A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-02 / 9. szám

A JŐ PÁSZTOR

3-IK OLDAL

Rabmunkások a bányában

Egy nyugatra -menekült bányász megdöbbentő dolgokat beszélt el a tatabányai 16. számú akna állapotáról, ahol több mint 600 politikai elitéit dolgozik állandó halálveszedelemben a fenyegető karsztvíz betörése miatt. Itt egy kb. 15,000 köbméter nagyságú karsztbarlang van, vízzel telve, s a vizátszivárgáeok miatt imár a háború idején megszüntették a barlang irányában a Széntermelést, nehogy teljes áttörés történjék s az óriási víztömeg megfullassza a sokkal mélyebben dolgozó bányászokat. A kommunista bányavezetőség a veszéllyel nem törődve, 1955 februárig minden óvintézkedés megtétele •nélkül folytatta a veszélyeztetett szénfal kitermelését, s főleg politikai elítélteket koncentrált a veszélyes helyre. A párttag bányászokat fokozatosan felváltotta vájártanfolyamot végzett elitéltekkel és nyugdíjas öreg bányászokkal, kik csekély nyugdijukból nem tudván megélni, nehogy éhen haljanak, vállalták az állandó haláveszélyt is. Akin túlságosan erőt vett a halálfélelem és zúgolódni mert, azt elszállították a legkomiszabfo börtönökbe: Márianosztrára vagy Balassagyarmatra “fegyelmezésre”. Legújabban ammoniáksavak beöntésével próbálják a veszélyes bányavizet megfagyasztani, de nincs jele annak, hogy ez sikerült-e. A szerencsétlen rabok továbbra is állandó halálfélelemben robotolnak a veszélyes helyen.

Pesti panaszosláda

Sátoraljaújhelyen egyetlen szórakozóhely van az egész városbán: a mozi. Ha szinelőadás van, akkor is ezt a helyiséget veszik igénybe a vendégek. A helyiség szép is, tágas is, de egy hibája van: fognak a székek. Több helyen kiírták ugyan: “Vigyázat, esős időben a székeik fognak, ruhatár használható!” — de -nem mindig van szerencséje az embereknek, mert a szék ködös időben is megfesti a ruhát. Nem tudjuk, miért nem lehet a székeket megfelelően átfesteni. — Főzy Gyula, Sátoraljaújhely.

* * *

Ormosbányán van mozi, de nem akar lépést tartani a fejlődéssel.. Vagy nem a mozi a hibás, hanem a vezető nem törődik a dolgozók igényeivel? A helyzet ugyanis az, hogy a moziban még mindig kerti székeik vannak, még hozzá rossz kerti székek. Elszaggatják a nézők ruháit, beleakadnak a harisnyákba és igen kényelmetlen ülni rajtuk. S mindezért a sok jóért a mozi vezetősége 2 front 70 fillért kíván személyenként. — Rigó Mihályné, Ormosbánya, Sztálin u. 14.

* * *

Kecskeméten nincs népfürdő. Tavasszal ugyanis bezárta kapuit az itteni gőzfürdő és a 12 szobás kádfürdő. Kecskemét lakosságának szüksége van fürdőre, de a város vezetői és a Csatornamű és Fürdő V. vezetői eddig még nem vették észre ennek rendkívüli szükségességét és sürgősségét. — Fodor István, Lándori Gyula.

❖ * *

Néhány esztendeje már, hogy a bajai utcákon két villanyórát szereltek fel. Szépek voltak, tetszetőseik, kétségkívül emelték a város képét, csupán egyetlen pici hibájuk volt és van : nem járnak. A változatosság kedvéért a toronyórák is rosszak, tehát akinek nincs órája, a bajai utcán ugyancsak nehezen tudja meg a pontos időt. — Sólymos Ede, Deák F. u. 1.

11 hónapos talált fiúcskát fürösztöttek meg a chica goi St. Vincent árvaházban,

Mollet francia miniszterelnök Marokkó szultánjával, Yuszuffal tárgyalt Páris ban, Pineau (jobbról) külügyminiszter társaságában.

UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT

MONTREAL, Canada. — Valaki betörte egy üzlet kirakatát és elvitt egy 180 dollár értékű számlálógépet. Pár nappal később a Számlálógép ott volt egy templom küszöbén, ezzel a kísérőlevéllel: “Én nem loptam el, hanem csak elvittem ezt a számológépet, hogy elkészithessem adóbevallásomat és ezennel visszaszolgáltatom. ”

ENUGU, Nigeria, Afrika. — Erzsébet királynő a férjével ellátogatott az itteni lepra-kolóniába, ahol több, mint ezer leprás beteget gondoznak. A betegek, akiket mindenki rémülten kerül, hálásak voltak a királynőnek megjelenéséért és egyikük, egy vak öreg, szép beszéddel üdvözölte. Szivszaggató látvány volt a leprások közül több megnyomorodott beteg; látott a királynő egy asszonyt, akinek karjai is, lábai is lerothiadtak a testéről. De a leprás gyerekekre már nem vár ilyen szörnyű sors, mert a iszulfa orvosságok a betegségnek legalább is ezt a megnyomorító hatá-Mindennapi gondjaink

Nem élhetünk gondok nélkül de megtanulhatunk gondokkal élni

Közismert statisztikai tény az, hogy a szivhalálozások száma ebben az országban a legnagyobb. Az is közismert £ény, hogy a szívbajok elég nagy mértékben lelki eredetűek. Anélkül, hogy belemennénk annak firtatásába, hogy a szívbajt előidéző magas vérnyomás hogyan keletkezik — amit maguk az orvosok sem tudnak biztosan — arra akarjuk felhívni olvasóink figyelmét, hogy az orvosi kutatásokkal párhuzamosan sok kutatás folyik azon a téren is, hogyan tudnánk szorongásainkat, félelmeinket fékezni. E téren érdemesnek találjuk ismertetni egy Ardis Whitman nevű kutatónak legutóbbi cikkét, amelyből az olvasó sok tanulságot vonhat le és egyben útmutatást a jövőre.

NEM LEHET MEGFELEDKEZNI . . .

Whitman rossz tanácsnak tartja azt, hogy “feledkezz zünk meg gondjainkról. Hogyan feledkezhetnünk meg a gondjaikról, amikor azok életünk menetét fenyegetik — legyen az állásunk elvesztése, zavarok a házasélét körül, pénzügyi gondok vagy egy bizonytalan öregkor kilátása? Nem, gondjainkról nem feledkezhetünk meg — de megtanulhatunk gondjainké kai élni.

Mindenekelőtt tudomásul kell vennünk,hogy nincs ember — különösen a mi generációnkban — aki gondok nélkül él. Egy bizonyos fokig a félelemérzet még szükséges s hasznos is: figyelmeztet a közeledő veszélyre. Csak teljesen tompaelméjü ember, akinek nincs képzelőereje, 'élhet gondok nélkül. A baj akkor kezdődik, amikor bajainkat túlzott arányokban látjuk, az megbénítja tetterőnket vagy életünket nem tudjuk hozzáidomitani a bajokhoz. Joshua Liebiman, á hires filozófus rabbi írja nagysikerű könyvében: ’“Félelem és gond. az ára annak, hogy emberek vagyunk”.

A MÚLT ÁRNYÉKAI

Egyszóval, feladatunk nem az, hogy gondok nélkül élhessünk — ami lehetetlen — hanem hogy megtanuljunk gondokkal élni és a gondokat helyes arányokban látni. Az első szabály ezen a téren: ne fokozzuk igazi gondjainkat azzal, hogy hamis gondokat adunk hozzájuk.

A hamis gondokat a miult árnyékai okozzák. Egyszer vagy másszor életünkben bah sikerünk volt valamivel — házassággal, állással, . pénzügyi vállalkozással, stb. — és az emlék kisért, visszatartva bennünket attól, hogy újból megpróbálkozzunk valamivel. Még súlyosabb, amikor ez az emlék ön-szemrehányásokkal párosul: ezt vagy azt a hibát követtük el. Ahelyett, hogy a tanulságot levonnánk hibáinkból, önmarcangolások áldozatai leszünk. Whitman egy praktikus tanácsot ad: képzeljük el, hogy idősebbek vagyunk. Kérdezzük meg önmagunktól : ami ni,a zaklejt bennünket, fontos lesz egy év vagy tiz év múlva is ? »

A MEGTORLÁS ÉRZETE

Kétségbeesésünkben, zaklató gondjainkban gyakran hibás lépéseket teszünk és nem ismerjük fel az alkalmat, amely ajtónkon kopogtat. Nem ritkán a megtorlás gondolata vezeti lépéseinket, többnyire tudattalanul. Nem fogadunk el segítséget, tanácsot, útbaigazítást valakitől, csak azért, mert ellenszenvesnek érezzük. Tulaj dónk épen az a célunk vele, hogy megsértsük ezt az embert, fájdalmat okozzunk neki, megvetésünket fejezzük ki iránta. De segít bennünket ez a magatartás ?

