A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-23 / 12. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper Is America VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1956 március 23. EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No. 12. SZÁM AZ ÉRSEKET DEPORTÁLTÁK Cyprus szigetén a lázadás oly lázfokot ért el, hogy az angol kormány jónak látta Maikarios- érsek­nek, a lázadók vezérének deportálását. Angol hadi­hajó vitte az Indiai-óceánon levő Seychelles szigetre. A. cyprusi lázadás szinte megoldhatatlan prob­léma elé állítja a szabad világot. A sziget a Földközi tenger keleti részében az angolok utolsó erődje, ha ezt elvesztik, befolyásuk és hatalmuk a Közelkeleten megrendül. A görögög, akik a nagyobbára görög la­kosságú sziget bekebelezését követelik, Amerika se­gítségét, közbenjárását kérik; De Amerika nem száll­hat szembe olyan angol érdekkel, amely egyben ame­rikai érdek is, — hiszen Amerikának is sok veszteni­valója lenne a Középkeleten. És ez még nem minden. Görök-török konfliktus is van, ráadásul, mert a szi­getnek török kisebbségi lakossága van. Melyik tor­­zisialikodó félnek oldalára álljunk? Az angol is, a gö­rög is, a török is szövetségesünk és barátságukra a szovjet elleni védekezésre feltétlenül szükségünk van . . . Olyan megoldást kell találni, amely kielégíti a sziget görög népét és megnyugtatja a török kisebb­séget, de — az angoloknak joguk legyen továbbra is hadi állomást fenntartani a szigeten.. Nem polgárháború csak szócsata A déli államokból olyan hangos és haragos han­gok hallatszanak, mint Lincoln idejében, de most a fehér lakosság zászlaját lengető honatyák és a haza bölcsei — 19 szenátor lés 81 képviselő — lövöldözés­sel nem fenyegetőznek. Csak egy ünnepélyes nyilat­kozatot olvasott fel a Szenátusban George georgiai szenátor: A déli fehérek nem ismerik el jogszerűnek, alkotmányosnak a Legfelsőbb Bíróság elvi döntését, hogy a nyilvános iskolákban fehéreket és négereket nem szabad elkülöníteni. A tiltakozó déliek nézete szerint a fébiróoág túllépte hatáskörét, amikor olyasmiről rendelkezett -—a noac’ktatásróil'—, ami áz alkotmány élteimében ■ az egyes államoknak Saját belső ügyük. Kijelentet­ték, hegy minden törvényes eszközökkel harcolni fognak a főbirósági döntés és annak végrehajtása ellen. A HARMADIK PÁRT? Ez komoly akció és veszéllyel fenyegeti a de­mokrata párt egységét a. mostani választási évben, mert máris oly hangok hallatszanak, hogy a déliek — csupa demokratáik — elszakadnak a demokrata párttól, ha ez nem fogadja el az ő álláspontjukat a néger kérdésiben. A déli demokraták elszakadása no­vemberben a demokrata elnökjelölt biztos bukását vonná maga után. De a demokrata politikai válóper béküléssel is végződhet, és valószínű, hogy valamelyes közvetítő megoldást találnak. Morse oregoni demokrata sze­nátor azt ajánlja a dél lázadóknak, hogy javasolja­nak nekik tetsző alkotmánymódositást, olyant, amely kimondja, hogy az iskolákban a fehérek és a négerek igenis elkülöhitendők. De, mondotta áz északi-sze­nátor déli barátainak, addig, amig az alkotmányt nem módosítják, az utolsó szó a Legfelsőbb Bírósá­got illeti s ennek döntése érvényes. VÁLASZTÁSI SAKKHUZÁS? Lincoln ideje óta megváltozott Amerikában a politikai levegő és a déli lázadás hőfoka meglehető­sen a forrponton alul van. Elvégre ma nem gazdasági élet-halál kérdésről van szó, mint akkor, amikor a rabszolgaságot megszüntették és az olcsó néger muunkaerőt a déli gyapotbárók ültetvényeiről elsza­­lajtották. Ma inkább csak attól tartanak a fehérek a déli államokban, hogy a négerek, képletesen mond­va, a fejükre nőnek, gyorsabb szaporodásuk révén idővel itt és ott a lakosság többségét fogják alkotni és dirigálni fognak, a fehéreket el fogják nyomni. Sőt még talán kevesebb forog kockán. Néme­lyek szerint George szenátor politikai jövője forog kockán. George 1922 óta ül a szenátusban