A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-11-23 / 47. szám
A Jö PÁSZTOR 7-IK OLDAU SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYE §Y MIHÁLY — Akkor hát nagyzási mániában szenved. Helyes, — bólintott fejével Faludy. — Mi is a családi neve? — Gyárfás Ilonka és jól jegyezze meg, paraszt szülők gyermeke, — válaszolta Etelka. — Ez valóban csodálatos, — nézett Ilonkára Faludy, — aki nem ismerte az előzményeket s nem tudta, hogy Ilonka már házasságra is lépett Elemérrel. Igazán senki se nézné őt parasztleánynak. — Ez a kis szépsége lett kutforrása lelki bajának, — folytatta Etelka. — A szerencsétlen fejébe vette, hogy ő Lorántffy Elemérné. Otthon fünekfának beszélte, nagy bosszúságára fivéremnek, ki e miatt már gúny tárgyává is lett. Hogy a dolognak végét vessük, anyám rá tette kezét és elhatározta, hogy valamely elmegyógyintézetben helyezteti el őt. Most már tudja a tényállást? — Igen, igen, — bólintott fejével Faludy. — Értek már mindent, önök lelki halottat akarnak belőle csinálni. — Úgy van, — válaszolta Etelka egész határozottan. — Nemcsak a mi érdekünk kívánja ezt, hanem az övé is. — Jól van, — mondotta Faludy. —- Meg lesz. Fel fogom őt ébreszteni. Etelka most gyorsan kiment s intett Dinnyésnek, hogy kövesse őt. Faludy egy percig némán szemlélte Ilonkát. — Kár ezért a szende szép teremtésért, — mormogta magában. — Elemér urfi bizonyosan halálosan szerelmes beléje, talán kötelező házassági ígéretet is tett neki s a család most ily módon akarja eltenni láb alól a boldogtalan teremtést. Jó, jó, én megcsinálom a dolgot, de ötvenezer forintnál semmi esetre sem olcsóbban. Most nem szólok semmit. Hiszen kezemben tartom én őket. Most másodszor tartotta Ilonka orra alá azt a bizonyos üvegcsét. Még egy vonaglás, utána egy fohász, aztán Ilonka felnyitotta szemét. Az ismeretlen férfi láttára hirtelen felült. Faludy most közeleb blépett hozzá s biztató nyájassággal nézett rá. — Istenem, hol vagyok? — kérdezte Ilonka bágyadt hangon. — Legyen nyugodt, nem lesz semmi bántódása. Kegyed most orvosi kézben van. Erre Ilonka gyorsan felemelkedett. —Tehát nem vagyok annak a rettenetes nőnek a kezében? — Nem tudom, kire céloz, — mondotta Faludy. Ilonka egy percig rajta nyugtatta fürkésző tekintetét. De Faludy is figyelmesen szemlélte őt és nagyon szépnek találta. Az őrültek ismertetőjele: közül azonban egyetlenegyet sem talált rajta; tekintetében nem volt semmi zavartság. — Az égre kérem, uram, beszéljen!‘Hol vágyik? — Most már itthon van. — Ah, talán Csillagváron vagy Héthárson? — Ott még nem, hanem Magyarországon. — Hát hol voltam eddig? — Bécs környékén volt, onnét hozták ide. — Mit akarnak velem? Remélem, hogy most már szabadon bocsátanak. Itt van-e az én halálos ellenségem is? — Ki az? — Lorántffy Etelka. De miért kérdi? Ön bizonyára tudni fogja ezt? — Lorántffy Etelka kisasszonyt ismerem . . , de miért nevezi halálos ellenségének? — Ő gyűlöl engem. Nem tudja nekem megbo(ílÉttani,- hogy megnyertem fivére szerelmét s nejévé lettem. Faludy különös tekintettel nézett rá. — Kegyed tehát Lorántffy Elemérné? — Az vagyok uram. Etelka ugyan rá akart kényszeríteni, hogy mondjak le Elemérről s ne viseljem nevét, de úgy tudom, ha ilyen értelmű lemondást erőszakkal csikarnak ki, annak nincs semmi érvénye. Faludy meglepetve nézett rá. Amit Ilonka most mondott, az egészen uj volt előtte. . . szeme felvillant, mert felismerte, hogy ezzel egy oly fegyvert kapott kezébe, mellyel uj előnyöket vívhat ki magának. — Kegyed tehát akadályozva érzi magát jogaiban? — kérdezte. — Hiszen láthatja, hogy még személyes szabadságomtól is meg vagyok fosztva, — fakadt ki