A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-11-02 / 44. szám

Pünkösd után 24-ik vasárnap . T EVANGÉLIUM ff Máté 13, 31—35 Hasonlatos a mennyeknek országa a mustár­maghoz ,amelyet vevén az ember, elvete az ő meze­jében; a mely kisebb ugyan minden magnál; de amikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira ,hogy reá szállanak az égi madarak és fész­ket raknak ágain. Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, amelyet vevén az asszony, három mérce lisztbe elegyite, mígnem az egész inegkele. Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a so­kaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik. Hogy beteljék amit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapitása óta rejtve valának. SZENTBESZÉD Amikor a hires egyiptomi gúlákat építették, az egyik fáraó, az egyik egyiptomi király, valami vét­ség miatt halálra ostorozhatott egy rabszolgát... Ez ugyan abban az időben nem volt valami rend­kívüli, valami szokatlan dolog, mert hiszen Krisztus Urunk előtti időben a rabszolga nem is volt ember, azzal ura kénye-kedve szerint bánhatott, ha éppen úgy tetszett neki, mégis ölhette és azért még csak felelősségre se vonhatták. Mondom tehát: az nem volt valami rendkívüli dolog, hogy az a bizonyos fáraó halálra kinoztatta egyik rabszolgáját, de az már igenis valami rendkívüli, valami szokatlan dolog volt, amit az a rabszolga halála előtt a királynak mondott. A rabszolga ugyanis, aki az épülő gúla mellett magot vetett, azt mondta a királynak: “Az én alko­tásom tovább marad fenn, mint a tiéd!” És a rab­szolgának igaza volt. — A gúlát, amit a király épít­getett, a hosszú századok megrepesztették, a kö­beit széthordták, de a mag ,amit a rabszolga elve­­:ett, az ma is él a sok vadcserjében a gúlák hegyén. Hány és hány ngynak, halhatatlanok hirdetett omberi munkára mondhatjuk el napjainkban: “volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világ­szerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és mennyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Istentől _ ihletett emberi mü van, ara imég napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a : ozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez (Jött hintette el a földbe és mennyi és mennyi, életé­iben nem ismert, félreismert vagy pláné a világ részé­ről eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott ember ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hirdetett Krisztus Urunknak földi országában, az Egyházban “Az én alkotásom ‘tovább marad fenn, mint a tied ...” Amit az egyszerű névtelen rabszolga mon­dott a királynak, azt mondja mintegy Szent Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megér­kezik Rómába s megáll a római császárok palotája és a pogány istenek emberépitette temploma előtt... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csu­pán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és_ mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is ki­csiny, ismeretlen volt az akkori világ nagyjai, csá­szárai és királyai, hatalmasai és tudósai előtt és még- Krisztus Urunk neki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem Anyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek erőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli császárok, királyok, tudósok és ha­talmasok; legfeljebb a történelem lapjain olvasha­tók; Szent Péter azonban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egyházban; él és uralkodik pe­dig a római pápában a világ végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is... Általában nagy baj az embereknél, hogy a kicsiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondolt. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, nehogy a kis bajból nagyobb származzék. . Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégez­heti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőnek a gyer­mekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak tanít­ványait, mert ne feledjük, hogy az embernek boldog­sága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még in­kább azzá lesz. Amen. AMIBEN TÉNYLEG VEZETNEK DJAKARTA. — Egy indo­néziai női njságiró szintén tré­fásan veszi tudomásul a szov­jetnek azt a hajlandóságát, hogy mindenben saját magá­nak tulajdonítsa az elsőbbsé­get. Mrs. Rononuvu, vissza­térve a szovjetben tett utjá­­ról, azt írja, hogy egyetlen do­logban bizonyára vezetnek a szovjet nők: a derék és esipő szélességében. “Egy átlag orosz nőnek -r— irja — kétszer olyan széles a dereka, mint Marylan Monroenak.” T tW Tfttf Japán és a szovjet végre aláírták a békeszerződést Moszkvában Politikai tisztesség Irta: HUGH NEWTON, a Canadian Scene szerkesztője A québeci rém. kát. papság egy liberális reform csoport­ja által a politikai erkölcsök­re vonatkozólag nemrég tett deklaráció a maga nemében joggal tekinthető a Kanadá­ban/ valaha is nyilvánosság­ra hozott hasonló okiratok kö­zött a legjelentősebbnek és legfigyelemreméltőbbnak. Az a tény,hogy ezen nyilatkozat lényegében Quebec tartomány politikai szervezetét bírálja nem'jelenti azt, hogy elvei nem volnának alkalmazhatók Kanada más részeire, vagy ami azt illeti az Egyesült Ál­lamokban, és majdnem bárme­lyik nyugati demokráciára. A québeci egyházi csoport hibásaknak találta a tarto­mány politikai pártját éspedig többek között “szavazatok vá­sárlása’’ és az ellentétes állás­pontok erősen hamisított beál­lítása terén. Hibásaknak talál­ta a szavazókat is, éspedig a megvásárolthatóságuk és cin­izmusük miatt. Még saját egy­házát is hibásnak találta ab­ban, hogy szemet hunyt ezen gyakorlatok felett és hogy el-; Büüsu L'ncoh veteránjaitól WASHINGTON. — Burni­­ta S. Matthews bírónő ki­mondta a Grand Army of the Republic feloszlatását. A G. A. R.-ot a polgárhábo­rú északi hadseregének vete­ránjai alapították meg és egy­­időben több mint fél millió ingja volt a légiónak. A szer­vezetet az alapitóoíkmány ér­telmében fel kellett oszlatni, mert már egyetlen tagja sin­csen. Az utolsó veterán, Albert Woolson, augusztusban meg­halt 109 éves korában Duluth, Minn.-ban. hanyagolta a valóság és az igazság fontosságát. Sürget­te a politikai viselkedés teljes felülvizsgálatát. A csoport ezt irja: “Egy országot nem elsősor­ban a templomok száma, poli­tikusainak hithü kijelentései, az egyház látszólagos szellemi és politikai befolyása vagy az egyház és állam közötti jó kapcsolatok teszik keresztény nyé. Azzá teszik főleg az igaz­ság tisztelete, az igazságban való hit, a lelkiismeret tiszta­sága és a szabadság tiszte­lete.” Az ujbevándorló számára, akinek szavazata a politikai párt számára éppen olyan érté­kes, mint egy régi kanadásé (sőt talán értékesebb, mert gyakrabban fogja gyakorol­ni), a tanulság belőle a követ­kező : Tartományi és nemzeti vá­lasztások alkalmával az em­ber sok ígéretet hall és olvas és valószínűleg azt is fogják hangoztatni előtte, hogy nem­zetiségi csoportja érdekeit szolgálja, ha erre vagy arra a pártra, vagy erre vagy arra a jelöltre szavaz. Ez az Egye­két nagybátyja Észak és/Dél háborújában Lincoln hadse­rege ellen harcolt a konfederá­­ció kötelékében. Egy pakli elég Egy 20-as csomag cigaretta általában elég egy embernek, cigarettagyári munkásnak is. Erre az igazságra nagysokára rájöttek a cigarettagyárosok is. Miután évtizedeken át azt tapasztalták, hogy a munká­sok mindennap pár paklit zsebrevágnak, most bevezet­ték azt a rendet, hogy napon­ta egy paklit ingyen adnak a munkásoknak. Az újítás óta csökkent a gyári lopkodás. sült Államok politikai pártjá­nak történelmi taktikája. De ezen ígéretek nem kell hogy szükségszerűen igazak legyenek és az sem valószínű, hogy az ország egészének ér­dekét szolgálják. Egy bizo­nyos faj, vallás vagy nemze­ti csoport