Minden lépésünkben — figyelmeztet a szerző — tegyük fel magunknak a kérdést, hogy a szóbanforgó lépés igazán hasznunkra lesz, vagy csupán olyanok vagyunk, mint a makrancos gyerek, aki egy szülői korholás után még rakoncátlanabb •lesz. A világtörténelemben sok eset van, amikor sértett mgatartás volt katasztrófák rugója. Napoleon világhódító szándékainak eredete például az, hogy Európa akkori uralkodói lenézték az uj császárt. Benedict Arnoldot árulásra vitte, hogy nem léptették elő.

AZ ÖNSAJNÁLAT VESZÉLYE

Egy másik lelki veszély, amire a szerző felhívja a figyelmet, az önsajnálat. Ezt magunk elé tartjuk, mint valami pajzsot. Lélektani magyarázata egyrészt az, hogy önsa j nálkozásunkkai rokonszenvet akarunk másoktól. Mélyebb oka az, hogy önmagunk előtt felmentést érzünk hibás tetteinkért vagy tétlenségünkért. “A balszerencse üldöz” —- ez sok embernek jó ürügy önmaga előtt tétlenségre.

Betrrand Russel, a nagy filozófus mondta egyszer, hogy a nagy baj elleni egyetlen védelem egy még nagyobb vigasztalás. A kulcs ehhez a vallás, az igazi hit. Ne arra kérjük Istent, hogy óvjon meg bennünket a bajoktól, hanem arra, hogy erősítsen meg bennünket ellenük. Még az orvosi statisztika is alátámasztja, hogy vallásos emberek között kevesebb az idegbajos.

AGGÓDJUNK MÁSOKÉRT .. . .

Whitman egyik legfontosabb tanácsa ez: ne burkolózzunk be saját gondjainkba, hanem törődjünk mások bajaival. A mértéktelenül aggódó emlber a fától nem látja az erdőt. Visszavonulva önmagába, csak saját gondjait látja, a világ megszűnik számára. Ha mások gondjaival törődne, a saját baját is helyesebb arányokban látná. Ne felejtsük el, hogy nincs olyan baj az életben, ami egyedülálló lenne, ami millió és millió más embernek is a baja. Hia azt látjuk, hogy csupán részei vagyunk egy nagy emberi közösségnek — és nem mi vagyunk a világ közepe a bajainkkal — saját gond j ainkat elviselhetőbbé

tesszük.

Ennyit tartunk érdemesnek kivonatosan közölni Ardis Whitman cikkéből. Azt hisszük, hogy bölcs és hétköznapi megfigyeléseket tartalmaz. Nem várjuk tőle azt, hogy aki e tanácsokat és útmutatásokat követi, egycsapásra lerázhatja magáról a zaklató gondokat, de hisszük hogy megkönnyebbülést találhat általuk.

VITA AZ ÁLLAMI

ÉLELMISZERÜZLETBEN

Állunk a pultnál. Mellettiem egy termetes hogy pattogva adja fel a rendelést:

— Öt deka vajat kérek.

A kiszolgálónő, ahogy szokás rányomja a vajat egy kis szlet papírra.

— Csomagolja be, még nem megyek haza.

— Sajnálom, kérem, nem jár több papiros — válaszolja a kiszolgáló nő.

— Csomagolja be — kéri ismét a vevő.

— Mondtam, hogy öt deka rajhoz nem adhatok több papirt.

— Mondja kérem ... mi volt ön azelőtt?

Kiszolgálónő:

— Sajnálom, de öt deka vajhoz nem jár önéletrajz.

BÖLCS SZAVAK

Benjamin Franklint párisi látogatása alkamával megkérdezte Raynal abbé:

— Véleménye szerint mi!yén ember a legsajnálatraméltóbb ?

Az amerikai bölcs igy válaszolt :-— A legjobban sajnálom azokat a magános embereket, akik nem tudnak olvasni.

sát kiküszöbölik.

ZÜRICH, Svájc. — Egy asszony kölcsönkért egy kutyát rövid időre az állatvédő egyesülettől. Miért csak rövid időre akarja a kutyát? — kérdezték. Azért, mert míg vakáción volt, a lakását ellepték bolhák. Abban bízik, hogy a bolhák a kutya bundájába fognak költözni és amikor igy a lakás foolbamentes lesz, neki nem lesz imár szüksége a kutyára.

