A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-11-09 / 45. szám

VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1956 november 9. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 45. SZÁM AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tk* GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜG GETLENSÉG A szuezi háború Az angol-francia légi és tengeri haderő megszállta a Szuez csa­tornát, — Az izraeliek elfoglalták a Szinai félszigetet és a Gaza sávot__Az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi katona­ságot küld a rend helyreállítására az egyiptomi harctérre Az angol-francia akció a Szuez csatorna szabadságá­nak biztosítására súlyos nem­zetközi helyzetet teremtett, de reményt nyújt arra, hogy ennék az akciónak nyomá­ban sikerülni fog lerátani a történelem porondjáról Nas­ser egyiptomi katonai diktá­tort, aki — ahelyett hogy nyomorúságos nemzete érde­kében, az életszinvonal fel­emelésére valamit tett volna — a nemzet minden pénzét, még a következő évek gya­pot termését is eladta a szov­jetnek fegyverekért. Nasser kiküszöbölése az arab világ vezetéséből azt jelenti, hogy nem lázithatja tovább az arab felkelőket Marokkóban, Tuniszban, Algériában és az Izraeltől keletre és délre fek­vő, olajban gazdag arab or­szágokban. RENDŐRAKCIÓ Az angol és francia kor­mány erre az akcióra — ame­lyet nem háborúnak, hanem rendőri akciónak neveznek — Amerika ellenzése dacára és Amerika elnökének tudtán kívül azért határozták el ma­gukat, mert a Szuez csatorna forgalmának szabadsága, me­lyet Nasser veszélyeztetett. Anglia szempontjából élet­kérdés ,a franciák pedig úgy érzik, hogy Algériában addig nincsen kilátás semmiféle ki­bontakozásra, amig Nasser Egyiptom diktátora és az arab vilá gvezére. GYORS GYŐZELEM Az angol és francia légierő a “rendőri akciót” azzal kezd­te, hogy —- katonai nyelven — megpuhitotta a terepet: Sorra lerombolta Egyiptom repülőtereit, elpusztította a repülőtereken állott vagy itt-ott felszállt egyiptomi re­pülőgépeket, köztük azokat a legmodernebb, leggyorsabb MÍG repülőgépeket, amelye­kért Nasser milliókat adott a szovjetnek. Eközben kelet felől az iz­raeli haderők benyomultak a Szinai félszigetre és bibliai földön pár nap alatt megsem­misítő vereséget mértek az egyiptomi diktátor divízióira, elfoglalták az egész félszige­tet, amelyen át egykoron Mó­zes vezette az egyiptomi rab­ságból kiszabadult zsidókat Kánaán tejjel-ipézzel folyó igéretf old j éré. MÓZES ORSZÁGUTJÁN Azonkívül elfoglalták az iz­raeliek az úgynevezett Gaza szegélyt is. Ez egy terület a Földközi tenger keleti vé­gén, amely a régi Palesztiná­nak volt része és az arab-iz­raeli háború után, a fegyver­szüneti egyezmény alapján, Egyiptom igazgatása alá ke­rült. Ott telepitették le ba­rakkokban, kunyhókban, sá­torokban az egyiptomiak a palesztinai arab menekülte­ket. Onnan indultak ki a fe­­dajinok, a mostani izraeli­­egyiptomi háború okozói. A LESIPUSKÁSOK » Fedajin arab szó, lesipus­­kást jelent. Nasser kikép ez­­tett több ezer arab menekül­tet fedajinnak és ezek ban­dákba verőrve beszivárogtak Izraelbe és gyilkoltak, rom­boltak. Nem is volt más fel­adatuk, mint gyilkolni és rombolni. Nasser nyíltan be­vallotta, hogy azért küldte a fedaj inokat izraeli területre hogy gyilkoljanak, rombolja­nak, nyugtalanságot keltse­nek és aztán lóhalálában ro­hanjanak vissza a gazai sáv­ba. A fedaj inok két év óta gyilkosságok egész sorozatát követték el és áldozataik kő zött voltak nők és iskolásgye­rekek is. A UN KÖZBELÉP Bármennyire jogosult is volt Anglia és Franciaország fegyveres fellépése Nasser el­len, aki, mint minden diktá­tor, anyanyelvén kivül csak a fegyverek szavát érti, még is tény az, hogy az angol-fran­cia támadás Egyiptom ellen — támadás volt az Egyesüli Nemzetek alapokmánya "ér­telmében. Ezért sok oldalról, nemcsak Amerika és más sza­bad országok