelem és szén és — nincsen bizalom a Kádár kormányban Körutazás a magyar vidéken Nyugati újságírók 320 mérföldes körzetben be­utaztak több magyar vidéket és tudósitásaikban igy számolnak be a látottakról: A Hegyalján még folyik a harc. A sárospataki kollégium 1500 diákja ott gerillaháborut folytat az oroszok ellen. Magyarok, akik a diákokkal érintke­zést tartanak fenn, azt mondják, hogy a fiuknak van elegendő élelmiszerük, puskájuk és lőszerük és van két orosz anti-tank ágyújuk is. A Hegyaljához vezető összes utakat az oroszok eltorlaszolva tartják. BUJKÁLNAK A VÖRÖSÖK Tokaj, Miskolc, Nyíregyháza és Mezőkövesd vá­rosokban az épületekben nem sok kár esett. De min­denütt le vannak rombolva, darabokra vannak tör­ve az orosz hősi emlékművek, seholsem lehet látni a vörös csillagot és a magyar kommunista párthelyi­ségek zárva vannak. A munkásság mindenütt a vidéken sztrájkban áll, csak az élelmiszer üzletek vannak nyitva. Mező­kövesden a baba és jelmez gyárakban a nők dolgoz­nak. Ami a nép hangulatát illeti a vidéken, a külföldi újságírók jelentése szerint neheztelnek, amiért Ame­rika semmi segítséget nem nyújtott a magyar népnek élethalál harcában. ' Vasfüggöny után ólomfüggöny A magyar-osztrák határon még állnak az őrtor­nyok, de üresen állnak. A drótakadályokat és akná- 1 kát is már régebben eltávolították. A vasfüggöny, 1 ahogyan régebben ismertük, nem létezik többé. He­lyébe most ólomfüggöny lépett, ólomgolyókkal a pus­kájukban, orosz és mongol katonák vigyáznak a ha- , táron, nappal visszaterelik a menekülőket, akiket utolérnek, éjjel lövöldöznek, minden alakra, minden árnyékra, amely mozog, rálőnek. Túl a határon az osztrák vámőrök, de parasztok is biztosítani próbálják, amennyire lehetséges, a me­nekülést. Minden száz méter határvonalra kitűzték az osztrák lobogót Útmutatásul a menekülőknek. Az osztrák területre merészkedő orosz katonákat visz­­szakergetik és ha ellenállnak, rájuk lőnek. Parasz­tok pedig a vasvillával állják útját az orosz betolako­dóknak. Ezt mondta egy osztrák járőr vezetője egy ame­rikai újságírónak: “Éjjel sokszor halljuk, amint lö­vések durrannak el és emberek nyöszörögnek, és mi innen nem tehetünk semmit.” A szabad földre vágyó magyarok a “többet ész­szel”, mint erővel” elvet kezdik alkalmazni. Először is, nem tucatjával vagy százával igyekszenek meg­közelíteni a határt, hanem egyesével vagy párosán, mert igy könnyebben tudnak észrevétlenül kiszökni a magyarországi pokolból; másik legújabb metódu­suk az, hogy az orosz katonákat ennivalóval és pálin­kával megvesztegetik. V Ausztriát fenyegeti a szovjet • Az oroszok, miután a magyar menekült gyerme­kek és fiatalok kiadatását követelték Ausztriától, most egy lépéssel tovább mentek: azt mondják, hogy Amerika légi bázisokat készül elfoglalni Ausztriá­ban. Ez persze hazugság, de elárulja az oroszok óhaj­tását — ha egyelőre nem is tervüket —, hogy újra megvethessék a lábukat osztrák földön. Fosztogatják a Vörös Keresztet Bécsbe érkezett menekültek jelentik, hogy a Vö­rös Kereszt élelmiszer küldeményeit a magyar kom­munisták és az orosz katonák megdézsmálják. így kevesebb jut a segítségből azoknak, akiknek a kül­­deiníyweket szánták. De ezenfelül a kommunsták ma­­giiloz'M^gadták az elosztást és persze maguk felé haiA'(^^Kzük. Ezt a visszaélést szentesíti a Kádár ko;t> amennyiben a munka- ok kiéheztetésé-/ sztrájkokat letörni, Bus magyarok Szibériában , , , Nem jeieia nag.y vau.