Ilonka. — Csalfa ürügy alatt kicsikartak tőlem egy Írásbeli nyilatkozatot arra nézve, hogy lemondok Elemérről s házasságomat semmisnek kívánom tekinteni. — Ah, kegyed tehát Írásbeli nyilatkozatot adott. — Rákényszeritettek uram. Etelka még korbáccsal is rám ütött. — Ez csaknem hihetetlen, — rázta fejét Faludy. — Szavamra mondom uram s kész vagyok rá meg is esküdni. Kérem önt uram, könyörüljön rajtam. Adja vissza szabadságomat s szüleim megfogják ezt hálálni. — Kik a szülei? — Apám molnár Héthárson. — Gazdag? — Nem éppen szegény. Vannak fekvőségei, van patakmalma és van megtakarított pénzecskéje is. — Mekkora lehet ezeknek az értékük? — Nem tudom uram, talán harminc, talán ötvenezer forint. Faludy ezt jól megjegyezte magának. —- Kegyed tehát azt állítja, hogy törvényes házasságra lépett Lorántffy Elemérrel? — Úgy van, uram. Állításomat a plébánosunk is megerősítheti, mert ő adott össze bennünket. — Hm, — dünnyögött Faludy. — Most csak az a kérdés, vájjon férje hozzá járult-e mindehhez? — Etelka azt hazudja, de én nem hihetem el sehogy sem. Elemér nyílt becsületes jellem, s ha mindjárt elhidegült volna is irántam, becsületérzése nem engedte volna, hogy ily cudarságot elkövessen. Oh én tudom, mennyire szeret ő engem. És ő kerestet is, erről meg vagyok győződve. — Hm, — dünnyögött ismét a doktor. — Valóban válságos helyzet. Ilonka most összekulcsolta kezeit: — Oh mentsen meg, uram. Férjem és szüleim ezért gazdagon meg fogják önt jutalmazni. Kérjen bármit, csak bocsásson ki innét. — Kegyed olyasmit kér, kedves nagysád, amit nehéz teljesíteni. De azért minden reménytől mégsem akarom megfosztani. Ilonka felemelte összetett kezét és csaknem térdre dobta magát előtte. — Segítsen! Az égre kérem, segítsen. — Legyen nyugodt, — mondotta Faludy. — Meglátom, mit tehetek kegyedért. — Oh, ne távozzék anélkül, hogy reményt ne nyújtana nekem. — Ismétlem, legyen nyugodt. Ami engem illet, rajta leszek, hogy kegyeden segítve legyen. Még hallani fog rólam. * Gyorsan távozott a szobából s átment Etelkához, ki Dinnyéssel élénken tanakodott. — Nagyságos kisasszony, — mondotta, — legyen szives velem lejönni a kertbe. — Miért? — kérdezte Etelka meglepetve. — Beszélni akarok kegyeddel. — Tán csak nem akarja élőiről kezdeni az alkudozást? Én úgy tudom, hogy anyám megállapította a feltételeket, ám ha ön ezekkel nincs megelégedve, akkor én anyám nevében azonnal visszavonok mindent. — Azt megteheti, — felelte Faludy nyugodtan. — Ebben az esetben a kapott foglalót természetesen vissza fogom adni. Etelka felszisszent, Dinnyés is felszökött s ingerülten kezdett hadonászni. — Ön hallgasson. — mondotta neki Faludy. — Önnel semmi dolgom sincsen. — Micsoda eljárás ez? — kiáltotta Etelka. •— Ez nem tisztesség. — Na, — legyintett kezével Faludy, — ami a tisztességet illeti, azt hiszem önök legjobban teszik, ha erről hallgatnak. Etelka ajakába harapott. Úgy látszott előtte, hogy ez a Faludy valamit megtudott, ami nézetváltozást idézett elő benne. Ezért feltette magában, hogy lemegy vele a kertbe. — Menjünk, — mondotta kurtán. Dinnyés is követni akarta őket. Faludy kérdő pillantást vetett rá. — Ön maradhat, — mondotta neki Etelka. — Ha olyasmi adja elő magát, amit önnek is tudnia kell, majd megfogja tudni tőlem később. Ketten tehát lementek a kertbe. — Nos, mit akar? — kérdezte Etelka türelmetlenül. — Tudtára kívánom adni, nagyságos kisasszony, hogy beszéltem a fiatal nővel. — És mit talált? — Úgy találtam, hogy semmi baja sincsen. Nincs neki egyetlen rögeszméje sem. — No szépen vagyunk! — kiáltotta fel Etelka. — Hát nem rögeszme az, hogy Lorántffy Elemérnének képzeli magát? — Nemcsak