szavazatainak egy tömegben való megszerzése egészségtelen jelenség és csu­pán birka-szerű követésre ve­zet. Egv uj bevándorlónak ugyan­olyan joga van politikai tevé­kenység kifejezésére mint egy született kanadainak. A tény az, hogy állandóan ösztönzik e jogai gyakorlására. De mielőtt szavazna vagy tényleges tá­mogatást adna valamelyik irányban, teljes mértékben meg kellene, hogy ismerked­jék a különböző pártok filozó­fiájával, közigazgatási múlt­jával és politikai elveivel, to­vábbá meg kellene győződnie a választáson fellépő jelöltek becsületességéről és képessé­geiről is. A legjobb jelölt ki­választásánál lehet, hogy azon pártra kellene szavaznunk, amely nem tetszik legjobban. Viszont ez becsületesebb eljá­rás, mint vakon egy politikai lajstromra szavazni. Ezenkívül nemzetiségi hova­­tartozandósági vagy más okok ból senki nem fosztható meg azon jogától, hogy választás utján elnyerhető hivatalra pá­lyázzék (azon megszorítást kivéve, hogy állampolgárnak kell lenni.) Jó jellemű és köz­­igazgatási gyakorlattal biró férfiak és nők arra buzditan­­dók, hogy erre jelentkezzenek. Nem szükséges a politika különleges tanulmányozása ahhoz, hogy felismerjük a veszélyt, amelyet a politikai erkölcs gyengülése magával hoz. Még a majdnem legtöké­letesebb társadalmakban is A G. A. R. vagyonát a washingtoni Smithsonian In­stitute örökölte. Ez a vagyon: két zászló, pár tucat gomb és egy elnöki kalapács, amelyet Lincoln házának fájából fa­ragtak. Puszta véletlenség volt az, hogy éppen Burnita Matthews bírónőnek jutott a feladat, hogy bírói határozattal meg­szüntesse Lincoln veteránjai­nak szervezetét. De érdekes megjegyezni, hogy a bírónő VÉGIíEVALAHÁRA! Heinrich Stephanus berch­­tesgadeni biró, éveken át folyt hagyatéki eljárás lezárása vé­gett, most végre kimondta a szentenciát, hogy Hitler halott 1945 április 30-án délután 3 óra 30-kor halt meg. Egyedüli örököse testvére Paula, aki azonban csekély örökségre csak akkor tarthat igényt, ha lefolytatják a ha­gyaték elleni összes pereket. Tetőfokát érte el a drágaság I A munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala közli, hogy a megélhetés költségei a múlt hónapban újabb rekord magasságot ért el, az 1947—49 évi 100 átlaggal szemben 117.1-re emelkedett. És hozzáteszi a hivatalos jelentés, hogy ez évben már harmadszor mutat a drágulás tempója rekordot. A hivatalos drágasági jelentés nyomban politi­kai hatást váltott ki. Eisenhower elnök rámutatott arra, hogy ugyanekkor rekord magasságot ért el a szervezett ipari munkásság bére is. Ezzel szemben Carey union-elnök a hivatalos jelentésben annak meg erősítését látja, hogy a kormány nem ura a helyzet­nek és nem képes a folytonos drágulást lefékezni. Ez a hivatalos jelentés az utolsó november 6 előtt, igy hát ennek nagy befolyása lesz a választás kimenetelére, különösen a nem-szervezett munkás­ság, nyugdíjasok és háziasszonyok szavazataira. található bizonyos mértékig az emberi kapzsiság, cinizmus és a korrupcióval szemben va­ló nemtörődömség. Mi kana­daiak bármely más nemzeti csoporthoz hasonlóan nem va­gyunk mentesek hibáktól és gyengeségektől. De szabadsá­gunkat úgy védhetjük meg a legjobban, ha idejében és reá­lisan elismerjük azokat kelet­kezésük idején. Hisszük azt, hogy politikusaink és politi­kánk általánosságban véve becsületesek, viszont egyedül éberségünk tarthatja meg őket ezen az utón. Egy másik század nagy re­formátora William Lyon Mae- Kenzie ezeket mondotta To­rontóban, 1934 szeptemberé­ben: “Légy igyekvő, fáradha­tatlan hü és éber . . . vigasz­tald meg az eltaszitottak szi­vét, erősítsd meg az ingadozó­kat és a becsületesek lenézése szégyenitsen meg minden zsoldos bérencet. Ne szavazz olyanra, akinek magatartása a magán- és közélet terén nem feddhetetlen és # szorgos igye­kezettel tudakozódjál, mielőtt leadod szavazatodat. Tedd mindezt az Istenbe vetett hit­tel, aki