| i magyar nép életében, hogy^ i kommunista propaganda fő újságját, a Szabad Nép napi-^ apót átkeresztelték Népsza­­aadság névre. De nagy válto­zásra mutat a Népszabadság vezércikkének az a megállapí­tása, hogy “Sajnos, de való, hogy a nép többsége nem hisz a mi ígéreteinkben.” Másszó­val: Magyarország népe nem ismeri el kormányának a Ká­dár János bünbandáját. ÁLL A HARC Zűrzavar, éhínség, fagyos­kodás, munkaszünetelés és ke­resetnélküliség — ezek a ma­gyarországi helyzet nyomasz­tó jelenségei. És meg a teme­tői nyugalmat sem sikerült megteremteniök az orosz tan­koknak; még mindig van el­lenállás és még több ellenállás, harc fenyegető árnyéka nehe­zedik az országra. A Mecsek hegységben, a Hegyalján, a Bakonyban még mindig fel­kelők ezrei tanyáznak, fegy­veresen és harcra készen. Bu­dapesten kézzel irt plakáto! tűntek fel a falakon; a mun­kások — nem holmi fasisztí ellenforradalmárok, hanem i “Minden a tiétek” jelszóvá hasztalanul maszlagolt mun kasok — a sztrájk folytatásé ra hívják fel társaikat és u, fegyveres felkeléssel fenyege tőznek. Még azok a munkások is akiket az -éhség munkába kény szeritene, munka nélkül var nak, mert a gyárakban -nir csen áram, ami a gépeket haj taná. A határon állítólag ossz vannak gyűjtve nyersanyí gok, de azokat nem lehet a ország belsejébe szállitan mert a vonatok közül a legtöb áll. ben a sok hitszegés Jután, már senkisem hisz; de fenyegeté­seiket és rémitgetéseiket nem lehet komolyan nem venni. A kormány azzal próbálja az ülősztrájkban levő munkássá­got komoly termelésre serken­teni, hogy falra festi a tél el­következő borzalmait ; Az em­berek fáznak, Alaktalan laká­saikban nincs fűtés, még a kórházak -és a; iskolák sem kapnak elegem!; szenet . . . ENGEDMÉNYlK ígéretek nem számítanak, csak tettek. Valmi kevés tör­ténik: A kormáy megkezdte [a kolhoz rendssr leépítését olyképpen, hog; aki ki akar lépni a kényszf-szövetkezet­­ből, kimehet i -visszakapja korábban elkobJt földjét. Az egyetemi diáiknak pedig megadták azt 4-edvezményt, hogy nem kötések többé az orosz kommunia mozgalom történetét tanúi és e tárgy­ból vizsgázni. nug'jY iv/j crusi-íwv iic'iii •xxiixiuefl" ható. Budapesten valami ok­ból, vagy ok nélkül, orosz ka­tonák elfogtak egy embert, mire a tömeg szidalmazta őket és ők mégsem mertek tüzelni, Utasításuk van, hogy csak ak­kor lőhetnek, ha tettleg meg­támadják Őket. NEM FÉLNEK Hogy a kormány nem ura a helyzetnek, az nap nap mellett megmutatkozik Budapest tic­­cáin. A Duna mindkét partján az emberek félelem nélkül máglyára vetnek minden kom­munista újságot -és irodalmat, ami kezükügyébe esik. Nyíl­tan hirdetik a Népszabadság és Népakarat napilapok boj­kottálását addig, amíg Ma­gyarországon nem lesz szabad Egy kis incins -elárulja, hogy az oroszolájötték arra, Nem múl; el hét drágulánélkül VILÁGSEGÉLY MÉG A KÓRHÁZAK IS FÜTETLENEK Keserű ellentmondás ilyen helyzetben, hogy a Kádár kor­mánynak éppen a magyar nép nyomorúsága a legerősebb — inkább; az egyedüli — fegy-A kormány atalos