képzeli, de valóban az is. — Ki mondja „azt? — Ő maga. — Haha! — kacagott fel Etelka. — Ön szép elmeorvos, ha igaznak tart mindent, amit a bolondok mondanak. — Kisasszony, — mondotta erre Faludy igen komolyan, — tartózkodjék minden sértő nyilatkozattól. Én nagyon jól tudom hányadán állok. Ez a fiatal nő egész határozottan nem azt a benyomást teszi rám, mintha elméjében meg lenne háborodva. — Hát nem őrültség az tőle, hogy Lorántffy Elemérnének meri mondani magát? — Ő azt állítja, hogy ezt is be tudja bizonyítani. Megnevezte a papot is, kai őket megeskette. — Bolond beszéd. ■ (FOLYTATJUK) Az arabok félnek a barátaiktól Beirut libanoni fővárosban a múlt héten bizalmas megbeszélésre gyűltek egybe az arab országok fejei: királyok, emirek, miniszterelnökök. Közös frontot szeretnének alkotni a Nyugattal szemben, de ez sehogysem sikerül nekik. Egy magasállásu arab legjobban jellemezte a helyzetet e szavakkal: Ahány államfő van a konferencián, annyiféle nézet van ott. Szíria áll a szovjetbarát arab országok élén. Szíria miniszterelnöke azt javasolta, hogy az összes arab országek szakítsanak a Nyugattal és jelentsék ki, hogy egyedüli barátjuk a szovjet. FORRÓ A LEVES A többiek a fejüket csóválták, és még Egyiptom képviselője is habozott. Azt mondta: Egyiptom hálás a szovjetnek a katonai segítséget, amit küldött, de azért mégsem akarja sorsát teljesen a szovjet kezébe adni. A másik végletet Irák képviselte. Irák — a Tigris és Eufrátesz folyók mentén fekvő, gazdag bibliai múltra visszatekintő kezdetleges arab ország — angol gazdasági segítséget kap és virágzik; angol olajtársaságtól oly sok pénzt kap, hogy még a nép javára is végezhet modernizálási, népjóléti munkát. Nos, ennek az Iraknak királya a beiruti konferencián figyelmeztette arab társait, hogy a szovjet befolyás a Közelkeleten minden egyébnél nagyobb veszélyt jelent: a szovjet gyarmatositás veszélyét. De talán még Irák angolkarát királyánál is antikommunistább Szaudi Arábia királya, a keleti kényur, aki évenikint 250 millió dollárt kap — nem a szovjettől, hanem az amerikai olajtársaságoktól. PESTI LECKE Mindent egybevetve, úgy látszik, az arabok tanultak a magyarországi példából, amely azt mutatja, hegy ahová az orosz egyszer betette a lábát, onnan nem megy ki önszántából és ha a nép, amelynek nyakára ült, ki akarja tessékelni országából ,akkor brutális erőszakhoz nyúl és rommá lövi a várost — ma Budapestet, holnap Kairót, vagy a szovjet-szerelmes sziriaiak fővárosát, Damaszkuszi. NEM FÉLNEK A NÉMETEK Franz Josef Strauss, nyugat-német honvédelmi miniszter azt üzente az oroszoknak, hogy ha meg merik támadni Nyugat-Berlint, vagy Nyugat-Németországot, akkor nemcsak a nyugatnémet haderővel fogják szemhentalálni magukat, hanem az egész nyugati védelmi szervezettel és biztosak lehetnek abban, hegy vereséget fognak szenvedni. És hogy a moszkvai banditák ne higyjék, hogy ez puszta Szóbeszéd, a német miniszter hozzátette, hogy üzenetét a nyugati közös védelmi szervezettel való megbeszélés alapján küldte. Továbbá azt is hozzátette Strauss miniszter, hogy a nyugatnémetek fokozni, gyorsítani fogják f el f egyv e rzésüke t. OTTHAGYTÁK A PÁRTOT Az angol kommunista párt két vezető tagja kilépett a pártból a magyar nép brutális elnyomása elleni tiltakozásul. SZABAD A NYUGATI RÁDIÓ Lengyelországban ismét tisztán lehet hallani a nyugati, elsősorban az angol, az amerikai és a Szabad Európa rádiók küldéseit. A lengyel kormány megszüntette a zavaró szolgálatot, lebonttatta a zavaró állomásokat. ELMEBETEGSÉGGEL VÉDEKEZIK A GYERMEKRABLÓ CSALÁDAPA NEW YORK. — A kis Peter Weinberger elrablójának és halála okozójának