részéről, hanem az angol munkáspárt, sőt egyes konzervatív politiku­sok részéről is súlyos kritika érte Eden angol miniszterel­nököt. (A francia nemzet ez­zel szemben úgyszólván egy­hangúan helyeselte az akciót, mert ott mindenki tisztában van azzal, hogy Nasser lázi­­tása és fegyverszállításai miatt van annyi bajuk Algé­riában, Nasser miatt vérez­­nek ott franciák.) Az amerikai kormány a szuezi háború ügyét az Egye­sült Nemzetek elé vitte azzal a kéréssel, hogy a világszer­vezet tegyen meg mindent a háború befejezése érdekében. A szervezet el is fogadott, nagy szavazattöbbséggel, egy határozatot, mely szerint fel­szólítják Anglia, Franciaor­szág és Izrael kormányait az ellenségeskedések beszünte­tésére. BÉKEKILÁTÁSOK Ez a felhivás azonban ké­sőn jött, a hadműveletek to­vább folytak. De az angolok^ és franciák hozzájárultak egy második UN javaslathoz: hogy az Egyesült Nemzetek haladéktalanul megalkotan­dó nemzetközi katonasága szállj a meg az Egyiptom és Izrael közti területet, vagyis a szuezi csatorna területét. Ha ez megtörténik, és ha ki­elégítő megállapodás törté­nik a Szuez csatorna jövő nemzetközi semlegesitóse dolgában, ők hajlandók visz­­szavonni hadierőiket egyipto­mi területről. Ez jelentős engedmény, de gyakorlati jelentősége kevés, mert hiszen hetek, sőt hóna­pok is eltelhetnek, amig egy nemzetközi katonai különít­mény létrejön és akcióba lép­het. Komplikálja a helyzetet az is, hogy a Szinai félszigeten és a Gaza szegélyen álló győ­zelmes izraeli haderőkre tá­maszkodva, az izraeli kor­mány kijelentette, hogy egyedül az egyiptomi kor­mánnyal (egy Nasser bukása után megalakuló uj egyipto­mi kormánnyal) hajlandók fegyverszüneti alkudozásba és béketárgyalásba bocsát­kozni. A szuezi háború fő jelentő sége ebben áll: Nasser egyiptomi diktátor, miután Amerikától százmil­liókat kizsarolni nem sikerült neki, átállt a szovjettáborba. fegyvervásárlásaival meg­nyitotta az utat az oroszok­nak — katonai és technikai szakértőknek és más propa­gandistáknak — az arab vi­lág felé. Amit a cárok évszá­zadokon át nem tudtak elér­ni, az sikerült ezzel a szov­jetnek: behatolt az arab vi­lágba, a Közel-Keletre, Észak Afrikába. És mindenütt, alho­(Folytatás a 8-ik oldalon) Eiseáower elnök — demokrata kongresszus A választás eredménye lé­­ny eg eben megerősítette a vá­rakozásokat és találgatáso­kat: Eisenhower elnököt a szavazópolságság megválasz­totta újabb négy évre az Egyesült Államok elnökének, ellenben a kongresszus mini­két házában megint, mint a legutóbbi, 1952 évi választás alkalmával, többségbe jutot­tak a demokraták. A válasz­tás eredménye eszerint újra megmutatta, hogy az ameri­kai nép többsége a demokra­ta párt politikai, szociális és gazdasági programját előny­ben részesíti- a republikánus politikával szemben, mégis Eisenhower republikánus el­nök személye iránt változat­lanul nagy és általános a bi­zalom. Lapzártakor az országos vá­lasztási eredmények ugyan még nem teljesek, de már meglehetősen világosan mu­tatják a végső kifej lést. A szerdai déli órákig ez a kép bontakozott ki: Eisenhower elnök a 48 ál­lam közül 41-ben többséget kapott, többet, mint első meg választása idején. És elnyer­te a választók (elektorok) többségét oly déli államok­ban is, amelyek eddig a de­mokraták bevehetetlen várai voltak. Stevenson kevesebb államot hóditott meg, mint előre lehetett látni; keveseb­bet, mint négy év -előtt. A szenátusi választásoknál a demokraták előretörtek és úgy látszik, 50 szenátorunk lesz, a republikánusok 46 sze­nátorával szemben. A kong­resszus képviselőházába is nagyobb többséggel jutottak be demokraták, mint 1952- ben. DULLES BETEG Foster Dulles külügymi­niszter a magyarországi és egyiptomi izgalmas esemé­nyek napjait kórházban volt kénytelen tölteni. Operációt végeztek rajta és megállapi­­tották, hogy bélrákban szen­vedett. A SZOVJET HÁBORÚVAL FENYEGETI A