LONDON. — C. W. Greenidge, az afrikai ibenszülötteket rabszolgakereskedelem ellen védő szövetség titkára, jelentést tett az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Saudi Arábia részére folyó rabszolgaikereskedésrő 1. Régi szokás, hogy Saudi Arábia kényurai és* törzsfőnökei Afrikából hozatnak birtokaikra és háztartásukba, úgyszintén hálószobáikba rabszolgákat és rabszolganőket, de ez az üzlet módfelett felvirágzott az utóbbi években, amióta a miszsziónáriusoknak álcázott rabszolgakereskedők izgatnak az angol és portugál gyarmati elnyomás ellen és több szabadságot ígérnek a félrevezetett ibenszülötteknek. Az afrikai négereket azzal csalogatják el falvaikból, hogy elviszik őket a mohamedánok szenthelyére, Mekkába. Amikor a “zarándokok” megérkeznek Saudi Arábiába, tiltott határátlépés címén börtönbe vetik őket s másnap kezdődik a vásár. Az átlagos árfolyamok: 15 éven aluli lányok 500—1000 dollár, 40 éven aluli erős, egészséges férfiak 400 dollár, idősasszonyok 100 dollár. A férfiakat munkára fogják, a lányokat a nagyürak háremeibe viszik és amelyik gyermeket szül, azzal úgy bánnák, mint a többi feleségekkel. Egy-egy arab vidéki kiskirálynak pár tucat felesége van, a királynak sokkal több, a nemrég meghalt Ibn Szaud királynak 103 felesége és megszámlálhatatlan sok gyermeke volt. Hasonló rabszolgavásárt tartanák sokszor Yemen aralb országban is.

RÍJAD, Saudi Arábia. — Miután a múlt héten Amerika 18 tankot és lőszert küldött Szaudi Arábiának, most egy újabb szállítmányt állítanak össze, ugyancsak 18 tankot, de sokkal hatalmasabbat. Washingtonban eltérőek a nézetek, hogy szüksége van-e és hogy mi célból van szüksége Szaudi Arábiának ilyen hatalmas gyilkos fegyverekre. A hivatalos felfogás szerint ezek a fegyverek módot adjanak Szaudi Arábiának arra, hogy az orosz vörös hadsereg esetleges betörése ellen védekezni tudjon.

RÓMA. — A máskor télidőben is napsütéses D él-01 asz országba n és Sziciliában Ítéletidő van most, dermesztő fagy, hóviharok, és a*hegyekről gyilkos lavinák zuhannak le a falvakra. A szegény nép sorsa itt mindig sanyarú volt, de most elviselhetetlenné vált. Ez a katasztrófa kapóra jött az olasz kommunistáknak,'akik gyorsan felfokozták agitáció jukat a kormány ellen és izgatják a népet azzal a hamis állítással, hogy a kormány semmitsem tesz az érdekükben.

WINNIPEG, Man. — A Shilo katonai tábor egyik katonáját az elmúlt héten megfagyva találták a tábortól egy mérföldnyire északra. A nagy hóviharba került katonát szivszélhüdés érte és eszméletét vesztve, megfagyott. A hatóságok az áldozat nevét nem adják ki addig, miig hozzátartozóit nem értesítik.

Élet a vasfüggöny mögött

WÁMMEBOTEC kavc, kakaó, tea, nylon harisnya

WÄÄfiSvmKlPi lE^ SZÖVET,VÁSZONAIPŐRÁDIOKEREKPÁR, CIGARETTA ÉS EGYÉBB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LESZÁLLÍTÁSÁRA FELVESZÜNK ES 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKET.

BFVFZFTTl/R A GYÓGYSZEREK ÁRUSÍTÁSÁT /S

AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYÓGYSZER HÁZ AH LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK. KIZÁRÓLAG RUHANEMŰT TARTALMAZÓ ^

POSTACSOMAGOK ffl/MJSA® JIWáTWSrMS

MAfME/VTESITÉSÉRE SIÓIG ALÓ &/B/rExWtt:UWM:aM j ^ CÉGÜNKNÉL KAPHATÓK.

^ ÁRJEGYZÉKE T r- TUDNIV/7ÍÓK/JT /íflAmTRó /ÍL/LDÜ/VG -U. S. RELIEF PARCEL SERVICE mc

P//0/VF: LEMGH 5-5535 5/5 FAST 79SI NFW YORK2/ /V.Y