a szeretet, könyörüle­­tesség és irgalmasság érzéseit ültette szivedbe embertársaid iránt ...” Azon időben: Egy Jairus nevű ember jőve Jézus­hoz, ki fejedelme vala a zsinagógának és Jézus lábai­hoz borulva, kérvén őt, hogy jöjjön házába, mert egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendős, immár halálán vala. És történők, midőn ment, a sereg szoron­­gatá őt. És egy asszony, ki vérfolyásban vala tizenkét esztendő óta és az orvosokra költötte minden vagyo­nát és egyiktől sem gyógyittathatott meg, hátul já­­rula„ és illető az ő ruhája szegélyét, és azonnal megál­­lá az ő vérfolyása. És mondá Jézus: Ki az, ki engem illetett? Tagadván pedig mindnyájan, mondá Péter és akik vele valának: Mester, a sereg szorongat téged és nyom és azt kérded: Ki illetett engem? És mondá Jézus: Illetett engem valaki; mert én tudom, hogy erő ment ki belőlem. Látván pedig az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketvén elé jőve és leborula lábai előtt és miokért illette őt, kijelenté az egész nép előtt és mimódon gyógyult meg azonnal. Jézus pedig mon­dá neki: Bízzál leányom, a te hited meggyógyított té­ged; menj békével. Miért ő szólott, jőve egy valaki a zsinagóga fejedelemhez, mondván neki: Leányod már meghalt, ne fáraszd a Mestert. Jézus pedig hallván ez igét, feleié a leányzó atyjának: Ne félj, csak higyj és megszabadul. És mikor a házhoz érkezett, nem en» gedé meg egyébnek, hogy vele bemenjen, hanme csak JAIRUS LEÁNYA. Péternek, Jakabnak és Jánosnak és a leányzó atyjá­nak és anyjának. Sirának pedig mind és kesergének fölötte. Jézus pedig mondá: Ne sírjatok, nem halt meg, hanem aluszik. És kineveték őt, tudván, hogy már meghalt, ő pedig kiküldvén mindnyájokat, meg­­fogá kezét, kiálta, mondván. Leányzó, kelj fel. És visz­­szatére az ő lelke, és azonnal felkele. És meghagyá, hogy ennie adjanak. És álmélkodának szülői, kiknek megparancsolá, hogy senkinek se mondják, ami tör­tént. SZENTBESZÉD íme, az Ur Jézus Krisztus feltámasztotta Jairus meghalt leányát. Mi is meghalunk és a lélek elválik a testtől; sírba tétetnek a tetemeink és porrá lesznek, de a lélek fönnmarad és nem hal meg, hanem mint hal­hatatlan lélek, az utolsó Ítélet napján ismét egyesül a testtel, amelyet a Mindenható Isten feltámaszt, hogy az a test, amely a léleknek eszköze volt a jóra vagy rosszra, és a lélekkel együtt jót vagy rosszat cseleke­dett, a lélekkel együtt el is Ítéltessék, jutalmat vagy büntetést vegyen, boldogságot élvezzen, vagy pedig kínokat szenvedjen. A nemzetek apostola, Szent Pál bizonyítja, hogy feltámadunk: “Ha nincsen halottak feltámadása, úgy Krisztus sem támadott fel!” Azonban nem elég csak tudomással bírni a jövendő feltámadásról, ha­nem arra is kell törekednünk, hogy a jövő feltámadás reánk nézve boldog feltámadás legyen... Támadjunk fel tehát itt e földön, lelkileg. Ha vé­tekbe merülünk, ha a lélek a vétek következtében meghalt, támasszuk fel a lelket jámbor élettel és jó viselettel. A vétkes állapot a halál, az erkölcs ellenben az élet. Ha igazán fel akarunk támadni, támadjunk fel már itt, e földön, szent életre, és akkor a másvilágon a boldog dicsőségre támadunk fel. Ha mi itt e földön fel nem támadunk vétkeinkből, feltámadunk ugyan a másvilágon, de akkor feltámadásunk a halálnál rosz­­szabb lesz. MARSHALL TÁBORNOK MAGAS KITÜNTETÉSE A Woodrow Wilson Alapít­vány idei nagydijával tüntet­te ki George C. Marshall tá­bornokot, aki a világháború­ban a vezérkar főnöke volt és akinek irányítása alatt Eisen­hower tábornok Afrikában, Normandiában és Németor­szágban döntő vereséget mért a német náci hadakra. Wilson elnök a világszabadság és bé­ke előharcosa volt és a kitün­tetés Marshallnak azért ju­tott’, mert ebben az irányban vezette' a háború éveiben a vi­lágtörténetet. ’-ÜT ÖTDAT! Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 8, 41—56

Next

/
Thumbnails
Contents