NYUGATOT Elérkezettnek látja az időt, hogy elzárja a szabad világ elől az arab országok olaját. — Kudarcot vallott az angol-francia beavatkozás Egyiptomban. MINDSZENTY JÓZSEF bíboros hercegprimást az utolsó percig fogságban tartották a kommunisták s végül a győzedelmes sza­badságharc katonái szabadították ki. Nyolc évi bör­tön után diadalmasan vonult be Budapestre Mind­­szenty és mindjárt szó volt arról, hogy vegyen részt az uj, demokratikus magyar kormány megalakításá­ban. De az orosz támadás mindjárt megújult és Mind­­szentyt a forradalmárok az amerikai követség épü­letében helyezték biztonságba. Ott van azóta is és imádkozik a magyar népért, a magyar szabadságért. A hét elején Eisenhower el­nök üzenetet küldött Bulga­nin szov j et miniszterelnök­nek: vonja ki csapatait Ma­gyarországból, adja vissza a magyar népnek szabadságát, önrendelkezési jogát. Erre az üzenetre Bulganin olyan választ küldött, amely­ben egy szóval sem felel Ei­senhower kérésére, hanem — háborúval fenyeget és világ­háború rémét idézi fel. Azzal fenyegetőzik, hogy a szovjet, fegyverrel fog beavatkozni, ha az angolok, franciák és izraeliek nem szüntetik be nyomban a hadműveleteket Egyiptom ellen. "RÁKÉTABOM.BÁK . . ." Egyidőben Londonba is üzent a szovjet miniszterel­nök. Azt üzente, hogy ha nem vonulnak ki azonnal Egyip­tomból, számolniok kell arra. hogy messziről kilőtt rakéta­­bombák fognak hullni A ng­liára. EZÉRT KELL VÉREZNIE A MAGYAR NEMZETNEK! Nyilvánvaló, hogy a ma­gyar nemzet szabadságharca döntő szerepet játszott a dol­gok ilyen alakulásában. Ma-A ffciüáí aratása Magyarországon Az oroszok lezárták a határt, nincs menekvés. — Tömeges kivég­gyarorszagon, eppen úgy mint enyhébb formában Len­gyelországban, megmutatko­zott, hogy a csatlós népek gyűlölik a szovjetet és a csat­lós hadseregekben nem biz­hatnak. Ha tehát most, ami­kor háborúra el vannak szán­va, a csatlósok segítségére nem számíthatnak, legalább azt akarják biztosítani, hogy ezek hátba ne támadják őket. Ezért kell Magyarország né­pének pusztulnia, ezért kell most minden más csatlós nemzetnek rettegnie. Gomul­­ka, a félig-meddig győzelmes lengyel ellenállás vezére, ko­moly és komor intelmet kül­dött a lengyel népnek: Szigo­rúan kövessék a kormány és a párt utasításait, nehogy Lengyelország is úgy járjon, mint Magyarország. EDEN VISZAKOZIK Látva, hogy az orosz fe­nyegetés nőm bluff, hanem komoly, Eden angol minisz­terelnök meghátrált, bejelen­tette, hogy hajlandó abba­hagyni a harcot, ha az Egye­sült Nemzetek katonai erő­vel garantálják a megköten­­lő fegyverszünetet. A Szuez csatornának csak egy részét foglalták el, a nagy terv meg ?iusuhv Angliát és Franciaor­szágot súlyos vereség érte. De ez még nem minden. Szíria és Saudi Arábia ké­zülnek Izraelt kelet felől megtámadni és a szovjet “ön­kénteseket” és fegyvereket ajánlott fel nekik, hogy Iz­raelt megsemmisíthessék. zések Budapesten és a vidéki városokban. — Szibéiiába viszik az életbenmaradt szabadságharcosokat nagyhatalomtól: Amerikától, Angliától, Franciaországtól és a szovjettől. Nagy Imre til­takozott az uj orosz hadmü-E hét elején a szovjet azt jelentette, hogy teljesen le­verte a “fasiszta ellenforra­dalmat”, de Csepelből meg­szólalt a kétségbeesetten még mindig harcoló munkások és katonák rádiója és jelentette, hogy a vasúti hidak és a cse­peli nagy gyár még mindig a szabadságharcosok kezében van. A rádiójelentés szerint a város többi részeiben is még folyt az ellenállás, mégpedig oly hevesen, hogy az orosz tankok csaik csoportokban merészelnek az utcákon mu­tatkozni és tüzelni. FOGYTÁN A LŐSZER A cseppeli hősök .Szigetvár és Eger hős védőinek méltó utódai, nem büszkélkednek emberfeletti bátorságuk és kitartásuk . jelentésével; in­kább a halálra szántak és ha­lálba menők fatalizmusával adnak hirt magukról, elsír­ják legnagyobb fájdalmukat, hogy fogytán a muníció és