és annak egyik legtekintélyesebb tagja, novemberben újra pá­lyázik és attól kell tartania, hogy három és fél évti­zed után először vereség éri, ha Herman Talmadge, volt kormányzó lép fel ellene, aki színtiszta, százszá­zalékos anti-néger. Politikai körökben úgy vélik, hogy George azért állt a til akozó akció élére, hogy tisztázna mossa magát a gyanútól, hogy1 ő a fehér­­néger elkülönítést ellenzi. A demokrata pártszervezet mindent el fog kö­vetni, hogy a pártszakadást megakadályozza. BIERUT MEGHALT Déikoreai csapatok a hóval borított hegyi utakon vonultak fel. A lavina 87 em­bert ölt meg. New Hampshire az első ál­lam, amelyben előválasztás van: .március 15-én. Régi po­litika babona, hogy “ahogyan New Hampshire szavaz, úgy szavaz a nép”. De ez a babona csakugyan babonának ibizo nyuit 1948-ban, amikor a de­mokrata Truman és Kefauver álltak egymással szemben, Ke­fauver márciusban megnyer­­re a hampshirei előválasztást és novemberben Tnumant az ország, népe megválasztotta az Egyesült Államok elnöké­nek. Tehát annak . előipebocsátá­­sával, hogy New Hampshire nem .V.'-lrfka/ jelentjük, hogy otfc Kefauver szenátor ezúttal Stevens ónnal állt szemben és elnyerte a demokrata jelölést, mégpedig nagy többséggel. Mit jelent ez? Minthogy Ste­venson nem járt arrafelé, el­lenben Kefauver bejárta az ál­lam minden egyes falvát és végkimerülésig szónokolt, ezer meg ezer kézfogást, gyakorolt és ezer meg ezer kisleány ar­cált simogatta, — és megnyer­te a szavazópolgárság rokon­­szenvét és szavazatait. Amiből következik, hogy: kampányoz­­ni muszá j! Az tehát nem meg­lepetés, hogy Kefauver legyőz­te azt az ellenfelét, aiki nem nem állt ki ellene. A FONTOSABB JELÖLT Ellenben meglepetés volt, hogy, mig republikánus rész­iül egyedül Eisenhower volt jelölve, New Hampshire népe ceruzával beírta a szavazóla­pokra. Nixon nevét is, alelnök­­jelöítnek. Akik hisznek a régi, de 1948-ban lerombolt baboná­ban, hogy New Hampshire ál­lamban március 15-én eldől a következő novemberi válasz­tás, most abban reményked­nek, hogy Nixon lesz Eisen­hower alelnökjelöltje, és mert hisznek abban, hogy Eisen­hower megválasztása biztos, biztosnak tekintik Nixon meg­választását is. És, tekintettel arsa, hogy sok orvosnak és még több laikusnak nézete sze­rint valószínűtlen,' 'hogy Ei­senhower még négy évig és -tíz hónapig bírja a világ le-gna­­hezebb állásának terhét, a je­len esetben az alelnök megvá­lasztása éppen olyan fontos, mint az elnöké. És felmerül a kérdés: megfelel-e Nixon el­nöknek ? AZ Ő EMBERÜK A Taft-repuiblikámusoík lelkes igennel felelnek erre a kérdés­re. Nixon az ő emberük. Nixon a nagyipar és a nagyüzlet vá­lasztottja, kedvence. Még nem felejtettük el, hogy az 1952-es évi választás alkalmával ki­pattant a titok, hogy Nixon californiai ipari és üzleti cé­gektől 18,235 dollárt kapott és az adományozók közt volt lakója. Köztudomású tény — a regisztrálások tanúsítják — hogy az Egyesült Államok la­kosságának többsége demo­krata. Ezért republikánus el­nököt csak úgy lehet választa­ni, ha a nemzetnek valami ko­moly kifogása van a demokra­ta kormányzat ellen (mint volt 1952-ben), vagy ha a nemzetnek olyan republikánus jelöltet prezentálnak, akinek programja több vonalon egye­zik a demokrata programmal. Mint ilyent fogják augusztus­ban a republikánusak jelölni Eisenhowert, titkon remélve, hogy időyel a szintista,, száz-, "I . j • - • I '}r M iv->y személyében végre teljes -gyík zelmet arathatnak. JÖVŐ REMÉNYSÉGEK Eisenhowerneik több liberá­lis javaslatát a kongresszus­ban a republikánusok lesza­vazták : a Taft-Hartley tör­vény módosítását, a Social Se­curity biztosítás megjavítását, a bevándorlási törvény igaz­ságtalanságainak enyhitását, stb. Most titokban abban re­ménykednek hogy előbbju több Eisenhower lelép a politika színpadáról és akikor olyan el­nökük lesz, aki liberális tör­vényhozást még csak javasol­ni sem fog. Ez