közlé­se szerint a nél-hetés költ­ségei újabb emedést mutat­nak és rekord gasságot ér­tek el. Egyes nagyiók tagjai a drágulásnak rfelelő drága­sági pótlékot >nak, a nép többsége kiseírtékü dollá­rokkal vásároa nagyobb­­áru holmikat, A keménysjára $1-1.20- al emelkedett, A szerencséseknek, akik ide­jében kiszöktek a magyaror­szági kommunista pokolból, az egész szabad világ felajánlja segítségét. Még oly kis or­szág is, mint Svájc, 4000 ma­gyar menekültet állandó tar­tózkodásra, 6000-et pedig‘át­menetileg befogad. Az ameri­kai sovány 5000-es kvótát áz elnök felemelte 21,500-ra. De csak 6500 menekült kap be­vándorlási vízumot, 15,000- nék ideiglenes tartózkodási engedélyt adnak. A FIATALOK . . . A fiatalság menekülése ag­gasztja legjobban a kommu­nistákat, ennek megakadályo­zása egyik fő gondjuk. Ezért erősítették meg orosz katona­ság közreműködésével a vas­függönyt, ezért aknázták alá a határsávot. És mindenféle ígéretekkel próbálják haza­csalogatni azokat, akikről fel­tételezik, talán visszaret­tennek a hontalanságtól. Az Ígérgetéseket megtoldják fe­nyegetéssel; a távozottak la­kásait, ha ők idejében nem jönnek vissza, átadják a “lá­zadás áldozatainak.” Magyar vasutasok becslése szerint az oroszok eddig legalább 36,000 magyart deportáltak, legna­gyobbrészt 20 éven felüli férfiakat és nőket. Egye­dül Miskolcon és Sátoraljaújhelyen át 24,000 magyar elszállítását állapították meg. A rabok első állomá­­oa a Szibéria felé vezető hosszú utón Ungvár, ahol a nagy koncentrációs tábor befogadóképessége, ösz­­szezsufolva több ezerre megy. _______________ / SZ0VIET FENYEGETÉS Minden nap uj szovjet előretörést hoz, a szov­jet gőzerővel halad az arab olajforrások felé, hogy azok elzárásával tönkretegye Nyugat-Európa iparát és meggyengitse közvetve Amerikát is. A legújabb: Szíriába rengeteg fegyvert szállítanak és a szom­szédos Irák arab országra próbálják uszítani a kom­munistabarát tiszti kormányzat alá került Szíriát. Irákot azért szeretnék az oroszok a maguk táborá­ba hódítani, .mert ez az ország — az egyedüli arab ország, ahol szabadság és jólét van — az Amerika vezetése alatt álló szovjetellenes ázsiai blokkba tar­tozik, a bagdadi szövetségbe. EZT MEGÉRTIK A szovjet sziriai fenyegetésére Amerika ezt az intelmet küldte Moszkvává: Amerika a legnagyobb aggodalommal néz minden oly igyekvést, ami Irák, valamint a bagdani szövetségbe tartozó többi orszá­gok, Törökország, Irán és Pakisztán területi épségét vagy függetlenségét veszélyeztetné. Ez diplomáciai nyelven azt jelenti, hogy Amerika nem tűr támadást. Elég világos beszéd és Moszkvában meg fogják ér­teni. Fegyvereket a magyaroknak! William J. Donovan nyugalmazott tábornok, aki a világháború idején az amerikai titkos szervezet élén állt, Magyarországból visszatérve úgy nyilat­kozott, hogy fegyvereket kellene adni a magyarok kezébe, hogy folytathassák a harcot az oroszok ellen. Szerinte ilyen beavatkozás nem vezetne világháború­ra, miért is meg kellene kísérelni. Donovan tábornok az International Rescue Com­mittee megbízásából járt Magyarországon. Azt mon­dotta, hogy az orosz vonalak egyes részein puhaságot észlelt, más szóval magyar fegyveres siker lehetősé­gét látta.

Next

/
Thumbnails
Contents