se­gítséget kérnek a Vörös Ke­reszttől, mert égnek a buda­pesti kórházak. Az orosz katonaság újabb és újabb határidőket szabott a felkelőknek a megadásra, fegyvereik beszolgáltatására. De egy jelentés úgy szól, hogy a magyar katonák fegy­vereiket nem az oroszoknak szolgáltatták be, hanem szét­osztották a lakosság közt, hogy az emberek a házakból tüzeljenek, házról-házra foly­tassák a harcot, amely kilá­tástalan ugyan, de — nincs más választás. Mert akik fegyveresen ellenállnak, ha­lál fiai, vagy viszi őket a vo­nat Szibériába. VÉRFÜRDŐ Az ausztriai határt elzárták az oroszok, miután körülbe­lül 10,000 magyar férfi, nő és gyermek átszökött szabad földre, egy szál ruhában, hát­rahagyva mindent, azt a ke­veset, amit a kommunista uralomban nehéz munkával meg tudtak szerezni. Az oro­szok az uj vasfüggönyön át­engedtek 27 amerikai állam­polgárt, köztük diplomatá­kat, és ezek Bécsbe megér­kezve, komoran jósolták, hogy amikor bekövetkezik az elkerülhetetlen vég és az oro­szok és a magukat magyarok­nak nevező kommunisták a helyzet urai lesznek Buda­pesten és a többi városokban, szörnyű -vérfürdőt fognak rendezni — még szörnyűb­bet, mint amilyen a szabad­ságharcosok bosszúhadjárata volt a gyűlölt ÁVH titkos­rendőrök, a »magyar nép ke­gyetlen sanyargatói ellen. Szörnyű vérfürdő lesz? Nem lesz, hanem már van is. A pesti Dunaparton, a Viga­dó és a Hangli előtt, a vén­­asszonyek nyara enyhe nap­sütésében nem szép és ele­gáns pesti lányok és asszo­nyok és gavallérok sétálnak, hanem minden fáról egy hős­nek, egy szabadságharcosnak holtteste lóg le. És a Lánchid, az Erzsébethid korlátjaira is magyar emberek holttesteit aggatták Kruscsev és Bulga­nin és Kádár János martaló­­cai és pribékjei, hogy messzi­ről is lássa mindenki, mit hoz számára a holnap, ha be nem hódol idejében. A magyar történelem leg­sötétebb napjai ezek és ezért a jövő emberei számára is fel kell jegyezni a borzalmas eseményeket azok történelmi rendjében. Jegyezzük fel te­hát milyen körülmények kö­zött szállt a sötétség éjszaká­ja a sokat szenvedett magyar népre, amely ezekben a na­pokban, mint olyan sokszor ezeréves története folyamán, megbünhődte a múltat s jö­vendőt. ÍGY kezdődött A magyarországi tragikus fordulat első eseményei az orosz cinizmus és álnokság jegyében folytak le. Miután Nagy Imre minisz­terelnök a magyar nemzet­hez és a világhoz intézett üzenetében, Hammarskjöld U. N. főtitkárhoz intézett táv­iratában bejelentette, bogy a szovjet két uj hadosztállyal betört Magyarországba, tank­­gyürüvel vette körül Buda­pestet és megszállta a ma­gyarországi repülőtereket. Bejelentette azt is, hogy 'Ma­gyarország kiválik a csatlós­­országok varsói katonai szö­vetségéből, semleges ország óhajt lenni és semlegességé­nek védelmét kéri a négy veletek ellen. SÜKET FÜLEK Amerika erre nyomban ülésre hivatta egybe az Egye­sült Nemzetek Biztonsági Ta­nácsát, de a tanácsban nem javasolt semmiféle határoza­tot, merthiszen bármely ha­tározat ellen a szovj et dele­gátus vétót emelhetett volna; ehelyett csak ajánlásokat tett, illetőleg egy kérést ter­jesztett a szovjet elé: hogy hagyja abba a magyarországi eseményekbe való fegyveres beavatkozást, vonja vissza csapatait Magyarországból. Ez persze hatás nélkül ma­radt, annál is inkább, mert Szobolev orosz delegátus kö­zölte, hogy orosz és magyar tábornokok közt tárgyalás fo­lyik az orosz csapatok kivo­nulásáról. Ez az orosz állitás nem talált hitelre, merthiszen egyre újabb hírek jöttek uj orosz csapatok inváziójáról és ezért Amerika, Anglia és Francia­­ország delegátusai a magyar ügyet az Egyesült Nemzetek közgyűlése elé utalták, mely nyomban össze is ült. A köz­gyűlésen a szovjetnek nincs vétójoga, viszont a közgyűlés nem hozhat határozatokat, hanem csak ajánlásokat te­het. A UN közgyűlésén egymás­után szólaltak fel a világ né­peinek szószólói.

Next

/
Thumbnails
Contents