a magyarázata annak is, hogy a szenátusban elgáncsolták az olajmilliomo­sok ikampányadományozásad­­nak komoly és alapos vizsgál­­latát. Mert az olajvállalatok sokmilliós adományaira szük­ség van, hogy novemberben megakadáilyozhasisáik A d 1 a i Stevenson demokrata elnökje­lölt megválasztását. De novemberig még történ­het egy és más, és valószínű, hogy addig kialakul az a meg­győződés, hogy .elmúltak a ré­gi szép idők, amikor az alelnök csupán statiszta szerepet ját­szott és ezért ügyet sem vetett a nép arra, hogy az elnökjelölt kit vesz maga mellé alielnökje­­löltnek. Eisenhower betegsége folytán ezúttal ;az alelnök sze­mélyének kiválasztása éppen olyan fontos, mint az elnöké. Herbert Hoover, a volt elnök fia, a jelenlegi 'külügyi állam­titkár, egy nagy californiai olaj vállalat v e z e t ő e mbere. Ezek az adományozók mind mind Taft- republikánusok voltaik. 1952-ben Taft szenátor óriá­si erőfeszítéssel — száz meg száz kampánybeszéddel — k6 szitette elő az elnökségre va­ló jelölését, de súlyos. csalódás írté: az 1952 évi republikánus konvenció félretolta őt és he­lyette egy politikailag teljesen ismeretlen és tapasztalatlan generálist jelölt, Ei.-wnhowert. Azért . szoiii'tottá.kA' Tyf évbe 'V f* * 4 ;ant, a republikánus pc 1 oká­nak, mondhatni, megtestesitő­­lét, mert az az Hőérzetük volt, hogy egy igazi, színtiszta, száz százalékos republikánust a szavazópolgárság elvetne, el­lenben egy szintelen republi­kánust, aki emellett iszines és megnyerő egyéniség és a vi­lágháború hős tábornoka, meg tud hódítani republikánus szavazatokon kívül olyanokat is, főleg nőiknek a szavazatait, ikiknek nincsen határozott po­­itikai állásfoglalásuk: sem demokratáik, isem republikánu­sok, úgynevezett függetlenek. KERÜLŐ UTÓN Ha novemberben beválik biz a jóslat, hogy Eisenhower elnököt újra megválasztják és Nixon lesz az automatikusan újraválasztott alelnök, akkor megismétlődik az 1952 évi eset Amerika népének nem kell színtiszta, százpercentes Taft­­republikánus, ezért csak kerü­lő utón lehet a Fehér Házba bej uttatni republikánus elnö­köt, aki liberális eszméket pré­dikál és részben meg is való­sit. 1952-ben úgy kerülték meg a forró kását, hogy Taft helyett Eisenhowert jelölték, most pedig .úgy akarják meg­kerülni a forró kását, hogy is­mét a liberális republikánus Eisenhowert jelölik es bíznak abban, hogy idővel Nixon, a színtiszta, százszázalékos Taft republikánus lesz a Fehér Ház NÉGERT ÖLNI SZABAD SUMMER, Miss. - Elmer Kimpbeli 34 éves gjapotfosz­­tógép kezelő Clinton Melton 33 éves néger gazolin álomás tu­lajdonossal összeveszett a ga­zolin ára körüli vita során és a veszekedés azzal végződött, hogy a fehér ember agyonlőt­te a négert. Gyilkossággal v á d o 1 v a Kimbell azt az ügyvédet vá­lasztotta védő jenek, kinek vé­dencei pár hónap élőit egy chi­cagói néger fiú meggyilkolá­sával voltak vádoha, de fel­mentő Ítéletet kaptak. Ez az ügyvéd, J. W. Keltűin, most is azzal büszkélkedhet hogy ha ő fehér vádlottat véd és az ál­dozat néger volt, az ő ékesszó­­lásában vakon bízni lehet. És csakugyan Kimbellt a 12 fe­hér emberből állt esküdtszék felmentette, .elfogadva azt a védekezést, hogy, miután a né­ger rálőtt, ő önvédelemből használta fegyverét. ’ * Három tanú eskü alatt val­lotta, hogy a néger, nem. lőtt, nem is volt fegyvere. De ilyen tanúvallomások Mississippi­ben nem sokat nyomnak a lat­ban. Még a csupa fehér tagokból álló helyi Lions Club is meg­döbbentőnek jellemezte az ese­tet. Ami Rákosi Mátyás Magyarországon, az volt B’oleslaw Bierut Lengyelországban. Régi kommunis­ta volt, a háború után az oroszok őt választották ki a lengyel proletárdiktatúra vezetőjének. Eredetileg — a yaltal egyezmény alapján — formálisan szabad vá­lasztás alapján lett a lengyel köztársaság elnöke, de hogy ez a választás milyen szabad volt, az kitűnik abból a tényből, hogy a parasztpárt tartózkodott a szavazástól. A