bünpere az esküdtbiróság előtt o’yan röviden és: simán folyik le, mint holmi járásbirósági tárgyalás. Angelo Lamarca, két gyermek apja, nem tagadja, hogy ő rabolta el bölcsőjéből a 32 napos kisfiút, nem tagadta nem is tagadhatta azt, hogy a zsarolólevél, amelyben 2000 dollár váltságdíjat követelt, az ő kezeirása volt, azt is bevallotta, hogy tettének következményeitől viszszarettenve, a gyermeket kitette egy bokor mögött az országút szélén, így nem keltett drámai hatást két fiúnak, 13 és 15 éves testvéreknek az a tanúvallomása, hogy ők látták Lamarcát körülbelül negyedórávajl a kis Weinberger fiú eltűnése előtt a ház körül ólálkodni. A tények tisztázva vannak és most csak az a kérdés, milyen sors vár a vádlottra. A vád emberrablásra és gyilkosságra szól. Az ügyész szerint ugyanis szándékos gyilkosság forog fenn, merthiszen a tettes, amikor a gyereket kitette olyan helyre, ahol nem lehetett mindjárt rátalálni, bizonyosra vehette, hogy ott helyben el fog pusztulni. Mindenesetre érdekes jogi kérdés, hogy lehet-e gyilkos-Nem múlik el hét drágulás nélkül. A sertés árak emelkedőben vannak, néhány hónapon át egyre emelkedni fognak. Általában a farm termékek árai valószínűleg magasabbak lesznek a válságos nemzetközi helyzet folyományaképen. * A cukor ára a világpiacon egyszerre olyan hatalmasat ugrott, hogy elérte az 1952 évi legmagasabb árat: 3.55 cent fontonkint. Az tőzsdei forgalmi nagy mennyiségekre vonatkozik és a kicsinyben eladásnál pár cent áremelésre fog vezetni. Egy tanács, egy fenyegetés és egy intelem Eisenhower elnök azt tanácsolja a csatlós országok népeinek, hogy ne próbáljanak fellázadni a szovjet ellen, mert Magyarország sorsára juthatnak. Kuznecov orosz U. N. delegátus megfenyegette a csatlós országokat, hogy ha ellenállani próbálnak, Magyarország sorsára juthatnak. Mrs. Clara Luce, az Egyesül Államok római nagykövete, hazajött és úgy nyilatkozott, hogy ha Amerika most a Közel-Keleten beadja a derekát, éppen úgy elkerülhetetlen lesz a harmadik világháború, mint ahogyan • elkerülhetetlen lett a második világháború, amikor az esernyős Chamberlain Münchenben Hitler előtt beadta a derekát. ELTŰNTEK A brüsszeli rendőrség kéresi-kutatja a kommunista vezérkart. Megijedtek, eltűnte’:, valahol rejtőznek. Rettegni \ a nép haragjától. Bomba lobbant Resistencia argentínai városban a Chaco tartományi kommunista párt főhadiszállásának frontját bombarobbanás ledöntötte. Ä krízis és a lé NEW YORK. Henry Feldman, akinek West Valley, N. Y.-ban tehenészete van és fajlovakat is tenyészt, nyilatkozott az egyiptomi válságról. Azt mondja, hogy a középkeleti konfliktus gazolinhiányra fog vezetni és az amerikai farmokon, legalábbis a kisebbeken, újra meg fog jelenni a már majdnem száműzött ló. Hirdessen lapunkban ságot elkövetni, anélkül hogy a tettes hozzányúlna áldozatához; lehet-e gyilkosnak nevezni egy embert, aki nem ölt: De gyakorlati jelentősége ennek a kérdésnek nincsen, mert a törvény az emberrablásra éppen úgy mint a gyilkosságra halálbüntetést ir elő. A vádlott védekezése az, hogy amikor tettét elkövette, elméje el volt borulva, nyomasztó adósságai voltak, mindenáron pénzhez akart jutni. “Your baby sitter” — igy volt aláirva a zsarolólevél, amelyet Lamarca a kis Péter Weinberger bölcsőjében hagyott. Halál a villanyszékben vár reá — akár gyermekrablásban, akár gyilkosságban mondja ki bűnösnek a bíróság. NEM DEMOKRATÁK Az argentínai országos bíróság kimondta, hogy a kommunista párt a jövő évre tervezett általános választásokra nem állíthat jelölteket, mert — a kommunista párt nem demokratikus párt, hanem olyan, amely elveti a szabad választás elvét.