kommunista terrorkormány élén állt, mint elnök és a kommunista párt főtitkára, 1952 no­vemberéig, azután 1954 márciusáig miniszterelnök volt, végül csak a párt főtitkára. Pár hét előtt az orosz kommunista kongresszus­ra Moszkvába utazott, ott meghűlt, tüdőgyulladást kapott és most meghalt, 63 éves korában. Aránylag fiatalon halt meg, akárcsak Gottwald a csehszlová­kok Rákosi Mátyása . . . DRUZOK ÉS BEDUINOK IZRAEL HABEREIÉBEN Általános az a felfogás, hogy Izraelben egyedül a zsidóik képezik az államalkotó, államim elemet. Ez­zel szemben tény az, hogy a nem-zsidó druzok kez­dettől fogva a zsidóik oldalára álltak és újabban a déli beduin törzsek is Izrael lelkes thivei lettek, mert életkörülményeik és kereseti lehetőségeik az izraeli gazdasági rendszerben módfelett megjavultak. Az izraeli kormány most elhatározta, hogy a nemzetiségi kisebbségekre kiterjeszti a katonai Szolgálati kötele­zettséget. Ez a terv tetszéssel találkozott a druzok és beduinok körében, akik közül már eddig is igen so­kan önként beálltak a hadsereg és rendőrség szolgá­latálja. Csak a mohamedán vallásai arabok körében mutatkozik elégületlenség és nyugtalanság az össze­írás éta. Több fiatal ara: átszökött a határon, hogy megszabaduljon az izraeli katonai szolgálattól. Vadászgép Katonai nyelven vadászgép­nek .hívják a támadó repülőgé­pet. De haladunk, most már olyan vadászgép is van, amely nem repülőgép, hanem bom­ba. Terrier a neve, röptében, ül­dözőbe veszi az ellenséges bombavető repülőgépet és ad­dig követi, mig eléri, és akkor felrobbantja. A Navy a na­pákban mutatta be Terriert. Felszállt 15,000 láb magasság­ba, rávetette magát egy ócska repülőgépre és felrobbantotta. Persze Terrier nemcsak ócska repülőgépét tud igy üldözni és felrobbantani, -hanem akármi­lyen legújabb tipusu MIG-et is. Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETERTES, VÁROSI ELET, AMERIKAI MAGYARSAG, BUFFALO! HÍRADÓ, PHILAI FUG GETLENSEG AZ ELSŐ VÁLASZTÁS­­ELSŐ MEGLEPETÉS Emelkedőben van Nixon alelnök csillaqa Viharfellegek a Szentföld felett Az arab-zsidó konfliktus egyre sulyosbbodik. Egyiptom katonai diktátorának vezetése alatt az Iz­­áelt környező arab országok nyíltan készülnek a tálborura, amelynek kimondott célja Izrael állam el­­im.ztitása. Az, egyiptomiak és a sziriaiak nap-nap mellett kisebb támadásokat intéznek Izrael ellen, pu­­íatolózva az izraeli haderők elosztása felől. “Hősi íalo-tta-Ic” vannak mindennap az araboknak is, a zsi­­lóknak is. Közben a szovjet egyre újabb fegyvere­iét szállít Egyiptomnak, Amerika pedig Szaudi Ará­­)iának. Az amerikai hivatalos álláspont az, hogy Izrael­iek azért nem szállítunk fegyvereket, mert nem aka­­•unik fegyverkezési versenyt, hanem a békét más iton-mcdom, diplomáciai, gazdasági eszközökkel és isetleg az Egyesült Nemzetek közreműködésiével yhajtjuk megóvni. AZ ERKÖLCSI FELELŐSSÉG Az izraeli parlamentben viharos ülés volt. A na­cionalista képviselők követelték a kormánytól,, hogy izomnál indítson háborút a nemzet létét fenyegető trab szomszédok ellen, ne várja meg, mig a szovjet ‘egyverek révén az, arabok katonai túlerőre tesznek szert. A nacionalista javaslatot, — amelynek parla­menti formája a kormány elleni bizalmatlansági ja­vaslat volt — a parlament nagy többséggel elvetette. Ben Gurion miniszterelnök kijelentette, hogy Iz­rael nem kezd háborút, de készen áll arab támadás visszaverésére- és biztos abban, hogy újra legyőzi mindem ellenségét, mint 1948-ban. Ha a háború ki­ér, ezért az erkölcsi f-elelősiség a szovjetet és Ameri­kát terheli, mondotta a miniszterelnök. A szovjetet ízért, mert ágyukat, tankokat, repülőgépeiket, ten­geralattjáró hadihajókat szállít Egyiptomnak az Iz­rael elleni háború céljára; Amerikát pedig azért ter­heli erkölcsi felelősség, mert a szovjet fegyverszáili­­rasok ellenére vonakodik megadni Izraelnek a kért védelmi feevvereket.

Next

/
Thumbnails
Contents